Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-12 / 249. szám
2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ utón az udvar is megváltoztatja magatartását az eddig elégedetlen György herceggel szemben. A beogradi városi bíróság már megkezdte a hagyatéki vagyon összeírását. A készpénzvagyon és az értékpapírok az Uprava Fondavánál vannak letétben. Október 5-én ül össze a szkupstina Beogradból jelentik: A minisztertanács hétfő délelőtti ülésén elhatározták, hogy a törvényhozó bizottságot október 1-re, a szkupstina plénumát piáig október 5-re hívják össze. A törvényhozó bizottság az első törvények között fogja tárgyalni a bankjegyniennyiség szaporításáról szóló törvényt és a drágaság leküzdéséről beterjesztendő javaslatokat. A minisztertanács a közegészségügyi minisztériumnak 5 millió dinár hitelt szavazott meg kórházi célokra és jóváhagyta az erdő- és bányaügyi miniszter jelentését az erdők elárverezéséről. Az ülés végén néhány halálraítélt bűnösnek kegyelmet szavaztak meg az igazságügyminiszter előterjesztésére. A kereskedelmi miniszter hatáskörének kiterjesztését kéri Beogradból jelentik: Vilovics kereskedelmi miniszter az egyes osztályfőnökökkel konferenciát tartott, melyen az egész kereskedelmi politikájának revízió alá vételét határozták el. A fontosabb kérdések, melyekben uj irányelveket óhajt a miniszter ezentúl követni, a következők : az összes jugoszláviai vállalatok nacionalizélása, kereskedelmi szerződések kötése az összes államokkal, a külföldi kereskedelmi ügynökségek átszervezése, a kereskedelmi és pénzügyminisztérium kölcsönös hatáskörének megállapítása, különösen a kivitel és behozatali vámpolitikában, az állami selyemgyárak rendezése. Az ankét eredményekép a miniszter első sorban a be- és kiviteli politikának irányítását a kereskedelmi minisztérium hatáskörébe való utalását fogja a minisztertanácstól erélyesen követelni. Nincsics beszéde a Népszövetségben Géniből jelentik : A Népszövetség vasárnapi ülésén Nmcsics külügyminiszter nagy beszédben üdvözölte a Népszövetség munkáját, melyet nagy tetszéssel fogadtak. Beszédében kitért Jugoszláviának Albániához való viszonyára és a kisebbségek kérdésére, akiknek szabadságát a jugoszláv alkotmány garantálja. Rámutatott arra, hogy az országnak nagy kára, hogy kicsiny költségvetéssel kell dolgoznia, különösen a hadügyi költségvetés kicsiny. Figyelmeztetett az Ausztria és Oroszország krízisében rejlő veszedelmekre. A tisztviselők adója Beogradból jelentik: Az eddigi eljárástól eltérően a pénzügyminisztérium akként rendelkezett, hogy a IV. oszt. kereseti adót a tisztviselők a pótlékok beszámítása nélkül, csak a törzsfizetésük után fizessenek. Ez a rendelkezés az 1921—23. évekre szól. 1922. szeptember 12. Forgalmi adónyugta nélkül nincs devizaengedély —■ Szeptember hó 16-án uj devizarendelet lép életbe -Szeptember elején — mint ismeretes — a pénzügyminisztérium két hétre beszüntette a deviza-vásárlási engedélyek kiadását és a már kiadott engedélyek érvényességét visszavonta, azzal az indokolással, hogy a deviza-rendeletnek az engedélyek kiadására vonatkozó előírásait módosítani fogják, egyben pedig a minisztérium meg akarja állapítani a kereskedők most fennálló, deviza-szükségleteinek mennyiségéi. A rendelet kiadása óta szünetel is a devizabeszerzés és csak azok a kereskedők kaphatnak engedélyt, akiknek időközben árujuk érkezik a külföldről és ezt a fuvarlevéllel be tudják igazolni. Azok, akik azt hitték, hogy a tizennégvnapos intervallum alatt az illetékes pénzügyi körök rendezni fogják a deviza-engedélyek beszerzése körül1 eddig tapasztalt nehézkes és hosszadalmas eljárást és azt remélték, hogy a pénzügyminisztérium módot fog találni az eddigi körülményes, kereskedelemellenes és a forgalmat megbénító rendelettömegek egyszerűsítésére — most ismét csalódtak. A devizabizottságok munkájának szünetelése alatt ugyanis a pénzügyminisztérium