Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-27 / 264. szám
1922. szeptember 27 BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Ä pénzügyminiszter Szuboticán Átutazóban félnapot időzött a városban Kumanudi Koszta pénzügyminiszter hétfőn délután, a bellyei uradalomból visszatérve, kiszállt Szuboticán és fél napot töltött itt. A miniszter érkezéséről nem volt senkinek sem tudomása, nem is volt hivatalos fogadtatás. Dobanovacski Pál főispán és Tillinger főkapitány-helyettes társaságában azonban a miniszter, aki ez alkalommal volt először Szuboticán, megtekintette a várost, majd este fél nyolc óra tájban a városházát nézte meg. A miniszter elragadtatással nyilatkozott a városháza épületéről és különösen a közgyűlési teremről. Érdekes, hogy amikor a főmérnöki hivatal helyiségeit akarták a miniszternek megmutatni, ott épp a mérnökegyesület tagjai üléseztek az uj építkezési szabályrendelet ügyében. A pénzügyminiszterre láthatólag jó benyomást tett, hogy a városházén még a késő esti órákban is folyik a munka és szívélyesen elbeszélgetett a jelenlevő mérnökökkel. Este még a palicsi gyógyszerészeti kiállítást tekintette meg Kumanudi pénzügyminiszter, akit a kiállítók anélkül hogy megismerték volna, a legkülönbözőbb prospektusokkal láttak el. A miniszter teljes megelégedését fejezte ki a látottak fölött és anélkül, hogy hivatalos tárgyalásokat folytatott volna, este tizenegy órakor tovább utazott Beogradba. A szuboticaiak bizonyosan élénken sajnálják, hogy a miniszter itt tartózkodása alatt a pénzügyi körökkel nem keresett érintkezést. Úgy látszik nem volt kiváncsi azokra a panaszokra, melyektől a pénzügyi és kereskedelmi körök hangosak. Szaporodnak a női csempészek A kalapbavart valuta és az amerikai visszaváudorlő dollárjai A csempészet ma mór nem az a biztos, jó „foglalkozás", mint még rövid idővel ezelőtt, de a nagy valutáris különbség azért még ma is sok embert csábit j arra, hogy megkíséreljen az országból kicsempészni a megengedettnél nagyobb összeget. Érdekes jelenség, hogy többnyire nők foglalkoznak a pénzcsempészéssel, mert ugylátszik, biztosabban tudják elrejteni a határon élcsempészni szándékolt összegeket. Suboticán a vámhatóság az utóbbi időben sok ilyen csempészetnek jött a nyomára, mert az itteni határállomáson mind gyakrabban kísérlik meg a megengedettnél nagyobb összegnek Magyarországba való kivitelét. Jellemző, hogy az utolsó napokban leleplezett csempészek legnagyobbrészt nők, akik 1000— 10,000 dinár közötti összegeket akartak kicsempészni az országból. De elfogtak egy olyan nőt is, aki 36.000 dinárt okai kicsempészni a határon — a kalapjába vnrrva. Azonban rajtavesztett, a pénzt elkobozták és čt magát szí goruan megbüntették. Az utóbbi napok legnagyobb arányú csempészését azonban kedden leplezte le Bosko Nikolics suboticai vámtiszt, aki letartóztatta (Jzléber István Amerikából visszatért magyart, aki 15 évig élt Amerikában és most ottan megtakarított pénzét, 390 dollárt és 44.000 dinárt akart kivinni a határon. A vámvizsgálatnál azonban letartóztatták, pénzét elvették és addig őrizetben marad, amig 50.000 dinár pénzbírságot le nem fizet. Nisicsics kiiliigymieiszter Bánffyval és Sztamhulmszkivel tárgyalt Gesifbeis Beogradból jelentik : Nincsics külügyminiszter Beogradba érkeztekor a pályaudvaron öt váró újságírók előtt néhány szűk szavú nyilatkozatot tett. Arra a kérdésre hogy megakadályozhatta volna Jugoszlávia, hogy Drinápoly tö rök kézre kerüljön, N ncsics vállat vont, majd hozzátette : Ha elküld ünk volna 2000—3000 ezer katonát Szkutariba s Csónakba lehet hogy nem jött volna ennyire. Azt is közölte Nincsics a sajtó képviselőivel, hogy Genfben megbeszéléseket folytatott Bánffy Miklós magyar