Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-25 / 292. szám

4 dm BACSMEGYEI NAPLÓ i922. október 25. Giolittl a fascisíákai invitálja a kormányba Gioltlíi lesz a miniszterelnök Rómából jelentik: Giolitíi szü­lővárosában, Cuneoban nagy be­szédet tartott, melynek politikai körökben nagy fontosságot tulaj­donítanak, mert valószínű, hogy a király öt fogja megbízni a kor­mányalakítással. GiolUti beszédé­ben kijelentette, hogy a fascisiák­­nak a nép közelii nagy népszerűsé­gük nuatt feltétlenül részi kell venni a kormányban. A pénzügyi helyzetet bírálva rámutatott arra, hogy nagy áldo­zatok árén is el kel! tüntetni a költségvetés 7 milliárdos deficit­jét, mert különben Olaszország is rákerül arra a lejtőre, amelyre a teljesen elértéktelenedett pénzű középeurópui országok kerültek. Darlaista maimé Szuboticán Akdóba lépsdk a sufeciicai dadák Nemrégiben irtuk meg, hegy Zag- Tebben az egyik dadaista folyóirat szerkesztője egy amerikai rokonától tízmillió jugo koronát örökölt. Ez az összeg mozgósítottam pénzhiányában hallgatásra kárhozott, türelmetlen dadaista fiatalságot. Weimarban alig pár" hete zajlott le meglepően nagy érdeklődés mellett a világ dadaistái­nak első nemzetközi kongresszusa. Ezeknek az első megmozdulásoknak a hulláma most Szuboticára is elju­tott. A jó szubotieaiak talán nem is sej­tik, hogy a dadák a városi színház helyiségében rövidesen megtartják első nagyszabású matinéjukat. A Programm még nem kész, azon­ban a próbák és az előkészületek már serényen folynak. Beogradből és Zagrebból már há­rom »előkelő, elismert dadavezér« bejelentette részvételét. Verseket szavalnak, tanulmányokat olvasnak fel, ismertetik a dadaizmus kezdetét az első petriódustól a legutolsó fázi­sáig. Külön érdekessége lesz a mati­nénak egy szuboticai dadaköltő, aki­nek már több verse jelent meg pá­risi dadafolyóiratokban, színdarabja. Újfajta színpadi trükkök segítsé­gévei és bonyolult fényvetitésscl fog­ják előadni. Zene is lesz. Teljes da­dazenekar fogja bemutatni a dada­ista zenét. Síppal, kereplővel és trom­bitával. A vajdasági dadaisták most ki­akarnak tenni magukért. Szubotica közönsége kíváncsiság­gal Várja a mulatságot. Németország be akarja jelenteni az államcsődöt A szocialisták kilépnek a kormányból Mint Berlinből jelentik, a politikai körök felfogása szerint a helyzet rendkívül komoly. A szocialisták egyik vezetője kijelentette, hogy két-három napon beiül kormányvál­ság következik be. Wirth kancellár lemondása nem kerülhető el. Két kérdés mérgesíti el különösen a helyzetet, az egyik a hatósági ga­bona árának megállapítása, melyet a kormány a márka zuhanása ará­nyában négyszeresére akar fel­emelni. A szociáldemokraták heve­sen ellenzik ezt és azzal fenyege­tőznek, hogy kilépnek a kormány­ból. Súlyosabb a második kérdés: a márka hanyatlásának a megakadá­lyozására szolgáló kényszereszkö­zök kérdése. A szocialisták erélyes intézkedéseket, szigorn devizaren­deletet követelnek és aranyértékii kincstári jegyek kibocsátását sürge­tik. amelyeket a birodalmi bank egymilliárd értékű aranykészlettel fedezzen. Wirth kancellár a pártvezérekkel folytatott tanácskozásai után fontos beszédet fog mondani a következő három kérdésről: A devizarendelet­­ről, illetve a márka árfolyamának stabilizálása érdekében tett intézke­désekről; a kormány-koalició kiszé­lesítéséről és a németség egysége­sítésének kérdéséről, az önkéntes fokozott munkateljesítmény'és a né­met termelés érdekében. Az eddigi tárgyalások során már ielmerült az a terv is, nem volna-e időszerű, ha Németország az antant­nál bejelentené teljes fizetőképtelen­ségét. Ettől a tervtől egyelőre elte­kintenek, mert lehetséges az is, hogy a Wirth-kormány átalakul és nem lesz többé pártkormány, hanem különböző szaktekintélyekből fogják összeállítani pártállásra való tekin­tet nélkül. A szocialisták elszántságát mutat­ja, hogy hajlandók az élelmezési kérdésben is engedményeket tenni, ha a kormány a deviza-rendeletet kívánságuk szerint