Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-28 / 265. szám
oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1922. szeptember 28. fokkal beismerte, hogy beszélgetést folytatott Huszár Károly magyar miniszterelnökkel és visszatérése után azonnal Összeköttetésbe lépett Sach Zoltán vezérkari kapitánnyal. Ignácz Gyulát, amikor hozzá belépett, beavatta terveibe és mint volt vasúti tisztviselőt arra használta fel, hogy a vasutasokat szervezetbe gyűjtse és általuk a hírszolgálat lebonyolítását megkönnyítse. így Ignácz Gyula titkára lett a szervezetnek. A külföldet informálta az állam anyagi helyzetéről és az országban uralkodó hangulatról. Titkos működésük és óvatosságuk bizonyítékául szolgál az a tény, hogy a hírszolgálatot chifire-el bonyolították le, aminek létezését dr. Varga maga beismerte. A'titkos jegyű Írást azért használták, hogy az állami ellenőrzést kikerüljék. Német Imre vonatvezető Vargától kapott és hozzá vitt siffrirozott leveleket. Azonfelül Varga a hadihelyzetről jelentéseket küldött, memorandumot szerkesztett, amelyben követeli ezeknek a területeknek minél előbb Magyarországhoz való visszacsatolását. A bíróság bizonyítéknak tekinti azt a körülményt is, hogy dr. Varga villamos égőket kapott Magyarországból anyagi támogatás fejében. Ignácz és Vörösbaranyi is beismerték, hogy dr. Varga volt a szervezet vezetője. Ami dr. Vargának azt az előadását illeti, hogy beismerő vallomása a rendőrségnél szenvedett tettleges bántalmazások hatása alatt tette, • a bíróság ezt az eskü alatt kihallgatott rendőrkapitányok vallomásával megcáfolnak tekinti. Nem áll meg tehát a vádlottnak az a védekezése, hogy kényszer hatása alatt tette beismerő vallomását. De ha a bíróság mindezt figyelembe is venné, akkor sem fogadható el a vádlottnak ez a védekezése, mert a főtárgyaids során szintén beismerte a terhére rótt cselekményt. A bíróság nem fogadhatta dl dr. Vargának azt a védekezését sem, hogy családi ügyeinek rendezése végett utazott Budapestre, mert á. Magyarországon 1920. januárjában fennállott és a bíróság előtt ismert forradalmi állapotok következtében hagyatéki ügyet öt nap alatt lehetetlen volt elintézni. A bíróság tehát megállapítja, hogy Varga kizárólag azért utazott Budapestre, hogy ott Huszár Károly miniszterelnökkel tárgyalásokat folytasson. Ignácz Gyula maga beismeri, hogy volt Sachshál. Vitt és hozott leveleket Vargától és Vargának. Bevallja titkát, továbbá, hogy Varga tudtán kívül is küldött értesítéseket. A bántalmazásokat a biróság a tanúvallomások alapján nem látja beigazolnak. A biróság nem fogadhatta el a vádlottnak azt a védekezését^ hogy nein ismerte a levelek tartalmát, miután ő maga is küldött értesítéseket. Vörösbaranyi és Német is kijelentették, hogy kaptak Ignácz részére szóló leveleket. Német Imre teljes beismerő vallomásával tiszta képét adta az egész titkos szervezetnek. Bevallotta, hogy Hajdú, Ignácz és Varga adtak át neki leveleket továbbítás végett. A biróság nem fogadja el Németnek azt a védekezését, hogy a levelek tartalmát nem ismerte, mert a kérdéses időben a postai forgalom teljesen normális volt és igy feltétlenül gyanúsnak kellett előtte feltűnnie, hogy őt küldöncként használják fel olyan levelek továbbítására, melyek elintézés helyett római