Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-22 / 289. szám
1922. október 22. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 11. o!da!. végtelenül udvarias rendőröktől, egész a minden hirdetőoszlopról feléd integető mütárlatokig és hangversenyekig, minden azt mutatja, hogy itt kezdődik a nyugat, a szó európai értelmében. Az emberek udvariasak és jómodoruak, már degenerálíak is,kávéházban élők és éjszaka élők és a nők hallatlanul elegánsak és sok pénzért öltözők, minden olyan csodálatosan meglepő és jóleső újság. Az is kulturjelenség talán, hogy az emberek nem politizálnak. Sem a kávéházban, sem az utcán, a hivatalokban sem és még az egyetemen sem hallani politikáról, sem Rádiósról, sem Pasicsról. sem György hercegről, senkiről, aki politikát jelent. * Az egyetemen mennyi magyar Szót hallani! A Vajdaság, Szlavónia, a Muraköz sok magyar diákja mind itt van most, aki ezelőtt Pestre ment. És amikor a magyarországi egyetemeken a tányérsapkások véresre verték a »kolléga urakat«, itt nem is beszélt róla senki, pedig mindenki olvasta. Tanulnak az emberek, a magyar kultúra erőtartalékja most növekszik és erősödik és be kell vallani, hogy ezek a tanuló és dolgozó, küzdő és bizony sokat nyomorgó magyar fiuk, jórészben — zsidók. Pedig itt is van numerus clausus, csakhogy itt megfordítva van, itt az nem jár egyetemre, aki nem tanul. Az nem kap ingyen lakást, ingyen ellátást és ingyen könyveket. Mert ez itt mind kijár a diáknak, aki szegény és tanulni akar. Hány diák van, mennyi szegény diák, aki eljön hazulról ilyenkor októberben és a zsebében annyi pénz van, hogy majd júliusban hazautazhat. És végigtanulja, végigvizsgázza, végigharcolja az esztendőt. Lámpás. ■ .... I ' ■ ----------eg Bornemissza urat a banketten figyelmeztették, hogy egy ismerősére mondtak felköszöntőt, s hogy ilyenkor az ember a poharát fenékig szokta üríteni. Vonakodott, mert nem győzi és nem szereti a bort. Erőltették és pedig oly módon, mintha éppen az ő pohár borától függene annak a derék urnák az egészsége, akiről szó volt. — Félek, hogy megárt, — mentegetődzött a bornemissza. — Az orvos szigorúan eltiltott minden szeszes italtól és rendesen megbetegszem a legkisebb kvantum bortól. Csak annál jobban forszírozták, mert egészségi kérdésekben nem sokat adnak az emberek az orvos szavára, sőt egy vele szemben ülő úriember úgy tett, mintha a fclköszöntöttnek a hosszú élete egyenesen attól függne, vájjon Bornemissza ur kiissza-e a borát vagy sem? Egy másik vendég pedig annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy a rossz nyelvek (mert minden társaságban vannak rossz nyelvek) azt fogják állítani, ha a poharát ki nem issza, hogy irigyli a barátjától a felköszöntőt vagy a hosszú életet. Többen morogtak, az elégedetlenség Bornemissza úrral szemben egyre növekedett, s ilyen megjegyzések hangzottak el: — Szívtelenség! — Egy kis kellemetlenséget se tud elviselni a barátságért! — Kedéiytelen pasas! Mit törődik ez másoknak az életével meg az egészségével!? Végre Bornemissza elvesztette a türelmét, fölkapta a poharát és behunyt szemmel kiitta a tartalmát, miközben így sóhajtott föl: — Sehogy se tudom megérteni, hogy mért kell nekem megbetegedni, hogy más yalaki egészséges legyen? , ■ Ip-»--- , , Baedeker. Panoptikum városunkban Városunk, nagyratörő intelligenciája a multvasárnapi sörözés alkalmával egyértelműen elhatározta, hogy nem tűrhet vén (azt a versenyt, amelyet a világvárosok, vagyis Paris, London, Berlin és Bécs folytat városunk rovására — egy régóta érzett hiányt pótol és ezért a