szigorítja. Az eddigi tanácskozások azonban még nem vezettek eredményre. Tíz kötetben írják meg a volt osztrák-magyar katonatisztek a nagy háború történetét — A szerbiai hadüzenet előzményei — .Nagy terjedelmű, érdekes könyv jelenik meg Ausztriában és Német­országban. A munka, amely tiz kö­tetbői álli.katonák könyve. Cime: »A nagy háború«, kiadója Schwarte ve­zérőrnagy s azok a katonák írják, a kik a volt osztrák-magyar hadsereg­ben szolgáltak. Pontosan, híven, sa­ját tapasztalataik és jelkutatott hite­les történelmi dokumentumok alap­ján az osztrák-magyar háború törté­netét óhajtják .megírni a katonatisz­tek, azzal az. elhatározással, hogy objektiv képét adják a monarchia legválságosabb négy esztendejének és felbomlásának, úgy katonai, mint politikai szempontból. A nagy mii első kötete már meg­jelent és sok érdekes fejezetet tar­talmaz. Egyik különösen figyelemre­méltó fpjezete Ausztria-Magyaror­szág politikája a háborús esztendő­ben. Ezt Glaise-Horsicnau Ödön al­ezredes irta, aki annakidején a csá­szári és királyi hadseregfőparancs­­nokságnál szolgált és a hadműveleti osztályban a hadijelentésekkcl íog­­kozott. Az alezredes leírja a há­ború kitöréséi, Ferenc József gon­­dolhodíisát a szerbekről és a hadüze­netről, majd IV. Károly békekisérle­­teit és különösen a pármai hercegek szerepét világítja meg. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker KÖNYVEK Egy ház, amelyben nincsenek könyvek, olyan mint egy kút, amely­ben nincs viz, mint egy kert, amely virágok nélkül szűkölködik, mint egy templom, amelyben hiányzik az oltár, mint egy iskola tanitó nélkül, mint egy ember, akinek nincs lelke. * . ■' Némely könyvet úgy meg lehet szeretni, mint egy embert, de nem lehet annyira meggyiilölni. * Még nem láttam embert, aki egy könyvet gyűlölt volna. Az ellenszen­ve legfeljebb annyira terjedt, hogy — ki nem állhatta. Ami még nagyon távol áll a gyűlölettől. ♦ Van könyv, amelyben több az »em­beri« mint egynémely emberben. Az igaz, hogy olyan ember is van, aki inkább könyv mint ember. * Az ember általában többet ér mint a könyv. Robinsonnak az ő kietlen szigetén töbet ért Péntek, ez az egy­ügyű emberke, mint a »British Mu­zeum« egész nagy könyvtára. De a társadalomban meg sokszor egy jó könyv többet ér mint egy egész ka­szinó vagy egy kávéház, vagy egy közgyűlés, vagy egy bármely más gyülekezete az embertársainknak. * Hallottam e&yszer egy hölgytől, a ki igen gazdag: — £n nagyon szeretek olvasni, szeretnék mindent elolvasni ... De mondja, mért olyan szörnyű drágák Ferenc Józsefről a következőket írja: — Nehéz lélektanilag áthidalni azt I" az időszakot, amely a szerajevói sze­rencsétlenség hire és a hadüzenet aláírása között telt el. A .császár egy pillanatig sem gondolt arra, hogy a hivatalos szerb királyság, amely ré­szes volt a monarchia ellen irányuló diplomáciai felkészülésben, részes egyúttal a gyilkosságban is. Amikor a batáridőhöz kötött jegyzék elment, a császár környezetében még mindig erősen élt a remény, hogy Beograd ezúttal engedni fog. Amikor a dolgok kezdtek másként alakulni, Ferenc Jó­zsef azzal a szerény reménnyel vi­gasztalta magát, hogy »a diplomáciai viszonyt megszakítása még nem je­lent háborút«. Három nappal később megjelent nála gróf Berchtold és azt jelentette, hogy délkeleten eldördül­tek a szerb fegyverek. Ez a hir, mint később kiderült, egyike volt azoknak a-számos hamis vészhircknek, ame­lyek a háború kezdetén forróvá tet­ték a levegőt. Még mielőtt világosan láthattak volna, a császár aláírta a Szerbiának szóló hadüzenetet. És igazi osztrák módra, az éjszaka sö­tétségében még mindig láttak egy re­ménysugarat: azt hitték, hogy a szer­­bek nem fognak szövetséget találni. a könyvek? Nem tudtam a kérdésre válaszol­ni, mert abban az időben a könyvek még szörnyű olcsók voltak. * Ha egy könyv még annyit se ér, mint egy ember, akkor nem ér.sem­­mit, s az az ember, aki annyit se ér mint egy könyv, szintén ugyancsak keveset ér. ♦ Nincs élettelen