Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-12 / 279. szám
1922 október 12. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Megalakult a szufeoticas gyáriparosok egyesülete Terv készül egy országos egyesülési akció megindítására Szerdán délután folyt le a suboticia Kereskedelmi Egyesület (Lloyd) termében a szuboticai gyáriparosok gyűlése, amelyen egyhangúlag kimondották. hegy Gyáriparosok Egyesülete elmen, Szubotica székhellyel, valamennyi szuboticai gyáripari vállalat részvételével, egyesületet alakítanak, a gyáripari termelés fokozására és védelmére. Az alakuló gyűlés lefolyásáról az alábbi tudósítás számol be. A Kereskedelmi Egyesület (Lioyd) nagytermében szerdán délután 3 órakor egybegyűltek a szuboticai gyáripari vállalatok képviselői. Képviselve voltak: Ferrum gyár részvénytársaság, Bácskai cementáru gyár és Építő részvénytársaság, Primarius vegyészeti gyár, Minerva nyomdai részvény társaság, Margit malom r. t., Felső Bácskai Mümaiom r. t., Bácskai Szesz- és Élesztő gyár, Adria celluloid gyár, Márványipar rt., Patria Szerumgyár r. t., Mérleg gyár, Rekord keményítő- és csiriz gyár, Fischer és Krausz könyvnyomda, Fischer Ernő könyvnyomda, Spórer Mór szappangyár, Ziegler és Kaics asztalosáru gyár, Hartmann és Können és Sjfhossbergar szappan gyár, Mittler ferula szappangyár, Zárka gyár, Welsz Jenő kefeáru gyár, Rottmann Imre vasbutorgyár, Vas- és fémbútor gyár r. t. (Buchwald Leo), Eisler Zsigmond cementgyár, Ssidner S- Sámuel vasbutorgyár, Degtsch-féle bélkiviteli r. t. Vujkovics és Társa faáru gyár, Reitier Gyula villamos motor gyár, Szuboticai Bőripari r. í., Löwy és Társa keményítő gyár, Jugoszlávia kenyér gyár, Kramer Antal és Társa, Herzog és Glas zománcáru gyár, Ruíf Testvérek cukorkagyár, Kopp S. és Fia keményítő gyár, Bsrger Jakab villamos gőzmalom, Goldner Testvérek jégszekrénygyár. Poiiák Arthur gőzmalom, Glied Vilmos gőzmalma, Kohan malom, Rajcsics malom, Krausz Gábor és Fia gőzmalom, Hercberger malom, Roth Ármin kalap gyár, Váci és Schulhoff cipőgyár, Czigler, Kaics és Társa. A gyűlésen résztvett Dimjaoovics Milán, a Lloyd titkára is, Steiner Kálmán a Ferrum gyár vezérigazgatója, mint a gyűlés egybehivója, felkéri a megjelenteket, hogy válasszanak az alakuló gyűlés vezetésére elnököt. A gyűlés Roiímann Imrét választja meg elnökül, aki megnyitja a gyűlést és felkéri Steiner Kálmánt, hogy terjessze elő a gyűlés egybehivásának célját. Steiner Kálmán röviden ismerteti, hogy a mai alakuló közgyűlést hoszszas és alapos tanulmányozások előzték meg és csak amidőn már teljesen együtt volt az anyag, aminek megszerzése szükséges voit az akció biztos sikeréhez és eredményessé tételéhez, hívták össze az alakuló közgyűlést oly szervezet létrehozására, amely valamennyi szuboticai gyárvállalatot magában foglalaijon. Az egyetlen és főcélja a gyáriparosok e szervezkedésének, hogy az egyesülés által a gyáripari termelést fokozni és a mai igen nehéz gazdasági viszonyok között védelmezni tudják. Ha a gyáriparosok együttesen szövetkezve lépnek föl, mindenesetre több eredményt képesek elérni a gyáripar fontos érdekeinek előmozdítása tekintetében, mintha mindenki saját magára var. hagyva. Ezután fölveti a kérdést, hegy vájjon csak a suboticai gyárvállalatokra, vagy az egész Vajdaság gyáripari vállalataira terjedjen ki a szervezkedés. Hosszabb vita után, amelyben számosán vettek részt, abban történ! megállapodás, hogy egyelőre csak a suboticai cyárvállaiaíokat fogják az egyesületben tömöríteni, de akciót indítanák arra, hogy a Vajdaság minden gyáripari vállalatát belevonják a szervezkedésbe. Ezután előterjeszti az alapszabálytervezetet, amelyet pontonklnt olvas fő!. Eszerint az egyesület rendes tagja az a gyáripari ivállalat lehet, amely legkevesebb tizenöt munkást foglalkoztat. A tagsági dijat a munkások létszáma szerint állapították meg. Az alapszabályok kiterjednek munkásjóléti