Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-28 / 265. szám

íS$2. szeptember 28. BACSMEGYEI NAPLÓ Baj 'van.'a taniték fájával , A város tudvalevőleg már gon­doskodott az iskolák és középületek, valamint a városi alkalmazottak ré­szére szükséges fa-szükség;ete be­szerzéséről és a szállítással megbí­zott Commercia részvénytársaság már meg is kezdte a fa leszállítását. A jelek szerint tehát a váro^ faellá­tása a szükséges időre biztosítva lesz, azonban a tanítók faellátása körül bajok merültek fel. Szokásos ugyanis és tavaly is úgy volt, hogy a tanitók éppúgy, mint a városi tisztviselők részesül­tek kedvezményes faellátásban, azonban a legutóbbi közgyűlés elé a város csak azt a javaslatot terjesz­tette, hogy a városi alkalmazottak­nak juttathasson tüzelőfát 50 száza­lékos árengedménnyel, a tanítókról azonban ezideig szó sem volt. A suboticai tanítóság körében emiatt nagy az elkeseredés és a ta­nitók rámutatnak arra, högy a ked­vezményes városi fa évek óta már illetményeikhez tartozik és azt kü­lönösen a mai gazdasági helyzetben és a magas faárak mellett nem nél­külözhetik. A tanitók különben is olyan biztosan számítottak a városi kedvezményes fára, hogy eddig nem is gondoskodtak másirányu fa­beszerzésről és már ezért is nagyon sérelmesnek tartanák, ha az elhang­zott ígéretek ellenére sem kapnák meg a városi fát. A városi tanács értesülésünk sze­rint még nem döntött végleg ebben a kérdésben, de nem zárkózik el a tanítók faellátásától, ha erre a célra elegendő fája marad a városnak. Viszont tény az is, hogy a tanitók nem várhatnak a döntésre a tél be­álltáig, hanem idejekorán tudniok kel), hogy számithatnak-e a kedvez­ményes városi fára, vagy sem. Épül a Kovisádi Dima-hid Uj városrész építését tervezik a Dana-parton f Novisad specialitása a fa hídja melyről már régen megállapítot­ták, hogy azon a teherforgalom veszélyes, a felelősséget az eset­leges bajokért a város nem viseli — de a teherkocsik azóta is át mennek rajta — s pedig eddig baj nélkül. Ez a fahíd már csak egy, vagy másfél évig fog disztelenkedni a Dunán, mert az uj vashid építke­zései serényen folynak. Novisad uj hídja — ha Zsilinszky József budapesti műegyetemi tanár ter­vei szerint épülne fel — a leg­szebb hidak egyike lett volna, de a drágaság folytán a terveket át­dolgozta Prést Jovan beogradi mérnök s minden díszt lefaragtak róla, úgy, hogy az uj hid disz nélkül, egyszerűségében fogja szolgálni Novisad és Pétervárad között a forgalmat. Már hetek óta mindkét oldalon munkások seregei sürgölődnek s az első hidpillérek beton alap* építményein dolgoznak. Az uj hid, mely 303 méter hosszú lesz, 4 pilléren fog nyugodni, melyből kettő a vízben, kettő pedig a szá­razföldön lesz. A hid szélessége 10 és fél méter, melyen 6 méter széles kocsiút s-ennek két olda­lán gyalogút vezet. A hidon ve zet majd át. Péterváradra a villa­mos vasút sínpárja, hogy közelebb hozza apetrogradiakat Novisadhoz. Az uj hid novisadi része a sé­tatér mögött lesz s folytatásával annak a sugárútnak, melyet a Szabadság-tértül kiindulva akarnak kiépíteni. Az uj Kid épitésével kapcsolat­ban véve, a sétateret is rende­zik. Az uj hídtól sugáralakban fognak kiindulni egy uj város­rész utcái, rendezni fogják a par­kot, úgy, hogy ez az uj rész lesz Novisad legszebb részlete. Az uj hid alkatrészeinek nagy-A zagrebi konferencia ismere­tes határozata, mely az állam hi­vatalos elnevezésének Jugoszlá viára való változtatását követeli, az egész közéletben élénk vissz­hangra talált és mindenfelé nagy vitákra ad alkalmat. Nyilatkozott ebben a kérdésben Protics