Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-09 / 246. szám

4.. oldal. BÁCSMEGYEÍ NAPLÓ igényüket és kimutatták, hogy jogo­san tartanak igényt a hagyaték egyik hányadára. Újabban lengyelországi megbízottjaik, két ottani ügyvéd, Csortkovban jártak, ahonnan Ííoro­­!witz Salamon származik és beszerez­ték a szükséges iratokat. A fantasztikus összegért folyó küz­delem már évek óta tart, de sokan oly biztosra veszik az ügy szerencsés ki­menetelét, hogy az egyik Horowitz rokon nemrégiben levelet kapott New- Yorkból, amelyben egy pénzember közli, hogy meg akarja vásárolni a hagyatéknak reá. jutó hányadát és arra előleget kinál fel. Egy amerikai »nagybácsi« akadt, aki beváltotta az amerikai nagybá­csikhoz fűzött reményeket, milliókat hagyott dollárban, s ennek is annyi örököse jelentkezett, hogy azoknak a Horowitzoknak, akik még eddig nem jelentkeztek, nem is érdemes ezzel az anglikán püspökkel tartani a ro­konságot. 1922. szeptember 9. Nap-nap után hangversenyek, mű­kedvelő szinielöadások és dunai ki­rándulások váltják föl egymást. Hetedikén este az apatini »Salon Orchester« zenekara zsúfolt teremben tartotta meg kitünően sikerült és nagy tetszéssel fogadott hangverse­nyét. Nyolcadikén, pénteken este a nagyszabású tűzijáték pompás látvá­nyossággal szolgált a nappali fény­ben úszó Duna fölött. A viz partján sok ezer nézője akadt a ritka látványosságnak. A partra kivonult zenekar nívós játékkal gyönyörködtette a közönsé get. Az apaíini iparkiállitás ünnepségei *— Apatini munkatársunktól — A feltűnően forgalmas apatnu ipar­­kiállitás utolsó napjai alatt mind­­mozgalmasabbá válik. A szorgalmas és derék német ipa­rosok fényes elismerést arattak és a rendezőség megelégedéssel tekinthet az elért eredményekre. Az állandóan zsúfolásig telt vona­tok és hajók kiállításra érkező közön­sége teljesen megváltoztatta és alap­jában forgatja föl az egyébként csön­des és eseménytelen városkát. A zászlódiszt öltött utcák, az idege­nektől 'hullámzó és hangos kiállítási helyiségek közönsége állandó és meg­lepő érdekességü, változatos ünnepsé­gek tanúja. A kiállítási irodából nyert értesü­lés szerint az idegenek száma napon­ta öt-hatezer közt váltakozik-Ennek a tekintélyes és feltétlenül a kiállítás magas színvonaláról ta­núskodó forgalomnak nagyrésze a változatos és színes szórakozási al­kalmaknak és nem kisrészben a szí­vélyes fogadtatásnak tulajdonítható. H szobor Irrq: Somlyó Zoltán Mondd meg az igazságot! — szólt a mester remegő hangon, — or­vos vagy és ezzel a harmadik sze­meddel olyan dolgokat is meglátsz, amikbe más ember belé nem tekint­het, Homlokod ráncai közt látom azt, amitől rettegek, amit tudnom azon­ban jogom van: mondd meg őszin­tén, mi van a fiammal? Isten úgy se­gélyen meg téged, ahogy az igazat mondod! —• Mester, veszélyben van a gyer­meked, de még nincs a halál karmai köz ... — dadogta a chirurgus. — Jól tudta, hogy ezzel a márványke­­ménységü emberrel szemben mitscii ér a titkolódzás. Ez a szív el tudja viselni az igazságot és nem bírja el Bi hazugságot. Az orvos a költők köl­tője előtt állt. A mester előtt, akit az egész világ tisztel és bámul. Ez az atya szerzetes-életet éjt, az igazi nagyok életét, de emellett való­sággal! királyi pompa közit selymek és bársonyok árnyékában, körülötte arany tálak, ezüst bálványok és or.yx­­edénvek. Az egyik sarokban gigan­tikus kristály-hordó állt élő halakkal, a tenger, a végtelenség közelsége... Az alkóvban mesterségesen nevelt óriási pók lakott, a munka szimbólu­ma, a misztikus erőé. Előtte, hatal­mas fekete állványokon a pergáment­­íekercs, a világi tó szellem ezer tükör­­darabja és a saját költeményei. Ama költemények, amelyekből az imperá­­for a népnek citálni szokott. Mert az imperátor meghitt viszonyban állt a erral, habár az sohasem volt ' % urai dicsőségét hirdetni: Ä demokrata-párt bomlása Pribicsevics és Davidovics harca a horvát kérdésben — Kavarodás a zagrebi konferencia körül Egészen bizonyosra veszik, hogy a demokrata párt tagjai közül dr. Velj­­kovics Voja, Csubranovjcs • Paje és Atigyeiics Paje képviselők elmennek Zagrebba. Angyelics csütörtökön már el is utazott és a »Novosti« sze­rint Davidovics Ljuba szombaton szintén Zagrebba megy. Pribicsevics