Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-18 / 285. szám

BACSMEGYEI NAFLw 1922. október 18. 2. oldal. Nem lesz színház Somborban ? Senki sem tárgyalt a sombori városi hatóságokkal Amióta a suboticai színházi idény megtartására irányuló tárgyalások megindultak, állandóan az volt a tárgyalásoknak az alapja, hogy a vajdasági színtársulat Suboticán hetenkint négy, Somborban pedig két előadást rendez. Ezen az alapon történt meg a műsor összeállítása már olyan stádiumban vannak, hogy is és amig a tárgyalások Subotica november elsején megtartják már a megnyitó-előadást, addig a színtár­sulat vezetőségének eddigi kijelen­tései szerint a Sombor városával folytatott tárgyalások még nem fe­jeződtek be teljesen. Ezekkel az. információkkal szem­ben azonban most dr. Gyurisics György sombori polgármester kije­lentette munkatársunk előtt, hogy Somborban a városi hatóság még semmit sem tud a színi szezón tér véről és arról csak a Bácsmegyei Naplóból értesült. A színtársulat azonban még nem kereste fel Som­bor városát az ügyben és igy szó sem lehetett a tárgyalások megkez­déséről. Kijelentette Gyurisics pol­gármester azt is, hogy Sombor város a legnagyobb örömmel állapodna meg egy színtársulattal és ennek érdekében a legmesszebbmenő áldo­zatokra is hajlandó. Ki lesz az elnök? A koldus Németország államfőt választ Németországot a márka zuhaná­sán,, a drágaságon és a kommunista­­zavargásokon kivül most egy. uj probléma tartja izgalomban. Decem­beren kellene megválasztani a né­met köztársaság uj elnökét s a vá­lasztási küzdelem már isi igen élénk. ►A szociálisták egy része a választás '■elhalasztását kívánja, Streisemann, aki erre vonatkozólag indítványt tett, álláspontját azzal indokolja, hogy a mostani választás kiil- és bel­politikai rázkódtatásoknak teszi ki az országot. A polgári pártok egy része is hoz­zájárul a választás elhalasztásának tervéhez. _ Amennyiben azonban a választást' decemberben mégis meg­tartják, a néppárt Éberttel szemben ellenjelöltet állít, ami a polgári sza­vazatok megosztásával jár együtt. Felmerült az a terv, hogy Ebert elnöki megbízását törvényhozási utón három évre meghosszabbítsák. Megkezdték a rokkant­segélyek kiutalását A múlt év második feléra és az idei év első negyedére fizetik ki a segeiyi A rokkantak súlyos helyzetéről aligha kell» már beszélni. Amig azon­ban arról már sokszor volt szó, hogy a rokkantsegélyek csekély volta miatt lehetetlen ezekből az összegek­ből a rokkantaknak vagy hadiözve­gyeknek és árváknak eltengődni, ad­dig arról alig tud még valamit a nyilvánosság, hogy ezeket a koldus­filléreket is milyen pontatlanul fo­lyósítja az állam. Ennek az igazolására elég azt az egy esetet felemlíteni, hogy Suboti­cán ezideig csak \p21 júliusáig fizet­ték ki a háborús rokkantak, hadiöz­vegyek és árvák segélyét. Azóta egy esztendőnél is több idő múlt már el és mégsem került még sor a segélyek további folyósitására. Hiábavalónak bizonyult a helyi ha­tóságok minden sürgetése, a segé­lyeket nem fizették ki. Most érkezett meg a szociálpoli­hoz, amely szerint az 1921. év máso­dig felére és az idei év első három hónapjára kiutalta a minisztérium a segély összegét. Ennek folytán a vá­ros már meg is kezdte az erre az időre járó segélyek kifizetését és igy a rokkantak egész 1922 április 1-ig megkapják járandóságaikat. ’ A rokkantsegélyek kiutalása épp az utolsó órában érkezett a lescigő tél előtt. A segélyek kifizetése azon­ban most sem nyugtatja meg a rok­kantakat, miután attól tartanak, hogy úgy, amint legutóbb, kilenc hónapra járó illetékeik kifizetése késett, legközelebb megint ugyanez lesz a helyzet. A novisadi szociálpolitikai ügy­osztály késedelmes kiutalásai pedig siralmas helyzetbe sodorják a rok­kantakat. A segély úgyis ilyan ke­vés, hogy abból nem lehet megélni ennek a kevés segélynek hónapokig való késedelme pedig elviselhctet lenségig fokozza a rokkantak súlyos helyzetét. . Franciaország uj tervet dolgozott ki a német jóvátételre Anglia megakarja hiúsítani a brüsszeli konferenciát Párisból jelentik: A jóvátételi bi­zottság kedden délután hivatalos ülést tartott. A »Figaro« értesülése szerint Barthou elnök részletesen