Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-06 / 273. szám

2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1922. október 6. Megjelent az Ideiglenes uj devharendelet Megszorították az idegen valuta kivitelét A hivatalos lap közli a deviza­­ős valutaforgalomról szóló uj ren­deletét. A rendelet értelmében a minisztérium továbbra is megen­gedi az eddig feljogosított pénz­intézeteknek, hogy a valutajavitós céljából dinár vásárlása végeit dol­lárt a külföldre kivihessenek. A dol­lár kivitelének módjáról jelentést tartoznak tenni a Narodna Banka legközelebbi fiókjánál, amely az engedélyt 8 napon belül megadja. A dinár megvásárlását a pénzin­tézetek 14 napon belül a Narodna Bankánál kötelesek igazolni. A A külföldre utazók 3000 di­nárt vihetnek magukkal jugoszláv valutában. Ehelyett azonban a gyenge valutájú országokba uta­zók gyenge valutában 000 dinár értéket, erős valutájú országba pedig az illető ország pénzegy­ségéből 3000 egységei (3000 lírát, frankot, szokolt stb.) vihetnek ki. Ezt a valutát csakis vízummal el­látott útlevelek alapján lehet be­szerezni és az útlevélre a vételt rá kell vezetni. A határmenti forgalomban csak 1000 dinárt, vagy ennek megfelelő idegen valutát szabad kivinni. Minden lakosnak jogában áll havonta 500 frank értékű idegen valutát saját céljaira beszerezni. Külföldön tanuló diákok, betegek, valamint a tudományos intézetek számára szintén lehet idegen va­lutát vásárolni. Az erre jogosító igazolványt 13 dináros okmány­bélyeggel ellátott kérvényben, a személyazonossági igazolvány csa­tolása mellett, a pénzügyminisz­tériumi főfelügyelőségnél Beograd­­ban kell kérelmezni, amely 6 hó­napra szóló jogosítványt állít ki. A jogosítvány meghosszabbítását lejáratkor újból kell kérvényezni. Az országban átutazó idegenek külföldi valutát kivitel végett nem vásárolhatnak. Idegen személyek személyazo­nossági igazolványa alapján va­lutát beszerezni szigorúan tilos és ezt a büntető törvények sze­rint büntetik. Minthogy a zagrebi és beogradi tőzsdéken bevezették a clearing­­forgalmat, a valuta- és deviza­ügyletekre feljogosított pénzinté­zetek sem adhatnak el pénztáraik­nál idegen devizát, hanem csakis a beszerzésre vonatkozó megbí­zást fogadhatják el és ezt a clea­ringben résztvevő intézetek clea­ring utján bonyolítják le. Valutát —- a rendelet fenti intézkedései alapján — az eddigi formában to­vábbra is el lehet adni. A pénzügyminisztérium közli, hogy a külföldi cégeknek belföl­dön fennálló követeléseit export­áruk beszerzésére minden korlá­tozás nélkül fel szabad használni. A külkereskedelem részére szük­séges valuták és devizák beszer­zéséről nem intézkedik a rendelet. Az erről szóló, szeptember 30-iki ideiglenes intézkedést, mely a szeptember 2-ikáig történt kül­földi vásárlások kifizetésére en­gedélyt ad, már ismertettük. Görögország uj harcra készül Mudániában kompromisszum készül az angolok és törökök között — A szövetségesek kényszerítik a görögöket Thrácia átadására — Eltűnt Konstantin görög király lemondó-leveie A Mudániában megkezdett tár­gyalásokról eddig csak igen kevés részlet Szivárgott ki, minthogy a tárgyaló felek minden közlést meg­tagadtak a konferenciáról. Az angol és francia lapok megál­lapítják, hogy a legelső napokban az angol és török álláspont között, kü­lönösen a íráciai kérdésben igen éle­sek voltak az ellentétek« A törökök: végül mégis elfogadták a szövetség ges hatalmak j egyzékének' alapé!-: veit. Ez különben előrelátható vélt, hiszen ez a jegyzék alapjában véve teljesiti az összes török követelése­ket, csak a kivitelben vannak eltéré­sek. A szövetségesek véglegesen a mellett döntöttek, hogy Tráciában a görög közigazgatásnak azonnal még kell szűnnie:, azonban, mindaddig, a míg a béke létre nem jött, riéin enge­dik meg, hogy töröli csápotok foglal­ják el tráciát, vagy akár csak átkel­jenek a szorosokon. Az ellentétek miatt - a- mudániai konferencia tovább fog tartani, mint azt reméltek, de biznak abban; hogy fi Th. Buckle (Í822—1862) Száz év előtt született, hatvan év előtt halt meg. Londonnak, az izgalmas világvá­rosnak a gyermeke, Henry Thomas Buckle egész életét zajtalan munká­ban, tudós kutatásban töltötte s meghalt Damaskus felé