Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-29 / 296. szám

4. 8ACSMEGYEI NAPLÓ 1922. október 29. CIRKUSZ © a n Grafológia Már megírd valami iij bolondság Megint valami uj hecc. Hogy azt Ynondjai grafológia* Vagyis a kezed­­jrásából kitanálja azt a tanár, hogy ki fia-borja vagy, mi fán termettéi, tailyen szél hozott erre a fránya vi­liágra, milyen az úgynevezett lelki (berendezésed* jó ember vagy-e Vagy komisz fráter, fájja, ar vagy javíthatatlan csirkefogó* szereted-e vászoncselédeket és mert persze, hogy szervied, hát ki ne «szeretné '«iá őket, a- drágákat, azt is meg­­iüondja a tanár, hogy miképpen sze­deted a lányokat, mjlyen a gusztu­sod a nőkben, mi a kedvenc ételed, dni a kedvenc italod, szoktál-e ol­vasni s ha ne talántán igen, melyik iyersfaragónak a rigmusa melengeti leginkább azt a kut^a, önző szive­det. Mert hogy mindent kibogoz az a Iránya'grafológus a kezedjárásábói, akárcsak a városvigi vénasszony a tenyeredből, vagy a harminckétle­­vclü bibliából. Megmondja neked, az ákumbákumodból egy szempil­lantásra* hogy, mikor csaltad meg utoljára a feleséged és hogy az igen ['tisztelt neje4 állhatatos lélek-e vagy pediglen éppen olyan csélc$a&, ami­lyen te vagy« Ne hidd, hogy bolonddá akarlak tenni. Igenis, az a ravasz grafoló­gus, aki ;*phosszat ott gubbaszt az árva kancelláriájában valahol a har­madak emelet egy eldugott sarká­éban, naphosszat egyebet sem mii­ével, minthogy a sok kiváncsi ember ‘levelét, kutyakaparását szagolgatja, [vizsgálhatja, aztán meg is. üzeni hét­­yől-hétro a képes újságba kinek-ki­­nek, amit belőlük jót-rosszat, szé­­íPet-csunyát kiolvasott. Ebből az egyszerű és nem is bővített mon­datból, hogy: Aladár elmegy a tan­tihoz, például ezt okumlálta ki a ba­rátom saját mancsával beküldött irá­­isára: ön régi'zsidó családból szárma­zik, azonban legkésőbb féléven belül ki fog keresztelkedni, esetleg agyonüti az unokabáty­ját. Nagyon szereti a nőket, de viszont túlságosan smucig. Vi­­' .gyázzon, hogy meg ne hüljön, mert akkor fülfolyást kaphat. ' A szomszédunk eladó lánya, az j'ennivaló Borisba, akibe ugyancsak tsokan szeretnének beleharapni, ad­­jdig olvasta a titokzatos profoiogus [üzeneteit!, amig a múltkor rászánta magát és ennivaló helyesírási hibái­val telitüzdelt bércig sorokat kül­dött ei a szóbaníorgó tanárhoz. Nó ’ugyancsak megkapta a magáét sze­gényke. Azt mondja, a tanar, hogy: ■ Kisasszony, ön degenerált csa­ládból származik, de erről nem tehet. A papája és a nagypapá­ja azonban annál inkább. Nem fog férjhez menni, de azért ne essék kétségbe, meg fogja is­merni a családi élet melegét, lesznek* szép, egészséges gyer­mekei, sőt unokái is. Egyik lá­nyát egy igazi gróf fogja elcsá­bítani,, legkisebbik unokáját pe­dig szerencsés eredménnyel ■ végződő sikkasztás révén sok pénzt fog szerezni. Szép öregsé­ge fesz és könnyű, gyors halála, a gyorsvonat fogja elgázolni. A sógorom sem tudta megállani. leült és egy hosszú levelet kanyarin­­tott a tanárnak. Éppen most jött ki a képes újságba az üzenet. A beküldött írás — mondja a grofologus — egy elmebeteg férfi írása, ön yalószinüleg el­megyógyintézetben van, ha pé­tiig még nincs, akkor odakerül. Éléggé előrehaladott paralizise van lóságodnak, erre vall, hogy előre megvonalozta a le­­vélpapixost ésiiogy kevesebb bé­lyeget ragasztott a borítékra, | jniutabpgy kellett "volna, Hát ez az! így gorombáskodik az a grafológus jobbra-balra. És az a borzasztó, hogy mindenki, akinek üzen, el is hiszi azt. Szegény sógo­rom például egészen buskomorrá vált, a szomszédunk ennivaló kislá­nya pedig annyira beletörődött már abba a jóslatba, hogy nem fog férj­hez menni, hogy most már csak a kilátásba helyezett szép és egészsé­ges gyermekekre és unokákra van gondja. Azoknak a leendő napáját, illetve nagypapáját válogatja ki most a kis finnyás. Na ugyan, diát olyan nagy