Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-06 / 273. szám
\ra 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol. XKííL évioiyam Sziitjolica, péaiels 1922, okiéber 6. 273, szám Megjeleaik minden reggé, ünnep ntán és hútfén délben TEJLEFÖíi SjLjiTtlz lüadábivaial S—5$, sserkeastnség 5—10 ŰSfizstési ér: negyedévre S0* —dinár SZEEE.ESZTOSÉG: Kralja Äbatandra-aüea 4 «sara alatt Kiadóhivatal: Kralja Aleaanelra-nliea 2 (LoIbacR-palota) Magyar színház Három hét múlva megkezdődik Subotlcán a színházi szezon. Egy szarai evői társulat érkezik ide, hogy a város hathatós támogatásával feltámassza, életre keltse az évek óta alvó, szinte tetszhalott suboticai színészetet. Mióta a nagy átalakulás után megszűnt a Vajdaság területén az egykor virágzó, éppenséggel nem megvetendő művészi értéket reprezentáló magyar színjátszás, egy egészen rövid ideig tartó és nagyon tiszteletreméltó szláv színházi vállalkozást leszámítva ebben a majdnem másfélszázezer lakost számláló Városban egyáltalában nincs helye a Múzsának, Őszinte jóindulattal és igaz megértéssel figyeljük a suboticai szláv színjátszás lehetővé tételére irányuló fáradozásokat és sikert kívánunk az akciónak, mert kulturális célról van szó, a kultúra és a művészet kérdéseiben pedig távoL keli tartani minden politikai szempontot. Szeretnék, ha a mostani vállalkozás eredményesebb volna, tartósabb volna, mint az előző. Nem akarjuk elvitatni a szláv kultúrától, tehát a szláv színészettől sem, hogy' igénybe vehesse az állam, a város és társadalom és az- egyesek részéről az anyagi és erkölcsi támogatásnak minden elképzelhető legmagasabb mértékét. Egészen bizonyos, hogy a szlávul nem tudó suboticai magyar társadalom is szívesen látogatja majd az előadásokat, főképpen akkor, ha a műsort az itteni különleges helyzetnek megfelelően állítják össze. Nem a suboticai magyar társadalom részvétlenségén fog múlni, ha ismét nem jár sikerrel ez a színházi vállalkozás. És nem is akarunk rekrimlnálni ebből az alkalomból, csupán újra meg újra, ki tudja hányadszor megjegyezzük, feljegyezzük, szerényen, de sok keserűséggel, sok rezignációyal megemlítjük itt, ami nagy és jogos sérelmünket: a jugoszláviai magyar színészet hiányát. Szomjasan és türelmetlenül áhi'tozunk már a magyar színház után. Kell, nagyon kell már nekünk, szivünknek, lelkűnknek, hogy a békeszerződésben és az alkotmányban is megfelelő rendelkezésekkel megvédeni ígért, fejleszteni ígért különleges magyar kultúránk egyik legszebb és legerősebb pillére a magyar színjátszás újra felüthesse állandó sátrát itt nálunk. Hosszú évek óta fájdalmasan, keserűen nélkülözzük a magyar színházat, amelyhez állampolgári és emberi jussunk van, amelyet nem kobozhat cl tőlünk senki és semmi. Mikor fog már fölcsendüini az elárvult színpadon a magyar szó? Mikor érjük meg azt a régóta késő ünnepet, hogy újra elkövetkeznek számunkra a régi meghitt, kedves színházi esték? Irigykedéssel olvassuk, halljuk és látjuk, hogy Romániában és Csehszlovákéban teljesen szabad, sőt állami támogatással fejlődik a magyar szinészet. És nálunk még csak nem is gondolhatunk közeli megvalósulására. Még szerény és jámbor óhajnak is merészség a jugoszláviai magyar színészet eletrekelésének gondolata. Pedig minden anvagi és erkölcsi .előfeltétele megvolna itten a magyar színtársulat boldogulásának. Ami kísérlet, fáraj dozás történt eddig ebben az irányban, mindez még a kezdet kezdetén hajótörést szenvedett a — politika miatt. Hát ez az, amiről akarva, nem. akarva szólanunk keli már egyszer. És rá kell mutatnunk arra, hogy a mostani politikai rendszer, amely más tekintetben sem kedvez, sőt intézményesen útját állja a magyarság kulturális