Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-19 / 256. szám
Ara 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétion délben Előfizetési ár* negyedévre 9C* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-uüca 4 ssám alatt TELEFONI SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 a Kiadóhivatal: Kralja Alenaadra-nlica 1 (Lslback-palota) A párt és a sajtó A sentai nagygyűlést végighallgató, végig éljenző tömeg nyugalomban és csöndben szétoszlott az elnöki felszólítására. A gondo lataink azonban ne oszoljanak szét. A nagygyűlés tanulságai ne múljanak el a nagygyűlés megtartásával. Ha meg kell erősödni k küzdelemben, ha meg kell keményedni az elhatározásban, mindig forduljunk vissza a sentai ősz szetalálkozás fakulhatatlan emlékéhez. De, még azt se. Ne engedjük emlékké válni, tartsuk meg örökélő valóságnak. Ami eddig volt, a készülődésnek, nekikezdésnek volt az ideje. Lehettek tévedések, előfordulhattak botlások — emberek voltak a magvetők — ezek legyenek mind a múlté, csak a tanulságait mentsük ót a nagygyűlés nagy vízválasztóján. De meg kell érteni mindenkinek s megértjük, ezt hirdetve mi ma* gunk is, hogy akinek magyarsággal való törődését sem az egyéni érvényesülés, sem a haszonlesés nem zavarják meg, annak csak egy kötelessége van, csak egy kötelessége lehet, hogy minden egyéni szemlélődést, minden kü* lön utakon járó nézetet rendeljen alá a magyarság egyetemes érdekeinek. A nagygyűlésen született meg a politikai magyarság, a magyar kisebbség néma szervezetlenségéből. Az újszülött kezét nem Irányozhatja az egyik vélemény jobbra, a másik baira. A vélemények lehetnek eltérők, de az akarat legyen egységes s a cselekvés gyűjtse magába az egész magyarság energiáját. A nagygyűlésen elfogadott határozati javaslatban a politikailag megszervazkedö magyarság hálás szavakkal mond köszönetét a sajtónak támogatásáért és segítségéért. Úgy érezzük, a jugoszláviai magyar sajtónak egyetlen orgánuma sem mehet el szó nélkül e köszönet mellett Azzal az objek* tivitással nézzük a magunk munkáját, amivel kötelességünk nézni a másét. S így mondjuk: a jugoszláviai sajtó az itt élő magyarság részéről valóban rászolgált a köszönetre és hálára. Ez a sajtó volt az, mely életrehivta a Magyar Pártot. A magyar sajtó rázta fel álmos közönyéből, fáradt nekibusulásábol ezt a magyarságot, ez vert bele önérzetet, faji büszkeséget, ez bátorította fajtájához való ragaszkodásában, ez termelte ki azt az atmoszférát, melyben a Magyar Pórt elhivatása lelkrszükséggé vált s ez hívta össze Senta piacára Jugoszlávia magyarságát. Mi magunk sokszor álltunk kemény harcban. Félreértés gyakran köt belénk, rosszhiszeműség sokszor akar elgáncsolni, de mi sem irtóztunk attól, hogy ha botlást, vagy tévedést láttunk, rámutassunk, még akkor is, ha a tévedő jószándékot kellett megbántani. Ritka alkalom volt, amikor reagáltunk a vádakra. Mert azt tartottuk, amennyi erőt a sajtó reprezentálni tud, amennyi tekintélyt tud adni munkájával és eredményével a magyarságnak, azt csorbítatlanul adja is a magyarságnak s ne tékozolja drága kincs-energiáját spektaku!um-civódésokra. Nem kételkedhetik senki abban, hogy a magyar sajtó minden orgánuma elvégezte azt a munkát, amit joggal elvárhatott tőle a magyarság. Egyik korábban kezdte, Még teljes egy hónap választ el bennünket a szkupstina őszi ülésszakától. Mióta — ezelőtt hat héttel — nyári szünetre mentek a honatyák, maguk után megoldatlan kérdések tömegét hagyva, fontos események játszódtak le úgy a bel- mint a külpolitika frontján. A külpolitikában a marienbódi és beográdi tanácskozások után, amelyek a kisantant szerződés elmélyítését hozták magukkal, a népszövetségi tanács kozások, melyeken a kisebbségi kérdésekben sikert, Magyarország felvételének kérdésében kudarcot vallott a kissntant, a közel kelet óriási jelentőségű kérdéseiben kell a kormánynak állástfcglaJni — parlamenti ellenőrzés nélkül. Ma már nem titok, hogy nemcsak egyszerű diplomáciai lépésekről, hanem esetleg a béke vagy háború kérdéséről is szó lehet. A hivatalos és félhivatalos nyilatkozatok és cáfolatok mind azt bizonyítják, hogy a kormány és a külügyminiszter Jugoszláviát közvetlenül érdekelt félnek tekintik a Balkán-félsziget minden területi kérdésében és minden eszközzel igyekezni fog megakadályozni, hogy a törökök tráciai területi aspirációi kielégülést nyerjenek. Ilyen fontos elhatározások előtt ál! a kormány, amelynek pedig belső, parlamenti helyzete teljesen bizonytalan. Nem akarunk arról, beszélni, hogy a jelenlegi Pasics kormány hivatkozhatik-e a közvélemény többségének bizalmára, ezt a kérdést pontosan amúgy is csak egy általános választás