kifejtette, hogy a brit delegátus ja­vaslatainak legnagyobb része nem a jóvátételi bizottság hatáskörébe tar­tozik. A »Temps« Bradbury javaslatáról nyilván sugalmazott közleményt kö­zöl, amely nagy feltűnést kelt. A Temps szerint, Nagybritannia tüntetőleg előzé­kenységet óhajt mutatni Német­hi ország Iránt, hogy igy nyomást gyakoroljon Fran­­ciaországra és Olaszországra, hogy a keleti kérdésben kezesebbekké te­hesse őket. A másik feltevés az, hogy Angolország, mely most vala­mennyi adósával egyszerre el akarja rendezni ügyeit, meg akarja hiúsítani a brüsszeli kon­ferenciát. Az Information keddi száma kifej ti, hogy Franciaország Bradbury ja-, vaslatát a következő feltételek mel­lett fogadhatja el: /. Németországnak adott mora­tórium esztendői a rajnai megszál­lásra kitűzött időbe nem számít­tatnak be. 2. Ha a német pénzügyi reform meg nem valósulna, Franciaország jogot nyer, hogy külön szerveze­tet létesítsen rajnai vámvonal lel állítására a megszállt területen. 3. Németország nyújtson garan­ciákat arra, hogy a Franciaország részéről vállalt kincstári váltókat francia frankban tudja beváltani. Az »Information« hasábjain meg jelent kibontakozási terv, mint poli­tikai körökben mondják, kompro­misszumot jelent. Az uj francig tervet a francia pénzügyminisztérium szakértői dolgozták ki. Poincaré hozzájá­rult már a tervhez. Diplomáciai körökben azon a né1 zeten vannak, hogy Olaszország de­legátusai a terv ellen nem fognak lényegesebb aggodalmakat hangom íatni. Attól tartanak azonban, hogy az angol kormány a francia kibon­takozási terv végrehajtását meg fogja nehezíteni és a Franciaország részéről követelt garanciákhoz csak akkor járul hoz zá, ha Németország azokat önként és kényszer nélkül elfogadja. centimes, több, mint tiz százalékba emelkedés meglepetésszerűen hatott; a jugoszláv, pénzpiacon is, annyiraj hogy ezt a drágulást a belföldi tőzs-j dék még nem eszkomptálták. Beo-\ gradban és Zagrebban a nyugati va-j lutáhat, hétfőn és kedden egyformáit még a 2.125 centimes zürichi árlo4 lyamnak megfelelő kurzuson jegyez-] ték. Maga a zürichi deviza a két! utolsó napon Zagrebban és Beograd-j ban 47 koronás árfolyamon állt, ami! 2.125 centimes zürichi kurzusnak fe-í lelt meg. A zürichi paritás ezzet szemben 43.40 koronás svájci frank-j nak felel meg. Ugyanez a helyzet állj fönn a font, dollár, francia frank és; a többi erős valuták belföldi kurzuJ sánál is. Ez a diszparitás a belföld-i nek a zürichi kurzus iránti bizalmat-* lanságát fejezi ki, amely bizalmat-] lanság valószinüleg onnan eredj hogy a pénzpiac, mé* mindig] kételkedéssel fogadja az árfolyam] állandósulását. j Ha Plavsics valutadiktátor kijelcn-i léseit irányadónak vesszük, ez a bi4 zalmatlanság egyáltalán nem indoi költ, sőt további árfolyamjavulásra] lehet számítani mindaddig, mig 03 dinár el nem éri a éseh korona árfoA lyamának két harmadrészét. Ez pe­dig, — 18 centimes cseh koronát vé* ve alapul, — most a jugo-korona] 3 centimes zürichi árfolyamának fe-| lel meg. A felelős helyről elhangzót! nyilatkozatnak alapját kétségtelenül! a Csehszlovákiával létrejött pénzpo­litikai megegyezés képezi, — és; Csehszlovákia gazdasági helyzete* valamint Rasin intervenciója eléd garancia lehet arra, hogy teljes sw kerrel fog járni a tervbevett akciód és a dinár legalább is meg fogja kö-i zeliteni, — esetleg teljesen el is éri* —- azt az árfolyamot, amelynek el-1 érésére az akció irányul. Ugrásszerűen emelkedik a jugoszláv deviza A belföldi tőzsdék nem eszkomptálják az emelkedést tikai minisztérium novisadi osztá---------­. jvának, a.? értesítése Subotica .váios-következtébcn .ag exportoan beállott A dinárnak a pénzügyi körök, kü­lönösen Plavsics devizadiktátor által bejelentett javulása valóban bekö­vetkezett s még sokkal gyorsabb tempóban, mint azt pénzügyi kö­rökben várták és valószinüleg, mint amilyen rapid emelkedésre maguk a jugoszláv pénzforgalom vezetői és a valutajavitási akció irányítói számí­tottak. Szombattól hétfőig 2.125 centimes­­ről 2.255 centimesig 13 ponttal, hét­főről keddre pedig 2.35-ig, 9 és lél ponttal ugrott föl a jugoszláv korona zürichi árfolyama, aminek következ­tében fokozott érdeklődés