helyiérdekű és a népies kultúra fejlesztésére múzeumot állít fel, amely, tekintettel a népmüvelődési célra, egy a modern kor igényeinek teljesen megfelelő panoptikum jellegével bir. A nagy lakásínség és az érvényben levő szigorú lakásrckvirálási rendeletek folytán ezen nagyhorderejű közintézmény számára egyelőre nem lehet állandó helyiséget biztosítani, a múzeum mielőbb való megnyitására pedig közönségünk tudományszomjának oltogatása végett elodázhatatianul szükség van, elhatároztatott, hogy az értékes muzeu mi tárgyak, elsősorban persze a legrégibb ritkaságok, már most a nyilvánosság elé bocsátassanak. Hosszabb vita után kimondatott, hogy a szóbanforgó múzeumi tárgyaki minden vasárnap egy külön'e célra készült szemlében ügyes és olcsó rajzok által kerüljenek közszemlére-Az intéző-bizottság nyomban meg is kezdte a legújabb régiségek gyűjtését, amelyeket aztán jutányos áron lepingálva a muzeumegyesület, illetve a panoptikumot fentartó bizottság hivatalos lapjában, a »Friss Öcskaságok«-bau mutatnak be ezentúl a, t. c. közönség számára. Közönségünk zajos helyesléssel sietett a kulturális eszme támogatására, lehet mondani, hogy úgyszólván társadalmunk minden számottevő tagja hozzájárult valamivel, valami csekély, de annál ócskább holmival, a muzeum gyarapítására. így például egyik jeles közéleti szereplőnk odaajándékozta azt a veres fonalat, amely végighúzódik egész életén, egy másik ur pedig korábbi viselt dolgait. Egyik írónk Ifelajánlotta mindazt a sok régi tücsköt- I bogarat, füt-fát, hetet-havat, amit a legutóbbi tiz év alatt a különböző lapokba összeirt. Van,, aki a saját Achilles-sarkát bocsátotta a panoptikum rendelkezésére. Szóval, mindenki kivette a részét a nemes versenyből. így aztán lehetővé vált, hogy az összehordott régiségek és furcsaságok akkurátusán lepingálva az uj régiségtár hivatalos árjegyzékében, a »Friss Ócskaságok «-ban, bemutatásra kerüljenek. Ezen nem mindennapi irodalmi, művészi és tudományos eseményt van szerencsénk röviden ismertetni. Már a címlap is mutatja, hogy az uj szemle a komoly tudománynak van 'szentelve. Egy oldalt fordított káposztás-hordó mellett légüres térben ott 'áll a múlandóság megszemélyesítője, a Kaszás Ember, topolal magyar népviseletben, amint éppen komoly szándékkal közeledik egy a multheti szüreti mulatságról hazatérő csinos kislányhoz, aki mintegy kiábrándultán egy egészen üres lapot tart a baitérgye felett. Ott a síkon távolban pedig egy és fél gyárkémény iüstölög. Az első oldalon a magyar nemzeti hadsereg két hadnagyi rangban levő tisztje tekint felénk teljesen összeforrva abban a 'felemelő érzésben, hogy őket érte először a szerencse, nyilvánosan szerepelni. Miután a budapesti jugoszláv követség megtagadta részükre a vizumot, a fiatalabbik, vagyis a | felfelé kunkorodó bajuszu Izmed pasa, az idősebbik, már mint a vágott bajszu, akinek baloldalán a II. osztályú tüzoltóérem lóg, Musztafa Kemal pasa néven tartózkodnak városunkban. A második oldalon levő kép történelmi tárgyú tömegjelenetet ábrázol, amint éppen a zalaegerszegi baroksíilü táborban néhány ottani illetőséget szerzett egyént, akiket destruktiv lapok olvasásán kaptak rajt, az érvényben levő fegyelmi szabályok értelmében kikötnek, illetve felkötnek. Elrettentő például mindegyik delikvens hasára oda van erősítve partéit, illetve partecédula gyanánt az a destruktív lap, amelyet éppen elolvasni akart, de mint lapunk mai száma mutatta. már nemi ért rá- - * t a Nem csekély anyagi áldozatba került a múlt hónapban történt görög trónváltozás eseményeinek villámgyors