Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-24 / 261. szám
Ara 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol. évfolyam szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM« Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési árs negyedévre 93* —dinár SZERKESZTŐSÉI: Kralja Atsxandra-uika 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palota) Esnek az árak Hőnapok, vagy talán esztendők óta az újságok hasábjain keser* vés panaszok zokognak a drágaságról s hosszú idő után ma először írjuk le óvatosan és félve, hogy esnek az árak. Jaj, hogy gyenge szavunk el ne riassza a várva-várt áresést, nehogy úgy járjunk, mint amikor rekkenő hőség idején a tűrhetetlen kánikuláról kezdőnk Írni s mire a papíron megszárad a tinta, zuhogva ömlik ez eső. . írjuk ]e tehát a bűvös szókat, hogy esnek az árak. A búza éra huszonöt százalékkal, a kukorica harminccal olcsóbb mór, az élő sertés is huszonöt-harminc koronával olcsóbb lett kilónként. Örvendezzünk feleim, esnek az árak. Igaz, hogy a hús ára nem követi az élő állatok árét, ma is olyan drága, mint a múlt héten volt, a zsir pedig még drágább, a liszt sem akarja tudomásul venni, hogy olcsóbb lett a búza s nem lett olcsóbb a tűzifa, a burgonya, a tej, a ruha sem. Až életünk tehát époly drága, ha nem drágább, mint eddig volt, ajkunkon nem némulhat el a panasz s szivünkben nem halkulhat el az elkeseredés. Miért hogy minden áremelkedés a szegény ember gondját te tézi s hogy az árak esése nem enyhíti azt a terhet, amelyet a dolgozónak kell viselni, hogy magát és családját föntarthassa ? Ha a dinár értéke esik, a következő percben drágább lesz á hús, a kenyér. Ha a búza ára emelkedik, kisebb s drágább a zsemlye, drágább a hús, a zsír. S most mér körülbelül két hét óta tart az áreső tendencia s a piacról, mészárszékből, lisztesboltból táplálkozó szegény még mindig nem érzi, hogy többet ér az a pár garas, amivel verejtékes munkáját megfizetik. ' Mi igazán nem vagyunk azok, akik a gazdasági élet törvényein szuronnyal, állami beavatkozással akarunk változtatni. A gazdasági szabadságtól, a szabad versenytől várjuk az árak kialakulását. Most azonban mégis azt kel! kérdeznünk, hol az állam, hol a hatóság ? Miért tűri, hogy az olcsóbb búzából is drága lisztet legyünk kénytelenek vásárolni, miért nincs szava az ellen, hogy a hús akkor is drágul, amikor az élőállat olcsóbb ? Kétségtelenül végtelen fontos, hogy az SHS királyság beleavatkozik-e és milyen feltételek mellett a keleti problémába. Érthető tehát, ha a politikusok erről napokon át tanácskoznak. De miért nincs egyetlen intézkédés sem arra, hogy az életet tegyék olcsóbbá, hogy a fogyasztók részére is biztosítsák a gabona, a hús áresésének előnyét. Ha ez az árasés átmeneti, akkor az átmeneti időre. Hol a kormány? — kérdezzük és kérdezik velünk a nélkülöző, küzdő milliók. És megfeledkezünk róla, hogy a kormány igen is itt van és intézkedik. Mikor már kezdünk bízni az olcsóságban, jön a kormányzat s mint a jó, de szigorú apa, felvilágosit és figyelmeztet bennün két, hogy ne legyünk dóré remények rabjai, ne izgassuk magunkat hiú és csalóka optimizmusba. Kezdünk bízni az olcsóbbodásban, s jön a figyelmeztetés hideg zuhanyával a kormány, felemeli a postatarifát. Mi olcsóságot várunk s a kormány drágít. Kiki azt drágítja meg, amit tud, a kormánynak nincs búzája, nincs élőállatja, megdrágítja tehát amije van. Felemeli a vasúti és postatarifát, emeli a behozatali vámot és az adót, megdrágítja tehát a termelést, az életet. A posta-tarifa emelésre jó indoka is van az államnak. Kell a pénz a hadseregre, tehát a termelő munka szempontjából majdnem teljesen improduktív célra. Elképzelhető ezek után, hogy" a külföldön mennyit ér majd annak az államnak a pénze, amelyben legdrágább a vasút, legdrágább a posta . . . S könnyű ezek után megjósolni, hogy milyen sajnosán rövid ideig Tehet arról írni, hogy esnek az árak . . . Profics a sombon kongresszuson bont zászlót — A vajdasági radikális-párt szakadása — A vajdasági radikális párt soraiban nagy várakozással tekintenek a párt október elsejére Somborba öszszehivott kongresszusa elé. Beavatottak szerint ez a kongresszus for- Idulópontotfog jelenteni a vajdaságiradikális párt működésében, sőt egyesek szerint az országos politikára is nagy kihatással lesz a kongresszus. Minden jel arra mutat, hogy a vajdasági radikálisok között fog megtörténni Protics Sztoján zászlóbontása. Protics-nak sok nyílt hive volt eddig is az egyes vajdasági radikális szervezetekben, különösen a bánáti radikális pártban. De Bácskában is vannak nagyszámú hivei Protics politikájának, igy az