újabb rendeletet adott ki, amely szerint külföldi devizák beszerzésére csak azok a kereskedők kaphatnak engedélyt, akik igazolják, hogy forgalmi adóiakat kifizették. A deviza-bizottságok ennek alapján az adóbizonylatok nélkül benyújtott deviza-kérvényeket visszautasítják, arai érthető konsternációt keltett a kérvényező kereskedők körében, akik már itt fekvő árujukat akarták a deviza-engedély alapján elvámoltatni', hogy ezáltal elkerüljék a magas vasúti és vámraktári fekbéreket. E kérvényezők beadványait is időközben visszaküldte a deviza-bizottság a forgalmi adónyugta hiánya miatt, úgy, hogy az elvámolások az újabb rendelkezések folytán ismét haladékot szenvednek. A kereskedők körében egyébként a devizabeszerzés körül újabb bizonytalanság uralkodik, mert szeptember 16-ikától kezdve uj deviza-rendelet lép érvénybe, amelynek szövege most, néhány nappal az uj rendelkezések életbelépte előtt az érdekeltek körében még teljesen ismeretlen. A kereskedők attól tartanak, hogy most fe, — mint eddig minden esetben, — újabb eljárás és újabb bizonylatok beszerzése lesz szükséges, amire nem lesz elég idejük a rendelet késői publikálása miatt elökészülniök és igy az üzleti .életben újabb zökkenés fog beállni. Véglegesen megállapították a sznboticai határt Ötszáz méterrel beljebb jelölték ki a határt Magyarország felé A népszövetség ülésén, mint hétfői számunkban megírtuk, elhalasztották a jugoszláv-magyar határkérdés tárgyalását, tekintettel arra, hogy'' úgy a jugoszláv, mint a magyar megbízottak kijelentették, hogy a két állatit között már folynak e kérdésben a tárgyalások és remélni lehet, hogy békés megegyezéssel lehet a kérdést megoldani. A határmegállapitás ügyében a jugoszláv és a magyar kormány között folyó tárgyalások több helyen már eredményre is vezettek. A kelebiai határkérdést hétfőn délelőtt a helyszínen oldotta meg egy vegyes bizottság. A határmegállapitó bizottság annak idején megállapította ugyan az uj határt, de vitásnak fennmaradtak egyes olyan területek, amelyeknek sorsa fölött nem sikerült egyértelműen határozni. Ezek a részek területnyereség vagy veszteség szempontjából nem nagy horderejűek egyik államra nézve sem, inkább csak egyes határmenti községek szempontjából, vagy pedig a forgalom könnyebb lebonyolítása miatt bírnak fontossággal. A kiürítéskor megállapított ideiglenes határ ugyanis sok helyen teremtett olyan helyzetet, amit egyik fél érdekében sem lehet állandósítani, így megtörtént több helyen, hogy a határvonal egy községet szel ketté, vagy pedig egy fontos vasútállomáson megy keresztül. Ahol az ilyen kérdésekben a határmegállapitó bizottság nem tudott dönteni, ott kellett a két kormánynak közös megegyezéssel a vitás kérdésben határozni. Hasonló helyzet állt elő a Kelebiánál húzódó határon is. Ugyanis a mai napig érvényben volt határ szerint a kelebiai vasútállomás, amely még magyar területen fekszik, meszsze esett a határtól, amely a vasúti töltést szeli ketté. Bár a trianoni békeszerződésben megállapított vonal a vasútállomáshoz közelebb jelölte meg a határt, ebben a kérdésben, a mely elsősorban forgalmi szempontokból bir fontossággal, nem sikerült eddig megegyezésre jutni. . Most eldőlt ennek a területnek' a sorsa is. Hétfőn délelőtt kiszállt a határon úgy az S. H. S., mint a magyar bizottság, amely megegyezésre jutott. A jugoszláv bizottság tagjai Kosztics alezredes-, a határmegállapitó bizottság delegáltja, Karakasevics Qábor suboticai rendőrfőkapitány és Prohászka mérnök voltak. Karakasevics Gábor főkapitány, egyben Dobanovacski Pál főispánt is helyettesítette a bizottságban. Magyar részről szintén a határmegállapitó bizottság képviselői, valamint Kelebia község elöljáróságának kiküldöttei vettek részt a határ-tárgyalásokon. A tárgyalás anyagát a vasútvonal mentén megállapítandó fix pont képezte, amelyet a vegyes bizottság közös megegyezéssel akként állapított meg, hogy a határvonalat