Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-29 / 296. szám
1922, október 29 BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal lesz a safeoffesi sxegéoyltáibál Ajy^'%^í&6liBÍii$ssle8á'«ei^áeiat» Ä «®eiafpaßlikai miaisittritan azzal az a$afaái5Í fefdall Sobotica városho?, feagy a &4jg£ny&izak e>jg*íá|s át a gye©* tftatvíaöowi résüáns, A városi ti^ÄE^iiöß cSi'Ő fcíwstetóa ugyanis már tfíixi is íj jyttsaekvédeiial ossEály által g'*Svfeneű' tesc ikvm-bcíeg gyermekek uanttak dühaiipsrve, akiknek ott kórháteufe és isSsokjűfe Is van, A sromipoiíBkai u&ásztenuranak ®a®st a?, a terve*, hogy ezt a iracnomahórháí’&i kifejlessze,, hegy beaae as egész örssájfeál SssBegyalUwasék a trachomas gyanaeke&et ás om, okát hüldenének Söthotseára, »ki.k a most Is már hevese te’t note szemkezelási itt tanulmányoznák. A városi tanács szombati ülésén foglalkozóit ezrei az ajánlattal és bár elvben ellenzi városi épületnek bérbeadását az állam részére, de a kérdés nagy szociális fontosságára való tekintettel, mégis fontolóra fogja venni az ajánlatot Ha a váró a szegényházat trachoínís gyenuefektkMz éa iskola részére íeadeEeafera bocsátása» agy a szociálpolitikai altásaiemua a kis összeg meguzetésőo túl még kspandő volna a Putrikaszérayái raeg-felei-; ea ažalakhani, hogy a szeg-écyhá’.’ ©óoaa aa uj hajlékban legyem elhelyezhető. Ennek nem is mutatkozik nagyobb akadálya. A kérdésben ag/wahan végleg . dönteni a hazái isiiéit taaacs lesi hivatva. Negyvenezer korona lelépési díj egy páholyért Budapesti színházi levél Az eseményekben gazdag magyar színházi szezonnak kétségtelenül a Molnár-premier lesz a legnagyobb szenzációja. Még nem fordult elő a magyar színházi élet történetében, hogy olyan tülekedés legyen főpróba- és premierjegyekért, mint az »Égi és földi szereleménél. A premier jegy eket már hetekkel ezelőtt lejegyeztették es csak a legnevesebb emberek jutottak egy-egy páholyhoz vagy zsöliyéhcz. Átnéztem azoknak a szerencséseknek a listáját, akik páholyokat kaptak. íme néhány név: Kohuer báró, Eber Antal vezérigazgató, Wdsz Manfred, báró JVIadarassy-Beck Gyula, Krausz Simon, Polnay Jenő és Weisz Fülöp nyitják meg a pénzarisztokrácia névsorát A politikusok közül Apponyi, Andrássy, Bánífy külügyi, Valkó kereskedelemügyi, Klebelsberg kultuszminiszterek, Vázsonyi Vilmos, JRassay Károly, Giesswein Sándor és Szterényi József báró neve ötlik az ember szemébe, mig a művészetet és irodalmat a hivatalos kritikusokon kívül Herczeg't Ferenc, Móricz Zsigmond, Vészi József, Miklós Andor, Rákosi Jenő, Wlassics báró intendáns. Dolmányt, ílubay Jenő, Ábrányi Emil, Hegedűs Gyula és Hevesi Sándor nevei képviselik. Ott lesz tout Budapest ezen a premieren és minden túlzás nélkül el lehet mondani, hogy az Égi és földi sze' reimen kívül a téli estélyi divat is be fog mutatkozni november 3-án a Magyar színházban. A forgalomban levő jegyekért hallatlan láncolás folyik. Egy páholyért 40.000 korona, egy zsöllyéért 6—8000 korona »lelépési dijat« fizetnek. A nagy érdeklődés dacára se jósolnak igazi sikert Molnár uj darabjának. A kiváló iró itt végleg áttért B vígjátékról a drámára és nem bizonyos, hogy ezen a talajon is olyan biztosan mozog. Az Égi és földi szerelem egy fiatal lány tragédiája, aki megőrül