Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-25 / 292. szám

4 dm

BACSMEGYEI NAPLÓ

i922. október 25.

Giolittl a fascisíákai invitálja a kormányba

Gioltlíi lesz a miniszterelnök

Rómából jelentik: Giolitíi szülővárosában, Cuneoban nagy beszédet tartott, melynek politikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak, mert valószínű, hogy a király öt fogja megbízni a kormányalakítással. GiolUti beszédében kijelentette, hogy a fascisiáknak a nép közelii nagy népszerűségük nuatt feltétlenül részi kell venni a kormányban.

A pénzügyi helyzetet bírálva rámutatott arra, hogy nagy áldozatok árén is el kel! tüntetni a költségvetés 7 milliárdos deficitjét, mert különben Olaszország is rákerül arra a lejtőre, amelyre a teljesen elértéktelenedett pénzű középeurópui országok kerültek.

Darlaista maimé Szuboticán

Akdóba lépsdk a sufeciicai dadák

Nemrégiben irtuk meg, hegy Zag- Tebben az egyik dadaista folyóirat szerkesztője egy amerikai rokonától tízmillió jugo koronát örökölt. Ez az összeg mozgósítottam pénzhiányában hallgatásra kárhozott, türelmetlen dadaista fiatalságot. Weimarban alig pár" hete zajlott le meglepően nagy érdeklődés mellett a világ dadaistáinak első nemzetközi kongresszusa. Ezeknek az első megmozdulásoknak a hulláma most Szuboticára is eljutott.

A jó szubotieaiak talán nem is sejtik, hogy a dadák a városi színház helyiségében rövidesen megtartják első nagyszabású matinéjukat.

A Programm még nem kész, azonban a próbák és az előkészületek már serényen folynak.

Beogradből és Zagrebból már három »előkelő, elismert dadavezér« bejelentette részvételét. Verseket szavalnak, tanulmányokat olvasnak fel, ismertetik a dadaizmus kezdetét az első petriódustól a legutolsó fázisáig. Külön érdekessége lesz a matinénak egy szuboticai dadaköltő, akinek már több verse jelent meg párisi dadafolyóiratokban, színdarabja.

Újfajta színpadi trükkök segítségévei és bonyolult fényvetitésscl fogják előadni. Zene is lesz. Teljes dadazenekar fogja bemutatni a dadaista zenét. Síppal, kereplővel és trombitával.

A vajdasági dadaisták most kiakarnak tenni magukért.

Szubotica közönsége kíváncsisággal Várja a mulatságot.

Németország be akarja jelenteni az államcsődöt

A szocialisták kilépnek a kormányból

Mint Berlinből jelentik, a politikai körök felfogása szerint a helyzet rendkívül komoly. A szocialisták egyik vezetője kijelentette, hogy két-három napon beiül kormányválság következik be. Wirth kancellár lemondása nem kerülhető el. Két kérdés mérgesíti el különösen a helyzetet, az egyik a hatósági gabona árának megállapítása, melyet a kormány a márka zuhanása arányában négyszeresére akar felemelni. A szociáldemokraták hevesen ellenzik ezt és azzal fenyegetőznek, hogy kilépnek a kormányból.

Súlyosabb a második kérdés: a

márka hanyatlásának a megakadályozására szolgáló kényszereszközök kérdése. A szocialisták erélyes intézkedéseket, szigorn devizarendeletet követelnek és aranyértékii kincstári jegyek kibocsátását sürgetik. amelyeket a birodalmi bank egymilliárd értékű aranykészlettel fedezzen.

Wirth kancellár a pártvezérekkel folytatott tanácskozásai után fontos beszédet fog mondani a következő három kérdésről: A devizarendeletről, illetve a márka árfolyamának stabilizálása érdekében tett intézkedésekről; a kormány-koalició kiszélesítéséről és a németség egységesítésének kérdéséről, az önkéntes fokozott munkateljesítmény'és a német termelés érdekében.

Az eddigi tárgyalások során már

ielmerült az a terv is, nem volna-e időszerű, ha Németország az antantnál bejelentené teljes fizetőképtelenségét. Ettől a tervtől egyelőre eltekintenek, mert lehetséges az is, hogy a Wirth-kormány átalakul és nem lesz többé pártkormány, hanem különböző szaktekintélyekből fogják összeállítani pártállásra való tekintet nélkül.

A szocialisták elszántságát mutatja, hogy hajlandók az élelmezési kérdésben is engedményeket tenni, ha a kormány a deviza-rendeletet kívánságuk szerint szigorítja. Az eddigi tanácskozások azonban még nem vezettek eredményre.