dolog is az a grafológia, ez az írásból való jóslás. Nem keli ahhoz külön tudo­mány. Kézírásból minden közönsé­ges halandó tud jósolni. Ha például elküldök egy üres papirost a bank­ba a nevem aláírásával, a bankdi­­rektor is menten grafológussá válik és abbajj a minutában megjósolja, hogy nem kapok rá egy vasat se. Ugyan mi a vicc hát ebben az any­­nyira felkapott grafológiában. Vi­szont én is tudom egész biztosan és jóelőre, hogyha a szerkesztőm írná alá azt az üres papirost, akkor a bankigazgató azt mondaná rá, hogy jó kézírás, illetye jó az aláírás. Megyek is mindjárt hozzá, rög­tön kipróbálom. g. z. * * 3 4 5 A kisantaní demarsof intéz a magyar kormányhoz Szilágyi Lajos interpellációjának következményei gyarok magatartását az utóbbi időben élénken jellemezte. Románia kormánya Jugoszlá-Hirt adtunk már arról, hogy román politika és kormánykörök­ben nagy visszatetszést keltett Szilágyi Lajos berettyóujfalusi kép­viselőnek a magyar parlamentben a gyulafehérvári koronázással kapcsolatban elmondott interpel­lációja. Mint az események mu­tatják, e beszédnek komoly dip­lomáciai következményei vannak. A román kamara külügyi bi­zottságának legutóbbi ülésén az aktuális külpolitikai kérdésekről tartott expozéja során Dúca kül­ügyminiszter behatóan foglalko­zott Szilágyi interpellációjával, a mely alkalommal a következőket mondotta: „Az interpelláció rámutatott arra hogy a gyulafehérvári koronázás olyan történelmi aktus volt, amely a régi Magyarország évszázados jogait sértette. — Tiltakozás volt ez az interpelláció egy olyan köz­jogi ténykedés ellen, amelynek történelmi és politikai jogosságát a szerződő nagyhatalmak éppúgy mint Magyarország, a trianoni szerződésben elismertek. Ez a demonstráció ölvén újabb meg­szegése a trianoni bél ekötésnek, mint amilyen cselekedetek a nie] viával és Csehszlovákiával meg­teszi a szükséges lépéseket, hogy Magyarországnak erre a lépésére megfelelő választ ad­jon. Mindenesetre károsan befolyó solja a szomszédi viszony kedvező kialakulását az excessus, amely csak újabb láncszemet képez a magyar kormány folytonosan meg­mutatkozó helytelen es jogtalan magatartására. Reméli, hogy a jugoszláv és cseh kormánynak Romániável együttes fellépése ez ügyben megfelelő elégtételt fog biztosítani. A román külügyminiszternek í ez a kijelentése meglehetős iz­galmat keltett Budapesten, ahol szombaton az a hir terjedi el, hogy a kisantani államainak együt­tes de marsát már át is nyújtották a külügyminisztériumban. E hitek­kel szemben — mint Budapest­ről jelentik — hivatalosan kijelen­tették, hogy a demurs a magyar külügyminisztériumhoz szombat dél­utánig még nem érkezett meg. A lsusannei konferenciára az összes érdekelt nagy és kishatal mák lázas előkészületeket tesz­nek. Minden hatalmi csoport igyek­szik magénak szövetségeseket ke­resni, hogy a saját érdekeit minél sikeresebben megvédhesse. A győztes törökök olyan túlfeszített követelésekkel lépnek fel, amelyek lehet, hogy feí fogják borítani ez egész konferenciát. Mint Konstantinápolyból jelen­tik, az „Heti*1 citnü konstantiná­polyi kernalista lap nyilvánosságra hozta azokat a békeföltételeket, amelyeket Keniat pasa a lausan­­nei konferencia elé fog terjeszteni. Ezek a következők : 1. Nyugat-Tráciáoan népszavazás, hogy a lakosság választhasson, milyen uralmat kivan. Ezt külö­nösen azért kivánja Kemal, mert Trócia görög részében erős auto­­nomisía p.ozgaiom van. 2. A görög had flotta megsemmi­sítése ugyanúgy, ahogyan a né­met flottát megsemmisítették. Erre azért van szükség, mert Görög­ország flottájával megtámadhatná a kisázsiai partokat és szigeteket igy jne^«fltv«.rhí;tná az Aegei Lausanneban való megtartásába és a konferencia részére szüksé­ges helyiségeket is rendelkezésre bocsátotta. Ezzel szemben azonban Kemai pasa a békekonferencia elhalasztá­sát kívánja és azt