vivő útjában, távol Keleten, ahová elment, hogy szellemi munkáról elcsigázott, beteg testének erőt és egészséget szerez­zen a további munkára. Ott nyug­szik Damaskusban, a protestáns te­metőben, a hires sziriai síkság egyik igéző pontján. Ott járt az óvilág klasszikus földjén, Egyiptom pira-' misai közt, Arábiában és a Szent földön, az ősi művelődés első forrá­sainak színhelyén s annak a földnek lett örökös lakója, amelynek világ­részünk kultúrája a legtöbbet kö­szönhet. Munkájával, amelyet töredékül hagyott hátra, első sorban a tudós világnak, Anglia nagyságát és di­csőségét növeli. Azok közé a nagy angolok közé tartozik, akik a XVIII. és XIX. században irányították az angol tudományt s akik nemzeti éle­tük korlátái közül kiemelkedve az internacionális tudománynak és mű­veltségnek is valódi értéket szolgál­tattak. Buckle gazdagította az em­beriség szellemi kincsesházát, mint nagy hazafi: Ch. Darvin, A. Smith, A. Spencer, Carlyle. M. Stuart, Rus­­kin s annyi más. akikkel az Old Eng­land büszkélkedhetik. Korukra vala­mennyien nagy hatást gyakoroltak. .Valamennyien világnézettel biró, vagy, .éppen világnézetet alkotó szel-. sikerül az angol és török álláspont között kompromisszumot teremteni. A törökök máris beleegyeztek abba, hogy kisebb angol csapatok a Dar­danellák ázsiai partján maradjanak, ezzel szemben Anglia a íráciai kér­désben tanúsít engedékenységet. Kemal pasa a tárgyalások ideje alatt egyébként fegyveresen is nyo­mást akar gyakorolni Angliára. Az angorai kormány párisi megbízottja kijelentette, hogy ha Anglia a török követelésekét visszautasítaná, azon­nal megszakítják a tárgyalásokat és a török csapatok Konstantinápoly el­len indulnak. A Havas-ügynökség je­lentése szerint hetvenezer főnyi tartalékcsapat készen á!l az angolok megtáma­­.» dúsára a konferencia megszaki. s . v ’ tása esetén. E fenyegető magatartás dacára Kemal pasa békekészségének is ta-i mijeiét adja. A szövetségesek kon­stantinápolyi főhadiszállásának jc-l leütésé szérint a szövetséges "h atal­maié Izmef pasával megegyeztek, hogy Kemal parancsot ad csapatai-, nak, hogy kerüljék az angol csapa­tokkal való találkozást. A török-angol tanácskozást és á, mudániai megegyezést erősen kom­plikálja Görögország újabb harciast, magatartása. A tárgyalásokon részt­vevő görög delegátusok azt az in-j strukciót kapták Athénből, hogy he*j lyezkcdjenek elutasító álláspontra űf, Trácia kiürítésére vonatkozó követe­léssel szemben. Ez magában véve; nem sokat jelent, ellenben komolyj helyzetet teremthet a görögöknek az az elhatározása, hogy Tráciában! megszervezik a védelmet. Egész Gö« rögországban elkeseredett a hangu­lat a szövetséges hatalmak ellen áí miatt, mert Tráciát a törököknek) ítélték. Az uj görög hadügyminisz­ter kijelentette, hogy amig egy gö-; rög katona és amig egy lövészárok van Tráciában, addig ezt a területet,' nem engedik át a törököknek. En­nek a kijelentésnek megfelelői égi egész Görögországban folynak a ka­tonai intézkedések Trácia védelmé­re. A már demobilizált hadsereg\ újra gyülekezik, helyőrségenként,1 rövidesen szintén Tráciába indul. A hadsereg reorganizációja folya-! matban van, a görög kormány be­hívta az 1917. és 1918. évi korosztá-i lyokat és elhatározta, hogy ismét felveszi a harcot Tráciában. a törö­kökkel. A legújabb jelentések szerint a görög haderők már el Is in­dultak Rodostó és Csataldzsa felé. A görög csapatok előnyo­mulása szünet nélkül folyik. A görög kormány elhatározásával! szemben Venizelosz nem idegenke­­dik Trácia átadásától. Londoni tár­gyalásai során azonban a keresz­tény lakosság biztonsága szempont-) jából azt ajánlotta, hogy Tráciát, űj szövetséges csapatok szálljak meg.. \ Mután biztosra veszik, hogy; az< athéni; forradalmi bizottság ellentál 1 a. .mudáni megállapodásnak, Izmetj pasa, a török hadsereg képviselője azt a. kívánságát fejezte ki, leinek, akiknek sorában méltó he­lyet foglal el Buckle, szintén eredeti világnézettel bíró tudós, aki felfogá­sát hosszú időre uralkodóvá, tudta, tenni a történelem tudományában, amelynek révén azok beolvadtak: áz általános műveltségbe is. Életének egyetlen célja volt meg­írni Anglia civilizációjának történe­tét*), tárgyához és hazájához méltó