Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-23 / 260. szám
2. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1922. szeptember 23. Beograđi hang a Magyar Párt programjáról A vajdasági politikai körök állítólag Kincsének megelégedve vele Abeogradi sajtó érdeklődése napról-napra élénkebben fordul a magyarság politikai szervezkedése felé. Legújabban a „Növi List" péntek esti számának első oldalán ismerteti a Magyar Párt Sentán elfogadott programját. Az ismertetés tiz pontban foglalja össze a magyarság követeléseit, nem teljesen kimerítően és néhol nem is pontosan. A program ismertetése után megjegyzi a lap, hogy vajdasági politikai körökben a program ugyan rossz benyomást tett, mert a magyarok követeléseit sok tekintetben nagyon időszerűtlennek és tulhajtottnak találják. Hogy kik azok a vajdasági politikai körök, akik annyira túlzóknak tartják a magyar párt köve teleseit, nem nyilatkozik a beogradi lap. Mi inkább arra volnánk kiváncsiak, hogy a beogrcd politikai köröknek mi a véleménye. De arról a szóbanforgó újság egyáltalán nem tesz említést. Ezen kívül még a Vajdasági Nyugdíjasok Egyesülete özv. Czéhner Andorne vezetésével nagyszabású akciót indit úgy Suboticán, mint a vidéken is a nyugdíjas vasutasok segélyezésére. Az akcióba bele fognak vonni minden társadalmi és jótékonysági egyesületei, bogy az minél nagyobb sikerrel járjon. A közelebbi teendők megbeszélése céljából a nyugdíjasok szombaton délután értekezletet tartanak és biznak benne, hogy a társadalom meg fogja hallani kérő szavukat. A MépssSvetség mégis tárgyaiéi fogja a kisebbségi kérdést Zürichből jelentik: Bánffy Miklós róf magyar külügyminiszter a Népszövetség előtt tett nyilatkozatáról a Journal de Génévé megállapítja, hogy a nyilatkozat azzal az eredménnyel járt, hogy a Népszövetség a legközelebbi tárgyalások napirendjére tűzi a kisebbségi kérdést és azt az eddiginél komolyabban fogja fontolóra venni. A lap szerint Bántfy fejtegetései különösen a semleges államok delegátusaira voltak nagy hatással, mi után a magyar külügyminiszter a kisebbségek helyzetére vonatkozólag egész sor írásos bizonyítékot terjesztett élő a Népszövetségnek, különösen a romániai íöldbirtokreform végrehajtása következtében előállt helyzetre vonatkozólag. A kémkedési por tanai A monstre-por fctárgyalá'sáaak hetedik Kapja — Varga György dr. és társai pőréket* a bíróság megkezdte a* tanuk kihallgatását Koldulnak a nyugdíjasok Társadalmi akció indul meg a nyugdíjas vasutasok érdekében A nyugdíjasok helyzete naprólliapra tarthatatlanabbá válik és különösen a vasutasok sorsa kilátástalan azon uj rendelet következtében, hogy csak azok kaphatják meg nyugdijukat, akik igazolni tudják S. H. S. állampolgárságukat. Amint már jelentettük, a suboticai városi hatóság a legnagyobb jóindulattal kezeli ezeknek a nyugdíjasoknak az ügyét ’és már eddig is igen sok nyugdíjas vasutasnak adott ki a város olyan illetőségi bizonyítványt, aminek alapján a vasutigazgatóság folyósítja az illetményeket. Miután azonban ilyen bizonyítványt a város csak azoknak adhat ki, akik tnár 1910. lelőtt költöztek Suboticára, sok nyugdíjas nem juthat illetőségi bizonyítványhoz. Eddig mintegy ezer család kérelmét kellett visszautasítani, mert nem volt megállapítható itteni illetőségük. Úgy ezek a nyugdíjasok, mint azok az esküt tett magyar nyugdíjasok, akiknek ügye rendezésére a magyar kormány hivatott, most a tél beállta előtt az éhezés veszedelmének vannak kitéve, miután ezek részére már nem folyósították a szeptemberi nyugdijat sem és nincs is kilátás arra, hogy illetményeiket megkapják. Kétségbeejtővé teszi ezeknek a szerencsétleneknek a helyzetét az is, hogy a magyar kormány nem engedi át őket Magyarország területére, miután nem birja el a beözönlő állami nyugdíjasok súlyos terhét. így bekövetkezett már az a nagyon elszomorító jelenség, hogy a minden jövedelem és támasz nélküli nyugdíjasok egyrésze már koldulásra szorul. Ezeket a szerencsétleneket, akik egész munkás életüket az állam szolgálatában töltötték el, most öreg napjaikban a szemérmes szegények közül a koldusok sorába taszította a mostoha sors. Ilyen körülmények között érthető, hogy a