egész sombori pártszervezet, Novisadőn Klicin Mita és Hadzsi Koszta nem kis számú hivei, a szuboticai radikális párt egy része is inkább Protics felé hajlik. A Szerémségben is volnának hivei. A bánáti radikálisok egy küldöttsége nem rég felkereste Proticsot, hogy a sombori nyílt fellépést megbeszéljék, a vezérre] való tanácskozás eredményéről azonban semmi sera szivárgott ki a nyilvánosságra. A kongresszuson, melyen a szerémségi kiküldöttek is résztvesznek, szóba fog kerülni a vajdasági érdekek védelmére a párton belül külön blokk alakítása. A kongresszus előtt, szeptember 29-én és 30-án Somborban bizalmas értekezletek lesznek, melyeken el fog dőlni, hogy megtörténik-e a pártszakadás. Sztojkov Mózes bűnei a vármegyei közgyűlés előtt — „Beográdban is van korrupció“ —• Bácsmegye kinevezett törvényhatósági bizottsága szombaton délelőtt tartotta meg a júliusban elhalasztott közgyűlését Zomborban. A julius 20-iki közgyűlést még dr. Sztojkov Mózes, az azóta fogságba jutott alispán hivta össze, s ezt minden áron meg is akarta tartatni, noha nyilvánvaló volt, hogy a kirobbant panamavádakat szóvá teszik ezen a közgyűlésen. Júliusban a belügyminisztérium, amely már ekkor tudott Sztojkov bűneiről, telefoni rendelettel akadályozta meg a közgyűlés megtartásét. Ezzel a vármegye .autonómiáját megsértette ugyan, de megakadályozta, hogy a büszke vármegye bizalmat szavazzon a szélhámos alispánnak. A júliusi közgyűlés tárgysorozatára 720 tárgyat vett fel Sztoijjkov, ez a tárgysorozat máig még ®247 tárggyal bővült, úgy hogyf közel ezer ügyről határozott a mai közgyűlés. Azonban sem a gazdag Programm, sem a tárgysorozaton szereplő pikáns ügyek nem vonzották valami túlságosan a bizottsági tagokat, akik feltűnően kis szómban jelentek meg. A közgyűlésre eljött Beogradból Alexijevics Mita, a B. B. B. osztályának főnöke s ott voltak szinte teljes számban azok a szkupstina-képviselők, akik megyebizottsági tagok is, még pedig dr. Radonics, dr. Proddnovics, Pécsics, Evetovics, Szimics, Siacsics képviselők. A tisztviselői zöld asztalnál mér az uj tisztviselők ülnek : Kupuszárevics főjegyző, dr. Jagedics főügyész. A régi főtisztviselők közül csak Terzin György tanfelügyelő és dr. Petrovics főorvos van jelen. A legnagyobb érdeklődés természetesen dr. Vlaskalin Milorád jelentésének felolvasásátelőzi meg, noha mór a közgyűlés megnyitása előtt köztudomású, hogy ez állandó: Választmány javaslata az lesz, hogy bizottságot küldjenek kJ, amely vizsgálja meg a Vlaskalin jelentésében foglaltakat s ezek alapján a további teendőkre nézve tegyen javaslatot Az állandó választmánynak ezt a határozatát pénteken késő éjszakáig tartó konferenciózások előzték meg s ezeken állapodtak meg abban is, hogy a bizottságban négy radikális, három demokrata s két szocialista vesz részt. A főispán igazolása A közgyűlést dr. Bagarszki Lázár főispán nyitja meg s nyomban a megnyitás után felolvassa a belügyminisztérium levelét,amelyJ ben a minisztérium igazolja, hogy dr. Bugarszkynak a Sztojkov afférben semmiféle szerepe nem volt. A közgyűlés a miniszteri leve-* let tudomásul veszi"! Az uj alispán programmja Felolvassák a belügyminiszter leiratát dr. Radisics Lázár volt zombori polgármesternek alispánná történ kinevezéséről. A főispán indítványára az uj alispánt küldöttség hívja meg a közgyűlésre. Mig a küldöttség odajár, a közgyűlés megszavazza az alispán; illetményeinek rendezésére vonatkozó javaslatot. Az alispánt éljenzéssel fogadják s dr. Radisics nagy figyelem-; mel hallgatott székfoglalót tart.. Hangoztatja, hogy nem mint párt-j politikus, hanem mint tisztviselő: foglalja el állását. Főtörekvése nemzetiségre való tekintet nélkül megvédeni a polgárok jogait. Azt akarja, hogy a tisztviselők megfelelő fizetést kapjanak s vége legyen a vármegyében a korrupciónak. Konstatálja, hogy a vármegyének nincsenek megfelelően képzett tisztviselői. Első dolga lesz beutazni a vármegyét, a községek anyagi helyzetét akarja rendezni s kulturális feladataik megoldásához hozzásegíteni. Félretesz minden párt- és egyéni szempontot s ezt követeli a tisztviselőktől is. Éhez kéri a vármegye közönségének támogatását. Az alispán beszédét megéljenzik s hozzáfognak a tulajdonképeni programm letárgyalásához. A király nászajándéka Dr. Petrovics vármegyei főorvos azt az indítványt terjesztette elő, hogy a király esküvője aikalmá-. bői a községek által a vármegye nászajándéka címén felajánlott húsz millió dinárt, amelyet a községek be is fizettek, fordítsák egy nagyszabású vármegyei köz> kórház építésének a céljaira. A javaslat szerint a kórházat Som Lapunk mai száma 20 oldal —-------