közoktatásügyi mi­niszter a Novosti munkatársának a következőket mondotta: — Davidovicsnak Zagrebba való menetele politikai hiba volna, mert az intellektuelleknek az a szándékuk, hogy kompromittálják a demokrata oártot Horvátországban, Szlovéniá­ban, Bosznia-Hercegovinában. Dal­máciában és a Vajdaságban. Erre a célra Davidovicsot akarják felhasz­nálni. Pribicsevics, Timotievics és Zseriav miniszterek kijelentet­ték, hogy kilépnek a kormány­ból és a demokrata párt főbizott­ságából ha Davidovics elutazik. Davidovics lemondása folytán a demokrata párt táviratilag felhívta Krsztelj vallásügyi minisztert, hogy a párt vezetését ideiglenesen vegye át. Más, demokrata forrásból eredő beogradi hiradás szerint Davidovics még sem megy el Zagrebba. Ugyanis Angyelics Pavla Zagrebból vissza­tért, ahol a konferencia összehívóitól olyan információkat kapott, hogy Davidovics megjelenése a konferen­cián egyelőre az eredmény és mun­ka érdekében nem is kívánatos, még korai az ő bevonása az akcióba. A demokrata pártban régebb idő óta mutatkozó ellentétek a zagrebi intellektuális konferencia miatt úgy látszik, most teljesen kirobbantak. Sem Pribicsevics sem Davidovics nem akarnak álláspontjukból enged­ni. A demokrata párt főbizottsága még nem hozott semmiféle határoza­tot a zagrebi konferencián való rész­vétel tárgyában. Pribicsevics Szve­­tozár határozottan ellenzi Davido­vics Hubának, mint a párt elnökének, zagrebi útját és ismételten kijelen­tette, hogy lemond tárcájáról, ha Da­vidovics résztvesz a konferencián. A Novosti és a Tribuna ezzel kap­csolatban már azt közlik, hogy Davi­dovics Ljuba lemondott a demokrata párt elnöki tisztségéről, hogy a zag­rebi konferencián ne mint a párt kép­viselője vegyen részt. Az említett lapok értesülése szerint valamennyi demokrata minisz­ter és a demokrata párt minden tisztséget betöltő tagja lemond állásáról és a demokrata pártot plenáris ülésre hívja össze, hogy döntsön a felmerüli válság ügyében. Biztosra veszik a párt kettésza­kadását, melynek bekövetkezése után egyik oldalon a liberálisok és függetlenek, a másik részen pedig Pribicsevics hívei vesznek részt, akik a radikáli­sokkal való további koalíciót tartják szükségesnek. Á párt válsága termé­szetesen a kormányválságot is újból felidézi. Zárkózott életet élt, afféle ember­­gyűlölő volt. A neje, világszerte híres szépség, az uralkodó feleségének pa­lotahölgye vol, akivel ebben az idő­ben éppen világkörüli utón szállt va­lahol a moszkvai télben. Még szolgálót se tartott a mester, senkiit sem tűrt meg maga körül. De ennek dacára egyetlen porszem se ülepedhetett le a bútorokra, annyira, értett a tisztasághoz. Az ételeit maga főzte a saját ízlése szerint és a vörös bársonyból való burnusait is maga javítgatta. És a fiát is, pompás, egyet­len fiát is maga gondozta, őrizte. Most ott feküdt a beteg gyermek, el­nyúlva a nyugágyon, brokát párnák között, arcán lázrózsákkal. Az orvos kiment. Alakja mögött összecsukódott a nehéz szőnyeg. A mester az asztalához ült, hogy sötétedő lelkét a gondolatok hűvös, tarka kútjába merítse . . . Megzavarták. A legelőkelőbb és legszebb hölgyek egyike lépett be hozzá. Minden egyes hízelkedő szava mögül gyönyörittas vágyakozás vigyorgott elő: —. Eljöttem hozzád, hogy megdi­­csőüljek! Tarts magadnál, vagy kergess el ir­galmatlanul: egyképp édes lesz az nékem. Az arcod minden álmomban megjelenik, úgy játszom vele, mint a labdával: a csipkéim közé rejtem . . . Vájjon nem érdemellek meg, mester, aki örökké kívánlak és őszinte va­gyok hozzád? . . . A mester ülve maradt karszékében. A gyermek felé mutatott: — Én is őszinte leszek 'hozzád! Még ha nem is haldokolna a gyer­mekem, haladéktalanul távoznod' kel­A kozépetirépai valuták Bécsi finánckörök véleménye az utód­államok valutáiról K nemzetközi bankélet vezetői, a bécsj, berlini, prágai, zürichi és pá­risi piacok korifeusai ezen az őszön jelentős fordulatokat várnak a leg­több középeurópai valuta sorsalakulá­­sában. A tőzsdék az utóbbi időben nagy mértékben mutatják ennek az elterjedt véleménynek gazdasági ki­halásait. Az utódállamok pénzének kurzusa érzékenyen reagál minden eseményre és jelentősebb gazdasági változást tartalmazó hírre. E tényre figyelemmel nagy