Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)

1922-10-24 / 291. szám

2.-oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. október 24. Rená^pi akarják a-'safeölieai uíúieéiimbt A v^M^ntsmna. — létír nilkül A, sgub’otieal vdrösi könyvtárhoz hasonló elhanyagolt és használaton kívül álló »kúlturintésnényc« Szu­­hötioásaki a.városi museum is. Ez is évek, éta rendezetlenül1 áll,, a közön­ség nem is,.férhet hozzá, mert állan­­üőAfi fee van tárva. Pedis; a városi Tfmzéüm anyagában nem egy érté­kes ssuöotieai és bácskai vonatko­ztat történeti emlék van. Évek. óta. tartó nemtörődömség után fitost végre megnyilvánult az •első* s&ándélt arra, hogy a szabott­­eai tan.žemnot rendezzék. Ehhez is Nabet - , Kár olynhk, m ísmerinevü osiieki: ’ numismatikusaak kellett el­­f Sente-: Sznbotlcára. A Szuboticán tartózkodó Nabér azzal a kéréssel fordult a. városhoz, hogy a szuboti­­cai tuuzeum numizmatikai gyűjte­ményét meg' szeretné tekinteni é$ azt esetleg-saját gyűjteményéből is kiegészítené. Naber csak legutóbb adott el értékes érméket a beogradi múzeumnak, Nubtr megtekintette a múzeumot 'és Hajlandónak mutatkozott arra, hogy a múzeum numizmatikai gyűj­teményét szakszerűen rendezi. A numizmatikai gyűjtemény ren­­‘ élezésével kapcsolatban felvetődött as a terv. is, 'hogy az egész városi múzeumot rendezzék végre. A vá­rosi mneeum rendezésével röviddel ezelőtt már megbízták Tanpert gim­náziumi tanárt, aki azonban ezt a munkát nem vállalta, mert a városi múzeumnak mis leltára sincs. Nin­csen semmiféle hivatalos jegyzék a museum értékes anyagáról, valami­kor: volt leltár, de az. elveszett. A kumasiovői csata évfordulója Országos ücnspBégek ' Ma ünnepük országosan a kuma­­uovói csata tizedik évfordulóját. Kumanovó azonban nemcsak 1912- ben irta bele a nevét a szerb törté­nelembe, hanem már több mint öt­száz esztendővel ezelőtt is- fontos szerepet játszott. Kumanovó egész közel van Kosovo-Poijehez, az az­előtti Rigómezöhöz, ahol í389-ben Murat török szultán és Lázár szerb cár között nagy harcok folytak, a melyekben mindkét uralkodó elesett. ötszázhuszonkilenc esztendővel később, 1912 október 24-én ismét a török hadsereg állt szemben a szerb­bel Kumanovóban és több napos harc után itt dőlt el az egész bal­káni háború sorsa. A törökök meg­szállták a várost és csak elkesere­dett, véres harcok árán sikerült azt a szerb hadseregnek visszafoglalni. A fontos stratégiai pont megszerzé­sével azután már győzelmesen vo­nult előre a szerb hadsereg Üszküb irányában és meg sem állt egészen Durazzóig. Az 1912 október 24-én megvívott, sorsdöntő kumanovói harcokat ma­ga Sándor király, akkori régens ve­zette személyesen, Putnik vajdával együtt. A kumanovói győzelem után a szerb nép hálával említette Sándor régens nevét és ezek a diadalmas harcok-alapozták meg Putnik vajda katonai hírnevét is. Erinek a napnak az emlékét ün­nepük meg ma Kumanovóban a ki­rályi pár és a kormány tagjainak jelenlétében fényes ünnepségek ke­letében és ezt az évfordulót ünnepli meg az egész ország. Mint már jelentettük, Suboticán az iskolákban szünnap lesz és ünne­pélyeken ismertetik az ifjúsággal a nap jelentőségét. Ezenkívül délelőtt 10—-12 óráig általános munkaszünet .van és ebben az időben a templo­mokban hálaadó istentiszteleteket tartanak a polgári és katonai ható­ságok részvételével. Amint Novlsadról jelentik, kedden délelőtt tizenegy órakor ott is ün­nepi istentiszteletet tartanak minden fclckczet templomában. Úgy itt, mint Somborban, Veliki-Becskereken és a Vajdaság többi városaiban meg­tartandó hálaadó istentiszteleteken részt vesznek úgy az állami, mint a városi és katonai hatóságok. Beogradból jelentik: Hétfőn dél­után Sándor király, Mária királyné és Erzsébet román királyné az ud­vari vonattal elutazott Kumar.ovóba. kz állomásnál megjelent Pasics mi­niszterelnök, Zecsevics tábornok, a dunai hadosztály parancsnoka, Beo­grad város községtanácsának elnö­ke-és a beogradi csendőrség pa­rancsnoka. A miniszterelnök leánya a görög királynőnek díszes virág­csokrot adott át. Csehek, a csehszlovák hadsereg­nek a kumanovói ünnepségekre ki­küldött képviselője hétfőn