tudná eldönteni. De az pontosan megá’jspitható hogy a parlamentben még saját pártkoaliciójára sem támaszkodhátik teljes bizalommal. másik későbben jött, egyik több megfontoltsággal, másik hangosabb követelésekkel, egyik szükebb téren, másik az ország egész magyarsága előtt, de mindegyik a magyarságért, a magyarság jogainak érvényesüléséért harcolt. Amig nem volt meg a Magyar Párt, a sajtó volt egyetlen fóruma a magyarságnak. Most, hogy magalakult a Pórt, szükségképen átveszi a sajtótól ezt a nehéz, ezí a felelősségteljes szerepet. A magyarság bizonyára továbbra is joggal számithat a magyar sajtóra s amennyivel könnyebb lett a Magyar Pórt megalakulásával a sajtó terhe, annyival legyen bátrabb, eredményesebb, önzetlenebb a segítésben s támogatásban. A parlamenti szünet legfontosabb belpolitikai eseménye a zagrebi konferencia és a nyomában támadt zűrzavar a kormánypártok soraiban, kérdésessé tették a koalíció további fennmaradását. Ä demokratapártban Davidovics és nagyszáma hívei a mai kormányrendszar ellenfelei közé számíthatók. A radikális pártban még nem tisztult annyira a helyzet, de a régi outsider, Protics Sztoján felnyomulása arra mutat, hogy elérkezett az idő a párt erőinek átmentésére — egy újabb kormány koalíció számára. A politikában egy hónap sokszor túlságoson is hosszú idő uj csoportosulások megteremtésére. A parlament összeüláséig élénk belpolitikai mozgalmakra van kilátás. A sort a demokrata párt holnaputáni ülése fogja megnyitni. Politikai körökben aggodalommal nézik a várható belpolitikai eseményeket. Mindig több és több hang hallatszik, amely az ellentétek elsimítását követeli, személyi áldozatok árán is. Remélik hogy október I5-ig sikerülni fog! a válságot megoldani vagy elhá-| ritani, nehogy a parlamenti vi-ji szonyok ziláltsága az ország külpolitikai súlyát kisebbíthesse. A Politika éles támadása Nincsics ellen. Beogradból jelentik : N'ncsics külügyminiszternek a Mntin-ban megjelent és a sajtóiroda által már megcáfolt kijelentése a törökök balkáni aspirációi ügyében beográdi politikai körökben kinos feltűnést keltett. A „Politika" szerint parlamenti körökben az a .vélemény uralkodik, hogy a ju-Igoszláv diplomáéi vezetése nagyon rossz kezekben van. Feltétlenül szükségesnek tartják a dipiomácia fokozottabb ellenőrzését. Ezért az utóbbi időben az állandóparlamenti bizottság terve — mely egyszer már megbukott — ismét előtérbe került. Elsimul a demokratapárt válsága Beogradból jelentik : A Tribuna jelentése szerint a demokrataklubban az a terv merült föl, hogy Timotijevics, Krsztely, Zserjav miniszterekből álló bizottság közvetítsen Pnbicsevics és Davidovics között. Általában az a vélemény, hogy szükségtelen pártszakadást előidézni, hiszen már Davidovics is arra a véleményre jutott, hogy csak fegyverként használták föl az iníellektuólisok kezében. A Novosti is hosszabb cikkben foglalkozik a demokraták válságával. Megállapítja, hogy a párt uj elnökévé sokan Krsztelyt jelölik. Ribar házelnök lemondásának kérdése csak a parlament első ülésén fog eldőlni, de biztosra veszik, hogy nem maradhat meg helyén. Már utódjáról is sok találgatás folyik a demokrata pártban. Október 5-én ül össze a szkupstina Beogradból jelentik : A kormány hivatalosan értesitette a szkupstina elnökségét, hogy október 5-ére kívánja a parlamentet összehívni. Ribar házeinököt október elejére várják vissza Beogradba. Diplomáciai. tárgyalások Beogradban Beogradból jelentik : A beográdi görög ügyvivő fölkereste Gavrilovicsot, a külügyminiszter helyettesét, akivel hosszasan tanácskozott a közeli kelet kérdéséről. Később Sir Eduard Yung angol követ és a francia ügyvivő is kü!ön-különtárgyaltakGavriloviccsal. Keddre várják vissza Beogradba Krsztely Sztanics és Miletics minisztereket. Rögtön megérkezésük után minisztertanács lesz, [amely a keleti kérdéssel fog foglalkozni. A rokkantak elégedetlenek Hétfőn a rokkantak egy küldöttsége jelent meg a miniszterelnökségen, ahol Pribicsevics miniszter fogadta őket. A küldöttség memorandumot nyújtott át a rokkantak sérelmeiről és követeléseiről. Felemelik a nyersbőr kiviteli vámját A kormány egyik legközelebbi ülésén határozni fog a nyers és feldolgozott bőrök kiviteli vámjának felemelésével. Az ország nyers bőrkivitele általában eddig nem volt túlságosan nagy, feídol-I go zott bőrkivitel pedig egyáltalában nem volt. A „Pravda“ a borvámok felemelésével párhuzamosan azt követeli, hogy az élőmarha kiviteli vámját is emeljék fel, hogy igy megakadályozzák az élőmarha kivitel növekedését. politika Kis és nagy válságok — Békítési kísérletek Pribicsevics és Davidovics között — Október 5-én összeül az országgyűlés