s aki öngyilkos lesz. Helyenként legendaszerü, helyenként mély tragikum csendül ki a darabból. Kérdés, hogy a mai színházi közönség, amely finom és kellemes időtöltést és ötletes szójátékokat keres Molnár Ferencnél, kérdés, hogy ez az elkényeztetett és nevetni vágyó publikum el lesz-e ragadtatva az uj színjáték mélységeitől. Beöthy László, — aki öt színházat igazgat, akit tehát el lehet fogadni szakértőnek ebben a kérdésben — mondotta e sorok Írójának, hogy a színházi szezonban eddig egy komoly siker volt: A vonósnégyes Ez ..A vonósnégyes« egy félórás színpadi tréfa, ami az Apolló kabaréban eddig 55 telt házat vonzott. Szőke szakáll irta és eredetileg nem is, akarták előadni, anyira pongyola és | hiányával van minden irodalmi törekvésnek. Rövidesen az a meséje, hogy egy meggazdagodott nagykereskedő segédei azzal hercegnek el a gazdájuknak, hogy nagyszerűen értik a zenét és a parvenü boltos meghiv magához vacsorára négy ilyen segédet, hogy vacsora után szórakoztassák a vendégeket. A vonósnégyes tagjainak természetesen fogalmuk sincs a zenéhez és mindegyik azt gondolja, hogy 5 csak miraelni fogja a muzsikálást — hisz a másik három amugyis játszik, tehát senki se veszi majd észre. Ebből származik a bonyodalom és ezen az igénytelen bohózaton naponta 600 ember neveti magát betegre, A legutóbbi színházi események azt mutatták, hogy a napi robotban és gondokban elfáradt emberiség vágyik a derűsre és nem óhajt mást a színháztól, mint jókedvet. Ez a titka annak, hogy a Vonósnégyes több előadást fog megérni, mint az Égi és földi szerelem. ni. —38—— Világító-gázgyárat létesít a szuiíolicai vasutigazgatéság A téli szezon beálltával a személyvonatok fűtése és világítása ismét súlyos gondokat okoz a vasutaknak. A téli szezon beálltával a személyvonatok fűtése és világitása súlyos gondokat okoz a vasutaknak. Az idén különösen sok nehézségeket okoz e kérdések megoldása, mert a költségvetés rendelkezései és egyéb akadályok nem nyújtanak módot az egyes igazgatóságoknak arra, hogy a fűtés és világítás za vartalanságát biztosítani tudják. A költségvetés rendelkezései szerint ugyanis az egyes vasutigazgatóságok a felszerelések kiegészité sére a budgetben felvett tételeken kivül évent csak 30.000 dinárt adhatnak ki. Ez az összeg megközelítőleg sem elegendő ahhoz, hogy a fűtőtesteken mutatkozó hiányokat pótolhassák és igy sok személykocsi fűtéséről egyelőre le kell mondani. Sokkal nehezebb feladatot, okozott, különösen a suboíicai vasút igazgatóságnak a világítás problé májának ugyanis eddig a kocsik világitására szolgáló préselt Sázat Magyarországból kellett hozatnia. A dinár magyarországi magas árfolyama dacára azonban az idén a budapesti gyárak oly drágán számították a gázt, hogy a vasút csak a legszükségesebb mennyiséget rendelte és a kisebb vonalakon nem is alkalmazta a világítást. A vasutigazgatóság azonban valamennyi vonalon teljessé karja tenni a világitást és ezért elhatározta, hogy Suboticán saját üzemében gyárat fog létesíteni a vonatok világításához szükséges speciális gáz előállítására. A terv megvalósítása már olyan előrehaladott stádiumba jutott, hogy a gyár előreláthatólag már november hónapban tíz munkással megkezdi működését, HÍREK © m » Visszajött a vonat . . . Régen-régen — egy messzi ragyogó májusban, amikor a háborút csak nagyapák meséiből ismertük — elindult innen, ebből a városból egy lány, egy rajongó, exaltált fiatal, olyan álmokkal, amelyek akkor még sok-sok fiatal szívben kivirágoztak. Közben a háborúból szivigérő, kegyetlen és rémületes valóság lett, elhullottak a fiatal pajtások, kicsi kis iskolásiányokból mamák lettek, az akkori elemisták most cigarettázva járnak és finom, szép, meleg szobákból nagyon drága emberek a hideg földbe költöztek. Az akkori szép, napsugaras májusból esős, szürke, haldokló október lett, mire az a régi vonat visszaérkezett erre az állomásra. De sok bajt okozott az, aki a vonatot kitalálta! Mert a vonat adott a szivekbe vágyat az ismeretlen messzeségek után. Mert a vonat visz el öszszetartozó embereket rossz távolságokba: a vonat élő emberek meleg és fájó szivén zakatol olyan kegyetlenül, mintha csak az embertől tanulta volna a gonoszságot Nagyon messzi, idegen földekre hajszolja az embert az a jó bolondos fiatalság. Az évek megnemálló } folytonossággal peregnek, az élet ’pedig lehűti a fiatal idők szép, színes, irreális lázát. Sok-sok év múlásán, sok-sok borzalom rémületén át jött vissza az a vonat, hogy a régi rajongó, nagyotakaró lány megnézze azt a várost, amelynek szürkeporos levegője olyan színesre virágozta ki a fantáziáját. Köszönteni szeretnélek te régi város, ti régi utcák, ti régi emberek. De — bocsánat az őszinte szóért — elidegenedtünk egy kicsit egymástól. Amerre én jártam: más virágok nyílnak és más nóta járja. Az ablakszemekbő! ismeretlen tekintetek néznek most felém és nem ismerem meg már az embereket a cipőjük kopogásáról. Itt este sötétben botorkálnak az emberek — ott a tengerentúli nagy városban ezer színnel ragyogó tün- I dérpalota az éjszaka. Itt lassú szekerek cammognak — ott vadult gépkocsik hadserege robog. Itt mutatóba jár pár ember az utcán — ott az eleven, őrülésig lázas élet gigászi hangyaboiya nyüzsög. Miért van az, hogy az emberek — életek ennyire különböznek egymástól? Miért van az, hogy nem tudjuk egy koncertre hangolni az életünk húrjait, hogy szépen, békességben egy dalt énekeljünk? Miért dobog a szivünk bábeli zűrzavart? Napbanéző ragyogó szemmel mentem el és lehajtom a fejemet most, hogy ne lássák: könnyektől véres a szemem. Szép, mákvirágos kertet hagytam itt és örökzöldes sirdombhoz jöttem vissza. És nem hódítottam meg a világot sem, a hogy azt akkor — fiatalok szokásával — hittem, a tökéletes boldogságnak sincs bejegyzett lakása, hogy az ember a címmel a kezében egyenesen odataláljon és kopogására kinyíljék az ajtó ránkváró barátsággal. Gyerekévek kedves romantikájának visszaidézése könnyezteti a szememet. Itt van az iskola, ahol olvasni tanultam, hogy elolvashassak gyászszegélyü levelet, ez meg itt a nagytemplom, ahol kicsukló vékony hanggal zengedeztük a vallásos énekeket minden meggyőződés nélkül, ez meg itt a kócos park, ahol álmodoztunk, csavarogtunk csillagos nyári estéken. A korzó ez az utca, ahol az egész város élete lezajlott: mindenki ismerősen mosolygott egymásra akkor, a kávéházakból is baráti fejek bólogattak, v , Itt vannak valahol, ebben a vá-j rosban az elmúlt éveim, itt termettekj vágyakozásaim és gyerekes szén-, védéseim — meg