az eddiginél ötszáz méterrel beljebb Magyarország felé jelölte ki. Ez a megállapodás most lefaragja azt a sarkot, amely a kelebiai vasútállomás mellett szögeit ki Jugoszláv területre. Az uj határvonalra vonatkozó megállapodás végleges. Az uj határvonalat kedden már kicövekezik és a határőrséget 500 méterrel előretolják. , így tehát a kelebiai határmegállapitás végleg befejeződött. Ez volt az első közös megegyezéssel megállapított határkiigazitást. «• VESZÜNK legmagasabb áron 7%-os állümkölcsönt sf/o-os Osztr. Maggarjáradékot Stankovič i Drug Kr alj Aleksandrova ul. 8. Subotica. Telefon 480. Lassan hajts! Szigorúan bünteti a rendőrség a vigyázatlan bérkocsisokat A suboticai rendőrség most szigorúi Ítélettel példát statuál a vigyázatlan bérkocsisok ellen. Az utóbbi időben gyakrabban előfordult, hogy a rendőrőrszemnek figyelmeztetni kellett a íiakkerosokat, hogy a belváros utcáin nem szabad sebesen hajtani. Erről a( rendeletről már többször kioktatták1 a bérkocsisokat, azonban úgy látszik", kevés eredménnyel, pedig a rendelet' szigorú betartása éppen a szűk suboticai utcákon a balesetek elkerülései végett nagyon fontos. ■! A bérkocsisok gondatlansága vasárnap délután könnyen végzetessé:, válható balesetet idézett elő. Gabricst Kálmán, a 78. 6zámu bérkocsis) ugyanis vasárnap délután elgázolt] egy kisfiút, aki nem tudott már ki-f térni a gyorstan robogó kocsit elöl. A3 kisfiú könnyebb zuzódásokon kívül’í nem sérült meg súlyosan, az esetből? kifolyólag azonban a rendőrség eljá-; ráisf indított a vigyázatlan bérkocsis) ellen és ennek lefolytatása után meg, fogja vonni a hajtási engedélyt tőlej Protics Sztoján a novisadi nacionalista tüntetésről és, a zagrebi konferenciáról nyilatkozott’ a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt] Protics Sztoján volt miniszterelnök, a radikális disszidensek vezére] hétfőn reggel Novisadon részvett át jugoszláv újságírók egyesületének kongresszusán, amely — mint ismeretes — Suboticán megtartott ülésén., a szindikátus elnökévé választotta.! A kiváló és nagytekintélyű politikus,' aki csak mint ujságiró utazott Novi-j sadra, egyike azoknak a reprezen-f táns jugoszláv államférfiaknak, akik' elsőnek vették programmjukba a vi~’ dovdáni alkotmány revízióját és ke-1 restek érintkezést az autonomists, horvát blokkistákkal. A független szellemi munkások] most folyó zagrebi kongresszusa*] mely a vidovdani alkotmány revízió-] jára irányuló politikai mozgalom legkiemelkedőbb eseménye, ismét a politikai helyzet homlokterébe állitottai Protics Sztoján személyét, akiben! sokan a jugoszláv belpolitika újjászervezésének egyedül alkalmas és,í posszibilis végrehajtását látják. Munkatársunk fölkereste Protics Sztojánt és fölkérte, hogy a »Bácsmegyei Napló«-nak nyilatkozzék a: zagrebi konferencia jelentőségéről. Az ősz államférfi kezdetben szabó- j dott és mosolyogva kitért az inter.-] ju elől: — Kérem — mondotta, — mint uj-; ságiró vagyok itt, — az újságírók pedig nem szoktak interjút adni. A politikus azonban végül is felülkerekedett az újságírón és Protics) Sztoján a zagrebi kongresszusról a* következőket mondotta: j — A zagrebi konferencia egyelőre< csak kísérlet, amely — nincs kizárva,; hogy jó befejezést fog nyerni. A jelenségek azzal kecsegtetnek, hogy a{ konferenciának meg lesz a pozitív.' eredménye. — A zagrebi tanácskozásokon kü-, lömben én nem veszek részt. Nem> kaptam meghívást sem... A novisadi nacionalistáknak a vasárnap esti ujságió banketten rende-j zett akciójáról is megkérdeztük ai volt miniszterelnököt, aki azzal kapcsolatban igy nyilatkozott: — A nyert információm alapján a\ leghatározottabban elítélem a novisadi nacionalista ifjúság cselekedetét,, már csak azért is, mert minden felelőtlen akciót el kell ítélnem. Nagyon sajnálatos körülmény, hogy ilyesmik történhetnek. Protics Sztojánt a jugoszláv újság-: írók zajos ovációkkal ünnepelték aj .novisadi kongresszuson.
