Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-23 / 260. szám
1922. szeptember 23. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. mást nyerni, mert tizenegy évi rendőrtiszti szolgálat után tudja, hogy az ilyen vallomásoknak semmi értékük sincs. A bíróság Tillingert vallomására megesketi. Szretijkovics Borivoj őrnagyot hallgatták ki zárt tárgyaláson. A következő tanú Miladinovics Szlobodán rendőrkapitány, aki a vádlottak letartóztatása idején mint csendőrhadnagy teljesített szolgálatot. Elmondja, hogy mint csendőrhadnagy hivatalosan érdekelték a határátlépési ügyek és ezért jelen volt dr. Varga György, Ignácz és Pálffy Gyula? kihallgatásánál. A főkapitány kérésére, minthogy magyarul is tud, a kihallgatásoknál tolmácsolta a vallomásokat. A jegyzőkönyvet a vallomásoknak hiven vették fel, a vádlottadat nem bántalmazták és a vallomást nem szuggerálták. Ignácz Gyula: Igaz-e, hogy le akart dobni a nyitott ablakon és a főkapitány megérkezése akadályozta meg ebben ? Miladinovics kapitány: Nem igaz, az ablak nem volt nyitva és nem akartam ledobni az ablakon. Ignácz: Igaz-e, hogy a hadnagy ur jobbkezén egy nagyköves gyűrűvel arculütött? Tanú: Nem igaz. Dr. Varga: Mondja meg a kapitány ur, mikor volt az én kihallgatásom. Tanú: Éjjel. Varga György dr. további kérdéseire, a bántalmazásokra és kínzásokra vonatkozóan tagadóan válaszol. Pálffy Gyula vádlott is intéz kérdést a tanúhoz, amivel kihallgatása véget ért. Az elnök ezután kérdést tesz fel a tanú megesketésére. Az ügyész kívánja megesketését. Dr. Skalier és dr. Singer Béla védők ellenzik. A bíróság — rövid tanácskozás után — elrendeli tanú megesketését. A védők semmiséget jelentenek be. Ezután Vukics Franjo rendőrkapitányt hallgatják ki, aki szintén kijelenti, hogy a vádlottakat nem bántalmazta és nem tud arról, hogy mások bántalmazták volna. Dr. Varga kihallgatásánál a főkapitány szobájában rajta kívül Gregoricsevics, Jovanovics kapitányok és Miladinovics csendőrhadnagy voltak jelen. Ez a kihallgatás este 11 órakor történt. A védők kérdésére, valamint a dr. Vargával és Ignácczal történt szembesítés során ismételten kijelenti, hogy nem tud a bántalmazásokról. A tanút megesketik. Jovanovics Vászó rendőrkapitány a következő tanú, aki elmondja, hogy először Ignáczot tartóztatták le és nála egy vasúti rendeletét, valamint a becskereki postások névsorát találták. Dr. Vargát két nappal később hallgatták ki. A kihallgatás éjfél után történt. Az első kihallgatásoknál dr. .Varga tényleg nem akart vallani és azt kérte, adják át az ügyészségnek. A kihallgatások tolmácsok utján történtek. Miladinovics kapitány is tolmácsolt. A vádlottakat nem befolyásolták. Mikor Vargát Ignácczal szembesítették, ez észrevehetőleg mély benyomást tett dr. Vargára, aki diktálni kezdte vallomását. Elnök: Dr. Varga önre hivatkozott és azt mondta, hogy ön nem bántotta. Tud-e arról, hogy mások bántalmazták. Jovanovics kapitány kijelenti, hogy nem tud a bántalmazásokról. Vargát az éjszakai kihallgatás után nyolc nappal látta ismét, de nem tud róla, hogy támogatni kellett volna. Igaz, hogy a vizsgálóbíró a rendőrségen hallgatta ki a vádlottakat, de megmondták nekik, hogy a vizsgálóbíró előtt állnak. Vörösbaranyi és Demeter örömüknek adtak kifejezést és azt mondták, hogy igy legalább gyorsan kiszabadulnak. A jegyzőkönyveket minden, esetben felolvasták a vádlottaknak és a tolmács lefordította nekik. Hogy ki volt a tolmács az egyes kihallgatások alkalmával, azt nem tudja pontosan. Rendszerint a detektívek tolmácsolták a vallomásokat. A bíróság Jovanovics kapitányt vallomására megeskette. Ezután az elnök a tárgyalást felfüggesztette. A tanúkihallgatásokat szombaton reggel fél D órakor folytatják. György herceg hajthatatlan Találkozni akar a királlyal — A kormány a legerályesebb rendszabályokra készül a herceg ellen — Állítólag megfosztják hercegi rangjától lag értesítette a külföldön tartózkodó Sándor királyt és Pasics miniszterelnököt és egyuttal előterjesztést tett a koronatanács összehívására. Ez a koronatanács valószinüleg október közepén fog összeülni és véglegesen le fogja zárni a kinos ügy aktáit. A Tribuna szerint a koronatanács Ítélete előreláthatóan nagyon szigorú lesz. A Vreme