érdekkel bir az, hogy miképp látják a szakkörök az utódállamok valutáinak pillanatnyi, helyzetét és legközelebbi jövőjét. Al­kalmunk volt feltétlenül jól informált forrásból idevonatkozólag a következő felvilágosítást nyerni: — A középeurópai valuták legre­­ményteljesebb]e, a. csehszlovák korona utóbbi emelkedései során majdnem1 paritásba jutott az olasz lírával. Egy olyan állomás, mely az ipar és ke­reskedelem érdekei szempontjából fel­veti az illetékes tényezők előtt a kér­dést, hogy célszerü-e a valorizációs folyamatnak továbbfolytatása, vagy pedig egyelőre ' a megállítása legyen a bankhivatal legközelebbi működé­sének a feladata? A csehszlovák bel­politikai legközelebbi eseményei (mint például Rasin pénzügyminisz­ter jelöltségének eldőlése) rövid időn’ belül választ adnak erre a kérdésre. Jugoszláviában a helyzet tulajdon­képpen attól függ, hogy mennyiben fogják folyósítani az amerikai Bler­­csoporttal lekötött dollárkölcsönt a Nemzeti Bank dinártámogató inter­venciójának céljaira. Nagy esemény itt dr. Plavc.ic Dusán kinevezése is a délszláv állam valutaügyi diktátorá­nak. Intézkedéseitől!, melyek kétség­telenül korlátozni fogják a valutafor­galom eddigi sovány szabadságait is, ■hivatalos körökben igen sokat vár­nak. Egyenesen szenzációszámba men­nek azok az események, melyeket a román valutapolitika terén készülőd­nek. Értsüléseink úgy szólnak, hogy az Aristid Blank tervei szerint a kor­»wwiiWÉ¥iM«riT'igaMw» «was mbbebssm lene. Mert e szobák levegője ama asz­­szonyé, akit szabad akarattal magam­nak választottam, akinek testét föl­érte első csókom . . . Árn . . , meghal a gyermek. A gyermek halálán van! Hallod-e, asszony! A gyermek, aki én vagyok! Ha én szent vagyok, úgy ez a gyermek kétszeresen az! Távozz békében! Az asszony szája ijdtében tátva maradt. A következő pillanatban, újra édesen, simulékonyan, mint a csúszó vipera: alázatosan, hízelgő koldulással kezdte: — A te asszonyod? . . . szegény mester . . . ö már nem szeretőd ne­ked és már is anyja a gyermekednek . . . Nem törődik véletek . . . Erre már fölkelt, a mester ültéből és nyugodt szigorúsággal csupán en­nyit mondott: — Az a mi dolgunk. De most taka­rodj ! Odakint már leáldozóban volt a nap, utolsó sugaraival naég végigcsó­kolta a földet: de ilyenkor már ho­mály leskelődik a falak tövében és alattomosan kúszik elő árnyak for­májában a szögletek és zugok mélyei­ből. A csöndet lódobogás, fegyverzörgés, emberi zaj törte meg. Mit jelentsen ez ebben az órában, itt, a háza. «lőtt! Már nyílik is az ajtó, a függöny szét­csapódik és a költő szine előtt megje­lennek szigora, fegyveres férfiak: az imperátor shirrjei. Mit jelentsen az? A kőkeménységü arc egyetlen izma se mozdul. Már tudja, mi történt. Legutóbb védelmébe vette a tudó- j mány embereit, j akik uj igazságokat j hirdettek és- ezért a börtönbe kerül-1 I tek . . . Mintha égi fényből öntött f korona ékeskednék a fején, olyan méltósággal emelkedett fel a nyug­ágy mellől. Körültekintett, majd vég­telen gyengéd óvatossággal ölébe vet­te a párnák közt a gyermeket és elő­­j rálépett: — Ennek a gyermeknek kívülem senkije sincs. És halálán van. Tehát jj magammail viszem. Induljunk! Elindultak. Elől a mester, loyasőr­­ségtől körülfogva, karján a gyermek-, kel, mintha a szentségeit vinné. Egyikük előre lép: I— Mester, az imperátor parancsá­ra velünk keli jönnöd! A foglyunk, vagy! A mester szemrebbenés nélkül kér--, dezi: — Mi a bűnöm? — Azt néked kall tudnod! Ha nem, tudnád, maid meghallod! Az imperátor palotája elé érnek, aj >tiz megkoszorúzott« terére, ahol a j nagyok szobrai állanak félkörben, az utolsónak még csupán magas vörös-/ márvány talapzata, a mester leendő szobrára várva . ■ . Ez előtt megáll a I mester. Mit bánja ő az uralkodót, | mit a shirreket: a mellén utolsót hő- I rög a gyermek. Magasan ég felé eme-/ I M a kezét, majd lezárja a két kis I megüvegesedett szemet. í Azután biztos mozdulattal felhág I az üres talapzatra, a halott gverme-. jj két a magasba emeli és a hangja har-Isogva száll a palota ablakai felé: — Ide nézz, imperátor, ilyenek a te szobraid! . . . A palota ablakai elsötétülnek. Sötét homály borul a menetre, amely* & börtöngk. felé halad * \ »

Next

/
Thumbnails
Contents