Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-11 / 248. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. Szeptember II. Péter király végrendelete Magánva gyóndí gy ermekeire hagyta Péter király végrendeletének felbontásáról a legutolsó ljubljanai minisztertanácsi ülésig soha szó nem esett. A legutóbbi ljubljanai minisztertanácsi ülésen a kormány tagjai szóbahozták a végrendelet felbontásának a kérdését és ez alkalommal Sárán király is beleegyezett a letétben levő végrendelet felbontásába. így a szombati nap folyamán Péter király végrendeletét felbontották. A végrendelet 1914. november 18-án kelt és eddig a Nemzeti Bank beogradi főintézetében volt őrizetben elismervény ellenében, amelyet Dükanovics államtanácsos, Péter király kísérője és hü barátja őrizett mindeddig. Szombat délelőtt Djukanovics államtanácsos a végrendeletet kiváltotta a Nemzeti Bankból és a délután folyamán Timotijevics miniszterelnökhelyettes és Markovics igazságügyminiszter kíséretében elvitték a városi törvényszékre. Itt történt meg a felbontás, amelyre egyedül György herceget hívták meg, minthogy ő vau jelenleg egyedül Péter király gyermekei közül Beogradban. Jovicsics — a perenkivüli ügyek bírája vette át Djukanovics államtanácsostól az ötszörös viaszkpe* csétes boritékot. Ebben a nagy borítékban volt azután egy kisebb | pecséttelen boríték a következői felírással: „Végakaratom* 1914. november 18. Péter*“ Ez a boríték 2 levelet tartalmazott. Az egyik, a következően volt címezve: „Őfensége a trónörökös kezeihez — 1914. november 20. Péter“ A másik boríték a „Végakaratom* feliratot viselte. Minthogy az illetékes biró és a jelenlevők '.’megállapodtak, hogy az első boríték nyilván személyes jellegű, elhatározták, hogy ehhez nem nyúlnak hozzá, hanem átadják Timotijevicsnek, hogy a királynak adja át személyesen. A második boritékot felnyitván, abban megtalálták a végrendeletet és a hozzácsatolt kiegészítő végakaratot. A végrendelet maga két kisebb lapra van megirva. Az összefoglalás rövid tartalmú és világos. Biztos kézzel van Írva és hibátlan. A végrendetet a következő szavakkal kezdődik: „Minthogy háborúba indulunk (1914. november 18-án Íródott, amikor is a szerb hadsereg ellenoffenziváját elhatározta, amelyik azután tényleg november 21-én megkezdődött) nincs időm, hogy részletesen foglalkozzam vagyonom részletes felsorolásával és felosztásával. Ingó vagyonáról Péter király akként rendelkezett, hogy összes ingói, amelyek pénzből és értékpapírokból állottak és amelyek egy párisi bankárnál vannak letétképpen elhelyezve, gyermekei között egyenlő részletekben osztassanak fel. Az ingó vagyonok közelebbi é; ;éke megállapítva nem volt. Ingatlan vagyonát, amely Beogradban levő házakból és háztelkekből áll, továbbá Topcsider közelében 96 hektár földből — egészében az akkori trónörökösnek, a mai királynak hagyományozta. A topolai Oplenácon az általa emelt templomot ugyancsak Sándor királynak hagyományozta. A templom melletti borházról pedig úgy rendelkezik, hogy arról az állam gondoskodjék mindaddig, amig borházi céloknak szolgál, ellenkező esetben ezt is Sándor királynak szánta. A végrendelet a következő meg kapó szavakkal végződik: Szivböi ölelem drága gyermekeimet és lelkűkre kötöm a békét és szereidet. A kiegészítő mellékvégrendelet ben Péter király szolgájáról, Zdrav■ kóról gondoskodik és neki ötezer dinárt hagyományoz hűséges és odaadó szolgálataiért. A Népszövetség súlyos kritikája a magyar kormányról A kisaniant késlelteti Magyarországnak a Népszövetségije való felvételét — Deniars Magyarország ellen — Ä Népszövetség még nem döntött Magyarország felvétele kérdésében Mint prágai jelentés