Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-27 / 264. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. szeptember 27, 5 Sztrájk két szuhotieai gyáriban Sztrájkba léptek a Herzog' és G!as valamint a Zorka-gyár munkásai Szuboticán az utóbbi időben egymást érik a bérmozgalmak, a melyek gyakran vezetnek sztrájkra, miután a rossz gazdasági viszonyok következtében a munkások állandóan fokozzák bérigényeiket, viszont sokszor a munkaadók sem tehetnek eleget a követeléseknek. Mindkét fél helyzete roppant nehéz ma: egyrészről a nagy drágaság és a megélhetés gondjai, a másik oldalon pedig a pénzhiány és a hitelnehézségek megakadályozzák a termelő munka nyugodt menetét. A beteg gazdasági viszonyok következtébeo két szuboíicai gyárban szüntették be a munkások újból a munkát. Az egyik a Herczog és Glas zománc és bádogárugyár, ahol csak három héttel ezelőtt volt bérmozgalom és a munkások a fokozódó drágaság következtében most újabb memorandummal fordultak a gyár igazgatóságához. A memorandumban 1 dináros órabprjavitást, valamint a minimális kereset megállapitását követelték, amit a gyár hajlandó is lett volna megadni. Hajlandónak mutatkozott az igazgatóság annak a követelésnek a teljesítésére is, hogy 28 naponkint a gyár bizalmiférfiai és igazgatósága együtt állapítsa meg az elsőrendű szükségleti cikkek árát, igy a marhahús, félbarna kenyér, zsír és tej napi árát és a 28 nap alatt mutatkozó áremelkedést a gyár térítse meg munkásainak. Fennakadás csak abban a kérdésben állt be, hogy a munkások a segéderőidül alkalmazott lányok eddigi 5—6—7 koronás órabérét 10 koronára kérték felemelni, a mit a gyár igazgatósága nem akar teljesiteni. Bár a tárgyalások már a legjobb mederben folytak, ezért a gyár munkásai — számszerint hatvanén — sztrájkba léptek és már napok óta sztrájkolnak, anélkül, hogy eddig az iparhatóságnál békéltető tárgyalások lettek volna. Ugyancsak teljesítetlen bérkövetelés következtében sztrájkba lépett a Zorka műtrágya- és vegy• Ismeretes, hogy Subotica város hétfői közgyűlésén dr. Nedeljkovics Milorád, a kiszélesített tanács tagja napirend előtti felszólalásában szóvá tette azokat a tarthatatlan állapotokat, amelyek a szerb egyházközség elemi iskolájában uralkodnak és a legnagyobb mértékben veszélyeztetik a gyermekek egészségét. Az interpellációra Tabakovics Miklós polgármester azt a választ adta, hogy az iskola-bizottság már intézkedett a kérdéses iskola bezárása iránt. Az érdekes interpellációval kapcsolatban ismét aktuálissá lett a suboticai elemi iskolák elhelyezésének kérdése, amelyet már gyakrabban tettünk szóvá. A közgyűlési interpelláció csak egy iskola elhelyezésének anomáliáit tette szóvá, holott majdnem valamennyi suboticai elemi iskolában hasonló tarthatatlan viszonyok vannak, úgy, hogy az elemi iskolák növendékeinek egészségét az iskolák mai elhelyezése a legsúlyosabban veszélyezteti, úgy Suboticán, mint a környékbeli tanyák és községek legtöbbjében. A suboticai tanügyi hatóságok elkeseredett harcot folytatnak a város ellen, azonban minden eredmény nélkül, mert a város egyáltalán nem segit ezeken a mai tarthatatlan állapotokon. Kétségtelen, hogy a város jelenlegi anyagi helyzete 3 ipari gyárnak mintegy 150 munkása is pénteken délben és azóta még nem sikerült megegyezést létrehozni. Novisadon is újabb sztrájkmozgalmak vannak. A szabómunkások mintegy három héttel ez előtt 35 százalékos béremelést követeltek és mivel a tárgyalások nem vezettek eredményre, kedden körülbelül száz novisadi nem engedi meg uj iskolaépületek építését, ezt nem is kívánja senki a várostól, csupán arról van szó, hogy az elemi iskolákat könnyű szerrel lehetne a mainál sokkal megfelelőbben elhelyezni. Az iskolákban uralkodó anarchisztikus egészségügyi állapotokról a Bácsmegyei Napló munkatársa beszélgetést folytatott a