Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-06 / 243. szám

Ara 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol BÁGSMEOYE XXIII. évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—SS, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90‘ —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alesandra-nlica 1 (Lclbash-palotajN Narkotikum Sir Robert Cecil fölállt, alig észrevehető fintorra! leejtette mo­nokliját, a fölénynek és orcátlan­­ságnak a legzseniálisabb optikus által kitalált i szimbólumát s a szenvtelen unalom és stílussá föl­nevelt spieen hangján megtette in­dítványát az általános leszere­lésről. A politika méregkeverésének nem utolsó praktikája az, hogy másról beszél Bodóné, amikor a bor árát kérik. Ha forradalom fe­nyegeti a kormányt, gyorsan elő­kapnak egy kis háborút. Belföldi bonyodalom ellen legjobb óvszer a külső háború. Gazdasági válság ellen egy kis mozgósítás. Válasz­tójog ellen nemzetiségi problé­mák. Drágaság ellen antiszemi­tizmus. Most, amikor fegyverben áll nem Európa, de a világ, amikor a békeszerződések végrehajtása után sokkal többen teljesítenek katonai szolgálatot, mint a világ­háború előtt, amikor az országha­tárokból drótsövényeket csináltak s a népek szövetségét úgy való­sították meg, hogy az bellum om­nium contra omnes legyen, amikor vámok, vízumok, kiviteli és be­hozatali tilalmak, határvizsgálatok és utlevélkényszer szaggatja szét Európa szétmálló testét, akkor ki­teregetik könnyektől véres és vér­től könnyes szemeink előtt az örökbéke selymes álmát. Játéknak nem komoly, komoly­ságnak nem jó játék ez, urak. Ne arról beszéljenek, hogy milyen­nek álmodják a világot, hanem arról, hogy milyenné tudják tenni. Ne arról tanácskozzanak, hogy évszázadok múlva milyen lehet a világ békéje, hanem arról, hogy most emberségesebb legyen a világ háborúja. Ne az fölött vi­tatkozzanak, hogy háromszáz év múlva mi lesz a teendő, hanem arról beszéljenek, hogy mit kell cselekedni holnap, mit kell ma és mit mulasztottak el tegnap. Ne a világbéke narkózisával feledtessék el a mai bajainkat, mert hej, túl­ságosak a bajok s a szervezetünk túlságosan hozzászokott a zson* gitó álomszerekhez. A világbékét nem ezek a kon­ferenciák fogják megteremteni. Amig a politikai és gazdasági állapotok rendszere a mai marad, addig a világbéke úgyis utópia, most csak fegyveres erővel, há­borúval lehetne fentartani. A vi­lágbelié problémája, a leszerelési tervek hozzátartoznak a politiku­sok utipodgyászához. Esököpeny, utazósapka, útlevél és leszerelési akció — minden jólnevelt poli­tikus utigardrobjában megtalál­ható. Mert akik Genfben pacifisták, azok Londonban, Parisban, Brüsz­­szeiben, Rómában, sőt Washing­világné­íonban militaristák. A két olyan formában akarják meg­valósítani, hogy mindenki szerel­jen le, csak az ő haderejük nem. Minden más kormány legyen pa­cifista, csak ők fegyverkezhesse­nek nyugodtan otthon. Génuában, Genfben, Washingtonban az örök­béke papjai voltak s azok lesz nek 925 tavaszén Chilében is s közben a színes francia csapatok mozgolódnak a Rejna-vidéken s a kisázsiai háború az európai diplomácia fattya s a legyőzött Németországtól a győzelem élő jogán veszik el utolsó aranyát. Az a humanizmus, amelyik csak narkotikumot termel, hason­lít ahhoz a szociálpolitikához, amelyik pálinkával akarná elfeled­tetni a tömegnyomoruságot. A ház ég fejünk fölött s lábunk alatt megrendül a talaj. Az össze­omló házban ne az uj épület terv­rajzát teregessék ki félelemtől ki­tágult szemünk elé, hanem tá­masszák alá a tetőt és kössék meg a talajt. Hatáság állapítja meg az élelmiszerárakat Ä drágaság elleni bizottság ülése — A minisztertanács nem tárgyalta a drágaság kérdését — Elmennek Zágrebfea a de­mokraták is — Radios István a Népszövetséghez fordult — A belpolitika hírei — A minisztertanács keddi ülése, amelyen oly sok életbevágóan fontos kérdésről kellett volna a kormány előzetes kommünikéi szerint dönteni, nem váltotta be azokat a reménységeket, amelye­ket az egész közvélemény hoz­zája fűzött. A nagy kérdések : ű drágaság, a parlament összehívása, György herceg ügye, tárgyalásra sem kerültek. Nem pedig azért, mert a külföldön tartózkodó Pa­­sicson és Nincsicsen kivül Pribi­­csevics, Krsztelj és Rafajlovics miniszterek is hiányoztak, a cson­kán maradt plenáris ülés pedig nem érezte magát elég illetékesnek ezekre a fontos döntésekre. Így a nagy plenáris ülés a szokványos miniszter tanácsok jelentőségét nem haladta tu!. Mint Beogradbó! jelentik, a mi­nisztertanács foglalkozott a kato­natisztek fizetésével és elhatározták a külön pótlékok felemelését. Erre a célra nagyobb összeget szavaz­tak meg. Két millió dinárt engedélyeztek a földmivelésügyi miniszternek vetőmag beszerzésére, ezután pe­dig aláírták az