Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-17 / 254. szám
Ara 1 dinár» 2 lei, & márka, 1 sokol. SMEGYEI XXIII. évfolyam Sssbotica, vasárnap 1922. szeptember 17. 254. szám Kegjelcuik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben ÍELEí'OM SZÁM: íiedóMvatr.l 8—58, szerkesztőség 5—10 BBMHEm—BB—1BH Előfizetési ári negyedévre 90* —dinét Uj Pusztaszer Mikor pedig vége lön a harcnak s o dús föld népét rabigába kányszeritette a harcos magyarság, összejövének a vének és a pusztaszeri síkon megalkották az Uj haza első alkotmányát. A hon foglalás munkája ezzel vált teljessé, Amit megszerzett a fegyver, azt meg kellett őrizni az értelemnek. Az Is honfoglaló munka, amit tez itt élő magyarság a sentai fő téren ma végrehajt. Uj hazába sodort bennünket a történelem. A régi rög, a régi otthon, a régi sírdomb mind itt van velünk. Ezt a levegőt szívtuk ezelőtt is, ez az ég borult ránk, ez a föld takarta el apáinkat, — a hazánk lett mégis rr.ás. S most meg kell alkotnunk a magunk alkotmányát: az uj hazában, az uj életviszonyok és uj hatalmasok közt meg kell teremtenünk azt a keretet, azt a jogi formát, mely soha nem ütközik össze az uj ország rendjével s mely mégis alkalmas lesz arra, hogy minden magyar kulturlehetőséget, minden magyar iparkodást tetté, cselekedetté, eredménnyé neveljen fel. Ez a legnagyobb probléma, a mit azonban mégis úgy kell megoldani, hogy ne szenvedjen csorbát egyik se: engedelmeskednünk kell az uj állami rendnek, de hűségesnek keli maradnunk fajunkhoz. A magyar politikának hordozni kell minden magyar érdekét s az nem magyar érdek, hogy az államhatalom bizalmatlanság gal fojtson el minden olyan kísérletezést. mely díszére és javára szolgálna, ha istápolná. A magyar fajban rendkívüli kulturértékc-k szunnyadnak. A magyar par&szt lelke föl nem tárt bányája a kulturlehetőségeknek. A magyar — fájdalom, legtöbb* szőr csak akkor, ha a viszonyok rákényszeritették — a gazdasági harcokban is derékül megállja a helyét. Alkotás,-teremtés, kultúra^ a kenyér bősége, a szépnek élet rehivása, államalkotó készség és államot feníartó erő — ez mind, mint bölcsőben a gyermek, a magyar faj jövendőjében szunnyad Áz az állami igazgatás, melynek főprincipiuma a többtermeíés, nem vesztegethet el ennyi értéket. A magyarság politikai szervezkedésének célját igy is meg lehet fogalmazni : meg akar teremteni és meg akar védelmezni minden olyan életföltételt, amelyek a magyarság kulturális, politikai és gazdasági kifejlődésének kedveznek. Ez a demokrácia álláspontja is. Aki elítéli a nemzetiségi szervezkedést, ismerje el a demokra SZERKESZTŐSÉG« Kralja Alexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexaudra-ollca 1 (Lelbach-paloia tikus szervezkedésnek jogosultságát. S a Magyar Pártnak nincs egyetlen olyan követelése sem, amelyik a legnemesebb és legtisztultabb demokrácia szempontjainak nem felel meg. A Magyar Párt programja ellent nem mondó tartalommal tölti ki a vidovdáni alkotmánynak ama rendelkezéseit, amelyek az állam polgári egyenlőségről, a szabadságjogokról szólnak. . . . Nem hordanak véres kardot körül a hírnökök. Nem harcra jön tárából. De elhozta magával szó* össze Senta piacán a magyarság, ciális problémáit, melyeket Hanem békés munkára, megértést kérő elhelyezkedésre s egy kérő követelés hangoztatására, mely engedelmességet ígér és álampolgári jogokat kér. Nincs fegyverünk más, csak a jog, nincs védelmünk más, csak az igazság. Uralmi helyzetéből kisebbségi helyzetbe zuhant a magyarság s uj életviszonyai közé nem hozott el semmit régi hatalma fegyvernem oldottak meg régi urai s elhoztí magával fajtájához való ragasz kodását, melyet az életviszonyod még őszintébbé, melegebbé t exisztenciát teremtővé és ronv bolóvá tettek. Legyen áldás ezen a munkán teremjen nyomában jólét és fakadjon elégedettség s az utódok hálája szentelje meg az ui pusztaszeri vezérek verejtékét. Hogyan nyomoztak a kémkedési perben? Befejezték Ignácz Gyula kihallgatását — Vörosbaranyi Mihály vallomása — Visszavonják a rendőrségen tett vallomásukat — Azzal védekeznek, hogy kényszer hatása alatt vailottak — Vádolják a nyomozást végző rendőrkapitányokat A főtárgyalás harmadik napja a kémkedési per hardélelőtt és délután Szombaton, madik napján, folyt a tárgyalás. A vádlottak közül eddig Varga György dr.