külügyminiszterrel, Sztambuiinszki bolgár miniszterelnökkel és Tosti olasz külügyi államtitkárral. A „Vreme" jól informált forrásból eredő értesülése szerint Bánffy magyar külügyminiszterrel a jugoszidv-magyar határ kiigazításáról tárgyalt N ncsics. Ezt a kérdést Magyarország a Népszövetség elé vitte és döntőbíróság kirendelését kérte. A bolgár miniszterelnökkel a bolgár komiiácsi bandiknak délszerbiai betöréseiről és a keleti kérd sröl tanácskozott a jugoszláv külügyminiszter. Drinápoly visszakerülése Törökországhoz Bulgáriái még súlyosabban érinti, mint Jugoszláviát. Bulgária a maga számára szeretné Drinápolyt és igy az uj bolgár-török határ előnyeit Bulgária nem fogja kihasználhatni. Drinápoly elvesztése felborította, vagy legalább is nagyon megnehezítette az összes bolgár-török szövetségi terveket. Ezt Sztambulinszki genfi magatartásából erősen ki lehetett érezni. Nagyon valószínű, hogy a keleti kérdés újabb fordulata hozzá fog járulni a Bulgáriával fennálló konfliktus könnyebb és békésebb elintézéséhez. Az olasz Tostival az adriai konvenciók körül folytak a tárgyalások. Valószínűnek látszik, hogy az olasz iskolák kérdésében meg egyezés jött létre Nincsics és Tosti között. Görögország végső ellenállásra készül Tferáciáfoan Athén gyászol — Ellentétek Kemal pasa és a szultán között A nagyhatalmak a Kemal pasához intézett meghívással egyidejűleg az athéni kormányhoz is hivatalos felszólítást intéztek, hogy Kemal pasa beleegyező nyilatkozata után a Tlírádéban levő görög csapatokat azonnal vonják vissza. A görögöknek Thráciából teljesen ki kell vonulniok, mihelyt a vegyes bizottság, amely előreláthatólag a kisázsiai Budaniában ül össze, megállapítja Thrácia és Görögország uj határait. A nagyhatalmak jegyzékét a francia követ nyújtotta át Kalogeropulosz miniszterelnöknek, aki még az éjszaka miniszteri tanácskozást hivott egybe. A miniszterelnök tanácskozott Konstantin királlyal is. A nemzetgyűlés, amelynek első ülését október 2-ra tűzték ki, állítólag már előbb fog egybeülni. A szövetséges hatalmak jegyzéke, mely hétfőn érkezett meg Athénbe, az egész ország lakosságára teljesen lesújtó hatással volt. A középületekre és nagyon sok magánházra kitűzték a gyászlobogót. A mulatókat. nyilvános helyeket bezárták, az utcákon tüntető tömegek Konstantin király lemondását követelik. Venizelos hivei pedig heves támadást kezdtek a kormány ellen. Egész Görögországban elrendelték az ostromállapotot. Az athéni rendőrség uj összeesküvést fedezett fel Konstantin király ellen. Több. mint kétszáz embert, akik részesek az összeesküvésben, letartóztattak. A görög kormány a párisi kompromisszum és a nagyhatalmak jegyzéke dacára utolsó támadást akar intézni Kemal pasa ellen európai földön. A görög kormány semmi körülmények között sem hajlandó Thráciái és Drinápolyt harc nélkül átengedni a törököknek. Tlrráciában az athéni l kormány az ellenállásra százötvenezer embert akar mozgósítani. Kemal pasa a szultán ellen ^ Bonyodalmat okoz a keleti probléma megoldásában a nagyhatalmaknak az a kívánsága is, hogy a két török kormány egyezzen meg egymással s igy Törökországot a békeértekezleten csak egy bizottság képviselje. Az angorai és konstantinápolyi kormány egyesülését megnehezíti az a körülmény, hogy Kemal pasa ellensége V. Mehmed szultánnak s ebben a fölfogásában annyira hajlithatatlan, hogy nem is válaszolt arra az üdvözlő-táviratra, amelyet a szultán küldött neki s amelyben Kemal pasát leglenköltebb tábornoknak nevezte. Minthogy azonban Kemal nem a dinasztia ellensége, hanem csak Mehmed szultán személye ellen van kifogása, aki az ő hite szerint lehetetlenné vált az izlám szemében a mohamedánok ellenségei irányában tanúsított barátságos viselkedése