kellene talán ke-1 resni a régi éveket, régi érzéseket») régi könnyeket, itt vannak biztosan,;' talán a levegő láthatatlan parányai-* ban hervadoznak, vagy régen el-! hullott virágokkal együtt belekeve-i redtek a földbe, ahol most közönyös! S lábak tapossák. I Látogatóba jöttem a régi városjj hoz, a régi emberekhez, a régi ma-! ágamhoz, de alig találom meg az aj-! jjtókat. Sok mindent elsöpört a világ-1 ívihar, a nyoma is megmaradt: az! utcákon is, az embereken is. f Régi város és régi emberek, akik kedvesek és barátok maradtatok: aj • vonat visszaindulásakor is lesz egy ísziv, amely sokszor felétek fog do£ bőgni a világ leghangosabb városa-1 i nak zakatolásából. Most, visszané' zőn, talán szépek voltak az itteni! \szenvedések is: évek és mérföldek! i sokasága megszépítette még a kinő-! ; kát is és ha már megmaradni itt; inem is tudnék: a véremben és1 agyamban mégis érzem mindig a furcsa idetartozóságomat, mint egy 1 kiszakadt fa gyökérszála élek itt toívább, ha nem is látják, ha nem is 1 tudják — ha nem is bánják. Fülöp Ilona. j — A suboticai va&utigaqgatŐBág \ \ vezetőinek román kitüntetése. A; gyulafehérvári koronázás alkalmával Ferdinand román király! Gyórics Miladin suboticai vasút-! igazgatót a román koronarendj Ielsöosztályu tiszti rendjelévé!,) Manojlovics Milán igazgatóhelyet-, test a román koronarend diszitett; arany tiszti rendjelével, Grebenú-j rovics Milán osztályfőnököt a ro-j mán korona lovagrendjének arany-; érmével, Bingulácz György főéi*, lenőr, volt igazgatósági forgalmi! osztályvezetőt, jelenleg vrsaci állomásfőnököt ugyanennek a rend-{ nek az ezüstérmével tüntette ki.; — Manojlovics Milan a suboticai vasutígazgatőság uj vezetője. A k zlekedésügyi miniszter Gyórics\ Mi'adin VESutigezg8tó betegsége miatt, a suboticai vasuíigazgatóság vezetésevei Mnnojíovics Milán, mérnök, igazgató helyettest bizta; meg. — Délszerbiai úti képek. A szuboh'cai szerb Maiica vasárnap, f. bó 29-érr délután 4 órakor a városi székház nagytermében felolvasó ülést tart. ProticS; Márko gör. kel. plébános, az újságíró; szekció volt elnöke ismerteti felolvasás! keretében a délszerbiai viszonyokat, — A német válság. Berlini jelentess szerint a belpolitikai válság nem élesedett ugyan ki, de a kancellárnak nem* sikerült a pártvezérekkel folytatott tár« gyalásai során a pártokat közelebbi hozni egymáshoz. Valószínűnek látszik, hogy a koalíció felbomlik Németországban és polgári blokk fog alakulni, — Eljegyzések. Vig Piriké és Spitze© Lajos, Senta, jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Lányi József Stanišič eljegyezte Vujevich Ágnest Nemesmiliíicen. (Minden külön értesítés helyett). !" — Vihar a cseh kamara ülésén. Prágából jelentik: A kamara pénteki ülésén Habermann népjóléti minisz-. I tér nagyobb beszédet mondott, a, I melyben a gazdasági krízist csak [átmenetinek mondotta. Beszéde alatt nagy vihar tört ki, amely csak foil kozódott Jauriga képviselő felszóla\ iása • alatt, amikor a képviselők tűn-. S tetőleg kivonultak a teremből, mert j Juriga a szlovák néppártot támadta. ;Lodgemann német nemzeti képviselőj felszólalása ellenére is a parlament I többsége úgy határozott, hogy Be; rand képviselőt, aki a bríinni kémíkedési pörbe van keverve, kiadja a. 1 bíróságnak,