azt Írja, hogy végső megoldásként azt is tervbe vette a kormány, hogy György herceget tovább ellenkezése esetén megfosztja az uralkodóház tagjait megillető összes jogaitól és ekként a királyfi egyszerű állampolgárrá válik. György herceg ügye egyre bonyolódik és szünet nélkül foglalkoztatja a kormányt. A királyfi péntek délelőtt újra meglátogatta Timotijevics helyettes miniszterelnököt, aki közölte vele a kormány tegnap ismertetett határozatát, hogy apanázsát csak Nisben folyósítják számára. György herceg erre ismételten közölte Timotijevicscsel, hogy nincsen szándékában Beográdot elhagyni, mielőtt a királylyal nem lép személyes érintkezésbe. Egyébként is Beogradban marad mindaddig, amig öszszes követeléseit nem teljesitik. Minthogy a királyfi azt is hozzátette, hogy elhatározása megmásíthatatlan, a kormány rögtön távirati-Kemai pasa. megállt Kosistantinápoly előtt Ágyn-csata helyett szó-csata less — Veszélyben a szultán trónja Musztafa Kemal megállt a semleges vonal határán és bevárja a szövetségesek válaszát arra a követelésére, hogy a szövetségközi hadsereg ürítse ki Konstantinápolyt és Tráciát a Marica folyóig Törökországhoz tartozónak nyilvánítsa. Ha a válasz kedvező lesz, akkor az angorai kormány leül a zöld asztalhoz és tárgyalni fog a többi függő kérdésről. Ha a szövetségesek, különösen Anglia, ragaszkodnak ahhoz, hogy üljenek le tárgyalni, mielőtt ebben a kérdésben végleges választ adnak, akkor állítólag Musztafa Kemal fenntartja magának a cselekvés szabadságát. Konferenciát hívnak össze Berlinből jelentik: A Vossische Zeiiung-nak jól értesült párisi olasz helyen szerzett információi szerint a keleti tárgyalások tegnap incidenssel kezdődtek. Lord Curzon ugyanis a tárgyalás megkezdése után tiltakozott az olasz nagykövet jelenléte ellen, később azonban ettől az álláspontjától eltért, minthogy délután Poincaré, Curzon és Sforza már együtt dolgozhattak és szakértőkkel értekezhettek. A tanácskozásról kiadott hivatalos kommüniké szerint megállapodtak abban, hogy Angolország, Olaszország, Franciaország, Japán, Görögország, Törökország, Románia és Jugoszlávia részvételével általános konferenciát fognak összehívni. Oroszországot a konferenciából kizárják, mert a szovjetkormányt hivatalosan még nem ismerték el. Államcsíny készül a szultán ellen Becsből jelentik: A konstantinápolyi angol főparancsnok felhívást intézett Kemal pasához, hogy ne lépjen a semleges területre. Kemal válaszában a következőket intézte: Ha a szövetségesek megengedték a görögöknek, hogy a Dardanellákon átkeljenek s a tengerről bombázzák a török városokat, mi majd meg fogjuk találni a szükséges eszközöket e támadás elhárítására. Ha meg akarnak akadályozni abban, hogy átkeljünk a Dardanellákon, ezt Anglia részéről tett ellenséges lépésnek fogjuk tekintem. A római Mondo jelentése szerint ,Konstantinápolyban a nacionalisták \dllamcsinyt készítenek elő a szultán 'ellen. Kemal pasa öt hadosztályt indított a Márvány-tenger partján fekvő ismid ellen. Ezek közül hármat Kaloperma és Halikasszár körül összpontosított. Az Iron Duke angol páncélos hadihajó Csanakkal szemben vetett horgonyt. Csicserin az angolok terjeszkedése ellen Berlinből jelentik: Csicserin a Rul cimü berlini orosz lap munkatársa előtt ezeket mondotta Oroszországnak a Dardanellák kérdésében elfoglalt álláspontjáról: — Az egész mohamedán világ követeli, hogy Konstantinápoly Törökországé legyen. Ehhez Oroszország is hozzájárul. Nem szabad a tengerszorosoknál egy másik Gibraltárt teremteni. Oroszország őszintén kívánja a békét, de nem tűrheti, hogy az agresszív angol hatalom tovább terjeszkedjen Oroszország szomszédságában. A tengerszorosok kérdését az 1921. márciusában megkötött moszkvai szerződésben rendezték. Ebben Törökország és Oroszország kijelentik, hogy Konstantiné poly a török birodalom fővárosa, a kereskedelmi hajózás szabadságát pedig a Fekete-tenger államainak Dardanelia-bizottsága fogja ellen őrizni, anélkül azonban, hogy ez a bizottság érintené Törökország szuverén jogait. Jugoszlávia álláspontja Bécsből jelentik: A Times jelentése szerint a bolseviki csapatok megszállták a török határ egy részét. Eddig 12.000 főnyi angol katonaság érkezett Konstantinápoly