Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-24 / 291. szám
lm október 24. BACSMEGYEINAPLÖ 3. oTđat Tárnics jáso halála A király áe a kertaátty jféasvlte Hétfői számunkban jéloníettük, hogy a vajdasági politikai életnek §gyÜ leftis^telttob vegére, To- Já«o maghalt. Mint Novisad¥41 jAgrdlk, Síiid'M király távira- W küldött Tomics Jdso ösvagyéfteM, aiiftelyhött maieg részvétét &fcú ki fdrjo halála alkalmából. ■Ugyancsak táviratban fejezték ki fádzv átültet a kormány tagjai és a pirtok elnökei, Novisad városa külön gyaszfe! entast adott ki Towücs hall) a sík* Imából, A Vitess részt vetőt a főispán és ä gelgöttneátsc fajeaték ki az özvegyiek T3.ft.0S Jiao temetése *— mint j_e4éftít«íi'&s — kedden délelőtt 9 áí-skee megy végbe. A temetésen a . k«4mér\yí M'iteđiuovics Zsarkó ipösíaugyi miniszter fogja képvi«einS és jelen lesz azon Alexije- Vics Mi te.., a B, B. B, osztály főköke is. Parlagon marad a föld :a vakta javulása miatt ; Ausztria, Németország és Magyarország valutájának fokozatos leromlása miatt a gazdasági és pénzügyi válság súlyos napjait éli s nálunk is egyre komolyabb krízist idéz elő a jugoszláv valuta megjaxuidsa. Ez a krízis hasonlatos a Csehszlovákiában ugyancsak a valuta emelkedése miatt bekövetkezett ipari és gazdasági pangáshoz és érthető, hogy az üzleti forgalomban nálunk is stagnáció állott be, mert a közönség olcsóbbodásra számítva beszüntette vásárlásait. A valutajavoiás hatása alatt a jugoszláviai gazdák körében olyan mozgalom tapasztalható, amelynek következménye? szinte kiszámíthatatlanok. A gazdák a dinár 'áremelkedése miatt csökkentik a gabonatermelést. A gazdák arra számítanak, hogy a valuta feljavulása folytán a jövő évben a mostaninál lényegesen alacsonyabbak lesznek a gabonaárak és igy minél nagyobb területet vetnek be drága vetőmaggal, annál többet fizetnek rá a termésre. Arra is hivatkoznak a gazdák, hogy az idén sem tudnak túladni termésükön olyan árban, amely nekik megfelelne. Amennyire érthető a valutajavulás folytán Csehszlovákiában beállott ipari pangás, éppen annyira érthetetlen lenne, ha bekövetkeznék a gazdák szabotázsa, amely végeredményében nemcsak az államnak, hanem maguknak a termelőknek is kárukra válik. Igaz, hogy az utolsó hetekben javul a valuta és igaz az is, hogy a gabonaárak erősen estek, — de meg kell állapítani, hogy a kereslet és export hiánya ellenére is a jugoszláviai gabonaárak még mindig lényegesen fölötte állnak a világparitásnak. A termelőknek az az indokolása pedig, hogy a magas termelési költségek fel fogják emészteni azt az összeget, amit a jövő évi termésért kapnak, teljesen hamis felfogásra vezethető vissza. A termelők ugyanis most még nem tudhatják, hogy a jövő évben hogyan fognak alakulni a gabonaárak, mert ez nemcsak a belföldi, hanem az egész világpiacon megnyilvánuló kereslettől és kínálattól; továbbá a világtermelés jövő évi átlagos sikerétől függ. A valuta alakulása, annak árleszorító hatása még nagyon kétséges és még csak a jövő kérdése. Az az indokolás, hogy a termelési költségek a gabonaárak csökkenése esetén felemésztik a jövedelmet, szintén nem állja meg a helyét, mert a termelési költségek legnagyobb részét, a munkások fizetését, az aratási és cséplési dijakat a gazdák mindig természetben fizetik, a költségarány tehát az árak drágulása és olcsóbbodása esetén is teljesen változatlan marad. Nem tartjuk valószínűnek ennek a különös szabotázs-mozgalomnak a sikerét, noha a gazdák körében általános a panasz, hogy a búza termelésre ráfizetnek. Ennek ellenére sem valószínű, hogy a Vajdaságban , a földek parlagon maradnak. Ellent-1 mond ennek a fölmüvelő paraszt földszeretete, s a gazdák józansága, okossága. Amikor azonban csak lehetősége is van meg, hogy a termelési szabotázs terjed, talán nem fölösleges erre a súlyos jelenségre még idejekorán fölhívni az illetékes körök figyelmét és a drágaság elleni törvénnyel kapcsolatban rámutatni arra, hogy a termelés mesterséges csökkentése ugyanolyan súlyos következményeket