Szto ján is, aki a zagrebi „Obzor"-b8n fejti ki nézetét. Proiicsnak nem tei­szik a Jugoszlávia név, de elismeri, hogy akik ezt az elnevezést ajánl­ók, azok hazafias és az egységes állam szeretetébői fakadó indá­éiból cselekszenek. A jelenlegi elnevezés praktikus okokból nem bizonyult alkalmasnak és ha ez nem is nagy baj, mégsem lát semmi kivetni valót abban, hogy együttesen uj, rövidebb és az egv­része rrtár meg is érkezett Né­metországból, honnen a jóvátétel számlájára vásárolta az SHS. ál­lam. Az államépitészeti hivatal a munkálatokat szakadatlanul foly­tatja, de igy is eltelik másfél évr mig a mostani fahíd átadja helyét az uj vashidnak. séget jobban kifejező nevet ke­ressünk, vagy pedig olyan nevet, amely a gyakorlatban röviden és egységesen alkalmazható. Ez legkönnyebben úgy volna elérhető, ha a jelenlegi elnevezés elé a juznoslovenska (délszláv) szót tennék. Igv a következő ne­vet kapjuk: fužnoslovenska Kralje­­vina Srba, Hrvata i Siovenaca. A gyakorlatban azután valószínűleg csak az első két szót alkalmaz­nák : Južnoslovenska Kraljevina, amely kielégítheti azokat is, akik a változást ajánlják s amellett jobban meg is felel a nyelv szel­lemének. A név másik fele pedig azt bizonyítaná, hogy még nin­csenek benne az összes dél­szlávok. • A városi takarék • Megválasztják az uj pénzintézet igazgatóját A városi takarékpénztár felállítá­sára vonatkozó tanácsi javaslatot a hétfői közgyűlés tudvalevőleg eltu- Kadta és ennek következtében marj komoly stádiumban vannak az uj városi pénzintézet szervezési elő­munkálatai. A napokban már összehívják a ta­karékpénztárnak a közgyűlésen megválasztott igazgatóságát, ameiyi azután formálisan megalakul. Az igazgatóság elnöke az alapszabá­lyok értelmében a mindenkori pol­gármester, az alelnököt pedig az igazgatóság tagjai közül választják meg. Az igazgatóság megalakulása ittán azonnal megválasztják az ügy­vivő igazgatóságot, a végrehajtó és; bírálóbizottságot, valamint a taka­rékpénztár igazgatóságát, jogtaná­csosát és íisztviselőkarát. , A városi takarékpénztár, kezdői alaptőkéje, amint már megírtuk.; az eladandó városi földek árából fog kikerülni. Ennek a földeladásnak a miniszteri jóváhagyását már a na­pokban várja a városi tanács és megérkezése után azonnal megtör­ténik az árverés, úgy, hogy a szük­séges alaptőke rövidesen rendelke­zésre fog állni. De ettől függetlenül is feltétlenül még ebben az évben megkezdi mii-; ködösét a városi takarékpénztár,! sőt a város ezentúl történő üzletkö­téseit már a megalakuló városi ta-; karékpénztár számlájára szándéko- j zik fordítani. 3. ofdaT. ♦ Meghiúsult Gombos és Friedrich kormány­­buktató kísérlete A magyar politikai köröket a, legnagyobb érdeklődéssel az egy­­séges párt mai értekezlete tölt^ el, amelyen először kerül szóba: a Gömbös-féle fajvédelmi koncen­tráció ügye. Feltűnő, hogy a fon­tos pártértekezletre Bethlen István miniszterelnök nem érkezett vissza. Budapestre, hanem azon a minisz­terelnök helyett Klebelsberg Kunó, gróf jelenik meg a kormány Bu­dapesten időző tagjaival együtt/ A miniszterelnök helyettese kö-s zölte Gömbösekkel, hogy »meny­nyiben az értekezleten komoly? formában óhajtanak a p^jrt külön­féle frakcióiban különféleképen fogadott koncentráció ügyét fel-] vetni, abban az esetben a miniszterel­nök hazahívása iránt fog intéz­kedni. Mintán azonban Gömbö­sek tekintettel az eddigi ered­ménytelenségre és erős ellenvé­leményre, amugy nem akarnak a kérdésben erőpróbát, közölték hogy az ügyet az értekezleten komoly formában nem fogják szóvátenni. így természetesen a miniszterel­nök hazautazása