Beograd­­ba érkezett, ahol Pasics miniszter­elnök és Vászics hadügyminiszter fogadta. A hétfői minisztertanácson a kor­mány határozatot hozott a kumano­vói és prágai útra vonatkozófog. El­határozta a kormány, hogy mind­azok a képviselők, akik a kumanovói harcok idején tagjai voltak a szkup­­stinának, magas kitüntetésben része­sülnek. A kormány tagjai hétfőn este el­utaztak Kumanovóba. Cobden szövetség az utódállamokban Románia a vámegyezmény megújítását akarja Kolozsváron és egyidőben a többi erdélyi ipari városban felvetődött az eilet, hogy megalakítsák Romániá­ban is a szabad kereskedelem irány­­propagálására a Cobdcn-szövetsé­­get. E szövetség fel fogja szólítani a dunai államok nagyiparosainak és kereskedőinek elitjét, hogy saját ál­lamaikban alakuljanak meg, más­részt lépjenek haladéktalanul érint­kezésbe a romániai szövetséggel és időközönként tartsanak vándorgyű­léseket s az állami tényezőkkel kar­öltve beszéljék meg azokat a kérdé­seket, amelyek a gazdaságilag egy­másra utalt államok között felmerül­nek. Ilyen kérdés például az útlevél­­ügyek kérdésé, a gyáripari termelés folytonosságának megbeszélése, a munkaidő s kollektív szerződések le­­íárgyalása és az ipari szakmunkások be- és kivándorlásának rendezése s a külföldi rendes adósságok likvidá­lása. Ilyen általános érdekű kérdés most az, hogy Románia felmondotta Cseh­szlovákiának és Jugoszláviának a vámegyezményeket. Erre vonatko­zólag Gheorge, a romániai vámhiva­talok főigazgatója a következőket mondta: — Romániát vámegyezményeinek felbontásában nem vezette barátság­talan Szándék. Mi a múltban Jugo­szláviánál: és Csehszlovák:;nak a legnagyobb kedvezmény elvét bizto­sítottuk s fogjuk biztosítani a jövő­ben is. De Románia eddig túlságosan alacsony alapvámtételekkel dolgo­zott. A mi törvényünk a régi Romá­nia viszonyainak felel meg. Románia azonban levetkőztette kizárólagosan agrikultur jellegét. Jöttek az óriási valutaeltolódások, a régi vámtörvény helyébe egy korszerű újat kell léte­sítenünk. Az uj vámtörvény novem­ber hóban lép életbe. Erre az átme­neti időre szünetelnek egyezmé­nyeink, de remélem, hogy az uj vámszerződések minden tekintetben ki fogják a külföldi igényeket is elé­gíteni. Gheorge vezérigazgató nyilatko­zata bizonyára megnyugvást keit az utódállamok kereskedői között is. Az utódállamok kereskedőinek társadalmi együttműködése, mint említettük, párhuzamosan halad az állami tevékenységgel, sőt kiprovo­­káija ez utóbbit. Értesüléseink szerint maguk a ke­reskedők harcolták ki maguknak, hogy a legközelebbi gazdasági ér­tekezletet Prágában tartsák meg, október utolsó napjaiban. Ez érte­kezleten az egyes kis antant álla­mok miniszterei vesznek részt és a kisantant szállítmányozásai ügyeit szándékoznak véglegesen megolda­ni. Ugyancsak arról értesülünk, hogy az utódállamok Bécsben is konferenciát tartanak. A konferen­ciát Románia sürgeti és forma sze­rint is a bukaresti kormány fogja összehívni. Itt hajózási ügyek, Duna­­szabályozása kerülnek tárgyalás alá. Románia és Jugoszlávia között már voltak ez irányban tárgyalások, de a megoldás nem sikerült. A tár­gyalások sikertelensége Romániá­nak igen nagy károkat okozott, mert e kérdések megoldatlansága miatt nem képes összekötni a fekete-ten­geri hajózást a Dunán keresztül Európa északi kereskedelmi góc­pontjaival. (I. e.) olyannak készül, hogy támogassa Franciaország békés politikáját. A Rctfio-ügynökség konstantiná­polyi távirata hirt ad róla, hogy jAngorában nagy a türelmetlenség á békekonferencia halogatása miatt és a török nagy nemzetgyűlés 320 tag­ja közül a többség, 200 mohamedán, soviniszta szempontból ellenzi, hogy a békekonferencia európai városban legyen, amivel Musztafa Kemal pa­sának föltétlenül számolnia kell. Ez volt a helyzet addjg, míg hét­főn délben lord Harding angol nagykövet megjelent a Quai d’Or­­say-n és átnyújtotta Poincar'énak lord Curzon jegyzékét. A brit kül­ügyminiszter arra kérte Poincarét, hogy halasszák el a közelkeleti béke­­konferenciát, mert a brit kor­mányválság és a küszöbön álló általános választások miatt Anglia számára lehetetlen meg­tartani azt az időpontot, ame­lyet Poincaré