nyugdíjasokról való gondoskodás halaszthatatlanul sürgőssé vált. Pénteken délelőtt a vasutas nyugdíjasoknak egy küldöttsége járt a polgármesternél és a városi főügyésznél azzal a kérelemmel, vegyék fel ezeket a nyugdíjasokat is az ellátatlanok közé, amire nézve illetékes helyen megnyugtató Ígéret hangzott .el, ■- - - •Pénteken, a tanúkihallgatás első f napján csak a hivatalból megidézett tanuk jelentek meg a biróság előtt. Ezeknek a kihallgatását be is fejezték. Szombaton — a tárgyalás nyolcadik napján — a védelem tanúit hallgatják ki és ezzel — minden valósziniiség szerint — ezen a napon befejezést is nyer a bizonyítási eljárás a kémkedési perben. A vád- és védbeszédek, valamint az xtéletkihirdetés a jövő hétre marad. A pénteki főtárgyalásról alábbi tudósítás számol be. Pavlovics István elnök reggel kilenc órakor nyitja meg a főtárgyalást és a már kihallgatott vádlottak közül Szedlár József vasúti igazgatósági távírda ellenőr, vádlottat szólítja a biróság elé és kérdést intéz' hozzá vallomásának arra a részére vonatkozóan, hogy egyszer észlelte, hogy az egyik távirda-apparátuson az árammutató feltűnően erős nyomást mutatott, mire megkérdezte Kelebia állomást, hogy mi ennek az oka és azt a választ kapta, hogy Budapesttel beszélnek. Szedlár József: Kérdeztem Kelebiát és Kelebia mondta, hogy össze van kötve Budapesttel. Többet azonban nem tudhattam meg, mert amikor felvilágosítást kértem, a felhívott nem adott több választ. Hogy valóban Budapesttel volt-e a gép összekötve, azt nem tudom. Ezt mondták. Az elnök ezután Demeter Aladár vádlotthoz intéz kérdést, hogy az ö vallomása szerint lehetetlen volt Budapesttel összeköttetést létesíteni, anélkül, hogy ez nyomban észre ne vegyék. Demeter Aladár: Nem is lehetett. Az, amit Szedlár észlelt, lehetett esetleg a táviróvezetékek érintkezése, vagy talán a pályaudvar is össze lehetett kapcsolva. Most még Hajdú József vádlotthoz intéz kérdést az elnök a Horváth által megsemmisített chiffre-kuics ügyében és megmutatja neki a Pálffy Gyula gyógyszerésznél lefoglalt chiffre-kulcsot. Hajdú József: Ilyenféie forma volt. Ezután tért át a biróság a tanuk kihallgatására. Első tanúként Pánics Antal vasút* igazgatósági osztályfőnök jelent meg a biróság előtt. A vádlottakat látásból ismeri. Beosztott hivatalnokok voltak, de az ő osztályán nem dolgoztak. Elbocsájtottak sok tisztviselőt a vasúti szolgálatból, mert nem tettek esküt. Elmondja, hogy a titkos irattárhoz nem juthatott hozzá tisztviselő. Magarásevics Sándor dr. és Singer Béla dr. védők intéznek kérdéseket a tanúhoz, aki kijelenti, hogy a menetrend közlése nem hivatalos titok, valamfnt a grafikon, sem titok. Azt báí-l ki lemásolhatta. Pospefc Ferencnek megbízása volt grafikonok készítésére. Magarásevics Sándor dr. védő kéri ennek jegyzőkönyvbe vételét. Elmondja ezután a tanú, hogy a mozdonyok állásáról minden hivatalnok tudhat, de esetleg más is juthat adatokhoz. Belső hivatalos ügyekről azonban nem szerezhetett senki tudomást. Magarásevics Sándor dr. védő: A menetrendek meg lettek küldve idegen vasutigazgatóságoknak? Pánics: Igen. Szedlár József vádlottra vonatkozóan kijelenti tanú, hogy a távirda osztályon működött mint ellenőr, de ő maga nem táviratozott. Dr. Bélics védő kérdésére kijelenti, hogy a vagonok számáról pontos kimutatást készíteni nem lehetett. Veresbaranyi Mihály vádlo'tt: A lávirda-osztályról nem lehetett chiffrével táviratozni, mert ott voltak állandóan a cenzorok. Pánics: A cenzor nem figyelhet meg minden egyes gépet, az viszont ki van zárva, hogy a gép kopogásának hangjáról nem lehet megái lapítani, hogy chiffre-táviratot adnak-e le. Ahol- tiz gép van működésben, ott nem lehet pontosan tudni, hogy a tiz gép közül melyik mit ad le. Veresbaranyi Mihály vádlott: Ki van zárva, hogy ahol tizenöten vannak együtt, onnan chiffre-táviratot adjon valaki le titokban. Ignácz Gyula vádlott kérdezi, hogy a kocsikimutatás és mozdonykimutatás titkos-e vagy nyilvános? Tanú: Nyilvános. Ezután még Jakab Sámuel vádlott intéz kérdést a tanúhoz, amivel kihallgatása véget ért. Most Karakasevics Gábor rendőrfőkapitány jelenik meg a biróság előtt, mint tanú. Az elnök felszólítja, hogy