rejt magában, mint a közszükségleti cikkek szándékos megsemmisítése, ami eh len. a törvény a legszigorúbb intézkedéseket tartalmazza. Az uj angol kormány programija November bó 14-ére várjál; az uj angol választásokat Londonból jelentik: Vasárnap Bonar Lato kihallgatáson jelent meg a királynál és politikai körökben úgy tudják, hogy az unionisták hétfői ülése után az uj kormányelnök már kedden javaslatot tesz a királynak a parlament haladéktalan feloszlatására. A Dalin Telegraph értesülése szerint politikai körökben úgy vélekednek, hogy csütörtökön feloszlatják a parlamentet, november harmadikán lesznek az uj jelölések és a választást november 14-én tartják meg. Az uj parlament minden valószinüség szerint november 20-án fog összeülni. Az uj jcormány programjának főbb pontjaiképen a következőket jelölik meg: A baráti viszony ápolása Franciaországgal, szerémjebbkörü intervenció a kontinens ügyeiben. A tengerentúli piacokkal, főleg a gyarmatokkal való kereskedelem fejlesztése. Visszatérés a két polgári történelmi párt várgazdaságának régi hagyományaihoz. Föltétien takarékosság a minisztériumokban. A kiadások parlamenti ellenőrzésének helyreállítása. Az adóknak leszállítása. Anglia kontinentális poli tikájának olyan irányítása, amely szerint a külső vá. tialkozásokat, különösén a keleti akciókat >! korlátozzák. Politikai stilisztika Megleckéztetik a jugoszláviai magyar sajtót — Egy beográdi lap előadása a magyar stílusról Megleckéztették Beogradbó! a jugoszláviai magyar sajtót. A Preporod című lap, amely a nacionalista-szervezetek hivatalos orgánuma, vádakkal illeti a magyar nyelvű újságokat és a magyar újságírókat. A nyilvánosság előtt emelt vád súlyos, a hang és a tendencia, amely konkrétnek ugyan nem mondható, de annál határozottabb modorban, félreérthetetlen szókimondással került most a szláv közvélemény elé, arra kényszerítenek bennünket, hogy sajnos, előreláthatólag bizonytalan kimenetelű polémiába bocsátkozzunk a jugoszláviai magyar problémát oly szigorú és egyoldalú Ítélettel megvilágítani próbálkozó lappal. Annál is inkább, mert a Preporcd I éppen a B icsmegyei Napló egyik vezércikkét ismertetve vonja le megfelebbezhetetlennek látszó, kemény következtetéseit az egész jugoszláviai magyar sajtóról és általában a jugoszláviai magyarság mentalitásáról. A beográdi újság szerint a vajdasági magyar sajtó hipokrita, fdnus arcú, egyszóval az állam szempontjából megbízhatatlan. A Prepared azt Írja, hogy a vajdasági magyar lapok rendszeres propagandát űznek a jugoszláv állameszme ellen és ezért bármennyire is hangoztatják loyelitásukat, gyanakvással kell fogadni minden sorukat. A Preporod cikke ht következik teljes terjedelmében : A vajdasági magyar sajtó az első naptól kezdve lépésről-lépésre bevezetett egy olyan különös írásmódot, amely első pillanatra loyalisnak és hazafiasnak látszik, valójában azonban hipokrita. Egy egész uj magyar szótár keletkezett igy, amelyet szemmel látható terv szerint visznek át a még . eléggé analfabéta magyar nemzeti kisebbség köztudatába. .. .... Népszerűsíteni akarják az uj államjogi terminusokat, amelyeket a régi magyar imperializmus, Horthy és Héjjas konyháján főtek ki. Többé-kevésbé az összes magyar szerkesztőségek (amelyek büvészi módon aránytalanul elszaporodtak), közvetve és időnként a sorok közötti megjegyzésekben a régi haza után sóhajtoznak. Ez a hipokrita stilus, 'amelyről az ő Jókaijuk és Vörösmarthyuk volt híres és amely a Bach-korszakban »Madárnyelv* néven keletkezett, vált a magyar sajtó politikai stílusává. Ez nem is csodálatos. Nézzétek csak meg a szerkesztőségeket! Kérdezzétek meg, kik azok, akik a tollat vezetik és kik a magyar zsurnalisztikának és politikai közvéleménynek spiritus rektorai? A legtöbben a régi rezsim maradványai és exponensei, a legtöbben judeo-magyarok, Árpád fiainak klasszikus támogatói! És néhány renegát. , Közismert szubotic^i magyar napilapunknak, a Bácsmegyei Naplónak 285. számában megjelent egy tipikus kétszínű