Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-06 / 243. szám
2. oMál, BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. Szeptember 6. A bécsi nyomdászsztrájk Kedden már nem jelentek meg a lapok Becsből táviratozzák: A nyomdavállalatok alkalmazottainak sztrájkja kedden reggelre átterjedt a napilapokra is, s kedden már egyetlen bécsi napilap sem jelent meg. Minden békítési kísérlet hajótörést szenvedett a tárgyaló felek ellenállásán, akik hajthatatlanoknak mutatkoznak. A nyomdatulajdonosok és szedők között az ellentétek rendkívül nagyok. Hétfőn a nyomdatulajdonosok értekezletet tartottak, amelyen megállapították, hogy a szedők követelései teljesithetletenek. Miután azonban többen akadtak, akik azon a véleményen voltak, hogy talán sikerül a szedőket engedékenységre bírni, még egy közös értekezletre gyűltek össze a nyomdaiulajdonosok és a szedők megbízottai. Ezen az értekezleten azonban az ellentétek nemhogy enyhültek volna, hanem ellenkezőleg, a helyzet elmérgesedett. Az értekezlet nagyon viharos lefolyású volt és igy az esti órákban azzal végződött, hogy a napilapoknál alkalmazott szedők csatlakoztak a sztrájkhoz. A szedők átlagfizetése eddig hetenkint száznyolcvanezer korona yolt, tehát készázhusz-kétszázötvenezer koronát kerestek havonkint. A többi munkáskategóriákhoz viszonyítva, a legrosszabbul voltak fizetve a szedők, akik Bécsben mindig a munkásság elitje voltak és mindenkor a munkásság legjózanabb és legmérsékeltebb elemei közé tartoztak. Most fizetésüknek száz százalékkal való emelését követelték. A nyomdatulajdonosok és ujságkiadóvállalatok a’ százszázalékos emelést vállalatuk számára elviselhetetlennek mondották, mire a sztrájk kitört. Minthogy egyelőre egyik fél sem enged, tartani kell attól, hogy a sztrájk hosszabb ideig fog tartani. vényszékhez tartozik tekintettel arra, hogy egy volt miniszter ellen elkövetett rágalmazásról van szó. Kérni fogja továbbá a főmagánvádló a valódiság bizonyítását, azt tisztázandó, hogy vájjon a Károlyi-kabinet tagjai tudlak-e tényleg a gyilkosságról és igyekeztek-e azt eltussolni vagy sem. E kérdés felderítésére a védelem elsősorban nagyatádi Szabó István tanú kihallgatását kéri, aki mint a Károlyi-kormány volt minisztere; autentikus felvilágosításokkal tud ebben ajj kérdésben szolgálni. A Népszövetség megkezdte munkáját — Seipel kancellár ismerteti Ausztria helyzetét — Hatvanmillió dollár kölcsönt kérnek az osztrákok Genfböl jelentik': A Népszövetség hétfőn hat nagy albizottságot alakított, amelyek a közgyűlés munkájában a következőképpen osztozkodnak: Az első az alkotmány- és jogkérdésekkel foglalkozik ; a második a technikai szervezetek ügyével; a harmadik a leszereléssel; a negyedik a háztartási és pénzügyi kérdésekkel; nz ötödik általános kérdéseket tárgyal; végül a hatodik politikai ügyekké’. foglalkozik. Ezenkívül öttagú bizottságot küldtek ki a napirend megvizsgálására és az esetleges uj napirendi tárgyak fölvételére. Az ülés további folyamán hozzájárultak az ideiglenesen megállapított napirendhez. A litvánok tiltakozást terjesztettek elő amiatt, hogy Lengyelország önkényesen viselkedett a vilnai kérdésben. A tiltakozást az előbb említett bizottság elé utalták ; az a bizottság fog dönteni, hogy a kérdést napirendre kitűzmi ■■ ......... Mi I írVillTlfír^lffTTT zék-e, vagy sem. Genfböl jelentik: Dr. Seipe! osztrák kancellár tegnap délután Genfbe érkezett. Genfböl jelentik, hogy Seipe! szövetségi kancellár a Népszövetség teljes ülése előtt szerdán nagy előadásban fogja ismertetni terveit Ausztria pénzügyi helyreállítására. Ez a terv, mint a szövetségi kancellár környezetéből közlik, 60 mohó dülár kölcsön megszerzésére irányulna. Ezt az összeget nem az egyes államok adnák össze, hanem csupán garanciák nyújtásával tennék lehetővé annak folyósítását. Seipe! a szövetségesek delegáltjaival is tárgyalásokat folytat, akik előtt ismertetni fogja Ausztria helyzetét. Bernből jelentik: A Népszövetség kongresszusának hétfői meg' nyitó ülésén Jovanovics berni jugo szláv követet a konferencia iga' zoló bizottságának'tagjává válasz' tották. A pénzintézetek harca a