mutatko­zik a külföldön a jugoszláv valuta iránt. Az árfolyam javítási akció hí­rére a spekuláció még jobban fel­hajtja a dinár árát, mert annak to­vábbi drágulására számítanak. így, ha tényleg mesterséges intervenció­val indult is meg a jugo-korona fel­javítása, a javulási folyamat most már. a nagy spekulativ kereslet kö­vetkeztében automatikuson folytató­dik: A javulási folyamatot támogat­ja a dinárnak a belföldön való vis­szatartása és az az intervenció, a mely ezt a folyamatot megindította. Azt, hogy ez az iníérvenció tulaj­donképpen miben áll, — még min­dig nem lehet megállapítani, — de kétségtelen, hogy a javulás rendsze­res pénzügyi terv végrehajtásának következménye és nem a jugoszláv kereskedelmi és pénzügyi viszo­nyokban beállott változásnak az eredménye. Sem a politikai helyzet, sem a gazdasági viszonyokban be­következett változás nem lehetett befolyással a dinár javulására, an­nál kevésbbé, mert a kiviteli tilalmak szünetelés miatt a jugoszláv^ valuta iránti kereslet a külföldön kétségte­lenül lényegesen csökkent. Kétségtelen tehát, hogy az ideje­korán és megfelelően alkalmazott állami intervenció következménye a 2.35-ös árfolyam, amelynek elérésé­re megfelelő anyagi segítségül szol­gált az amerikai dollárkölcsönnek erre a célra szánt részlete is. Ennél­­azonban sokkal hathatósabb volt az a támogatás, amelyet -Csehszlová­kia nyújtott ä SHS. királyságnak a dinár feljavítását célzó akció végre­hajtásában. Még az augusztus hónapban Prá­gában a kisantant miniszterelnökei által tartott tanácskozások idején megírtuk, hogy megbeszélések foly­tak a kormányfők között a dinár ár-, folyamának emeléséről. Csehszlová­kia ekkor magára vállalta, hogy e törekvésben támogatni fogja Jugo­szláviát, mert elsősorban Csehszlo­vákiának érdeke, hogy a jugoszláv piac vásárlóképes legyen abban az esetben is, ha a szokol folytatja to­vábbi nagyarányú értékemelését. A konferencián Rasin dr.-t, a cseh ko­rona megszilárditöját szemelték ki a terv végrehajtására. Az időtől fogva, hogy Rasin e feladatot vállalta, tény­leg fokozatos javulás állt be a jugo­­korona árfolyamában. Amikor pedig Rasin pénzügyminiszter lett, ismét rámutattunk arra, hogy az ő pénz­ügyi politikájának eredményekép­pen rövid időn belül a jugo-koroná­­nak további, gyors és fokozatos emelkedése várható. Ez az emelke­dés be is következett, de sokkal na­gyobb mértékben, mint arra számí­tani lehetett volna. A két nap alatt bekövetkezett 22V!* Jönnek a görög menekültek*. Újabb menekült-transzportok érkeztek! Jugoszláviába Tráciába bevonultak a török csa-e patok š a tráciai keresztények tö-j megesen menekülnek Görögország.] belsejébe, ahol a harctérről hazaér-] kező katonák forradalmi állapotokat­­teremtettek s ahol a benszülöttekj sem érzik biztonságban az életüket] és a vagyonukat. A vagyonosabb gö-j rögök és azok, akik politikailag ex-j ponálva vannak nagy számban mc~j nekülnek el Görögországból. A ha-, tármenti közsé;gek telve vannak; menekültekkel, akiknek nagy része] ott hagyta mindenét, hogy megment-; hesse életét. Családok, exzisztenciák ezrei mentek tönkre, Beogradba is igen sokan érkeztek] már meg s a beogradi görög követ-­­ség százával állítja ki az útleveleket^ azok számára, akik tovább akarnak? utazni. Az eddigi menekültek nagy; része Ausztriába, Németországba és Olaszországba kér útlevelet, de Szu-, boticára is érkezett már görög me­nekült Egy tráciai pincér hagyta ott; a klasszikus földet, nem akar Kemaüj pasáéknak szervírozni. Minden je|j arra vall, hogy a menekülők egy réh sze Jugoszláviában akarja bevárni* a görög helyzet konszolidálását s hogy nemsokára konkurrálnak majcj az orosz emigránsokkal a görögj, menekültek is. Amilyen furcsák és népszerűek voltak az első időben a menekült oroszok, ugyanolyan feltűnést okqz­­nak a görög menekülők is, A menekültek nagy része a Jegna­­gyobb nyomorban van. Az amerikai Egyesült-Államok athéni konzulátusai húsz millió dollárt adott a menekü­lők segélyezésére. Azok azonban, a£ kik Athénből és Görögországból me­nekülnek nem várják meg az ame­rikai segélyt, hanem igyekeznek mi­nél gyorsabban' .elhagyni a görög ha­tárt, .. ' "xs

Next

/
Thumbnails
Contents