tárgy a világon, a mellyel olyan személyes viszonyba jöhetne az ember, mint a könyv. S ez azért van, mert a könyvben nem­csak betűsorok és gondolatok van­nak, a könyvben egy ember is van: a szerző. ♦ A könyvek sok tekintetben hason­lítanak a leányokhoz. A tetszetős megjelenésű — bár üreslelkü — le­ány sokat táncol a báli mulatságok­ban. s az. igénytelen külsejű, bár na­gyon derék és erényes szüzet feltű­nően elhanyagolják. Egynémely di­vatos, bár léha és tartalmatlan könyv sok ezer példányban fogy el, s egy másik amelynek minden sora böl­csesség, mert applomb nélkül lép be az irodalom báltermébe, hoppon ma­rad s a kiadó padlásán árul petre­zselymet. ♦ Semmise tehet annyi hasznot, és semmi se okozhat annyi kárt, mint — egy könyv. ♦ A könyvszerető a könyvet olvasni, a könyvkedvelő bírni óhajtja. * Egy könyvkedvelő mondása: — Aki azt hiszi, hogy a könyv ar­­ravaló, hogy olvassák, az. nem tudja, 'De:ez á remény is csakhamar hiú­inak bizonyult és amikor a világégés elkezdődött, mély pesszimista rezig- Jiáció ült a császár lelkére. I Érdekes képet rajzol az alezredes a pármai hercegről. Azt irja: 1917- fben,. január végén Neuíchateiesban, i Bois de la Tour házában találkozott I először a háború kitörése óta Zita Icsászárné anyja, Mária Antónia fő­hercegnő két fiával, Sixtussal és Xa­vérral, akik az ángy! hadseregben szolgáltak, A főhercegnőnek azt a: I megbízást adta császári veje, kérje] meg a két herceget arra, hogy tegye­nek közlést Périsban a monarchia> békehajlandóságdról Sixtus, a test­­]vérek közül a jelentékenyebb és. becsvágyóbb, nagy babérokra vá­gyott. Jelentős szerepet akart iát-, szani Franciaország történetében ési a király]. Bourbon-házat uj fényben] akarta részesíteni, ha ugyan nem tö­rekedett ennél sokkal többre. 1 Azt. hitte, hogy családi összeköttetéseivel\ elöbb-utóbb el tudja majd szakítani a monarchiát Németországtól, utóbbit, elszigeteli és ily módon biztosítani] fogja tudni Franciaországnak a tel­jes győzelmet ellensége fölött. A hosszú tanulmány ezután részié-’ tesen leírja a meghiúsult békekiser­­letéket, Czerninnek és Tisza István­nak a. szerepét s IV. Károly végzetes ingadozását. Akik dohányt koldulnak Ilyenek is vannak már. Nem pesti' zsargonban értve a »dohány«-t, ha­nem valóságos, pipából és cigarettá-] ból szívni való illatos sárga dohányt; koldulnak. Egy egészen uj és külö­nös koldus-típus. Nem pénzt kér és nem kenyeret, nem is siránkozik; azont hogy nincs miből eltartania a: családját, hanem csak egy kis ma­radék dohányért könyörög és be­csületesen bevallja, hogy szenvedé­lye a dohányzás. } Szánalomraméltóak. Rongyos ru­hájukban fázósan ácsorognak a tra­fik bejáratánál és első nézésre mél­tán koldust sejteni bennük. Idősebb férfiak többnyire, akiknek álmait, vágyait és egész életüket zordonan elsöpörte már a rajtuk nehéz iéptek­hogy mi a könyv rendeltetése. A könyv arravaló, hogy gyönyörköd­jünk benne. Aztán némi gondolkodás után hoz­zátette: — Az igaz, hogy olyan könyvek­nek is kell lenni, amelyeket olvas-. nak. S még egy kis gondolkozás után: I — De ezek másodrendű könyvek. * Egy jó könyv többet ér egy szür­ke embernél, de egy igazán bölcs ember meg többet ér egy egész S könyvtárnál. * Csak nagyon jó könyvek pótolhat­ják az emberek társaságát, s c'sak nagyon okos emberek a könyvekét. * Különös cikk a könyv! Még nem láttam vasárust, aki ne értett volna a vasárukhoz és néha olyan könyvkereskedővel is volt dol­gom, aki értett a könyvekhez. * Aki csak könyvekből ismeri az életet, az nem ismeri. E tekintetben a máskülönben kitűnő könyvek ha­sonlítanak a máskülönben pompás erdőkhöz, amelyek útjában vannak a legszebb kilátásnak, — ezek a köny­­fvek elállják az életnek útját. Egy ur. aki megtekintette egy is­merősének a könyvtárát, igy kiáltott' föl: — Mennyi könyv! Az ember nem érti, hogy mért nyomtatnak még mindig újakat?! * I Olvass sokat, de ne mindig és ne .mindent. S necsak könyveket olvass, I hanem embereket is,

Next

/
Thumbnails
Contents