intézmények létesítésére is. A gyűlés egyhangúlag elfogadta az alapszabályokat és szervező bizottságot választott, amely az előkészítő munkálatokat végzi az alapszabályok megerősítéséig, amikor a végleges megalakulás és a'tisztikar megválasztása fog megtörténni. gazdasági kapcsolat egészséges magvait hintik el az S. H. S. királyság területén. Sok ismert német gyárosnak van már képviselete mináiunk és megtörténtek már az előkészületek nagy német gyárak jugoszláv íiók-gyárai létesítéséhez. — A Jugoszláviából való kivitel tekintetében csupán néhány nyersanyag jöhet számításba. Némeíort szágba főképp kukoricát és állatokat exportálunk. A gyümölcs export (bosnyák sziiva) a márka leromlása folytán megszűnt — A gazdasági tranzakcióknál a szállítási nehézségekkel is kell szá-, molnunk. A vasutaink nincsenek, eléggé kiépítve, pályaudvaraink kicsinyek, nagyobb szállítások lebonyolítására képtelenek. A Dunán Való szállítás még a legkényelmesebb, de a Dunapartíól az ország belsejébe való transzport néha hónapokat vesz igénybe, mert az elvámolás igen bonyolult s a vagonok egy-egy pályaudvar előtt hetekig vesztegelnek. Importőrjeink ezért sokszor vonakodnak nagyobb engagement-ba bemenni. — A gazdasági összeköttetésnek ezek a gyermekbetegségei azonban múló természetűek s már a mostani helyzet is élénken mutatja Jugoszlávia jövőbeni gazdasági orientációját. G. J.-------- I .mnaB—i—»P-—-----Nem engedik szabadon az elitéit kommunista képviselőket Beogradbói jelentik: Október 8-án töltötték le az elitéit kommunista képviselők büntetésüknek első felét. A szerb büntetőtörvények szerint most joguk volna arra, hogy jótállók szavatossága mellett szabadlábra helyezzék őket. Az igazságügy^ minisztériumban már foglalkoztak is evvel az eshetőséggel, de még nem jutottak végleges megállapodáshoz. Hir szerint nem fogják megengedni a bebörtönzött képviselőknek, hogy evvel a törvényes kedvezménynyel élhessenek és igy kénytelenek lesznek egész büntetésüket kitölteni. Sztrájkra készülnek anovisáái kereskedelmi alkalmazottak Novisadról jelenti tudósítónk : A novisadi kereskedelmi alkalmazottak három héttel ezelőtt memorandumot adtak át a kereskedők és gyáriparosok egyesületének, amelyben a következő kívánságaik sürgős teljesítését kö* vetelték : 30 százalékos béremelés, a szakszervezet elismerése, kollektív szerződés, a nyolc órai munkaidő betartása, a túlórák 50 százalékos, többlettel való díjazása, a szakszervezeti munkaközvetítő kizárólagosságának elismerése. A munkaadók testületé egy Ízben már foglalkozott a memorandummá! s azt elutasította, a további tárgyalásokra azonban lehetőséget nyújtott. Az alkalmazottak szerdán este meglehetős izgalmas gyűlést tartottak, amelyen kimondották, hogy ha követeléseiket nem teljesítik,. sztrájkba lépnek. Minthogy a memorandum teljesítésére a novisadi kereskedők nem hajlandók, a sztrájk kitörése minden nap várható. A kereskedelmi alkalmazottakat talán csak az akadályozza meg, hogy a sztrájkot kimondják, hogy mozgalmuk nem egységes. Sokan vannak soraikban, okik békés eszközökkel kivannak megegyezésre jutni a munkaadókkal Végklmerülésig Még mindig taré;. Pribiesevics é3 Davidovics nagy csatája A ».orvát kérdés az oka az ellentéteknek Beógradból jelentik: A demokrata-párt f bizottsága és a képviselő klubja folytatták közös tanácskozásaikat. A második napi vitát délelőtt 10 órakor kezdték meg Krszíelj miniszter elnöklete mellett a képviselőhöz nagytermében. Napirend előtt Suiitenkúvics liija képviselő kért szót és élesen megtámadja Szó kies képviselőt, a Pravda főszerkesztőjét, mert lapjában részletes tudósítást közölt a keddi ülésről. Ugyanis az ülés haíáro zaíot hozott arról, hogy a tanácskozások bizalmas jellegűek és csak hivatalos kommünikében tájékoztatják e. közvéleményt. Ugyanilyen értelemben szólal fel Grisogono is. A napirend első szónoka Csukovics Milán szarajevói