vezércikk »Magyar loyalitás« cimen. Ebben kifejtik a magyar loyalitás tézisét, a magyarságnak ezt a veleszületett évszázados tradícióját. Egyébként ez ellen a tézis ellen nincsen semmi ellenvetésünk, mert a magyar nép emberemlékezet óta rabságban volt és urai iránt mindig loyaiis és szervilis volt. Minden cikkük kétszínű. Egyik szemük Budapest, másik Beograd felé fordul. Az egyensúlyt az újságíró ügyessége tartja fent. Ismeretes, hogy Horthy 'és az ébíredő magyarok sajtója állandóan Szent István koronája elveszett országainak visszaszerzéséről firkál, amit a soviniszta ideológia a »katonailag megszállott területek« veszélyes terminusával fejez ki, nem ismerve el a háború és a nemzetközi szerződések által teremtett állapotot. De amig ezeket a firkálásokat hidegvérei olvashatjuk, nem engedhetjük meg, hogy a Bácskát, Bán-,. Ságot és Baranyát államunknak eze-j két az alkotó részeit »katonailag ki-i ürített területnek« nevezzék. Az említett cikk. amelyet biztosan valami Budapestről érkezett meg-j feddés váltott ki, rejtélyes módon, igazolja magyarjaink magatartását., A »Bácsmegyei Napló« szerint »aj loyalitás csak az udvariasság aktu-i sa, amelyet a viszony ereje terem-: tett meg, amelyeket nem lehet minti az elvek elárulását tolmácsolni.« Csodálatos fogalmak. Az itt bemutatott magyar statisztika egyéb példáit az összes többi magyar lapok mindén számában meg lehet találni. Nyissátok akármelyik számot rés: rá fogtok találni ezekre a kifejezésekre; Sándor király (mintha felse-. ges királyunk Itália királya volna): jugoszláv kormány, jugoszláv korona, Jugoszlávia stb.,állandóan kerül-: ve a »naš« szót. A madárnyelvnek ezek az írásai nyilvánvalóan bizonyítják, hogy a fennálló állapotokkal nincsenek megbékélve! Hogy a helyzet ide fejlődött, ahhoz sokban hozzájárultak »csendes társaik«, akikből kiveszett minden nemzeti érzés és büszkeség. A Preporod-nak tehát mindenj jugoszláviai magyar lap gyanús] kivétel nélkül, még pedig azért,! mert a magyar lépők — szerinte külön stilisztikával dolgoznak. Ez a! magyar stilus az, ami nem tetszik! neki. Ténybeli adatokat a J.anjjsj arcra vonatkozóan nem tud ugyani felmutatni, de a hipokritaság bi—j zonyitására elegendőnek tartja] azt, hogy a magyar sajtó a király, az állam, az. alkotmány és közjogi\ íerminologia egyéb terén nem hasz-' nálja a szerb sajió részéről meg-, szokott birtokos ragot, Azért Janus] arcú a Preporcd szerint az itteni] magyar sajtó, mert nem írja igy: királyunk, államunk, alkotmányunk hadseregünk. És ebből az egyetlen\ ténybeli ódáiból az államel!enesség,\ a nyílt és titkos irredentizmus vádját röpíti felénk gyűlölködő hangon. A Preporod nem ismeri, vagy nemi akarja ismerni a magyar nyelv sa-\ játosságait és a magyar újságírásnak évtizedek előtt kialakult egységes szellemét, általánossá vált és] szintén egységes terminológiáját,] amely mindig mellőzte a birtokon! ragot, a szóban forgó fogalmaki megjelölésénél. Mutasson rá az alap nélkül vá»! dat emelő beográdi lap egyeilen\ olyan magyarországi lapra, amely a mai magyar sajtó terminológiáját tói eltérő hangot használ. Azelőtt! sem írták a magyar lapok néhai! Ferenc Józsefről szólva, úgy, hogy a mi királyunk, a mi álla-, műnk és a jelenlegi magyar államfőről szólva sem írják, hogy 8j mi kormány-zd/ií-, a mi nemzeti' hadsereg-űrtfc, aminthogy nem írják : város-unk, polgármester-őfl/íV és tüzoItófőparancsnok-Krt/i:. A ma-i gyár sajió végleg kialakult stílusa:: az említett közjogi fogalmakat évtizedek óta következetesen birtokos, rag pélkiil jelöli meg. Kénytelenek voltunk ezekkel a; stílusbeli differenciákkal foglal-! kozni, mert súlyos vádaknak az; alétámasztói. További vitába bocsátkozni a Preporcddal nem óhaj-j tunk, mert tartunk tőle, hogy: úgysem tudjuk meggyőzni előité-j Jeteinek alaptalan volta felől.' Csupán még azt állapítjuk meg, hogy a Preporod a Bácsmegyeij Naplóból olyan mondatokat idéz}, amelyek nincsenek is bent a Magyar loyalitás cimü vezércikkben. Vájjon ki hát az iüoyáiis ?