elmaradt. Amennyiben mégis felvetődnék a kérdés, afölött a miniszterelnök visszaérkeztéig még diszkussziót sem. engednek meg a pártban. Egyébként Bethlen miniszterel­nök már pénteken visszaérkezik Budapestre és akkor fog végleg eldőlni a keresztény koncentráció kérdése, amely azonban ma már teljesen meghiúsultnak tekinthető. Maga a kormánypárt tagjai né­zik mind nagyobb ellenszenvvel az uj alakulást, amelynek meg­­fhiusulósát leginkább az pecsételi meg, hogy élén Gömbös és Friedrich állanak. Fontos tanácskozások Beogradban A kormány katonai célokra nagyobb hiteleket kér — Beogradba hívták a királyi család tagjait Beogradból jelentik : Szerdán a kormány konferenciára hívta össze az összes parlamenti pártok ve­zéreit. Az értekezleten a kormány részéről Trifkovics, Kamanudi és Timotijevics miniszterek vettek részt. A pártok részéről Davido­­vics (demokrata), Jurisics (radi­kális), Lázics (fői dmüvespárti), Grofenik (kmetpárti), Duiibics (klerikális) voltak jelen. A miniszterek ismertették a párt­vezérekkel a kül- és belpolitikai helyzetet. Ezenkívül arról is tá­jékoztatták őket, hogy a kormány sürgősen több hiteljavaslatot fog benyújtani, melyben katonai célokra kér hitelt. Határozatot nem hoztak. A demokratapárt titkársága csü­törtök délelőtt 10 órára össze­hívta a klub ülését. Az ülésen D ívidovics jelentést fog tenni a pártvezérek konferenciájának le­folyásáról. Az ülésen határozni fognak a hadügyminiszternek adandó hitelek fölött is. A vezérkari fonok a királynál Beogradból -jelentik : Pesics tá­bornok, vezérkari főnök szerdán délelőtt kihallgatáson jelent .meg Sándor királynál. MíjjU hírlik a vezérkari főnök a hadsereg álla­potáról referált a királynak. Beogradba az a hír von elter­jedve, hogy a görög trónörökös Beogradba utazott. Hazahívták a királyi ház tagjait Beogradból jelentik: Kormány­körökben elterjedt hírek szerint az udvar táviratilag fölszólította a külföldön tartózkodó Jelena her­cegnőt, Arzén és Pál hercegeket, hogy Mária királynéval együtt térjenek vissza az országba. A ki­rályi család tagjait azért hívják vissza, hogy résztvegyenek a ko­ronatanácson. Davidovics meghátrál ? Beogradból jelentik : A Tribuna szerint Davidovics Ljuba arra a belátásra jutóit, hogy akciója a demokratapártban nem biztat si kerrel. Krsztetj, Demetrovics és Ti­motijevics közölték Davidovicscsai hogy majdnem az egész párt Pri­­bicsevics oldalán van és hogy a klub plenáris ülésén nem számít­hat többségre. Davidovics már iegutóbbi nyilatkozatában kije­lenti, hogy ő nincsen az alkot­mány revíziója maliéit, meg is í kezdte a visszavonulást. Az orosz kormány jegyzéket intézett Beogradba a török kérdésben Tiltakozik az ántánthatalmak eljárása ellen Beogradból jelentik: Nhcsics külügyminiszter a moszkvai szov­jetkormánytól rádió táviratot ka­pott, melyben a szovjet kifejti öiiáspontját a keleti kérdésben. A jegyzékben az orosz kormány energikusan tiltakozik az an­tanthatalmak eljárása ellen, akik Konstatinápolyt és a Dardanel­lákét semlegessé akarják tenni Oroszország szövetségeseivel, Uk­rajnával és Georgiával együtt Törökország mellett elsősorban érdekelt a tengerszorosok sza­badsága kérdésében. A nyugati hatalmak régebben, mikor Orosz­ország még nem volt olyan hely zetben mint ma, mindig elismer­ték az oroszok jogait, amely az összes nemzetközi egyezmények-] ben is le van fektetve. Követeli a szovjetkormány, hogy a fekete-\ tengeri hajózás szabadsága Orosz­ország javára szabályoziassék. Az állam névcseréje Protics Sztoján nem helyesli a „Jugoszlávia“ elnevezést

Next

/
Thumbnails
Contents