bemutatása is. Itt látható együtt, illetve egymás felett, a két görög király: a fiatalabbik és az öregebbik. Konstantin, aki tudvalévőén alul maradt a kockázatos játékban, a szimbólum kedvéért alul van, mig György, aki felülkerekedett, felül, sőt felületesen lett lerajzolva. Miután mind a két királynak bajusza van, egyiket a másiktól úgy lehet megkülönböztetni, hogy az uj görög király stuccolt bajuszt visel, mig a régi király a Rojkó-féle tiszaujlaki előnyösen ismert bajuszpedrő Iiasználata folytán jól «cípedri bajuszát, de már nem olyan hetykén, mint pár héttel ezelőtt Arról is meglehet különböztetni a két királyt egymástól, hogy az öreg lemondóan néz a nézőre. Kissé lejebb, illetve kissé lejebb csúszva, túlságosan sötét tekintettel borong maga elé Harrington tábornok, a kisázsiai angol csapatok főparancsnoka, akit tudvalévőén Kemal pasa kinyomott jó pozíciójából. Az angol tábornok veresége a »Friss Ócskaságok« rajzolójának lelkiismeretét terheli, mert amint képünk is mutatja, az egyébként rokonszenves tábornok nem tudhatott tisztán látni. A tényleg múzeumba való legújabb görög hőskorszakból ered a következő kép is: Zalmis görög miniszterelnök, amint éppen saját szakállára megcsinálja a görög forradalmat. Az uj cseh miniszterelnök képe szintén — régi. Egy katonai zenészőrmsster küldte be a most létesült fiatal panopti kuninak. Abból az időből való, mikor a mostani cseh miniszterelnök a Lrttnni mezőgazdasági főiskolán elvégezte a harmadik szemesztert. Ezután a motornélküli repülésről mutat be szenzációs képet a panoptikum. Lehet mondani, hogy a motornélkiUI repülés csakugyan a legrégibb dolgok egyike a világon, n ért a motort csak újabban találták fel Képünk az első motornélküli repülőgép startját mutatja Hannoverben. Világosan látni rajta, hogy hol van a hiányzó motor, amely sötétnek van rajzolva. Hannover viszont a széditő magasságból nem, látszik. A levegőben keringő .gép alatt a krumpliföldeken ott látható Morti ns pilóta, a nagy di] nyertese, amint egy talicskával a felesleges és a képen már el nem helyezhető levegőt elfuvarozza. A pilóta nem tartózkodik a repülőgépen, miután a repülőgépen nincsen motor és ezért pilótára nincsen szükség. A fentebb említett nagy díj szintén nem látható. Hir szerint azt a nyertes pilóta sem látta inég eddig. Talán legértékesebb gyűjteménye a panoptikumnak az az arckésorozat, amely »A Rathcnau-pör fövádlottai« elmet viseli. Ebből kiderül az az eddig nem tu-' dott szenzáció, hogy a Rathenau-pör első; és fővádlottja maga a meggyilkolt németi külügyminiszter. Ezután a suboticai főgimnázium Vif. osztályának gyorsírói tanfolyamot végzett növenékeit; mutatja be lapunk. A derék ifjak arca azért oly borús, mert a. közoktatásügyi miniszter ismert rendeleté folytán, nevök németes hangzása miatt, nem vették fel őket a magyar tagozatú' osztályokba. A Rathenau-pör fővádlottai közé tartozik továbbá az a fegyver is, amellyel a gyilkosságot elkövették. Ez a puskái netn mindennapi szerszám: az alsó fele: egy körülbelül öt deciliter űrtartalma bo-1 rosüvegből áll, mig a felső része flóta.. Ezzel a rettenetes öldöklő szerszámmal gyilkolták meg a szerencsétlen flótások a derék külügyminisztert. A Rathenau-pör fővádlottal közé tartoznak továbbá: dr. Hogens, a nagy per elnöke, dr. Ebermayer fővádló és végül! Rasin Lajos, a csehszlovák pénzügyminiszter, aki a dinárt megjavította 2.60-ra. Érdekes, hogy az uj csehszlovák pénzügyminiszter és dr. Ebermayer fővádló össze vannak ragadva. Ha nem ragadtak volna össze, akkor valószínű, hogy1 Rosin a dinárt 