adja elő az ügy felfedezését és mindent, amit az ügyre vonatkozóan tud. Karakasevics Gábor rendőrfőkapitány a nyilvánosság kizárását kéri, mert enélkül hivatalos titok elárulását követné el. Uszkokovics Ilia államügyész indítványozza a nyilvánosság kizárását. Skalier Lovró dr. védő a védelem nevében ellenzi a nyilvánosság kizárását. Varga Gr orgy dr. vádlott szintén a nyilvános tárgyalást kéri. Piskulics Zvonimir dr. védő kifejti, hogy amennyiben hivatalos titokról van szó, kérni kell a belügyminiszter hivatalos titoktartás alól való felmentését. Ezután a biróság határozathozatalra vonul vissza és rövid tanácskozás után Pavlovics. elnök kihirdeti a .biróság határozatát, mely szerint táviratilag 'kérni fogja a belügyminisztert, hogy ebben az esetben oldja fel a rendőrfőkapitányt a hivatalos titok megtartása alól. Tillinger György főkapitány-helyettes a következő tanú. Elmondja, hogy ő is részt vett Karakasevics Gábor főkapitánnyal együtt a Varga-féle bűnügy nyomozásában. A bizonyítékok beszerzésére nézve, éppúgy, mint; , a főkapitány, a hivatalos titoktartásai I kötelezettsége alapján nem tehet val-.j f lomást, a bünpör többi anyagára; nézve azonban igen. Október 28-iká.rfc I megtudták, hogy Ignácz Gyula többször átment Magyarországba és ezért' még aznap este letartóztatták. Ignácz; a két első nap nem akart vallani, csak a harmadik napon tett részletes' vallomást, aminek alapján mégj ugyanaznap letartóztatták dr. Varga-; Györgyöt, akinél házkutatást; is tar-j tottak, amely azonban negativ ered-} ménnyel járt. A tanúvallomásokról) többnyire Jovanovics kapitány vette) fel a jegyzőkönyvet. Két ízben volt je-j len Ignácz kihallgatásánál, mely al-j kálómmal ugyanazt vallotta, mint! amit a jegyzőkönyvek tartalmaznak,’ A vádlottakat nem bántalmazták ésj nem szuggerálták, hogy mit vallja-j nak. ^ i Dr. Singer Béla védő: A vádlof-j tak azt mondják, hogy mindig éjjel; hallgatták ki őket. Elnök: Az állam fokozottabb védel-i mérői szóló törvény megengedi a vád-; lottak éjszakai kihallgatását. Dr. Singer védő: Ignácz feleségét is letartóztatták. Igaz-e, hogy azt mondták Ignácznak, szabadonbocsájt»1 ják a feleségét, ha mindent bevall. Tillinger: Nem tudok róla. Dr. Bélics védő kifogásolja, hogy egyik jegyzőkönyvet nem íratták alá a. vádlottal. Dr. Skalier védő: Tud-e arról, hogy Veicziget kórházba kellett szállítani ?; Tillinger: Mikor a vonattal meghozták, láttuk, hogy rosszul van. Ekkor elhívtuk hozzá a rendőrorvost, másnap kihallgattuk és azután kórházba szállíttattuk. Az elnök engedélyével ezután aj vádlottak intéznek kérdést Tillinger; főkapitány-helyetteshez. Dr. Varga: Méltóztassék a kapitány urnák megmutatni az első kihallgatásomról felvett jegyzőkönyvet, mely? szerint mindent tagadtam. Ezután a kapitány ur kihirdette előttem az előzetes letartóztatásról szóló végzést, melyet Jovanovics kapitány urnák diktált. Miért nem adott át első vallomásom után az ügyészségnek, holott a kapitány urat, mint ezt a jegyzőkönyv igazolja, figyelmeztettem, hogy a rendőrségnek nem állt jogában en-i gém tovább fogva tartani. Tillinger kapitány kijelenti, hogy 3. vizsgálat érdekében nem adta át azonnal az ügyészségnek. Dr. Varga: November 4-én este ll'j órakor rendőr vitte le a kulcsár szo-j bájába újabb kihallgatás végett, dhoi, Tillinger kapitány is jelen volt és lát»; ta, hogy a kulcsár támogatta, a másik; kezében pedig bot volt, mert nem tu-i dott járni. Tillinger kapitány kijelenti, hogy-, egyizben sem volt a kulcsár szobájában dr. Varga kihallgatásánál. Nem, tud arról, hogy a gyanúsítottakat bántalmazták volna, vagy vallomásukban befolyásolták volna őket. Pálffy Gyulát nem zárták pincehelyiségbe, mert a pince a városház központi fűtésére szolgál. .Pálffy Gyulát még; Pancsevóról ismeri. Bizonyosnak tartja, hogy ha ő maga nem ismeri be bűnösségét, azonnal szabadonbocsá» tották volna. Lehet, hogy Ignáczot egyik, a souterrainban levő, a rendőrlegénység fegyelmi büntetésére szolgáló zárkában helyezték el, mert a rendőrségi börtön már megtelt, ezek a cellák azonban nem olyan borzalmasak, mint Ignácz elmondja', ö, egyik vádlottat sem bántalmazta ősi ily módon n,em akart beismerő valló-:
