Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-29 / 296. szám
4. 8ACSMEGYEI NAPLÓ 1922. október 29. CIRKUSZ © a n Grafológia Már megírd valami iij bolondság Megint valami uj hecc. Hogy azt Ynondjai grafológia* Vagyis a kezedjrásából kitanálja azt a tanár, hogy ki fia-borja vagy, mi fán termettéi, tailyen szél hozott erre a fránya viliágra, milyen az úgynevezett lelki (berendezésed* jó ember vagy-e Vagy komisz fráter, fájja, ar vagy javíthatatlan csirkefogó* szereted-e vászoncselédeket és mert persze, hogy szervied, hát ki ne «szeretné '«iá őket, a- drágákat, azt is megiüondja a tanár, hogy miképpen szedeted a lányokat, mjlyen a gusztusod a nőkben, mi a kedvenc ételed, dni a kedvenc italod, szoktál-e olvasni s ha ne talántán igen, melyik iyersfaragónak a rigmusa melengeti leginkább azt a kut^a, önző szivedet. Mert hogy mindent kibogoz az a Iránya'grafológus a kezedjárásábói, akárcsak a városvigi vénasszony a tenyeredből, vagy a harminckétlevclü bibliából. Megmondja neked, az ákumbákumodból egy szempillantásra* hogy, mikor csaltad meg utoljára a feleséged és hogy az igen ['tisztelt neje4 állhatatos lélek-e vagy pediglen éppen olyan csélc$a&, amilyen te vagy« Ne hidd, hogy bolonddá akarlak tenni. Igenis, az a ravasz grafológus, aki ;*phosszat ott gubbaszt az árva kancelláriájában valahol a harmadak emelet egy eldugott sarkáéban, naphosszat egyebet sem miiével, minthogy a sok kiváncsi ember ‘levelét, kutyakaparását szagolgatja, [vizsgálhatja, aztán meg is. üzeni hétyől-hétro a képes újságba kinek-kinek, amit belőlük jót-rosszat, széíPet-csunyát kiolvasott. Ebből az egyszerű és nem is bővített mondatból, hogy: Aladár elmegy a tantihoz, például ezt okumlálta ki a barátom saját mancsával beküldött iráisára: ön régi'zsidó családból származik, azonban legkésőbb féléven belül ki fog keresztelkedni, esetleg agyonüti az unokabátyját. Nagyon szereti a nőket, de viszont túlságosan smucig. Vi' .gyázzon, hogy meg ne hüljön, mert akkor fülfolyást kaphat. ' A szomszédunk eladó lánya, az j'ennivaló Borisba, akibe ugyancsak tsokan szeretnének beleharapni, adjdig olvasta a titokzatos profoiogus [üzeneteit!, amig a múltkor rászánta magát és ennivaló helyesírási hibáival telitüzdelt bércig sorokat küldött ei a szóbaníorgó tanárhoz. Nó ’ugyancsak megkapta a magáét szegényke. Azt mondja, a tanar, hogy: ■ Kisasszony, ön degenerált családból származik, de erről nem tehet. A papája és a nagypapája azonban annál inkább. Nem fog férjhez menni, de azért ne essék kétségbe, meg fogja ismerni a családi élet melegét, lesznek* szép, egészséges gyermekei, sőt unokái is. Egyik lányát egy igazi gróf fogja elcsábítani,, legkisebbik unokáját pedig szerencsés eredménnyel ■ végződő sikkasztás révén sok pénzt fog szerezni. Szép öregsége fesz és könnyű, gyors halála, a gyorsvonat fogja elgázolni. A sógorom sem tudta megállani. leült és egy hosszú levelet kanyarintott a tanárnak. Éppen most jött ki a képes újságba az üzenet. A beküldött írás — mondja a grofologus — egy elmebeteg férfi írása, ön yalószinüleg elmegyógyintézetben van, ha pétiig még nincs, akkor odakerül. Éléggé előrehaladott paralizise van lóságodnak, erre vall, hogy előre megvonalozta a levélpapixost ésiiogy kevesebb bélyeget ragasztott a borítékra, | jniutabpgy kellett "volna, Hát ez az! így gorombáskodik az a grafológus jobbra-balra. És az a borzasztó, hogy mindenki, akinek üzen, el is hiszi azt. Szegény sógorom például egészen buskomorrá vált, a szomszédunk ennivaló kislánya pedig annyira beletörődött már abba a jóslatba, hogy nem fog férjhez menni, hogy most már csak a kilátásba helyezett szép és egészséges gyermekekre és unokákra van gondja. Azoknak a leendő napáját, illetve nagypapáját válogatja ki most a kis finnyás. Na ugyan, diát olyan nagy dolog is az a grafológia, ez az írásból való jóslás. Nem keli ahhoz külön tudomány. Kézírásból minden közönséges halandó tud jósolni. Ha például elküldök egy üres papirost a bankba a nevem aláírásával, a bankdirektor is menten grafológussá válik és abbajj a minutában megjósolja, hogy nem kapok rá egy vasat se. Ugyan mi a vicc hát ebben az anynyira felkapott grafológiában. Viszont én is tudom egész biztosan és jóelőre, hogyha a szerkesztőm írná alá azt az üres papirost, akkor a bankigazgató azt mondaná rá, hogy jó kézírás, illetye jó az aláírás. Megyek is mindjárt hozzá, rögtön kipróbálom. g. z. * * 3 4 5 A kisantaní demarsof intéz a magyar kormányhoz Szilágyi Lajos interpellációjának következményei gyarok magatartását az utóbbi időben élénken jellemezte. Románia kormánya Jugoszlá-Hirt adtunk már arról, hogy román politika és kormánykörökben nagy visszatetszést keltett Szilágyi Lajos berettyóujfalusi képviselőnek a magyar parlamentben a gyulafehérvári koronázással kapcsolatban elmondott interpellációja. Mint az események mutatják, e beszédnek komoly diplomáciai következményei vannak. A román kamara külügyi bizottságának legutóbbi ülésén az aktuális külpolitikai kérdésekről tartott expozéja során Dúca külügyminiszter behatóan foglalkozott Szilágyi interpellációjával, a mely alkalommal a következőket mondotta: „Az interpelláció rámutatott arra hogy a gyulafehérvári koronázás olyan történelmi aktus volt, amely a régi Magyarország évszázados jogait sértette. — Tiltakozás volt ez az interpelláció egy olyan közjogi ténykedés ellen, amelynek történelmi és politikai jogosságát a szerződő nagyhatalmak éppúgy mint Magyarország, a trianoni szerződésben elismertek. Ez a demonstráció ölvén újabb megszegése a trianoni bél ekötésnek, mint amilyen cselekedetek a nie] viával és Csehszlovákiával megteszi a szükséges lépéseket, hogy Magyarországnak erre a lépésére megfelelő választ adjon. Mindenesetre károsan befolyó solja a szomszédi viszony kedvező kialakulását az excessus, amely csak újabb láncszemet képez a magyar kormány folytonosan megmutatkozó helytelen es jogtalan magatartására. Reméli, hogy a jugoszláv és cseh kormánynak Romániável együttes fellépése ez ügyben megfelelő elégtételt fog biztosítani. A román külügyminiszternek í ez a kijelentése meglehetős izgalmat keltett Budapesten, ahol szombaton az a hir terjedi el, hogy a kisantani államainak együttes de marsát már át is nyújtották a külügyminisztériumban. E hitekkel szemben — mint Budapestről jelentik — hivatalosan kijelentették, hogy a demurs a magyar külügyminisztériumhoz szombat délutánig még nem érkezett meg. A lsusannei konferenciára az összes érdekelt nagy és kishatal mák lázas előkészületeket tesznek. Minden hatalmi csoport igyekszik magénak szövetségeseket keresni, hogy a saját érdekeit minél sikeresebben megvédhesse. A győztes törökök olyan túlfeszített követelésekkel lépnek fel, amelyek lehet, hogy feí fogják borítani ez egész konferenciát. Mint Konstantinápolyból jelentik, az „Heti*1 citnü konstantinápolyi kernalista lap nyilvánosságra hozta azokat a békeföltételeket, amelyeket Keniat pasa a lausannei konferencia elé fog terjeszteni. Ezek a következők : 1. Nyugat-Tráciáoan népszavazás, hogy a lakosság választhasson, milyen uralmat kivan. Ezt különösen azért kivánja Kemal, mert Trócia görög részében erős autonomisía p.ozgaiom van. 2. A görög had flotta megsemmisítése ugyanúgy, ahogyan a német flottát megsemmisítették. Erre azért van szükség, mert Görögország flottájával megtámadhatná a kisázsiai partokat és szigeteket igy jne^«fltv«.rhí;tná az Aegei Lausanneban való megtartásába és a konferencia részére szükséges helyiségeket is rendelkezésre bocsátotta. Ezzel szemben azonban Kemai pasa a békekonferencia elhalasztását