Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-12 / 249. szám
1922. szeptember 12. BACSMEGYEI NAPLÓ 3 oldal. Uj bankkal akarnak segíteni a Nemcsak a nagyipar és nagykereskedelem érzi súlyosan az egyre fokozódó pénzhiány hatását amely minden nagyobb vállalkozás megvalósulását meggátolja, hanem még sokkal súlyosabban érzi meg a kisiparos és a kiskereskedő. A tőkeszegény kisiparnak és kiske* reskedelemnek Iliiéire van szüksége, mert enélkül nemcsak fejlődésre, hanem üzemének folytatására is képtelen. A kisiparosnak kiskereskedőnek minden akcióképességét megbénitja a hitel megszerzésének óriási nehézsége. A kisiparos vagy kereskedő, akinek vállalatához vagy üzemének fejlesztéséhez akár csak a legjelentéktelenebb hitelre volna szüksége, ma képtelen hitelhez jutni. Vagy egyáltalán nem tudja a hitelt felhajszolni, vagy olyan uzsora-kamatot kell érte fizetni, amire képtelen. Ezeknek nyomasztó hatása alatt most érdekes uj terv merült fel kereskedői körökben, amely főképen a kisipar és kiskereskcddcm vcddmél tűzte ki célul. A még csak kezdő megbeszélések stádiumában levő terv szerint uj bankot kellene alapítani Suboticán, amelynek főüzletága a kisiparnak és kiskereskedelemnek való hitelnyújtás volna. A kezdeményezők szerint az ilyen céllal megalakuló hitelintézet jó prosperálna és annak alapításában a nagytőkét képviselő gyáraknak és nagykereskedőknek is részt kellene venni. A kisipar és kiskereskedelem védelme megköveteli a terv megvalósulását. Érdeklődéssel lehet várni, hogy a bankalapítás sikerülni fog-e és nem fogja-e megakadályozni a terv kivitelét épen a pénzhiány. Ä Duna áradása veszélyezteti a novisádi, zeniuni s beográdi kikotőmimkálatokaí Ä Duna vasárnap elérte Budapesten magasságban a 4 métert és azóta a kisebb-nagyobb ingadozásokkal ezen a szinten tart. A pesti és a budai) partokon a (hatalmasan áradó folyó mindenütt a raktárépületek lábát mossa hullámaival a rakodópartoknál. Dévényi jelentések újabb heves felhőszakadásokat közölnek Felsőauszíria hegyes vidékeiről!, igy ez uj árhullám közeledésének a beköszöntője. Ha az áradás az eddigi méretekben tovább emelkedik, a partok mindenütt viz alá kerülnek. Budapesti jelentés szerint a rakpartokról a mozgatható tárgyakat sietve biztonságba helyezik. A hajósvállalatok és a rakpartok minden előzetes figyelmeztetése ellenére sok százmilliós károkat okozhat az áradás, ha csakugyan víz alá kerülnek a raktárak. A rohamos áradás meglepte a csepeli kikötő építkezéseit is, ahol a legnagyobb gyorsasággal kezdték meg a mentési munkákat. Még súlyosabb azonban a helyzet a Duna felső folyásánál vannak, igy azoknál az építkezéseknél, amelyek az áradás 'hamarosan, szinte közvetlenül érte őket. Több mint kéti milliárd jugoszláv koronát érő kikötőmunkálat és építkezés sorsát fenyegeti a Duna rohamos és váratlan áradása. A bajor és a salzburgi, valamint a szlovenszkói hegyekből Iezunanó megdagadt áradatok készületlenül találták a építőket, mert még 10 nap előtt is a legnagyobb szárazság apasztotta a vizeket. A német kikötők közül Regensbur got és a Deggendorf előtti uj német nagy kikötő előmunkálatait komoly veszedelem fenyegeti. Több osztrák Duna-kikötő is veszélyben forog, továbbá a dévényi, a pozsonyi és a komáromi kikötő is. Jugoszlávia Duna-kiköt3it is komoly veszély fenyegeti az áradás következtében. Novisadon, Zeujunban és Beogradban részben uj kikötök épülnek és más fontos partmunkák is folyamatban vannak. Ezek a nagyértékü partmunkák a Duna további áradása esetén könnyen belesodródhatnak az áradatba, az elhanyagolt bezdáni kikötőben pedig az ottreksdt hajók is kárt szenvedhetnek. A veszélyeztetett jugoszláv kikötőkben is megtörténtek a szükséges óvintézkedések. Az újságírók a terror ellen Protics Szioján a novisádi újságíró kongresszuson A kongresszus