törekvéseinek, akadályozta meg eddig is a jugoszláviai magyar szinészet lehetőségét. A jugoszláviai magyarság egyetemének tiltakoznia kell és harcolnia kell az ellen az előítéletes és az ország konszolidációjára is káros politika ellen, amely az itteni magyar színészet megteremtésében politikát lát és általában ebből az egész kérdésből politikát akar csinálni. Sok hibája volt a régi magyar rezsim nemzetiségi politikájának, amely mindig Bécshez igazodott, de még ez a méltán kifogásolható rendszer sem tette'lehetetlenné a másriyelvü kultúrát érvényesülését, a Vajdaságban lakó magyar társadalom pedig szinte meleg érdeklődéssel kisérte a novisadi szerb színtársulat sürü vendev > szerepléseit Subotjcán, Somborban és Becskereken. ben nagyon értékes, igazán fejlett színtársulattal rendelkezett évtizedeken át a vajdasági szerbség és nekünk itt lakó magyaroknak soha eszünkbe sem jutott, hogy bármiképpen gáncsot vessünk e magasztos kulturális vállalkozásnak. Az állam és a helyi hatóságok védelmét és támogatását, a magyar közönség igaz rokonszenvét élvezte a Vajdaságban működő szerb színtársulat. Mi magyarok sem kérünk mást, most hogy nemzetiségi kisebbség lettünk. Az állam és a hatóságok jóakarata támogatását, szláv testvéreink rokonszenvét és megértését. Gondoljanak vissza arra az. időre, mikor ők voltak a nemzetiségi kisebbség, hogy milyen féltő szeretettel, milyen szivbeli rajongással csüngtek anyanyelvükön, saját szláv kultúrájukon, hogy milyen drága kincs volt a számukra a saját külön színészetük, amelynek fenntartására és fejlesztésére az áldozatkészségnek legszebb példáit mutatták. És ha visszagondolnak minderre, megértik, hogy' mi magyarok szintén a szivünk és a lelkünk legféltettebb, legdrágább kincsének ismerjük magyar kultúránk megőrzését és fejlesztését. És megértik, hogy miért sóvárgunk a magyar színház Művészi tekintet- után. A kormány sorsa a pártok kezében A radikális-párt a maga részére követeli a belügyminiszteri tárcát — A földműves-párt átadta ultimátumát a kormánynak A belpolitika fairéi A kormány sorsa a pártok keeéhe került. Ma már nyilvánvaló, hogy Pasicsnak és a kabinet többségéinek az az álláspontja, hogy a krízis előidézésének ódiumát a pártokra kell hárítani. A zagrebi konferencia és a sombori gyűlés ugyan tisztázták a kormány helyzetének tarthatatlanságát, de a kormány ezeket nem tekintheti illetékes fórumoknak a bizalmi kérdés eldöntésére. Érdekes taktikázás folyik azonban a pártgyülések összehivásával. A demokraták gyűlése október 10-én lesz, a radikálisok azonban még nem publikálták a maguk gyűlésének időpontját Demokrata körökben azt hiszik, hogy a radikálisok csak a demokraták után tartják meg gyűlésüket, hogy a demokraták kezdjék. Ilyen módon akarják a kolació felrobbantásának ódiumát a demokratákra hárítani. A radikális miniszterek viszont szeretnék megmenteni a koaliciót, de uj alapokra akarják fektetni a két párt egységét. Követeléseiket még nem íormulázták meg, de beavatottak szerint a belügyi tárcát — a választások miatt — tótétlenül maguknak követelik. Az összes előjelek szerint hosszú válságra van kilátás. Résen vannak a klerikálisok Beogradból jelentik: A tegnapi nap folyamán húsz képviselő érkezett Beogradba. Azt hiszik, hogy a hét végéig a képviselők többsége a fővárosban lesz. Politikai körökben sokat beszéljelentek meg teljes számban. A klerikális párt nagy érdeklődést mutat a politikai helyzet kibontakozása iránt. Átadták a íölmivespárt ultimátumát Beogradból jelentik: A földmivespárt képviselőinek küldöttsége Lázics Voja vezetése alatt megjelent Pastes miniszterelnök előtt és átadták neki a párt memorandumát a daimáciai viszonyokról. Mint tegnap már jelentettük, a