elé, amely rövidesen 30.000 főre fog szaporodni. Három divízió angol katonaság legközelebb indul a Dardanellákhoz. Bécsi diplomáciai körökben az a vélemény, hogy bár Jugoszlávia cáfolja a mozgósításról szárnyra kelt híreket és Nincsics külügyminiszter angol és francia lapok tudósitói előtt kijelentette, hogy Jugoszlávia nyugodtan várja be a szövetségesek döntését a keleti kérdésben, a hangulat mégis nagyon nyomott, mert az a vélemény, hogy Jugoszlávia semmi körülmények között sem tűrheti el, hogy Törökország javára Európában területi változások történjenek, pedig tartani kell attól, hogy a szövetségesek kénytelenek lesznek a sevrési szerződést revízió alá venni, Kemal ragaszkodik Konstantinápolyhoz és Tráciáboz Prágából jelentik: á Daily Mail jelentése szerint' Kemal pasa Pellais francia tábornoknak, aki Szolimába érkezett, kijelentette, hogy hadsere* gét már csak néhány napig tudja visszatartani további akciótól, azzal a biztatással, hogy konferencia ül! össze, Mangania városban. Kemal kijelentette, hogy a szövetségeseknek meg kell adni a török hadseregnek a jogot Konstantinápoly és Trácia megszállására. Ha a konferencia aí törököknek ezf. a jogát nem ismeri eí békés utón, úgy Törökország fegyveresen veszi birtokába a tengerszorosokat és Tráciát. A török hadsereg erre minden pillanatban kész. Kemal szerint lehetetlen, hogy a görög hajók szabadon közlekedjenek a tea-« gerszorosokon, mig Törökország saját hazájában ne kapjon ugyanilyen jogokat. Pellais tábornok a Kemallalj folytatott tárgyalások után annak az; impressziójának adott kifejezést á Daily Mail tudósítója előtt, hogy Kemal pasa újabb iegyveres akcióra készül. Anglia védi a semleges zónát Párisi jelentés szerint a francia és olasz csapatok kormányai utasitásá-j ra a semleges zónából teljesen kivonultak. Az angol kormány ezzel] szemben szilárdul elhatározta, hogy. Csanakot a tengerszorosok uralkodó-] pontját nem engedi át a törököknek, Harrington tábornok csapatait meg* erősiti, legutóbb újabb 12.000 főnyi angol katonaság szállt partra Kis-? ázsiában. „ ’ Kemal pasa az angolok fenyegetői magatartása dacára is folytatja a ka.-] tonai előkészületeket a semleges zó-, na eilen. A Dardanellák kisázsiaí partját hetvenezer főnyi török kato-i naság szállta meg.Trácidban a törölj tisztek 25.000 főből álló irregularis* csapatot szerveztek meg Trácia éi. Drinápoly ielszabaditására. , Uj ipartelepek létesülnek A város nem akar ingyen telket adni! az uj gyárüzemek részére i A szeptember 25-én megtartandó» városi közgyűlés tárgysorozatában kétí gyáralapitás terve is szerepel. Ez annál örvndetesebb, mert a suboticai: ipar fellendülését jelenti és mindenképpen hozzájárul a város gazdasági: fejlődéséhez. Figyelemreméltó, hogyj mindkét alakuló gyárüzem Sándor külvárosban kiván gyárépületet léte->j siteni, ami már az uj sándori vül'a-íj mosvasuti vonal kiépítésének követ-f kezménye. j Szakemberek véleménye szerint a. suboticai gyárváros is Sándor felé fog4 kiépülni, annál is inkább, mert a Su-í botica közkórházi vasútállomás és al; villamosvasút alkalmasak arra, hogy! a gyárüzemek termékeit könnyű szer-! rel elszállítsák. Az uj gyárak Suboticától kérnek in-: gyen telket a gyár céljaira. Klein Géza-cég festék- és lakkgyárat akar l'é-> tesiteni, a másik pedig a Vujkovics-Í féle famegmunkáló telep, amelynek?] tulajdonosa saját találmánya gőzeké-] jenek előállitásárt uj gyárat akar alapítani. A lakkgyár a városi közkőr-] ház melletti telken, a gőzekegyár pedig a Pátria szérumgyár mellett épülne fel. " ; A tanács a közgyűlés elé azt a ja.*, vasJatot terjeszti, Ihogy a város enged-, je át a kért telkeket, azonban nem in-' gyen, hanem a mai viszonyoknak megfelelő eladási árért. A kérelmezők arra hivatkoznak, hogy más városok is támogatják az, ingyen telek-átengedéssel és egyéb' városi terhek elengedésével az ipart.! Maga a suboticai városi tanács is el-j ismeri ezt, azonban a város rossz; anyagi helyzetére való tekintettel] mégis szükségesnek tartja a telkek vé-f telárának megfizetését. 1 Ebben a kérdésben igy a kiszélesi-N tett tanácsra háramlik a döntés-. Ki-i vánatos volna, hogy a suboticai ipar] fejlesztésének elve gyözedelmesked-; jék a város anyagi érdekei felett. vj