suboticai tanfelügyelőség több vezetőjével, ^kiktől a következő információt kaptuk: A közgyűlésen szóvátett szerb hitközségi elemi iskolában uralkodó tarthatatlan állapotokkal legutóbb foglalkozott a kerületi iskola-bizottság. Ebben az iskolában olyan kis tantermekben, ahol azelőtt legfeljebb 35—40 tanuló volt elhelyezve, most 82 gyermek szorong és az iskola egészségügyi viszonyaira a legjellemzőbb, hogy az épület 1860- ban épült és azóta alig renoválták. Az iskola-bizottság azzal a kérelemmel fordult a városi tanácshoz, hogy az iskolát sürgősen más épületben helyezze el, mire a városnak az volt a válasza, hogy nem áll rendelkezésre más épület. Miután azonban a további tanítás a mostani épületben lehetetlen, az iskola-bizottság valószínűleg be fogja záratni a szerb egyházközség elemi iskoláját és hogy a tanulókkal mi lesz, az ma Aég kérdéses. A tanfelügyelőség kijelentése szess«®aHMS«a^*®it?ESS3BBa rsaBsanssfa»**! rint azonban nem jobb a helyzet a többi elemi iskolákban sem. Különös , sen a mlakai iskolában és a V. körben levő jaszibarai iskolában tarthatatlan a helyzet, sőt egészségügyi szempontokból sok tekintetben még rosszabb, mint a szerb hitközség iskolájában. Ezekben az épületekben is túlzsúfolt és a higiénia legelemibb követelményeit is nélkülöző tantermekben vannak a gyermekek összezsúfolva. De nem jobb a helyzet a közvetlen környéken sem. Palicson egyetlen tanterem áll rendelkezésre úgy a magyar, mint a szerb oktatás számára és igy az egyik turnus végeztével azonnal a másik csoportba tartozó tanulók özönlenek a tanterembe, anélkül, hogy közben szellőztetni lehetne. Hasonló a helyzet Zsedniken, Tavankuton és sok más kültelken is, ahol 120—140 gyermek is* össze van zsúfolva egy tanteremben. Orvoslás sehol sincs, a palicsi íöldmüvesiskolát is inkább vendég-; lővé alakították át, semmint isko-í Iává. Pedig maguk a tanfelügyelők je-, lentik ki, hogy ezek a mai iskolaépületek a tenyésztői és melegágyai minden ragályos betegség baktériumainak és a tuberkulózisnak. A jövő generáció érdekében tehát halaszt^ hatatlanul sürgős a segítség. Ehe-! lyett azonban a város még meg isi vonta az elemi iskoláktól úgy a tanítóképző, mint a Kakas-iskola épü-, letét, úgy, hogy újabb harminc osztály vált hajléktalanná és került »szükséglakásba.« A Kakas-iskolában például most a tanonciskola van; elhelyezve, amelyben pedig tsak délutánonkint és nem is mindennap van oktatás, úgy, hogy ezért kár volt elvonni a helyiségeket az elemi iskolától. A tanügyi hatóságok nem tehetnek egyebet, minthogy állandóan kérik a várostól a súlyos anomáliák orvoslását, ha azonban ez nem fog sürgősen megtörténni, úgy olyan súlyos bajok következhetnek be az idei tél folyamán, amiért senki sem vállalhatja a felelősséget. szabómunkás sztrájkba lépett. Egészségtelenek a szuhoficai iskolák A tanügyi hatóságok harca a várossá! Irta: Baedeker Bég néhány jegyzet a házasságról Házastársak közt a temperamentumokból támadt összeütközések könnyen elintézhetők, a világnézetek különbözőségéből vagy a gazdasági kérdésekből támadottak ellenben nehezen simíthatok el. Az ilyen konfliktusok hasonlatosak a porcellánban támadt repedésekhez, amelyek a legjobb esetben nem terjednek tovább, de soha és semmiképpen se kisebbedhetnek. Ha durva embernek finomgondolkozásu a felesége, akkor nemcsak ez utóbbi sajnálatraméltó. S ha gyöngéd férjnek szívtelen az életepárja, akkor is igy van. • Egy világfi szomorúan jelentette a barátainak, amikor szívügyekről yolt köztük szó: — Olyan dolog történt velem, amire legtávolabbról se gondoltam soha, s amit mindig lehetetlennek, sőt képtelenségnek tartottam! _ ? — Beleszerettem a feleségembe. * A házasság nem zárja ki a szerelmet, — állította egyszer egészen határozottan egy asszony, * Bámulatos, hogy milyen hatással vannak egymásra a házasfelek! Az ország egyik legeszesebb embere feleségül vette világrészünk egyik leghiubb hölgyét. Eredmény; három esztendő múlva a férj olyan elbiza- Ikodott-yolt, mint egy. asszony,, az asszony pedig éppen olyan okos volt — mint annakelőtte. * Szerelmeknek és házasságoknak j a sorsa egyaránt attól függ, hogy hogy’ kezdődtek. * Ellesett párbeszéd. — Elek hogy’ van? — Készülj el a legrosszabbra! — Béteg? — Rosszabb! — Maghalt? — Majdnem. Megházasodott. — óh! És... (szánakozva, meghatóban) sokat szenvedett szegény? 