számokkal voltak megjelölve. Hajdú József maga beismeri, hogy Német utján leveleket küldött Varga részére. Beismerte, hogy ő is ka#oít villamos égőket. Vörösbaranyi Mátyás, Demeter Aladár és dr. Völgyi Jánossal szemben a biróság nem látta beigazolnak, hogy a titkos szervezetnek aktiv tagjai voltak. Völgyit maga dr. Varga és Demeter terheli azzal, hogy tudott a szervezet működéséről. Pálíiy Gyulára vonatkozólag a birnsás megállapítja, hogy nemcsak, hogy nem vett részt a szervezet működésével, hanem Németen kivül senkit sem ismer a vádlottak közül. Ö maga beismerte, hogy kapott egy chiffret, megmondotta, hogy az hol található, amivel megkönnyítette a rendőrség nyomozását. Bevallotta, hogy Némettől kapott egy levelet, a mit azonban visszaadott, mert nem tudta, hogy kitől ered. A többi vádlottaknál is bebizonyitottnak veszi a biróság a terhűkre rótt cselekményt, amely azonban nem büntetendő. Az enyhítő körülmények A büntetés kiszabásánál a biróság enyhítő körülménynek veszi valamennyi vádlott beismerő vallomását, büntettlen előéletét és Hajdú kivételével az ártatlan családot. Dr. Vargánál súlyosbító körülménynek veszi jogi képzettségét és azt, hogy a bűncselekményben mint felbujtó szerepelt. Az Ítélet felolvasása után Pavlovics elnök magyar nyelven röviden ismertette a vádlottakkal az Ítéletet és annak indokolását. A jogorvoslatok A kihirdetés után Uszkokovics Ilija államügyész, közvádló kijelenti, hogy megnyugszik a dr. Varga Györgyre, Ignácz Gyulára és Haján Józsefre kiszabott büntetésben. Német Imre, Vörösbaranyi Mátyás, Demeter Aladár és ár. Völgyi János büntetésének felemelése végett• ielebbezést jelent be. Valamint felebbezést jelent be a felmentések ellen. Dr. Varga György felebbezést jelent be, mert szerinte azok a tények, melyeket a biróság megállapított, nem képezik bűncselekmény tárgyát. Felebbez amiatt is, mert a tárgyalás során olyan okiratot olvasott fel a biróság, melyet nem lett volna szabad a nyilvános tárgyaláson felolvasni, továbbá, mert a bántalmaztatására vonatkozó bizonyítási indítványát a biróság elvetette, végül pedig azért felebbez, mert a vád kiterjesztése nem felel meg a törvényszerű követelményeknek. Dr. Skalier Lovró, Varga dr. védője, csatlakozik védencének bejelentett felebbezéshez és kéri az Ítéletnek írásban való kézbesítését. Singer; Béla. dr., Ignácz Gyufa v'édője felebbe|ést jelent be, mert a vádlott tette' nem képez bűncselekményt. Belies Radomir dr., védenceinek, Veresbaranyinak és Németnek érdekében fdlebbezést jelent be és kéri, hogy az ítélet jogerőre emelkedéséig védenceit helyezzék szabadlábra. Dr. Petrovics János dr. Völgyi elítélése ellen jelent be felebbezést. Dr. Pataki Antal Demeter és Hajdú védője felebbezést jelent be a büntetés kiszabása ellen. Dr. Magarasevics Sándor és dr. György Imre a felmentett vádlottak védői a felmentés indokai miatt jelentenek be felebbezést. Pavlovics elnök végül kihirdeti, hogy a benyújtott feiebbezéseket tudomásul veszi és azoknak felterjesztését elrendeli. Kihirdeti a bíróságnak azt a határozatát, hogy dr. Varga, Ignácz, Német, Hajdú, Veresbaranyi és Demeter tovább is fogságban maradnak, dr.