elítéli a felelőtlen elemek akcióit — Megalakult a Jugoszláv Újságírók Szindikátusa — Az újságíróknak nem kell több bankett Hétfőn "délelőtt 9 óra után nyitotta meg Smodelj alelnök az újságíró kongresszus harmadik napjának ülését a novisadi városház dísztermében. A gyűlés első szónoka Komadinics, a beográdi szekció elnöke volt, aki a vasárnap esti novisadi banketten történt incidens ellen tiltakozásának adott kifejezést. Azt indítványozza, hogy a kongresszus az ellene intézett támadás miatt szakítsa félbe ülésezését és a határozatot terjesszék fel a kormánynak. Vinaver (Beograd) csatlakozik a javaslathoz és azt ajánlja, hogy a határozat megszövegezésére bizottságot küldjenek ki. Jovanovics Voja (Beograd) a nacionalista ifjak eljárását osztrák módszernek minősiti. Kijelenti, hogy a szerbiai újságírók meggyőződhettek arról, hogy a horvátországi események a tegnap este történtekben teljes igazolást nyertek. Presztics, a novisadi Jedinstvo szerkesztője hozzájárul a javaslathoz, de azt kívánja, hogy ítéljék el azokat az újságírókat is, akik Suboticán helytelenül viselkedtek. Védelmébe veszi a novisadi szekciót és visszautasítja azt a vádat, hogy a novisadi hatóságok hibásak az incidensben. Szubótics, a Zastava munkatársa szintén védi a novisadi szekciót és hatóságokat. Szemrehányással illeti a beográdi szekció tagjait ,hogy olimpuszi magaslatról beszélnek a novisadi szekcióról. Azt ajánlja, hogy először foglalkozzék a kongresszus a napirendre tűzött kérdésekkel és azután határozzanak Komadinics javaslata fölött. Ezután Smodelj elnök a vitát lezárja és szavazásra teszi fel a kérdést, hogy a kongresszus félbeszakítsa, vagy folytassa-e munkáját. A gyűlés szótöbbséggel a kongresszus folytatása mellett dönt, mire áttérnek a napirendre, az újságírók szindikátusának megalakítására, amihez a kongresszus egyhangúlag hozzájárul. A határozat alapján Smodelj elnök megnyitja a Jugoszláv Újságírók Szindikátusának konferenciáját. Üdvözli a jelenlevő Banjanm Jován novisadi rendőrfőkapitányt. Az üdvözlés közepette lép be a terembe Protics Szioján,, az Ujságiró- Egyesület Suboticán megválasztott elnöke, aki a délelőtti vonattal érkezett meg Beogradból. Proticsot a gyűlés zajos és lelkes ovációkkal fogadja. Smodelj elnök az újságírók nevében üdvözli Proticsot, aki a következőkben válaszolt: — Mint újonnan megválasztott elnök, kötelességemnek tartom, hogy hozzászóljak a felmerült kérdésekhez, nehogy a jövőben vélemény eltérésre kerüljön a sor. Nézetem szerint az újságírók szövetségének két hivatásszerű feladata van. Az első, hogy az egyesület az újságírók anyagi helyzetének előmozdításáról gondoskodjék, a másik pedig az, hogy politikailag nevelje az újságírókat. A sajtó képviselői a közvélemény tényezői és a nép tanítói. Mivel pedig az újságírók oktatják a népet, kell, hogy bennük leginkább kifejlődjék a felelősség érzete. Nagy baj az, hogy az újságírók nálunk ezt még nem tudják és ezért kérem ujságiró-kollégáimat, hogy összhangban és megértéssel működjenek. Ha ez meglesz, úgy én leszek az első, aki azon fogok fáradozni, hogy az ujságirő-egyesület minden erejével e két feladat eléréséért sikerrel küzdjön. Kijelenti ezután, hogy, az elnöki tisztséget csak rö\id ideig tudja megtartani, majd felvilágosítást kér a Suboticán történt választásokról Kijelenti, hogy károsnak tartja az Újságíró-Egyesület centralizálását, de a jelen helyzetben természetesnek találja, hogy Beogradban legyen az egyesület székhelye, minthogy Beograd a jugoszláv politikai élet központja. Protics beszéde után Jovanovics beográdi újságíró kijelenti, hogy a Suboticán történt választást nem tartja szabályszerűnek, mert 91 delegátus nem szavazott. Dr. Tornánál, a zagrebi szekció nevében kijelenti, hogy Protics Szfojannak elnökké történt választását a zagrebi