követeli, hogy a keleti konferenciát csak akkor kezdjél: meg, ha a török csapatok már egész Kelet-Thráciát megszáll­ták. Miután Thrácia végleges át­vétele november 20-tka körül fog befejeződni, a konstantiná­polyi nacionalista körök a keleti békekonferenciának november 25-re való elhalasztását követelik. Az ügyben még nem történt azon­ban újabb döntés. A békekonferencián Görögor-* szagot Venizelos és •Kakiamanos fogják képviselni, mig az angorai kormány egyik kiküldöttje való­színűleg Izmet pasa lesz, akit most neveztek ki az angorai kor» mány külügyminiszterévé. Franciaország * még nem ne-’ vezte meg delegáltjait, azonban bizonyos már, hogy franklin Bo­uillon nem fog résztvenni a kon­ferencián. A tábornok ugyanis tiltakozott Poinccrénál a sajtótá­madások ellen, amelyek őt a ke­leti kérdés kapcsán érték és ki­jelentette, hogy mint Franciaor­szág képviselője nem hajlandó résztvenn't a békekonferencián. A francia érdekeknek úgy vél leg­jobban szolgálni, ha egyelőre visszavonul. Poincaré tudomásul vette Franklin Bouillon elhatáro­zását. Diplomáciai körökben egyéb­ként nagy meglepetést keltett a Daily Mail azon értesülése, hogy Bemar Law' kiakarja ürittetni Me­zopotámiát és Palesztinát is. Egy vagonrendelés — 200 dinár A közlekedésügyi rr.jntezterium legújabb nstézkedése November í-étől kezdve uj rend­szer fog beállni a vasútnál a vagon­­rendelések tekintetében: mindenki, aki szállítás céljára vagont kér, min­den megrendelt vasúd kocsi után a rendelés alkalmával kétszáz dinár bánatpénzt köteles a vasútnál depo­nálni annak biztosítékául, hogy a megrendelt kocsit tényleg fel is fog­ja használni. Abban az esetben, ha a berakásra megszabott időn, a be­állítástól számított 6 órán belül a kocsit nen használják fel, a bánat­pénzt a kocsi megrendelője elveszti. Ha azonban a vagont felhasználják, úgy a 200 dinár letétet a vasút visz­­szatériti. Ezzel szemben a vasút to­vábbra vállal kötelezettséget, hogy, a félnek a kocsit a kért napra ren­delkezésére bocsátja. A közlekedésügyi minisztériumot erre az intézkedésre kétségtelenül az a sok visszaélés és abuzus bírta rá, ami a vasúti kocsik megrendelé­se körül az utóbbi években kifejlő­dött. A nagy vagonhiány miatt ugyanis nagyon sokan, akiknek egy, vagy két kocsira volt szüksé­gük, hogy ehhez biztosan hozzájut­hassanak, öt-tiz kocsit rendeltek. Nagyon sokan voltak olyanok is, a kik üzérkedtek a vasúti kocsikkal oly módon, hogy vagont rendeltek anélkül, hogy szükségük lett volna rá és ha a kocsit a vasút rendelke­zésükre bocsátotta, azt magas ösz­­szeg ellenében engedték át azoknak, akiknek vagonra valóban szükségük volt. Ezek a visszaélések természe­tesen csak fokozzák a súlyos vagon­hiányt. Ami annál is fontosabb, mert most kezdődik a szállítás fő­idénye, j Á törökök fcökefeltéteiei ] Előkészületek a lausaime-i konferenciára — Bonnar Law kijj akarja ürittetm Palesztinát és Fekete tenger békéjének szi ­lárdságát. 3. A tráciai görög lakosság ki cserélése a görögországi török la­kossággal, különösen Macedónia görög részéből. 4. Az Aegi tengeri szigetek sem­legesítése, különösen azoké, ame lyek az anatoliai-part közeiében fekszenek, mert ezek a szigetek hadibázisul szolgálhatnának a gö­rögöknek, b.Q a jövőben megakar­­nálc támadni Törökországot. Az „lleri" ehez hozzáfűzi, hogy ezek­ek a szigeteknnk a lakossága amúgy sem viseltetik barátságos érzéssel Görögország iránt és ma­guk is óhajtják a semlegességet,! ami biztosítaná békéjüket a jö- j vőben. 5. H d kárpótlás Törökországnak j azokért az anyagi kórokért, ame-] lyekst a görög hadsereg Kisázsié­­bnn okozott. Egyébként a törökök a keltű békekonferencia elhalasztását köve­telik. A svájci szöveíségtanács ugyan már szombaton értesítette Anglia, F anclsorszr és Olasz ország képviselőit, hogy bele egyezik a ^keleti konferenciának

Next

/
Thumbnails
Contents