Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-11 / 248. szám
Ära 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokoL XXIIL évfolyam Subofica, hétfő 1921, szeptember 1L 248. SSáiB: Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Eiadéhivatai 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZEBKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-ulica 4 szám alatt*' Kiadóhivatal: Kralja Alezandra-nliea 1 (Lelbaeli-nalota); A kohók A francia regényírásnak ismét olyan eseménye van, mely jelentőségénél fogva szétfeszíti az „irodalmi siker" természet által szükebbre vont kereteit. Az esztétika kategóriái ugyanis teljesen elégtelenek egy olyan emberi tett minden dimenzióban való megragadásához, mely végső soron arra van hivatva, hogy felszívódjék a néptudat organizmusába, hogy a szuggeszció szelid erőszakával behatoljon a tömegek agysejteibe, átváltoztatván ezeknek működési módját és általában az egyén egész szembenállását az életet kitevő dolgok összeségével. Már pépig Anstol France nak a Humanitéban közölt levele arról tesz tanúságot, hogy Michel Corday könyve ilyen emberi tett. A francia irásmüvészet nesztora ezen az alapon kér figyelmet Michel Corday számára. Regénye ugyanis a „Les Hauts Fourneaux" (A kohók) egy olyan könyv, melyet mindenkinek ismernie kell. Példátlan plasticitással és megragadó erővel mutatja meg azt a sokat elfogadott igazságot, hogy a háborút az arany csinálta és az csinálja most is. Az arany pedig bizonyos emberfajtán keresztül személyesedik meg erre az akcióra. Ez az embertípus pedig: a nehézipar mágnása. De halijuk — írja — Anatole France — magát Cordayt beszélni témájáról, melyet annyi égő erővel és tehetséggel alakit műalkotássá. „Olyanok ezek az emberek, mint kohómüveik, melyek a határok mögött sorakoztatják gigászi méreteiket. A kohók bendője telhetetlen. Éjjel-nappal ásványok és szén tömegei felé áhítozik őrjöngve f Mohó étvággyal falja fel a föld gazdagságait, a munka gyümölcseit és aratását, az embereket, az ember nyájait, hadseregeit, melyek emésztő tüzébe pusztulnak. Pusztulásuk aranya transzformálja őket nagy aranyhegyekké a kohóbálványok lábainál." Corday regényében — mondja France — egész lidércnyomásával sulyosodik az olvasóra az a végzet, a sorsnemismerő tud ifianság, mellyel ezek az emberáldozatok pusztulásukba menetelnek Mi a nyitja ennek a rejtélynek és gépszerü meghatározottságnak ? A kohók nagy korképe erre is megadja a feleletet a nehézipar ujsággépezelének ábrázolásával. Soha, a világ fönnállása és a társadalmi berendezések váltakozása óta nem termett még akkora gyűlölet-aratás az emberi lelkekben, mint tragikus időnkben. Ez a gyűlölet nem a'.ud ki a béke megkötése után, hanem tovább dühöngött, Elmosta a tények jelentősége iránt való érzéket és a való helyzet helyes fölismerését. Jól mutatja Corday, hogy Franciország mai lélekállapotáért és Európa egész rombolásáért ez a sajtó felelős. Hiszen hazaárulásnak és gaztettnek bélyegez minden olyan magatartást, mely nem propagandáját szolgálja. Szörnyű megszállottság ez: az. arany embereinek, a kohóknak megszáliottsága, Michal c. Corday könyve kétségbeesett erőfeszítéssel akarja a mai emberiség tudatába idézni, hogy Európa nem izolált államokból áll és hogy menekülésünknek csak egy útja vsn: jó európaiaknak kell lennünk! Corday írását el kellene olvasni mindenkinek, aki meg ma is a gyűlölet béklyóiban dühöng. Azoknak, akik még most is csak hazug szóval hirdetik a békét, de tetteikben gyülölséget szítanak és a szörnyű kohókba akarják zúdítani a tudatlan százezreket. Vérszegény nemzetközi konferenciák és akarnok-politikusok kelyett az Anatol France-oknak és a Cordayknak kellene meggyógyítani a be teg Európát. A baj csak az, hogy azoknak a kezében van a hata lom, emezekében pedig a tudás. A kemalisták birtokba veszik a Dardanellákai — A görög hadsereg a király lemondását követeli — A torok csapatok megszállták Szmirnát A török-görög háborúban lényeges fordulat állt be : a görögő' kiürítették utolső védelmi állásaikat is és török csapatok megszállták Szmirnát Bár Szmirna megszállása már napok óta elkerülhetetlennek látszott és nem változtathatott azon a görök flottának a szrnirnai öbölből való beavatkozása sem, mégis Szmirna eleste óriási fontosságú a keleti kérdés megoldására nézve. Hir szerint a konstantinápolyi angol fösnegöizott már érintkezésbe lépett Angorával fegyverszünet közvetítése céljából. Musztofa Kernel azonban kijelentette, hogy csak közvetlenül a görög főparancsnokkal tárgyal erről