miatt s minthogy Kemal a szultán helyébe a trónörököst akarja uj kalifának megtenni, a kérdést talán nehézség nélkül lehetne megoldani, legföljebb a békeértekezlet tolódnék el hosszabb vagy rövidebb időre. A szultán és Kemal közötti ellentétek még az 1919-ik évből származnak, amikor a békefeltételek ellen harcoló Kemal pasát a szultán halálra ítélte. A konstantinápolyi török lakosság a szultánhoz most memorandumot nyújtott be, amelyben a halálos ítélet megsemmisítését kérik. Lázadás Mezopotámiában Konstantinápolyból jelentik: Az angolok elleni felkelés Mezopotámiában egyre nagyobb mérveket ölt. A kurd fejedelem fegyverbe szólította a lakosságot és Mezopotámia jelentősebb helységeit megszállta. Megvertek egy városi tanácsost és eiitélték verekedésért'1 Néhány nappal ezelőtt zivatar tombolt végig Szlavónia fölött, Ősi-: jeken is elemi erővel dühöngött aj szélvihar és a jégeső. A szörnyű zi-; vatar, éppen az utcán lepte meg, sétálás közben Jaksics János városi tanácsost, aki gyorsan födél alá me-i nekült, nem vette észre, hogy éppen! a kommunista alapon álló Munkás-' Otthon kapujában /fill, moha sajtó-! ban, (társadalmi térem és a városi j közgyűléseken a legelkeseredettebb; harcokat szokta yivni a Munkás-i Otthon ellen. Jaksics János, amint észrevette) tévedését, a szakadó esőben éli akarta hagyni politikai ellenfeleinek1 tanyáját, azonban már elkésett,! mert a munkásotthonbeliek észre-! vették. Két hirhedett kommunistaagitátor: Reich József és Pavosevicsi Adél nyomban a kapualjba siettek) és szóváltásba keveredtek ellenfelükkel. Jaksics kitért mindenféle el-! vi vitatkozás elől és a végén kije-, lentette: — Rablókkal, akiknek nincsenek; elveik, nem vitatkozom! A két kommunista erre nekiron-l tott a városi tanácsosnak és elver-! ték. A megtámadott városi tanácsosi sem maradt azonban adósa támadói-' nak és ugyancsak osztogatta a nyak-! leveseket jobbra-balra, végül pedig) elmenekült s később feljelentette: támadóit.. A mai tárgyaláson a megvert vá-! rosi tanácsos az affér okául azt hozta föl, hogy Reich és társai haragudtak rá nemcsak kommunistaelle-! nos magatartása miatt, de azért is,; mert éppen arra a napra kértek tőle: engedélyt gyűlés tartására, amit ő! nem engedett meg. Több tanú kihallgatása után To-, palovics dr. biró bűnösnek mondotta: ki mindkét verekedőt és ezért Reich' Józsefet 3 napi fogházra, a megvert; városi tanácsost, Jaksics Jánost 2! napi fogházra és 200 korona pénz-, birságra Ítélte. Reich megnyugodott az ítéletben, a városi tanácsos föl- Iháborodva jelentette be fölebbezé-J ■ sét. A jóvátétel teljesítésére1 moratóriumot kér Magyarország Budapestről jelentik: A jóvátételi1 bizottságtól a. magyar kormányhoz érkezett sürgető jegyzékre a kor-; inány eddig még nem adott konkrét; választ. A kormány tiltakozó jegyzéket intézett a nagyhatalmakhoz, amelyben a jóvátételi bizottságnak Budapestről való visszahívását kérte, rámutatva azokra a subros anyagi terhekre, amelyeket a bizottság ottartózkodása Magyarországnak okoz. A jóvátétel ideje hétfőn járt le. A budapesti jóvátételi bizottság tagjai, valamint a magyar kormány megbízottai közt ebben a tárgyban folytatott megbeszélések szorosan ősz-! szefüggnek a magyar kormánynak a nagyhatalmakhoz intézett vála-s szávai, amelyet Valkó Lajos kereskedelmi miniszter és Korányi Tri-, gyes báró csütörtökön visznek Pá-i risba. Korányi, állandóan Parisban: marad és átveszi Valkótól a külföldi jóvátételi tárgyalások vezetését. Illetékes helyen arról a válaszról, amelyet Valkó és báró Korányi Parisba visznek, a következőket köz-, lik: A magyar kormány tudomásul veszi a jóvátételi bizottság jegyzé-i kében megjelölt határidőt, a fizetési Ü kötelezettséget azonban a mai kö X I