alapián már megírtuk, a kis-ániánt kormányai együttes demarsot tettek a nagyhatalmaknál, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy a magyar kormány a trianoni békeszerződést nem hajtja végre és agitációs szervezeteket tart fenn, amelyek a szomszédállamok biztonságát veszélyeztetik. A Magyar Távirati Irodá-nak prágai jelentése szerint, beavatott körök úgy tudják, hogy a kis-ántání elvben nem szegül ellen Magyarország felvételének, de a népszövetség meg akarja állapítani, mennyiben ieit eddig eleget Magyarország a békeszerződés követelményeinek, ezenkívül a felvételt ahhoz a feltételhez köti, hogy Magyarországon aníijnonarchista, vagyis köztársasági kormány alakuljon. A népszövetségi gyűlés hatodik bizottságának vizsgálóbizottsága az uj tagok felvételéről tartott legutóbbi ülésén egyes tagok ki akarták mutatni, hogy Magyarország leszerelése nem teljes. A felülvizsgálást a szövetségközi katonai bizottságra akarják bízni. B nes indítványára Bánffy Miklós gróf külügyminisztert nem a teljes ülés. hanem a vizsgálóbizottság hallgatja meg. A Népszövetség kritikája a magyar kormányzatról. Géniből jelentik: A VI. politikai bizottság, amelynek programjába egyedül Magyarország felvételi kérelmének elintézése tartozik, szombat délelőtt ülést tartott. Eleinte úgy volt, hogy Bánffy grófot is meghívják az ülésre, Benes azonban az eddigi gyakorlatra való hivatkozással azt kérte, hogy ezt a kérdést egy albizottsághoz utasitsák s az először vizsgálja meg azt, hogy Magyarország eleget telt-e kötelezettségeinek, azután tárgyalja csak maga a bizottság a felvétel kérdését. A bizottság helyeselte Benes nézetét, úgy, hogy Magyarország felvételi kérelme felett az általános vitát az albizottság üléseinek befejezéséig elhalasztották. Az albizottságot azonnal megalakitották s tagjai lettek Anglia részéről Fisher, Franciaország részéről Hanotaux. Olaszország részéről ímperiali és Csehország részéről Benes. Az albizottság mint minden eddigi esetben, elsősorban azt vizsgálta, hogy Magyarország eleget tétt-e a leszerelés kérdésében vállalt kötelezettségének. A Bratislauaer Zeitung am Mittag jelentése szerint az angol megbízott elégedetlenségét fejezte ki Magyarország ezirányu kötelességteljesitése tekintetében, ugyanilyen szemrehányást tett Olaszország képviselője, akinek nézetéhez a bizottság francia tagja is csatlakozott. A lap a tudósításhoz hozzáfűzi azt, hogy ha általában nem is akarják meghiúsítani Magyarország felvételét a népszövetségbe, mégis valószínű, hogy igen alapos kritika tárgyává fogják tenni a magyar kormány működését a bizottsághoz tartozó kérdéseket illetően. Ebből a célból véleményt fognak kérni a szövetségesek katonai szakértőitől és a nagyköveti tanácskoz fordulnak, hogy az idevágó anyagot bocsássa a népszövetség rendelkezésére, Benes Magyarország felvételéről. Prágából jelentik : A félhivatalos „Gazette de Prague“ szerint Benes cseh miniszterelnök és Bánffy magyar külügyminiszter genfi értekezéséről Csehország miniszterelnöke lényegben körülbelül ezeket mondotta : — Semmit sem kívánunk forróbban, minthogy szomszédainkkal jó viszonyban éljünk. Egy dolgot kívánunk csak tőlük, még pedig a vállalt kötelezottségek absolut tiszteletbentartását éz főleg a békeszerződések nyomán Közép-Európá' ban létrejött helyzet megőrzését. Ka Magyarország bizonyos garanciák kíséretében biztosítani fog arról, hogy ezt az uj középeurópai helyzetet a Habsburg-áinasztia valamelyik tagjának restaurálásával nem akarja felborítani, semmi okunk sem lesz arra, hogy felvételének ellene szegüljünk. Elhalasztották a jugoszláv magyar határkérdés tárgyalását. Géniből jelentik: A népszövetség tanácsának