Tíz kötetben írják meg a volt osztrák-magyar katonatisztek a nagy háború történetét

— A szerbiai hadüzenet előzményei —

.Nagy terjedelmű, érdekes könyv jelenik meg Ausztriában és Németországban. A munka, amely tiz kötetbői álli.katonák könyve. Cime: »A nagy háború«, kiadója Schwarte vezérőrnagy s azok a katonák írják, a kik a volt osztrák-magyar hadseregben szolgáltak. Pontosan, híven, saját tapasztalataik és jelkutatott hiteles történelmi dokumentumok alapján az osztrák-magyar háború történetét óhajtják .megírni a katonatisztek, azzal az. elhatározással, hogy objektiv képét adják a monarchia legválságosabb négy esztendejének és felbomlásának, úgy katonai, mint politikai szempontból.

A nagy mii első kötete már megjelent és sok érdekes fejezetet tartalmaz. Egyik különösen figyelemreméltó fpjezete Ausztria-Magyarország politikája a háborús esztendőben. Ezt Glaise-Horsicnau Ödön alezredes irta, aki annakidején a császári és királyi hadseregfőparancsnokságnál szolgált és a hadműveleti osztályban a hadijelentésekkcl íogkozott. Az alezredes leírja a háború kitöréséi, Ferenc József gondolhodíisát a szerbekről és a hadüzenetről, majd IV. Károly békekisérleteit és különösen a pármai hercegek szerepét világítja meg.

Egy kritikus albumából

Irta: Baedeker

KÖNYVEK

Egy ház, amelyben nincsenek könyvek, olyan mint egy kút, amelyben nincs viz, mint egy kert, amely virágok nélkül szűkölködik, mint egy templom, amelyben hiányzik az oltár, mint egy iskola tanitó nélkül, mint egy ember, akinek nincs lelke.

* . ■'

Némely könyvet úgy meg lehet szeretni, mint egy embert, de nem lehet annyira meggyiilölni.

*

Még nem láttam embert, aki egy könyvet gyűlölt volna. Az ellenszenve legfeljebb annyira terjedt, hogy — ki nem állhatta. Ami még nagyon távol áll a gyűlölettől.

♦

Van könyv, amelyben több az »emberi« mint egynémely emberben. Az igaz, hogy olyan ember is van, aki inkább könyv mint ember.

*

Az ember általában többet ér mint a könyv. Robinsonnak az ő kietlen szigetén töbet ért Péntek, ez az együgyű emberke, mint a »British Muzeum« egész nagy könyvtára. De a társadalomban meg sokszor egy jó könyv többet ér mint egy egész kaszinó vagy egy kávéház, vagy egy közgyűlés, vagy egy bármely más gyülekezete az embertársainknak.

*

Hallottam e&yszer egy hölgytől, a ki igen gazdag:

— £n nagyon szeretek olvasni, szeretnék mindent elolvasni ... De mondja, mért olyan szörnyű drágák

Ferenc Józsefről a következőket írja:

— Nehéz lélektanilag áthidalni azt

I" az időszakot, amely a szerajevói szerencsétlenség hire és a hadüzenet aláírása között telt el. A .császár egy pillanatig sem gondolt arra, hogy a hivatalos szerb királyság, amely részes volt a monarchia ellen irányuló diplomáciai felkészülésben, részes egyúttal a gyilkosságban is. Amikor a batáridőhöz kötött jegyzék elment, a császár környezetében még mindig erősen élt a remény, hogy Beograd ezúttal engedni fog. Amikor a dolgok kezdtek másként alakulni, Ferenc József azzal a szerény reménnyel vigasztalta magát, hogy »a diplomáciai viszonyt megszakítása még nem jelent háborút«. Három nappal később megjelent nála gróf Berchtold és azt jelentette, hogy délkeleten eldördültek a szerb fegyverek. Ez a hir, mint később kiderült, egyike volt azoknak a-számos hamis vészhircknek, amelyek a háború kezdetén forróvá tették a levegőt. Még mielőtt világosan láthattak volna, a császár aláírta a Szerbiának szóló hadüzenetet. És igazi osztrák módra, az éjszaka sötétségében még mindig láttak egy reménysugarat: azt hitték, hogy a szerbek nem fognak szövetséget találni.

a könyvek?

Nem tudtam a kérdésre válaszolni, mert abban az időben a könyvek még szörnyű olcsók voltak.

*

Ha egy könyv még annyit se ér, mint egy ember, akkor nem ér.semmit, s az az ember, aki annyit se ér mint egy könyv, szintén ugyancsak keveset ér.

♦

Nincs élettelen tárgy a világon, a mellyel olyan személyes viszonyba jöhetne az ember, mint a könyv. S ez azért van, mert a könyvben nemcsak betűsorok és gondolatok vannak, a könyvben egy ember is van: a szerző.