‘Völgyi Jánossal szemben a házőrizet fenntartását rendeli el, a felmentett vádlottakat pedig nyomban szabadlábra helyezi. Úgy az Ítéletet, mint az indokolás felolvasását a legnagyobb csendben hallgatta végig a közönség, csak a végén, amikor Pavlovics elnök kihirdeti a fölmentettek azonnali szabadlábrahelyezését, hangzik fel taps a teremben. A közönség éppen oszladozik, a mikor hirtelen egy női sikoly reszketted meg a termet. Az elitéit dr. Völgyi János felesége ájulton dől a vádlottak padjára, ahová férje mellé férkőzött. A védőügyvédek maguk sietnek vizért és a lassan magához térő. zokogó asszonyt ismerősei igyekeznek megnyugtatni és a teremből elvezetni. A szomorú incidens miatt csak nehezen távozik a közönség, az elitéltek és felmentettek is még a teremben vannak és megdöbbenve nézik a szerencsétlen,zokogó asszonyt. A teremben már egészen sötét van, amikor ezzel a szomorú fináléval befejeződik a főtárgyalás. Megnyitnak a fogház kapui... A kémkedési pör utolsó jelenete az alkonyodó őszi estén a fogház kapuja előtt játszódik le. Szürkül, mire a nagy tömeg a tárgyalási termekből kiözönlik. A közönség odaáramlik a fogház bejárójához, hogy lássa a nagy pör felmentettjeinek szabadulását, lássa az örömet, a sírást, az ölelést, amely a szabadulok, nak osztályrészül jut. Sötétre fordul, lassan, — még mindig nem jön ki senki. Ottbenn, a fogház irodájában még el kell intézni a formaságokat. A kapu előtt csak fekete szilhuettek mozognak, — nyüzsgő tömeg, amelyet öt detektivnek kell időnként visszaszorítani a kaputól. Sok az asszony, mint mindenütt, ahol az idegekre megy a játék. Itt pedig vibrálnak az idegek, mindenki nagy, szivettépő jelenetet, sikolyt, ölelést, hitvesi csókot akar látni. Fiákkerek jönnek a kiszabadultakért; nyolc kocsi vár, hogy liazaröpitse őket az otthonba, amelyet őszszel hagytak el és ősszel látnak viszont. Egy esztendő pergett le az-, óta. Es uj levélhullásnak kellett jönnie, amig kiderült, hogy kik találtattak bűnöseknek és kik ártatlanoknak ... Mozgás támad... A kaput védők hátrább parancsolják a tömeget a kijárattól, ahol elsőnek Pospek Ferenc jelenik meg. Mögötte szállingóznak a többiek, Pálify gyógyszerész a feleségével, amott Sebestyén cókm ók javai. A hűvös szellő, a szabad levegő megcsapja őket, nagyobbat lélegzenek, azután mennek, ki kocsin, ki gyalog — haza. A nagy jelenetre hiába vár a közönség; azt úgy látszik, még bent a fogházban elintézték hozzátartozóikkal a volt vádlottak. Két feketekendős asszony vár Sárai-Szabó Krisztinára: az anyja és a nővére. Némán egymás nyakába borulnak, a nővére a fekete nagykendőt a vállára akarja borítani Krisztinának, de ez elhárítja... Sebestyént nem várja rokon. Nyolc-tiz fiatalember lép hozzá a fogház előtt, kezet fognak vele. Sebestyén siet. — Holnap a hivatalban találkozunk. — mondja, — azután gyors lépésekkel megy hazafelé. A többiek is percek alatt eltávoznak — haza és holnap már mennek hivatalba, gyógyszertárba, vagy uj hivatalt keresni az elvesztett helyett. A nagy jelenetből, csak a fogház komor épülete, az est sötétje marad, mint kopár díszlet, a nézőkön pedig didergetősen fuj végig a hűvös őszi szél... * A kémkedési pör Ítélethirdetése szerdán délután háromnegyed hat-, kor fejeződött be és ugyanakkor már a közönség a Bácsmegyei Napló-nak a nagyobb üzletek kirakataiba és a kávéházak ablakaiba kitett jelentéséből értesült