memorandum ultimátum jellegű és a hirhedt agrárrendelet azonnali visszavonását követeli. Dalmácia kiürítése előtt- Rómából jelentik: Hivatalos kommüniké szerint október 4-én az SHS királyság nevében Antonijevics római követ, Olaszország nevében pedig Tosti külügyi államtitkár aláírták a rapallói szerződés végrehajtásáról szóló konvenciót. Az aláirás napja fontos dátum, mert ettől számított 5 napon belül ki kell üríteni az olaszoknak Dalmáciát, a fiumei kérdés rendezésében pedig az egyezmény értelmében Abbáziában folyó hó 12-én összeülő szakértői konfef rencia fog dönteni. Az abbáziai konferencia fog dönteni az olasz részről felmerült terv felett is, amely a kikötők kihasználását nemzetközi jj szindikátusra fogja bízni. Közélelmezési diktátort neveznek ki Beogradból jelentik: A szociálpolitikai minisztérium a közellátás verek róla és élénk feltűnést kelt, hogy jzetésére szakerő alkalmazását haelső sorban a Korom-cmort tagjai \tárqzta el, Zserjau miniszter, erre. .az állásra Janka Jovánt, egy ljubljanai gabonakereskedőcég iswsratóját hívta meg, aki a meghívást el is fogadta. Az uj közélelmezési igazgató fel-, adata a kormány közellátási rendeletéi végrehajtásának gyakorlati vezetése lesz. • Nagy változások a hadsereg vezetésében Beogradból jelentik: A király a 2-ik hadsereg parancsnokát, Mitószavljevics Mirka tábornokot felmentette állásából és helyébe Szmi- Ijanics Koszía tábornokot, a 3-ik hadsereg eddigi parancsnokát nevezte ki. Az ő helyébe Gruics Panta tábornok, a dunai divízió parancsnoka kerül. Erinek a hadosztálynak élére Zecscvics Milivoj volt hadügyminisz-, tért nevezte ki a király. A drinai divízió uj parancsnoka Sztankovics Milos gyalogsági ezredes, a drávai divízióé pedig Vucskovics Milán tüzérezredes lett. A drávai divízió eddigi parancsnoka, Dokics Gyúró tábornok a törzstiszti vizsga bizottság elnöke lett, a bizottság alelnökei pedig Babies Zsivojin lovassági ezredes. Lemondásra ké*1 ülnek a tisztviselők Az állami tisztviselők egyesületében olyan akciót készítenek eiő, amely nagy befolyással lehet az általános politikai helyzetre is. Ha a tisztviselőtörvényt rövid idő alatt rém hozzák tető alá, a tisztviselők nagy része kénytelen lesz kilépni az állami szolgálatból. A készülő kormányválság azonban megakaszthatja a tisztviselőtörvény Ictárgyalását, Ezért a tisztviselői kar tömeges és ' rögtöni lemondással akar az illetékes körökre nyomást gyakorolni* hogy megélhetésük üprét ne tegyék ki a politika eshetőségeinek. A tisztviselők nem akarnak kormányválságot, nekik semmi közük most az egész krízishez, ők anyagi* helyzetük gyors rendezését várják az országtól. Hogy milyen komoly stádiumba í jutott már a tisztviselők akciója, legjobban az mutatja, hogy máris bizottságok alakulnak, a tisztviselő egyesületekben, azzal a céllal, hogy a lemondó tisztviselők számára munkaalkalmakról gondoskodjanak. Ha hamarosan nem nyernek biztosítékot a tisztviselők arra, hogy a tisztviselőtörvényt az őszi ülésszakbanszavazzák, csoportosan fognak lemondani állásaikról. Politikai körökben remélik, hogy a kormány az utolsó pillanatban módot fog találni arra,_ hogy az országot megmentse attól a zavartól, á mit a tisztviselők lemondása az igazgatás minden ágában előidézne. A kultuszminiszter a királynál A király kihallgatáson fogadta Pribicsevics Szvetozár kultuszminisztert, aki resszortjának ügyeiről tett jelentést. Az igazságügyminiszter jóvátétel! tárgyalásai Markovics Laza igazságügymiuiszter még Brüsszelben tartózkodik, ahol a jóvátétel körül folytat tárgyalásokat a belga államféfiakkal. Visszaérkezését a hét végére várják Beogradba, ahol azonnal referálni fog a kormánynak tárgyalásai eredményeiről, ; • '4