gazdákkal A bankok nem adnak a gazdáknak kölcsönt, a gazdák nem adnak betétet — Kölcsönügyletek buzavaluta alapon A beteg pénzügyi és gazdasági helyzet legjellemzőbb kórtünete az a harc, amely már hosszabb idő óta dúl a vajdasági pénzintézetek és a földmivelő gazdák között és amely különösen ebben az évben vált a gazdasági életre veszedelmessé. Mig eddig a pénzintézetek hitelpolitikájából csak következtetni lehetett a bankok és a gazdák között egyre mélyülő ellentétekre, — ezek az ellentétek most már nyílt harccá fajultak és egyaránt veszélyeztetik úgy a pénzintézetek existenciáját .mint a gazdák anyagi érdekeit. A bankok a gabonaelrejtök ellen. Az ellentétek a pénzintézetek és a gazdák között akkor vették kezdetüket .amikor a kis- és nagybirtokosoknak sikerült földjeiket tehermentesíteni és igy távol tudták magukat a bankok érdekeltségétől tartani. Ez pedig már a háború második-harmadik évében minden gazdának sikerült, mert a terményárak horribilis és állandó drágítása következtében a legziláltabb viszonyokkal küzdő gazdaság is rendezni tudta anyagi helyzetét. E pillanattól kezdve a termelők lettek a gazdasági helyzet urai, pénzre nem volt szükségük, a termények eladása nekik volt a legkevésbbé sürgős és ezzel várhattak :és várhatnak mindaddig, amig az árak a nekik tetsző magasságot elérik. Most, közvetlenül az aratás 'után láthatjuk, hogy a gazdák viszszatartják a gabonát, mert arra számítanak, hogy a tavasszal a mostaninál lényegesen magasabb árat tudnak kapni. Meg akkor is, ha építkezés, gépvásárlás céljára vagy bármi fmás okból pénzre van szükségük, inkább kölcsönt vesznek igénybe, semhogy »olcsó áron« eladják a termést, : Mivel rekvirálás nincs, a hatóságoknak nem áll módjukban ez ellen eljárni és a gazdák akadálytalanul, a [ törvény oltalma alatt űzhetik a hau'seratyaló-.spekulációt. A gazdák ma-Tüdtak-e a Károlyi-kormány fcagj ai Tisza Istváa meggyilkolásáról Búza Barna rágahnazási pere Lingauer Albin ellen Budapestről jelentik: Érdekes rágalimazási pert tárgyal szerdjáh délelőtt a büntető járásbíróság. A pert Búza Barna, a Károlyi-kormány volt minisztere indította Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő ellen. Lingauer azzal vádolta meg Búzát, hogy mint a Károlyi-kabinet tagja, tudott gróf Tisza István meggyilkolásáról és nem tett lépéseket a bűntett megtorlására. Lingauer a képviselöházban ugyanis január 15-én beszédet mondott, amelyben hangoztatta, Logy a nemzeti tanács tagjai, elsősorban a Károlyi-kormány miniszterei tudtak Tisza meggyilkolásáról. A parlamenti beszéd elhangzása után néhány nappal Búza Barna levelet intézett Lingauerhez és megkérdezte, hogy kikre értette ezeket az általános . vádakat. Felkérte továbbá Limgauert, hogy amennyiben valami adata van arra vonatkozóan, hogy a Károlyi-kormány tagjai tudtak a gyilkosságról, úgy adja azokat elő és úgy ő, mint 'minisztertársai viselni fogják ennek a büntetőjogi következményeit. Búza levelére Lingauer levélben válaszolt és ebben megismételte és kibővítette vádjait. Búza Barna erre levél utján elkövetett rágalmazás vétségéért feljelentette Lingauert. Az érdekes rágalmazási pert a járásbíróságon fojgják tárgyaink Búza Barna ügyvédje a tárgyalás során előterjesztést fog tenni arra vonatko zólag, hogy a pert ne a járásbíróság tárgyalja, hanem a törvényszék. A főmagánvádló álláspontja szerint ugyanis csak tévedésből került az 'ügy. a járásbíróság elé, mert az a torra vezetett'. A pénzintézetek nem adnak kölcsönt, a gazdák pedig nem adnak betétet, hanem kölcsönügyleteiket egymás között bonyolítják le. Ha egy gazdának építkezés céljából pénzre van szüksége, a kölcsönt rokonainál, szomszédainál veszi fel, I baráti- és buzavaluta-alapon. Kama- Hot nem fizet, ezzel szemben azonban kötelezi magát, hogy a kölcsönvett összeget jövő évi aratás után a búza akkori árának valutájában fizeti vissza. Ha jövőre drágább lesz a búza, mint most, akkor a hitelező kívánságára ugyanannyi búzát ad vissza, mint amennyi búza árát most kölcsönképpen lelvette. Ha azonban az ár visszamegy, a hitelező a kölcsönzött összegnek készpénzben, teljes értékében való