2.70-re, vagy még ennél többre is megjavította volna. A »Friss Ócskaságok« legdrágább műkincse egy suboticai tárgyú kép és az a tárgya, hogy a suboticai közönség az olcsósági hullámra való tekintettel fel és alá hullámzik a Városi-kávéház női konfekciós osztályának kirakatai előtt. A közönség valósággal megostromolja Székely és Vujkovics nagy áru-házát, amelynek bejáratát a reggeli fizető-pincér vezetése alatt két szabadságolt állományú kaszirnő és egy kávéslány őrzi a részletfizetési kedvezményre igényt tartó tömeg elöl. Az utcán hadilétszámra emelt! piccolók kobozzák el az üzletből angolosan távozott vendégektől az emlékbe el-, emelt holmikat. A kitűnő múzeumi értesitő e heti szá-, ma ezzel a nagy árszabása képpel végző-.; dik. Mint értesülünk, a jövő héten még! régebbi dolgokat fognak kiállítani. Ljudi su svi brača írta: Szentteleki Kornél Egy szerb iskolában olvastam ezt a mondást, a fogas felett lógott a falon és a iátalálás, a meglepetés szelíd öröme bizsergett végig rajtam, Az emberek mind testvérek. Olyan szokatlant 1 szépen hangzik ez szerbül, pedig a szavaknak nincs különösebb zenétük, csábosabb cengésiik, mégis ez i felirat a fogasok fölött a tetszés, a csodálat, az őröm jóleső hangulatába hintázott. Üde, friss oázis ez a reménytelen sivatagban, értékes ékkő durva kavicsok között. Vágyott csoda, valóságba hullott álomvirág. A kis A* irkok és Markok, ha sapkájukat fe akasztják, talán felpillantanak erre a mondatra, unalmas órák alatt talán kibetüzik a szavakat, talán elismé ük a mondatot, a tanitó talán el Is olvastatja velük és . , , és nincs tóvá ob. Az devenszemí! Milivojok és Vliiutinók sohasem jutnak a mondás mélyére és igazára. Az a hatalmas e ;ységesitő erő, az a nagyszerű ölelő mozdulat, amely ebből a négy szóból kisugárzik, örökkön ismeretlen n arad a hajlékony és fogékony gyermeki lelkek előtt. Az iskola, az élet a nevelés, hangosszavu emberek, az uszító betűk, az utca jelenetei elfojtják, elmélycsitik, tulkiabáiják és sohasem engedik kibontakozni c szavak széles körvonalait. A természet egysége közé válaszfalat emelnek, a szeretet mellé odalopják a g fülöletet, a béke mellé a hajtcot, a latit mellé, az ellenséget, az alkotás mellé a rombolást Ä látó-’ kör megszükül, az eszmék és érzelmek elkorcsosodnak, mint kínai; leányláb és a szívben csupán ha ön-] zésnek marad egy kis hely. »A*j európai gyermekei; intenzív nemzeti/ egoizmusok gőzködében nevelődnelv —- írja H. G. Wells — amely mindent praktikus nemzetközi célra alkalmat-! lanná butítja őket A baj nem velük-,' született, de már a betűvetésnél ke®-! di inficiálni őket Az angol gyermek; folyvást Anglia és a birodalom dk/ csőségét tanulja; a francia — ha 1&-; hét — még Jobban, még bolondabból; imádja Franciaországot; a németek! éppen most ocsúdnak fel a negyven.’ éves intenzív nemzeti nevelés ktserN vés kővetkezményaből. És Így to-i vább, minden egyes ország egy-egyí külön Sinn Fein, követve és vaüva üti »mi magunk« visszataszító és but$j rögeszméjét. »Mi magunk« — ez á; legbiztosabb ut konfliktusok, kán tasztrófák, nyomor, erőszak, züllés, a gyermekeinkre, unokáinkra és giii egész fajunkra váró halál felélj A kis Radivoj is folyton csak hallja: »mi magunk*, mindenütt tóiyozást, egyenlőtlenséget, megkülönböztetést iát, nagyon valószínűt« len tehát, hogy ez a pár szelíd, szí ‘ rény és hatalmas szó helyet talál zsenge, gyermcklélekben. Ha meg Isi jegyezte; magának ezt az iskolai motk-j dást, jogos és indokolt kétkedéssel] kérdezheti önmagától vagy, bárkitől;] testvérek-® az emberek? GyüiiMoty