szekció örömmel látja. A zagrebi kiküldöttek azért tartózkodtak a szavazástól, mert elégedetlenek voltak a beográdi vezetőséggel. A választást szekciójának nevében törvényesnek ismeri el Protics Sztoján beszél ezután az ujságiróegyesület politikai céljairól. Az újságíróknak, — úgymond, — minden közölt szóért felelniök keli és küzdeniök kell a társadalmi előrehaladásért, mert csak igy használhatnak az államnak és az emberiségnek. KJicin Mita ezután bejelenti, hogy lemond alelnöki tisztségéről, hogy egy zagrebi újságírót választhassanak meg erre a tisztségre és kéri a zagrebiakat, hogy vegyenek részt a választásban. Smodelj elnök erre elrendeli az uj választást, melynek eredményeképpen elnökké újra Protics Sztojánt, alelnökké Kovacsicsot (Zagreb és Smodeljt (Beograd), titkárokká Brozovicsot (Zagreb) és Lamp'el Bélát (Subotica) választják meg. Ezután áttérnek a jövő évi kongresszus tárgyalására. Korkut Sahib nemzetgyűlési képviselő azt indítványozza, hogy az egyesület vezetősége a jövőben kérje tel azokat a városokat, ahol kongresz szust tartanak, hogy ne rendezzenek diszebédeket és banketteket, mert az újságírók ezt fölösleges költekezésnek tartják. A kongresszus ezután a szindikátus alapszabályainak kidolgozására bizottságot küld ki, melyre valamennyi szekció két-két tagot delegál. A bizottság tárgyalása alatt a kongresszus tovább folytatja ülésezését. A vasúti szabadj egyek ügyének tárgyalásával Korkut Sahib azt javasolja, hogy szabadjegyet csakis az egyes szekciók tényleges tagjai kaphassanak. Hosszabb vita után elhatározzák, hogy a központi választmányt bizzák meg e kérdés elintézésével. A választmány javaslatot dolgoz ki e kérdésről és közbenjár a kormánynál a javaslat teljesítése érdekében. A szindikátusi alapszabályok megállapítására kiküldött bizottság azt indítványozza, hogy a kongresszus a központi választmányt bizza meg az: alapszabályok kidolgozásával. Az indítvány elfogadása után a délelőtti? ülést az elnök bezárja. Diszebéd Délután két órakor diszebéd volt a' Mária királynő szállodában, melyet a) novisadi újságíró-szekció adott aj kongresszus résztvevőinek tiszteletére. Az ebéd során Hranilovics, a novisadi szekció elnöke egyesülete nevében üdvözölte Protics Sztojánt és| a többi vendégeket. Kovacsics (Zag-i reb) köszönetét mond a novisadi fo-j gadtatásárt és köszönti HranilovicsoV az újságírók nesztorát. Protics Sztoján a csehszlovák vendégeket üdvözli. A délutáni ütés A kongresszus délután 3 órakocj Smodelj elnöklete mellett folytatja! ülését, melyen a következő határozati! javaslatokat fogadják el: 1. A Jugoszláv Újságírók Egyesülete a sajtószabadság érdekében feliratot intéz a kormányhoz és kéri,' hogy-szüntessék meg az ellenzéki lapok állandó háborgatását. 2. Követeli az Újságíró-Szövetség,, hogy a vizsgálati fogságban levő hírlapírókat ne zárják együvé a közön-\ séges bűnösökkel. 3. Az Újságírók Szövetsége elitéi minden, bármilyen oldalról jövő támadást, amit bármilyen hírlap ellene intéznek. Elitéit a közelmúltban a novisadi Deutsches Volksblatt és a suboticai Hírlap ellen intézett támadásokat. 4. A Jugoszláv Újságírók Szövetsége megvetéssel és felháborodássáÍJ ítéli el a jugoszláv nacionalista ifjak-: nak vasárnap esti támadását, amit, minden ok nélkül az újságírók bankettje ellen intéztek. A szövetség követeli, hogy vessenek véget a felelőtlen elemek támadásainak, akik ható-j sági oltalom alatt úgy az alkotmányt, mint az állam törvényeit lábbal tipor-] jak. A szövetség legerélyesebben követeli, hogy a Narodna Odbrana és a\ nacionalista ifjúság terrorját szüntessék meg és biztosítsák minden állam-: polgár teljes politikai szabadságát,, meri csak az állam van hivatva arra, hogy az alkotmány és a törvényi megsértését megakadályozza és meg-\ torolja. E javaslatok elfogadása után az el-,