a béketárgyalá­sok összehívásának végső ha­táridejéül megjelölt. Lord Curzon jegyzéke rámutat arra, hogy a kormány csak ideigle­nesen vezeti az ügyeket s az általá­nos választások előkészítésével van elfoglalva, 'amelyeknek befejezése, után uj kormány fog alakulni, tehát ilyen körülmények között a mostani kabinet nem vehet részt a béketár­gyalásokon. A Petit Párisién nagyon súlyos­nak találja ezt az argumentumot s úgy értesül, hogy a békekonferenciát e! fogják halasztani, miután az angliai általános válasz­tások november 18-ánál hamarabb nem mehetnek végbe. Elhalasztják a keleti békekonferenciát Lord Curzon jegyzékben kérte az elhalasztását az angol válság megoldásáig Parisból jelentik: A vasárnapi reggeli lapok mint befejezett tényt közölték, hogy Páris, London és Róma között megállapodás jött lét­re a közelkeleti békekonferencia helyét és idejét illetőleg. Hétfőig azt hitték, hogy a béketárgyalások Lan­­sanne-bm lesznek és november 13- án kezdődnek, de természetesen a hely és idő végleges megállapítását az angorai kormány hozzájárulásá­tól tették függővé. Abban is meg­egyezett egymással a három szö­vetséges, hogy a konferenciára szó­ló meghívókat Poincaré fogja szét­­küldeni. A szöveg még nem készült el, mint ahogy a különböző delegá­ciók tagjai sincsenek még kiszemel­ve. A terv az, hogy a békekonferen­ciát egy svájci politikus fogja meg­nyitni, minthogy' Svájc lesz a házi­gazda, aztán a konferencia maga megválasztja az elnököt. A diplo­máciai érintkezés során abban is egyetértést sikerült létrehozni, hogy két konferenciát tartanak, a tulaj­donképpeni békekonferenciát, ame­lyen Franciaország, Anglia, Olasz­ország, Japán, Jugoszlávia, Romá­nia, Törökország és Görögország vesz részt és egy második konfe­renciát a tengerszorosok szabadsá­gának kérdéséről, amelyre az emlí­tett álamokon kívül Oroszország, Ukrajna, Georgia, Bulgária is elkül­di képviselőit. Ugyanakkor elhatározták a szö­vetségesek, hogy a tervezett szak­értői értekezletet, amelynek meg kellett volna előznie a tulajdonkép­peni béketárgyalásokat, nem tartják meg. Ehhez a hivatalos értesüléshez a Matin hozzáfűzte beogradi tudósító­jának azt a közlését, hogy Bukarest, Prága és Beograd között élénk tár­gyalások indultak meg avégböl, hogy a közelkeleti békekonferencián egységes terv szerint, lépjenek föl, az egységes program azonban Ä várisi fa,ellátás fülért nem kap fát a szegény lakosság ? Ismeretes, hogy Szubotica város nemrégiben 180 vagon fát rendelt meg a szuboticai Commercia rész­vénytársaságnál. Ez a fa csak az is­kolák, a városháza és a városi aK kalmazottak szükségletének biztosí­tására szolgál. A város teljes faellátása azonban ezzel a mennyiséggel még koránt­­sincs biztosítva. Tavaly télen is a nagy fainség idején • megoldhatlan probléma elé álitoíta a város az a körülmény, hogy a szegényebb la­kosság, amely kisebb tételekben vá­sárolja a fát egyetlen xakereskedő­­nél sem tudott tüzelőanyaghoz jutni. Az akkori súlyos helyzetben elha­tározta ugyan a város, hogy ezen-! túl in aga gondoskodik még idejeko­rán a szegényebb lakosság faellátá­sáról. Mindezideig azonban megint. nem történt ilyenirányban semmi-' féle intézkedés. Erre pedig kétségkívül most vol­na a legkedvezőbb alkalom. A fa ára a legutóbbi hetekben lényege­sen esett és ezzel egyidejűleg már nagyobb tételeket hoztak piacra azok, akik eddig a faárak emelkedé­sére spekuláltak. A városi tanácsban ugyan sok jó-, akarat van arra, hogy a szegényebb lakosság részére nagyobb mennyi-; ségü fát szerezzen be és azt kis té­telekben kiárusítsa, azonban mégis visszautasított eddig minden újabb ajánlatot, azzal az indokolással, hogy a városnak nincsen pénze nagyobb mennyiségű fát beszerezni. A városnak azonban nem lenne szabad megelégednie ezzel a meg­oldással, hanem meg kellene a módját találni, hogy a mai kedvező viszonyok között gondoskodjék a város a szegényebb lakosság olcsó fával való ellátásról. Az ajánlatok­ban kínált fát ugyanis csak nagyban és vagontételekben lehet megvenni, abból nem vásárolhatnak mázsán­kéit vagy kilonkint azok, akiknek egyszerre több pénzük nincsen,

Next

/
Thumbnails
Contents