a kérdésről. A török fővezér ezúttal úgy látszik, teljesen ki akarja kapcsolni az antantot az eseményekből, mert a görög főparancsnokkal szemben jobban érvényesítheti követeléseit, amelyektől nem akar tágiíani. Kisázsia és Trácia kiürítésének kötelezettsége az egyetlen ut a fegyverszünethez. A közvetítés visszautasítása kétségkívül igen bántó Anglia presztízsére, ez talán oka annak, hogy angol kormánykörök hosszússágukban Franciaországot vádolják, mint amely titkos segélyezésével harcképessé tette ismét Törökországot. Konstantin király menekülését Athénből megcáfolják. Tény azonban, hogy az országban nagy a felháborodás a kisázsiai vereség miatt, úgy hogy a Gunarisz-kor mány jónak látta benyújtani lemondását. Az uj kormány Kalogeropulos miniszterelnök vezetésével megalakult, de hogy sikerülni fog-e a népharagot lecsillapítani az még kérdéses. Londonból jelentik: Az angol kormány elhatározta, hogy tovább folytatja fáradozásait a török-görög fegyverszünet érdekében, bár Lloyd-Georgenak kevés reménye van arra, hogy sikerülni fog a katonai egyensúlyt helyreállítani. Az angol kormány minden lehetőt el akar követni a további ellenségeskedések beszüntetésére, tekintet nélkül arra, hogy Franciaország vagy Olaszország támogatja-e ebben. Lloyd-George panaszkodik a miatt a támogatás miatt, amit Franciaország a törököknek nyújtott. Kormánykörökben kijelentik, hogy ha Anglia csak egy tizedrész annyival támogatta volna Görögországot, mint amekkora segítséget a törökök kaptak, úgy sohasem került volna sor török győzelemre. Paris. Angorából jelentik: A hadműveletek kezdete óta a görög csapatok veszteségét mintegy ötvenezer emberre becsülik és ezek közül tizenötezer fogoly. Azt a hirt, hogy Trikupis tábornokot, a görög főparancsnokot szeptember 2-án elfogták, megerősítik. Úgy 6, mint a két másik görög tábornok, a törökök fogságában Mustafa Kemal pasa táborában van. Kemal pasa a legnagyobb figyelemmel bánik velük. A görög hadsereg északi csoportja teljes vereséget szenvedett. A görögök állandó visszavonulásban vannak és egész hadifelszerelésüket hátrahagyják. A témalista csapatok gyorsan előrenyomulnak. A görög hadsereg déli szárnyát Is teljesen megverték, úgy hogy a görög hadsereg helyzete a legkétségbeesettebb. Londonból jelentik: Konstantinápolyi szikratávirat jelenti Szmira elestél. A görög déli hadsereg csapatai Chios és Mytilene szigetekre menekülnek. Athéni távirat a görög hadsereg' menekülését megerősíti. A görög külügyminisztérium megkérte An-í glia, Franciaország és Olaszország követeit, vegyék pártfogásukba a hajón menekülő görög csapatokat. Parisból jelentik : Ferid Achmed bej, Angora párisi képviselője, az Intransigeant egyik munkatársa előtt kijelentette, hogy kormányának követelései a békéért ugyanazok, mint három évvel ezelőtt: Konstantinápoly, Drinnpoly és Thrácia, továbbá a görögök által okozott károk megtérítése. A kemalisták a Dardanellákot minden körülmények közt birtokukba veszik, bármilyen csapatok tartózkodjanak is ott. Rómából jelentik : Sehanzer külügyminiszter szombaton tárgyalt' az angol, francia, jugoszláv és bolgár diplomáciai képviselőkkel,; továbbá azangorai kormány itteni’ követével. Az angorai kormány azt üzente Schanzernak, hogy semmiféle közvetítést nem fogad el, elintézi dolgát közvetlenül a görögökkel, miután nem szorul gyámkodásra. •Az olasz kormány most azzal az ígérettel akarja kiengesztelni a törököket, hogy a velencei konferencián teljesen uj alapon az eddigi békeszerződésekre való tekintet nélkül osszák fel a vitás területeket. Londonból jelentik: A „Daily Chronicle" vezércikkében a következőket Írja: A tengerszorosok kérdése Nagy britanniát életérdekeiben érinti. A tengerszorosok jövőbeli ellenőrzésének kérdése megfelelő próbaköve lehet annak, vájjon folytatható-e hatásosan a Franciaországgal való antant. Athénből érkezett hírek szerint a görög hadsereg táviratot intézett a kormányhoz, amelyben Konsíantinkirály lemondását követeli. Parisból viszont azt jelentik, hogy a „Petit Párisién" londoni jelentése szerint Konstantinápoly-, ból az a hir érkezett Londonba, hogy a szultán a trónörökös javára lemondani szándékozik. A görög északi kadsereg veresége Angorából jelentik: A görög északi hadsereg is teljes vereséget szenvedett és egész hadianyagának hátrahagyása mellett harc közben vonul vissza. A jelenlegi török offenzivában 350.000 kemalista veit részt és további 150.000 emberből áll a tartalék. Az első török csapatok elérteni a Márvány-tengert és az Égeitenger partjait.