1 — Jóformán semmit. A dolog egészen hirtelen jött... j — Hála Istennek! Úgy is fog még szenvedni eleget! ★ Egy egészen okos embertől hallottam: — Ha azt kérdeznék tőlem, hogy milyen nőt óhajtok feleségül, szépet-e vagy rutát? — akkor erre a' kérdésre nem tudnék válaszolni, ♦ " Egy másik úriember pedig — aki szintén nem szamár, — igy nyilatkozott egyszer; — Nem tudom eléggé csodálni azt} a polgártársamat, aki csúf nőt vesz feleségül, s csak azt az urat bámu- * lom még jobban, aki rendkívüli \ szépséget vezet az oltárhoz. * Valaki kikosarazta leányának az f egyik kérőjét, mert nem volt megelégedve az információkkal, ame-1 lyeket róla kapott. j Egy esztendő múlva, amikor újabb \ adatok érkeztek be hozzá, megbánta | a dolgot s a következő szemrehá-| .nyást tette a közvetítőnek: ... ' V — Maga az oka, hogy tavaly elutasítottam Kovács urat. Miért hallgatta el előttem, hogy ez a derék fiatalember olyan ügyes panamista? * Don Juan mondásaiból: — A szerelmi házasságok a legszerencsétlenebb házasságok. * Egy barátomnak a megfigyelése: — Amig udvarolsz egy lánynak, nem látod soha enni, -- a jó teremtés levegőből s illatokból táplálkozik; amikor jegyben jársz vele, annyit eszik, mint egy kis kolibri; a nászuton elkezd gourmande-oskodni, s egy-két év múlva azt veszed észre, hogy nem tudod jóllaktatni. * Megvallotta egyszer nekem egy asszony, hogy az a legboldogabb órája, amikor megbántja az urát, s az bocsánatot kér tőle. 4« Az ízlés rokonsága, egyező világnézet és hasonló életkomolyság jobb és állandóbb kapocs a házasságban a forró lánggal lobogó szerelemnél, mert az előbbiek közössége^ idővel szerelemre vezet, mig ez utóbbinak a lángolása aligha lesz képes a házasfelek Ízlését, világnézetét és életfelfogását hasonlóvá tenni vagy legalább kiegyenlíteni. — A házassági intézmény feltétlenül revizióra szorul, — mondta egy házas ember. — A férfiak részére is kell valamelyes jogokat engedélyezni. * Aki dominálja a hitestársáf,. nem szereti a hitestársát. * iA férfi akkpc is megházasodik, ha nem akar, s a nő akkor se megy biztosan férjhez, ha minden áron akar. j Innen van az, hogy a férfi annyi-; ra kedveli a nőket, akik nem akarnak a felesége lenne, s a nő annyira,; gyűlöli azokat a férfiakat, akik nem óhajtják őt feleségül venni. * Házastársak, ha nem szeretik: egymást, jobban haragusznak egymásra a jó tulajdonságokért, amelyek a másikban meg vannak s ő: bennük hiányoznak, mint a roszszakért. * Nincs jobb és hathatósabb reklámunk, mint a feleségünk meg az özvegyünk. Ha a feleségünk vidánu arccal jár a városban, mindenki azt* következteti erről az arcról, hogy jó férjek és derék férfiak vagyunk., S ha az özvegyünk bánatos tekintettel, szomorú felhőkkel az arcán’ megy végig az utcán, a szomorúsága azt a véleményt fogja terjeszteni mindenfelé, hogy gyöngéd férjek és pótolhatatlan emberek voltunk, akiket elfelejteni nem olyan könnyű. * Az u. n. jó feleség mindent feláldoz a szeretett uráért: a kényelmét,, a vagyonát, az éjszakai álmát, az, egészségét, s ha szükség van rá, az, életét is. De ha az ura arra kéri,, hogy a nagytakarítást halassza el egy nappal, vagy hogy az ő szobájában azt korábban vagy későbben végeztesse, akkor őnagysága határozottan és barátságtalanul azt feleli: — Minden áldozatnak, meg-van a; határa..Eafnemlehet!