visszafizetését követelheti. A gazdák azzal indokolják ezt az újfajta kölcsön-módozatot, hogy a kölcsönadó csak azért adja el termését, hogy barátjának hitelt nyújthasson és igy ennek kötelessége, hogy őt rekompenzálja abban az esetben, ha terményeiért későbben; magasabb árat tudott volna elérni. Három Szubotica van Jugoszláviáiban Bzideig még a helyi hatóságok! sem tudtak arról, hogy Subotica vá- ■ rosán kívül még több hasonlóaevü1 község van az országban. Most egyi kellemetlen közigazgatási tévedés j folytán jött rá a város erre a meglepetésre, amely szerint három Suba-1 tica van Jugoszláviában, ami bizonyára még sok hivatalos akta elkal-' lóíáJsát vagy késedelmes meg érkézé- i sét fogja maga után vonni. Egy akiát ugyanis valamelyik vidéki törvényhatóság néhány hónap-1 pal ezelőtt Suboticára irányított, azonban az nagy körutazás után csak most érkezett ide. Az érdekeltre, nézve bizonyára fontos akta el'őbb.< ugyanis két másik Suboticán fordult meg: a Bela-Crkva melletti Bela- Subotieán és a Muraközben lévő Mala-Suboticán. Bár ezek a kis községek megfelelő megkülönböztető elönevekkel vannak! ellátva, ez a szórakozott hivatalokat ugylátszik egyáltalában nem zavarja abban, hogy az igazi Subotica helyett ezekre az áli-Suboticákra küldjenek el tévesen bizonyos ügydarabokat. Még jó azonban, hogy a 'hatóság már tud ezekről a még létező Suboíicákról, mert igy legalább, ha hiányozni fog egy akta, tudni fogják, hogy hol keressék . . . Katartása annál súlyosabb a pénz-ügyi helyzetre, mert a hozzájuk befolyt összegeket tezaurálják, elrejtik, sem kulíurcélokra, sem egyéni szükségleteikre pénzt ki nem adnak és igy a hozzájuk került pénz elveszett a gazdasági vérkeringéstől. Takarékbetétek formájában sem bocsátják a gazdák heverő pénzüket forgalomba, aminek természetszerű következménye az a pénzhiány, amely veszedelmesen bénítja meg a kereskedelmi életet és ami a pénz kamatát 25—30 százalékig szöktette föl. A bankok között megegyezés jött létre, hogy a termelőktől minden kölcsönt, nyílt- vagy jelzáloghiteit, vúltókölcsönt egyaránt megvonnak. Hogy. ezt az eljárást segítsék, arra igyekszenek, hogy a gazdákat ilyen módon akarják arra kényszeríteni hogy terményeiket piacig vIm vagy pedig egymástól kérjek kölcsön a tezaurált összegeket. Valódi okuk azonban egészen más. Csak a kereskedők kapnak kölcsönt. Mig az említett szempontból a pénzintézeteknek a termelőkkel szemben folytatott politikája indokoltnak és gazdasági szempontból :élravezetőnek látszik a gazdák azt állítják, hogy a bankok azért nem folyósítanak nekik kölcsönt, mert velük szemben nincs semmi jogcímük a most már általánossá vált 25—30 százalékos kamat felszámítására. A kölcsönök kamatait az uzsoratörvény szabályozza. A mostani nagymérvű pénzhiány mellett azonban a kereskedők 25—30 százalékot, sőt ennél többet is fizetnek, amit a pénzintézetek az adós kereskedővel kötött haszonrészesedési szerződéssel lepleznek «.• Baráti kölcsön — buzavalutában. A bankok és gazdák között felmerült harc e két gazdasági tényező köz/jtí már hosszú idő .óta £&&&&Subotica város f aellátása Két ajánlat érkezett be 140 vagon fa szállítására A város faellátásának biztosítása az ősz beálltával most már sürgőssé: vált. A városnak rendelkezésre állói fakészlete olyan kevés,' hogy legfeljebb csak a városi hivatalok fűtését; biztosítja. Ezenkívül még szükség vari. az iskolák fűtéséhez való fára, továbbá a városi alkalmazottaknak és tanítóknak kiutalandó fa-járandóság biztosítására. Eire a célra mintegy száznegyven vagon fára van még a városnak szüksége, aminek leszállítására ki is irta a tanács az árlejtési pályázatot. Kedden délelőtt tartották meg az árlejtést a város gazdasági hivatalában. Két ajánlat érkezett be mindössze a városhoz. Az egyik a suboticai Commercia részvénytársaság ajánlata, amely a fát vagononkint 15.000 koronáért hajlandó leszállítani a városnak ab Subotica vasútállomás. A másik árajánlatot a zagrebi Croatia nyújtotta be, a sirácsi állomásról elszállítandó 13.100 koronás fára. Az ajánlatok ügyében kedden még nem történt végleges döntés, miután az ügyben a tanács van hivatva ha-