kívánja és azt követeli, hogy a keleti konferenciát csak akkor kezdjél: meg, ha a török csapatok már egész Kelet-Thráciát megszállták. Miután Thrácia végleges átvétele november 20-tka körül fog befejeződni, a konstantinápolyi nacionalista körök a keleti békekonferenciának november 25-re való elhalasztását követelik. Az ügyben még nem történt azonban újabb döntés. A békekonferencián Görögor-* szagot Venizelos és •Kakiamanos fogják képviselni, mig az angorai kormány egyik kiküldöttje valószínűleg Izmet pasa lesz, akit most neveztek ki az angorai kor» mány külügyminiszterévé. Franciaország * még nem ne-’ vezte meg delegáltjait, azonban bizonyos már, hogy franklin Bouillon nem fog résztvenni a konferencián. A tábornok ugyanis tiltakozott Poinccrénál a sajtótámadások ellen, amelyek őt a keleti kérdés kapcsán érték és kijelentette, hogy mint Franciaország képviselője nem hajlandó résztvenn't a békekonferencián. A francia érdekeknek úgy vél legjobban szolgálni, ha egyelőre visszavonul. Poincaré tudomásul vette Franklin Bouillon elhatározását. Diplomáciai körökben egyébként nagy meglepetést keltett a Daily Mail azon értesülése, hogy Bemar Law' kiakarja ürittetni Mezopotámiát és Palesztinát is. Egy vagonrendelés — 200 dinár A közlekedésügyi rr.jntezterium legújabb nstézkedése November í-étől kezdve uj rendszer fog beállni a vasútnál a vagonrendelések tekintetében: mindenki, aki szállítás céljára vagont kér, minden megrendelt vasúd kocsi után a rendelés alkalmával kétszáz dinár bánatpénzt köteles a vasútnál deponálni annak biztosítékául, hogy a megrendelt kocsit tényleg fel is fogja használni. Abban az esetben, ha a berakásra megszabott időn, a beállítástól számított 6 órán belül a kocsit nen használják fel, a bánatpénzt a kocsi megrendelője elveszti. Ha azonban a vagont felhasználják, úgy a 200 dinár letétet a vasút viszszatériti. Ezzel szemben a vasút továbbra vállal kötelezettséget, hogy, a félnek a kocsit a kért napra rendelkezésére bocsátja. A közlekedésügyi minisztériumot erre az intézkedésre kétségtelenül az a sok visszaélés és abuzus bírta rá, ami a vasúti kocsik megrendelése körül az utóbbi években kifejlődött. A nagy vagonhiány miatt ugyanis nagyon sokan, akiknek egy, vagy két kocsira volt szükségük, hogy ehhez biztosan hozzájuthassanak, öt-tiz kocsit rendeltek. Nagyon sokan voltak olyanok is, a kik üzérkedtek a vasúti kocsikkal oly módon, hogy vagont rendeltek anélkül, hogy szükségük lett volna rá és ha a kocsit a vasút rendelkezésükre bocsátotta, azt magas öszszeg ellenében engedték át azoknak, akiknek vagonra valóban szükségük volt. Ezek a visszaélések természetesen csak fokozzák a súlyos vagonhiányt. Ami annál is fontosabb, mert most kezdődik a szállítás főidénye, j Á törökök fcökefeltéteiei ] Előkészületek a lausaime-i konferenciára — Bonnar Law kijj akarja ürittetm Palesztinát és Fekete tenger békéjének szi lárdságát. 3. A tráciai görög lakosság ki cserélése a görögországi török lakossággal, különösen Macedónia görög részéből. 4. Az Aegi tengeri szigetek semlegesítése, különösen azoké, ame lyek az anatoliai-part közeiében fekszenek, mert ezek a szigetek hadibázisul szolgálhatnának a görögöknek, b.Q a jövőben megakarnálc támadni Törökországot. Az „lleri" ehez hozzáfűzi, hogy ezekek a szigeteknnk a lakossága amúgy sem viseltetik barátságos érzéssel Görögország iránt és maguk is óhajtják a semlegességet,! ami biztosítaná békéjüket a jö- j vőben. 5. H d kárpótlás Törökországnak j azokért az anyagi kórokért, ame-] lyekst a görög hadsereg Kisázsiébnn okozott. Egyébként a törökök a keltű békekonferencia elhalasztását követelik. A svájci szöveíségtanács ugyan már szombaton értesítette Anglia, F anclsorszr és Olasz ország képviselőit, hogy bele egyezik a ^keleti konferenciának