szombati ülésén napirendre került a Magyarország és Jugoszlávia küzötti határ kérdése. Bánffy külügyminiszter és Jovanovič követ egymás után felszólalva kijelentették, az a nézetük, hogy e népszövetségi tanács halassza e! ennek a kérdésnek megvitatását, minthogy Magyarország és Jugoszlávia között olyan tárgyalások vannak folyamatban, amelyek reményt engednek arra, hogy a két állam egyetértésre jut a határ kérdésében. Magyar nyilatkozat a kisaniant vádjairól Budapestről jelentik: A kisantantnak Magyarország elleni akciója ügyében magyar részről a követ kezőket jelentik ki: — Hivatalos lépésről eddig nincs tudomásunk, mindazonáltal kétségtelen, hogy a Népszövetség előtt, épen a felvétel kérdésével kapcsolatban, a kisantant államainak módjukban van rámutatni mindazokra a momentumokra, amelyeket sérelme-, seknek tartanak és a Népszövetség’ ezeket tárgyalás alá veheti. Ha ezeket a kérdéseket csakugyan szóba-, hozzák, Bánffy külügyminiszter rög-1 |tön válaszolni fog és a legerélye-i sebben Jogia visszautasítani az alapé ialan vádakat, amelyeknek célja; nagyon átlátszó : meg akarják okolni, azt, hogy miért kívánnak Magyar-j ország elten különleges rendszabif-j lyokat. A kisantantnak főképen azi fáj, hogy magyar részről a bécsi! interparlamentáris konferencián és! több nemzetközi értekezleten rámu-j tattak a magyar kisebbségek séreH meire. — Még ha a kisantant valóban; luuu nemzetközi erte^ezieten ramu^ tattak a magyar kisebbségek sérel^ meire. — Még ha a kisantant valóban; hivatalos lépéseket is tesz ebben a( tárgyban, remélhető, hogy ennek; nem lesz különösebb hatása. A’ Népszövetségbe való felvétel ugyan-} is nincs egyhangú határozathoz.; kötve és ha egy-két állam ellenei szavaz is, a felvétel azért megtör-; ténhetik. A német leszerelés kérdései a népszövetségben. Géniből jelentik: A népszövetségi gyűlés szombati ülésén a fran,-j cia delegátus csatlakozott Balfour* nak a Saar-kérdésre vonatkozó ki-| jelentéseihez. Ezzel befejezték a tanács jelentésének általános vitáját! és a beterjesztett indítványokat bi-í zottságokhoz utalták. Egyelőre nem. tartanak plenáris ülést. A harmadik — leszerelési — bi», zottság az egyes kormányoknak äj fegyvezések korlátozása ügyébe^ adott válaszával foglalkozott. Leg-j először a francia választ tárgyalták. Franciaország műszaki tanácsadói! egyetértenek, hogy Franciaországi 32 hadosztályt kénytelen fentartanij Hatot 92,000 emberrel a Rajna-tartományban, 26 hadosztályt 427.0001 emberrel Franciaországban. A 100.000; főnyi nemzetközi és 230.000 főnyi; gyarmati teherrel együtt összesen 720.000 főnyi szükséglet mutatkozik, j Támadás esetén Franciaországnak! 690.000 emberre van szüksége. A német kormány’ nem tudott megegyezni a belgákkal; Berlinből jelentik : A német kor«, mány és a belga delegátusok kön, zött folytatott tárgyalások holt-1 pontra jutottak. A belgák vasárnap; elhagyták Berlint. A német kormány azt kívánta a belgáktól, hogy aj kibocsátandó kincstári váltók leján rati idejét a jóvátételi bizottság/ által megállapított hat hónapról) tizennyolcra hosszabbítsák meg. A belga delegátusok utasításokat kér-l tek Brüsszelből és azt a választ’ kapták, hogy a belga kormány. nem változtathatja meg önkényesen a jóvátételi bizottság döntését és; ezért nem hosszabbiíhatja meg a váltók lejárati idejét. Erre a belga delegátusok, akik maguk a német javaslat mellett foglaltak állást, félbeszakították a tárgyalásokat,, hogy Brüsszelbe utazzanak és jelentést tegyenek kormányuknak, illetve, ha az ragaszkodik álláspontjához, visszaadják megbízatásukat. Berlinben azt hiszik, hogy a tárgyalásokat rövidesen folytatni fogják. j A belgákkal való könnyű meg