♦

A könyvek sok tekintetben hasonlítanak a leányokhoz. A tetszetős megjelenésű — bár üreslelkü — leány sokat táncol a báli mulatságokban. s az. igénytelen külsejű, bár nagyon derék és erényes szüzet feltűnően elhanyagolják. Egynémely divatos, bár léha és tartalmatlan könyv sok ezer példányban fogy el, s egy másik amelynek minden sora bölcsesség, mert applomb nélkül lép be az irodalom báltermébe, hoppon marad s a kiadó padlásán árul petrezselymet.

♦

Semmise tehet annyi hasznot, és semmi se okozhat annyi kárt, mint — egy könyv.

♦

A könyvszerető a könyvet olvasni, a könyvkedvelő bírni óhajtja.

*

Egy könyvkedvelő mondása:

— Aki azt hiszi, hogy a könyv arravaló, hogy olvassák, az. nem tudja,

'De:ez á remény is csakhamar hiúinak bizonyult és amikor a világégés elkezdődött, mély pesszimista rezig- Jiáció ült a császár lelkére.

I Érdekes képet rajzol az alezredes a pármai hercegről. Azt irja: 1917- fben,. január végén Neuíchateiesban, i Bois de la Tour házában találkozott I először a háború kitörése óta Zita Icsászárné anyja, Mária Antónia főhercegnő két fiával, Sixtussal és Xavérral, akik az ángy! hadseregben szolgáltak, A főhercegnőnek azt a: I megbízást adta császári veje, kérje] meg a két herceget arra, hogy tegyenek közlést Périsban a monarchia> békehajlandóságdról Sixtus, a test]vérek közül a jelentékenyebb és. becsvágyóbb, nagy babérokra vágyott. Jelentős szerepet akart iát-, szani Franciaország történetében ési a király]. Bourbon-házat uj fényben] akarta részesíteni, ha ugyan nem törekedett ennél sokkal többre. 1 Azt. hitte, hogy családi összeköttetéseivel\ elöbb-utóbb el tudja majd szakítani a monarchiát Németországtól, utóbbit, elszigeteli és ily módon biztosítani] fogja tudni Franciaországnak a teljes győzelmet ellensége fölött.

A hosszú tanulmány ezután részié-’ tesen leírja a meghiúsult békekiserletéket, Czerninnek és Tisza Istvánnak a. szerepét s IV. Károly végzetes ingadozását.

Akik dohányt koldulnak

Ilyenek is vannak már. Nem pesti' zsargonban értve a »dohány«-t, hanem valóságos, pipából és cigarettá-] ból szívni való illatos sárga dohányt; koldulnak. Egy egészen uj és különös koldus-típus. Nem pénzt kér és nem kenyeret, nem is siránkozik; azont hogy nincs miből eltartania a: családját, hanem csak egy kis maradék dohányért könyörög és becsületesen bevallja, hogy szenvedélye a dohányzás. }

Szánalomraméltóak. Rongyos ruhájukban fázósan ácsorognak a trafik bejáratánál és első nézésre méltán koldust sejteni bennük. Idősebb férfiak többnyire, akiknek álmait, vágyait és egész életüket zordonan elsöpörte már a rajtuk nehéz iéptekhogy mi a könyv rendeltetése. A könyv arravaló, hogy gyönyörködjünk benne.

Aztán némi gondolkodás után hozzátette:

— Az igaz, hogy olyan könyveknek is kell lenni, amelyeket olvas-.

nak.

S még egy kis gondolkozás után: I

— De ezek másodrendű könyvek.

*

Egy jó könyv többet ér egy szürke embernél, de egy igazán bölcs ember meg többet ér egy egész S könyvtárnál.

*

Csak nagyon jó könyvek pótolhatják az emberek társaságát, s c'sak nagyon okos emberek a könyvekét. *

Különös cikk a könyv!

Még nem láttam vasárust, aki ne értett volna a vasárukhoz és néha olyan könyvkereskedővel is volt dolgom, aki értett a könyvekhez.

*

Aki csak könyvekből ismeri az életet, az nem ismeri. E tekintetben a máskülönben kitűnő könyvek hasonlítanak a máskülönben pompás erdőkhöz, amelyek útjában vannak a legszebb kilátásnak, — ezek a könyfvek elállják az életnek útját.

Egy ur. aki megtekintette egy ismerősének a könyvtárát, igy kiáltott'

föl:

— Mennyi könyv! Az ember nem érti, hogy mért nyomtatnak még mindig újakat?!

*

I Olvass sokat, de ne mindig és ne .mindent. S necsak könyveket olvass,

I hanem embereket is,