monumentális alkotásban. Helyet ta­lált volna benne a művelődésnek minden ágazata, részleteiben ,s ma­gasabb összefüggésben és egységes fejlődés folyamatban mutatva.be, kialakult tudományos világnézet alapján, szigorú kritikával, pontosan megállapított módszer segítségével: egyszóval, teljes tudományos készü­lettel, úgy, ahogy a természettudo­mány dolgozza föl a természeti al­kotásokat a maga kifejlett módsze­rével, pontosan megállapított eszkö­zeivel és céljaival. Buckle a történe­lemből természettudományt akart teremteni. Mély gondolat volt ez Buckle idejében, amikor a történel­men puszta elbeszélést értettek fel­színes oki magyarázatokkal, csinos irodalmi mázzal és művészi jelleg­gel. Nála a történelem, mint természet­­tudomány, az emberi kultúra termé­szeti termék, olyanok, mint a ter­mészeti tárgyak és tünemények. Benne természettörvények uralkod­nak. Csak hogy itt azokat társadal­mi törvényeknek mondjuk, amelyek kifejezik a társadalom szabálysze­rűségeit. Ezeket a szabályszerűsége­ket első ízben szinte megdöbbentő hatással a statisztika mutatta ki Buckle Ouetelet belga Statisztikus *) Magyar fordítása 10 kötetben jelent meg “ nyomán jár s a történelmet, mint tu­dományt a törvényszerűségnek a gondolatára alapitja. így a történe­lem természetesen nem lehet más, mint művelődéstörténet; annak a munkának a története, amelyet az ember a műveltség különböző ágai­ban: a gazdasági munkától kezdve a társadalmi munkán, a tudomá­nyon-, művészeten át a legmagasabb világnézet, alkotásáig létrehoz; az az egységes folyamat, amely volta­képpen až emberi szellem és élet számtalan megnyilatkozásának az összege a-haladó időben: minden fényével és árnyékával, minden föl­emelő és lesújtó részletével, minden érzésével, eszméjével és alkotásá­val. Szerinte a történelem két tényező összehatásának az , eredménye: a természeté és az emberi szellemé. Ez a két faktor működik az emberi­ség életfolyásában szakadatlanul. A természet — környezet s ebben Buckle megelőzte H. Taine inilieu­­elméletének egyik gondolatát, ame­lyet aztán tervszerűbben a francia tudós dolgozott ki. A két faktor köl­csönös hatását Buckle igy fogalmaz­za meg: a történelem a természet behatása az emberre és az ember­nek visszahatása a természetre. Es vizsgálja a természet befolyását a társadalmi rendre és az egyén jelle­mére, az égalj, a táplálékba talaj és a természettünemények szerepét a kultúra alakításában s úgy találja, hogy amikor a természet uralkodik az ember fölött, mint az ókori mű­velődésben, akkor a civilizáció a képzeleten nyugszik, amikor Pedig az ember uralkodik, a természet fö­lött, mint az európai művelődésben, akkor az értelmen. Emellett az er« kölesi érzés inásodrangu, mert mig az értelmi haladás gyors és nagy le-! hét, az érzés mindig ugyanaz, váló tozatlan, nincs benne haladás. Bukle elméletének az alupgordc­­latait más, fontos gondolatai egészig tik ki a vagyonosodásról, az irodaó lomról, a vallásról és a kormányó zatról. Ezek azonban csak másodó sorban vehetők figyelembe. Fő esz«, inéi kétségkívül tudományos érté«| küek, de egyoldalúak. Az, hogy az emberi akarat külső tényezők szűk-! ségszerü befolyása alatt áll, s hogy) a fejlődés ezekből indul ki és tőlük* függ, nem kizárólagosan igaz; a tör-! ténelemben az emberi alkotó erő azj igazán fontos, majdnem a döntő té«, nyező, mert a kultúrát az csinálja*! az emberi természetnek megfelelő-j leg; s a történelemben fontos ugyan’ az emberi értelem, amely az eszkö-. zök eszméit szolgáltatja, de fonto-<j sabb az érzés, amelyen nyugszik áj műveltség, ebben van az oka, s ezj szabja meg a célját. Az értelem az érzéseknek, a vágyaknak a végre-' hajtója. Bucklenek a munkája töredék, de;, minden részletében magán viseli a.i lángész alkotásnak bényegét. Aj történelemtudomány nagy alapvető/ munkái közé tartozik, amelynek ta-, nulmányozása nemcsak a tudós, ha­nem általában a müveit elmékre; mindig ösztönző hatást fog gyako­rolni. Valóban örök veszteség, hogy, munkáját nem Írhatta meg teljesen. 0 maga éleiét tragikusnak érezte,; amikor halálos ágyán, láztól kínoz­va, igy kiáltott fel: »Könyvem, könyvem, soha sem fogom azt be­felezni!« < , - Tones Gusztáv i

Next

/
Thumbnails
Contents