az Ítéletről, A közönség óriási érdeklődéssel-* várta ezt a jelentést és tömegesenállt késő estig a Bácsmegyei Napló, plafátjai előtt. Állandóan szóltak a| szerkesztőség telefonjai és nemcsakj helyből, hanem Beogradból, Zagreb-' bői, Novisadrói, Becsekerekről és aj Vajdaságnak még sok helységéből' érdeklődtek az ítélet iránt. Nem küldött az ántánt ultimátumot Magyarországnak Bizakodó a magyar kormány hangulata a jóvátétel ügyében Budapestről jelentik: Az utóbbi napokban ismét előtérbe nyomult a, jóvátétel kérdése és a legkülönbö-, zőbb, gyakran szinte riasztó híreket, röpítettek világgá. Ezeknek tisztázása végett beavatott helyről a követ-' kező nyilatkozatot tették. — A jóvátétel körüli tárgyalások; egy év óta folynak és a kormány, mindent elkövet, hogy ezt a bonyolult kérdést az antant-tal lehetőleg kedvezően rendezze. Ezért utazik- Korányi is Parisba, — a,ni azonban korántsem jelenti azt, hogy e kérdésben valami újabb, vagy sorsdöntő momentum merült volna tel, vagy ultimátum érkezett volna. — A tárgyalások anyagába beletartozik az állatjóvátételen kivii! még számos más probléma, igy a román károok is. A hadikárpótlás kérdése, illetve a jóvátételi követelés olyan formában, mint Németországgal szemben, nálunk nem vetődött fel, s a kormány reméli, hogy erről nem is lesz szó. Az ország gazdasági helyzete ugyanis olyan kétségbeejtő, eddigi veszteségeink oly na-, gyök, hogy ezt az antantnak is tekintetbe kell vennie, bár idáig ezirányban 'sem kedvező, sem kedvezőtlen támpontot a tárgyaló felek nem tudtak szerezni. Különös aktualitása tehát e kérdésnek nincs, s minden ezen túlmenő híresztelés csak kombináció vagy — spekuláció. — Az egész jóvátételi ügyet különben, amely eddig a kereskedelmi, miniszter hatáskörébe tartozott, most a fölámivelésiigyi miniszterhez tették át, és nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter a szakkörök bevonásával alapos megfontolás és tanulmány tárgyává tette a Jóvátételi Bizottság esetleges újabb követelését. A földmivelésügyi miniszter és a gazdasági szakkörök azon az állásponton vannak, hogy Magyarország kötelezettségének teljesítésében elment a legvégső határig és mai rendkívül nehéz pénzügyi helyzetében újabb súlyos terheket nem vállalhat magára. Az antant legutóbbi figyelmeztető jegyzékére is ilyen értelemben válaszol a magyar kormány, amely reméli, hogy Párisban figyelemmel lesznek Magyarország súlyos pénzügyi helyzetére. Budapestről jelentik: Báró Korányi Frigyes volt pénzügyminiszter és Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter szerdán este Párisba utaztak és magukkal vitték a magyar kormány terjedelmes memorandu-. mát, amelyben a jóvátételi bizottság jegyzékére válaszol. A memorandumban a magyar kormány a Magyarországtól lecsatolt területeken, levő államjavak értékének felvételét és beszámítását kéri. Szerdán megkezdte a jóvátételt bizottság a magyar jóvátétel ügyének tárgyalását és ezzel egyidejűleg az osztrák-magyar jóvátételt is tárgyalni fogják. Ausztria és Magyarország között máris nagy ellentétek mutatkoznak, amennyiben Ausztria kártérítést követel Nyngatmagyarország késedelmes kiürítéséért, mig ezzel szemben a magyar kormány a velencei egyezmény érteimében a nyugatmagyarországi államjavak megtérítését kivánja, 4