kiküldött, aki elítéli Davidovics megjelenését a zagrebi konferencián. Tomasics (Zagreb) temperamentumos beszédében támadja a zagrebi konferencia politikai akcióját. Ellene van az alkotmány mindennemű megváltoztatása ellen. A beszédet Pribiesevics hivei erősen megtapsolják. Utána Kramer Albert dr., volt miniszter, a ljubljanai „Jutro“ szerkesztője, a szlovén demokraták nevében azt az óhaját fejezi ki, hogy a párt egysége sértetlen maradjon. Ellene van a zagrebi konferenciának, de nagyon óvatosan nyilatkozik, úgy, hogy beszédének éia nem irányult közvetlenül Davidovics ellen. Kucsics Jura] és .4nasziaszijevies képviselő Davidovicsot védő felszólalása után MarkOVÍCS Pero képviselő Davidovics ellen beszél, mire az ülést félbeszakítják. A délutáni ülés három órakor kezdődött. Bud'szav- Ijevics és Markovics Pero Pribiesevics mellett, Agaionovics képviselő pedig Davidovics mellett szólaltak fel. Hosszabb vita után féi hétkor elfogadják azt a javaslatot, hogy a határozati javaslat megszövegezésére hat tagú bi^ zottságot válasszanak. Az azonnal megejtett választás utján a bizottság tagjai'a kővetkezők lettek : Marinkóvics Voja, Sumendovies Iiiia, Pecsicz Dragutin, Kramer Albert, Grisogono és Krszíelj miniszter. A határozat felett vita nélkül szavazással kell dönteni. Ezután az ülést felfüggesztették esti fél tízig. A bizottság pedig visszavonult tanácskozásra. Estefelé az volt a látszat, hogy a békés megegyezés kilátásai megnövekedtek, bér Davidovics hivei arra készülnek, hogy a meghozott határozat ellenére folytatják a vitát, úgy, hogy még további viharok várhatók. Éjjel II órakor jelenti tudósítónk, hogy a kiküldött bizottság még nem fejezte bs tanácskozásait és Így a plenum még nem ült újra össze. A bizottság tagjai között, akik közül Pribiesevics hivei vannak többségben, nagy ellentétek vannak a határozati javaslat megszövegezése körül. Külkereskedelmi lehetőségek Jugoszlávia és Németország között Az SHS királyság berlini kereskedelmi ügynökségének vezetője, dr, BilUi Henri, a »Bácsmegyei Napló« berlini munkatársát igen alaposan és kimerítően informálta az SHS királyság és Németország között fönnálló gazdasági kapcsolatról és a két állam közötti kereskedelmi lehetőségekről: — A Németországgal fennálló gazdasági kapcsolatunknak, sajnos van egynéhány alapvető akadálya, mely egyelőre lehetetlenné teszi azt az összeköttetést, amelyre első sorban Jugoszláviának volna szüksége. A német kivitel — ugyanis — egyelőre technikai és gazdasági nehézségekbe ütközik, még pedig a márka rohamos esése következtében. A német kivitel az utóbbi időben, a nyersanyagbchozatal váltstáris nehézségei miatt rendkívül csökkent. — Az SHS királyság a leromlott valutája védelmére, mint ismeretes, sok olyan cikk behozatalát megtiltotta, amelyet eddig Németországból hoztunk be. Ez a tilalom főképp a luxuscikkeket érintette. Ugyancsak a valuta védelmére szüntették meg a külföldi pénzekkel való szabadkereskedelmeí. Mindkét rendelkezés alaposan befolyásolta a külfölddel való kereskedelmi kapcsolatokat. Ezenkivü! még bénitó hatással volt a külfölddel való gazdasági összeköttetésünkre az a tény, hogy a külföld nem ad hitelt, különösen nem a balkán államoknak. A legkevésbbé nyújthat hitelt Németország, mert a márkának nincs stabil értéke. Mig azelőtt a hitel csak a kamat kérdése volt, ma az a helyzet, hogy ezalatt az idő alatt a hitelezett márka, érzékének több mint a felére sülyedhet. — Mindezen akadályok ellenére mégis számos üzlet jön létre Jugoszlávia és Németország között. A fejlődésnek induló Jugoszláv: iparnak ugyanis föitéíleri1 szüksége van a külföldre. — A reparációs számlára Németország eddig már több száz millió értékű árut szállított. Németországnak ebbő! a szállításból egy ideális j haszna is van: a jugoszláv kereskedők mindsürübben összeköttetésbe kerülnek velük, megismerik az egyes német cégekét s egy jövő