dllainianácsosok és a közigazgatási bíróságok tagjainak kinevezéséről szóló ukázokat. Harc a drágaság ellen Beogradból jelentik : A drága­ság leküzdésére alakult minisz­­terközi bizottság elhatározta, hogy október 1-töl kezdve árvizsgáló bizottságokat fog szervezni, me­lyeknek az lesz a feladatuk, hogy az üzletekben az élelmiszerek és közszükségleti cikkek árát ellen­őrizzék és a spekulációt letörjék. Azokat, akik jogtalanul magas hasznot vesznek és árdrágítást követnek el, a legszigorúbb pénz­­büntetéssel és szabadságvesztés­sel fogják sújtani. A kormány ezenkívül approvi­­zációs bizottságokat fog az egész országban szervezni, melyeknek az lesz a feladatuk, hogy az ellá­tatlan lakosság számára az élelmi­szereket beszerezze és önköltségi áron bocsássa a lakosságnak ren­delkezésére. Ezek a bizottságok árjegyzékeket fognak kibocsátani melyekben a közszükségleti cik­kek irányárait tüntetik fel. Válsághírek a hadi­kárpótlások miatt Beogradból jelentik: Demokrata képviselői körökben olyan hirek terjedtek el, hogy a kormány le­mondásra készül, ha az igazság­ügyminiszter nem tudna meg­egyezni a hadikárpótlások ügyé­ben a parlamenti bizottsággal. A „Tribuna“ megállapítja, hogy ilyen formában a hir nem felel meg a valóságnak, bár valóban súlyos ellentétek vannak a miniszter és a bizottság álláspontja között. Ugyanis a bizottság a hedikárta­­lanitási kötvényeket 3 százalékos kamatozásúra kontemplálja, mig a miniszter csak 2 százalékot hoz javaslatba. A demokraták is résztvesz­nek a zagrebi konferencián Beogradból jelentik : A Tribuna mai számában is nagyobb cikk­ben foglalkozik a független poli­tikusok zagrebi konferenciájával és előző cikkeivel ellentétben maga is leszögezi azt a nagy ér­deklődést, mely a mozgalom iránt az ország összes politikai centru­maiban mutatkozik. A konferen­ciára utazó beogradi politikusok között föltűnő nagy számmal sze­repelnek a demokrata párt tagjai, köztük Marinkovics Voja, Ribar és Davidovics Ljuba is. A pártonki­­vüü politikusok közül Markovics Bozsa, Novakovics Mileta és Groll Milan az ismertebbek. Hozzáfűzi a Tribuna, hogy ezek a politiku­sok inkább a személyi érvénye­sülés, mint a szerb-horvát egyet­értés kedvéért vesznek részt a mozgalomban. A radikális párt orgánumának ezen a megállapí­tásén nem is lehet csodálkozni. Radios memorandummal fordult a Népszövetséghez Élénken foglalkoztatja a beo­gradi politikai köröket az a hir,. hogy Radies a horvát blokk 19-ilc! ülésének határozata folytán me* morandumot intézett a Népszövet­séghez a horvát nép panaszairól.! Ez már a harmadik eset, hogy Rsd'xs nemzetközi fórumokhoz fordul memorandumokkal, melyek ugyan mindig tárgyalás nélküli irattárba vándoroltak, de mégis sokat ártottak az állam tekinté­lyének. Mint az eddigi minden; esetekben egyes beogradi poü-: tikai körök most is a blokk vezé­reinek büntetőjogi felelősségre vo­nását követelik, a kormány azon­ban ettől valószínűleg most'is eh fog tekinteni. Bizonyos ugyanis,, hogy ilyen erőszakos lépés csak; jobban növelné az ellentéteket,! ma pedig ugylátszik, a kiengesz-! telőd :s kurzusa következik a három­éves farkasszemet nézés után.! Ezzel az uj memorandummal m horvát politikusok nem tettek jói szolgálatot a kibékülés ügyének., A devizadiktátor a sajtó támogatását kéri 2agrebból jelentik : Plavsics Du­sán pénzügyminiszteri osztályfő-! nők, aki a devizarendelet revízió­járól itt. a pénzügyi körökkel tár-: gyalusokat folytat, a zagrebi sajtó; képviselőivel hosszabb konteren-; ciát tartott. Részletesen ismertette! a pénzügyi kormány eddigi de-! vizaforgalmi rendeletéit és rámu­tatott azokra a helytelen értelme­zésekre, amelyek a rendeietekről! közszájon forognak. Felszólítottal a hirlapirókat, hogy támogassák; a valuta megjavításéért folytatott! munkájában. Megcáfolta Plavsics{ a zagrebi újságok azon hírét is* hogy az amerikai kölcsön első 25 millió dolláros részletét még nem kapta meg a kormány. Ez­zel szemben tény az, hogy még múlt hó 24-én készpénzben kifi­zetésre került 15 millió, mig a hátralékos 10 millió dollárt vas­úti beruházási anyagokra fogják! fordítani. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagy tartózkodással: kell fogadni minden olyan pénz­ügyi hirt, amelynek valóságáról a pénzügyminisztérium főfelügye­lőségében előzőleg meg nem győ­ződnek. A jugoszláv-lengyel szerződés Beogradból jelentik: A len­gyel delegáció beterjesztette a kormánynak azt a szerződést, amely Jugoszlávia és Lengyelor­szág közgazdasági kapcsolatára vonatkozik. A lengyel delegáció kérte a kormányt, hogy a szer­ződés átvizsgálására és aláírására a kereskedelmi minisztériumtól 3, a pénzügy- és külügyminiszté­riumtól pedig 1—I megbízottat küldjön ki, hogy a szerződés po­litikai jelentőségét dokumentálják,

Next

/
Thumbnails
Contents