-t, Ignácz Gyulát és Veresbaranyi Mihályt hallgatta ki a biróság. Hátra van még tizenöt vádlott és a tanuk kihallgatása. A csütörtöki első tárgyalási napon Pavlovics István elnök a beidézett tanukat, azzal bocsájtotta el, hogy szombaton jelentkezzenek. A tanuk kihallgatására azonban még nem kerülhetett a sor és az elnök kedd délelőtti 9 órára idézte be újra a tanukat. Az ezután sorra kerülő vádlottak kihallgatása ugyanis sokkal gyorsabb tempóban fog haladni, mint Varga György és Ignácz Gyula kihallgatása s igy remélhető, hogy kedden áttérhet már a biróság a tanuk kihallgatására. A szombati főtárgyalást délelőtt fél 9 órakor nyitotta meg Pavlovics István elnök. A hallgatóság ismét utolsó helyig megtöltötte a termet s feszült figyelemmel kiséri a rendkívül érdekes tárgyalás menetét. Szombatra Igndcz Gyula másodrendű vádlott, Varga György dr. volt írnokának kihallgatása volt soron, de mielőtt az elnök bevezettette a terembe, még néhány kérdést intézett Vargához, a fogházban irt, már tegnap közölt levélre vonatkozóan. Ignácz Gyula kihallgatása Ezután Ignácz Gyula kihallgatása kezdődik meg. Ignácz Gyula elmondja, hogy akkor került Varga György dr. irodájába, mint ügyvédi írnok, amidőn állását a vasútnál elvesztette. Hoszszasan adja elő ottani működését, ismerteti azt is, hogy mi módon tanulta meg a titkos jegyű (chiffre) irás kulcsát. Kijelenti, hogy nem voltak politikai összejövetelek sem Varga lakásán, sem Varga irodájában. Völgyi János dr. járt Varga irodájában, de másról mint nyugdijigényéről nem beszélt. Azt beismeri, hogy közvetítette Varga leletezését Sachs Zoltán szegedi bankhivatalnokkal, aki tudomása szerint a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár tisztviselője volt. De tagadja, hogy akár Sachs, akár Jankovics ezredes lakásán volt. Egyáltalában minden vallomását, amelyet a rendőrségen tett, visszavonja, mert a rendőrségen vallomását életveszélyes fenyegetéssel és veréssel csikarták ki tőle. Az elnök délelőtt 11 órakor 15 percre szünetet rendel. A titkos irás Szünet után Ignácz Gyula a Chiffre iabc-ről beszél, i Elmondja, hogy azt egy délulján betanulta, anélkül azonban, hogy azt valaha is Írásra használta volna fel. Ha annak idején szöveget is irt volna ezzel a sifrirozott írással, úgy még ma is tudná, holott most már csak éppen úgy tudja elmondani sorrendben, ahogy annak idején megtanulta a képeslapról. Folyékonyan el is mondja a chiffre abc-t. Elnök: Miért volt érdeke, hogy a képeslapot elolvassa? Ignácz: Tisztán csak azért tanultam meg a chiffret, mert tetszett és érdekelte a dolog. A rendőrségen pedig csak azért adtam ki a chiffrekulesot, mert megígérték, hogy ebben az esetben szabadlábra helyezik a feleségemet. Ez meg is történt. Ignácz elmondja a rendőrségen történt megkinzását Elnök: Hogy lehet az, hogy a rendőrségen tett vallomása és a főtárgyaláson vallottak között ilyen nagy eltérések vannak? Ignácz: A vallomások közötti eltérésnek az az egyetlen oka, hogy a rendőrségen veréssel és életveszélyes fenyegetésekkel kény szeritették ki belőlem a vallomást. Elnök: Ki bántalmazta a rendőrségen, a legénység, vagy pedig a rendőrtisztek? Ignácz: A legénység részéről nem volt bántalmazásban részem, hanem a rendőrkapitányok annál súlyosabban megkinoztak. 1921. októben 31-én este, nyomban letartóztatásom után egy szült, nedves és piszkos pincezárkába dobtak. Miután már hűvös éjszaka volt és én könnyű ruhában voltam, annyira átíáztam, hogy később, amikor felvitiek a rendőrfőkapitány szobájába, a fogaim vacogtak és nem tudtam beszélni. A kihallgatásomat eszközlői rendőrkapitány a kezével intett a szobájában tartózkodó Vukics és Javanovics rendőrkapitányoknak,, valamint Miladinovics cseudörhad-i nagynak, mire azok kimentek a szc-í bából. Ekkor a rendőrkapitány megkezdte a kínzásokat. Előszörí háttal a fal mellé állított, úgy hogy i a sarkam és a fejem érintette a falat. A kapitány balkezével lejemet teljes erejével a falhoz ver-: deste, jobb kezével pedig a szivemet boxolta. Ez mintegy tíz percig tartott, amíg elájultam. Mikorj magamhoz tértem, a rendőrkapitány felolvastatott egy feljelentést] és megkérdezte, hogy beisme-i rem-e a benne foglaltakat. Kijeién tettem, hogy az teljesen alaptalant és tisztán csak bosszú müve. Erre) leültetett a földre, rámparancsolt,j hogy vessem le a cipőmet és arii-i kor ez megtörtént egy másfél!} centiméter átmérőjű bottal ütné kezdte a talpamat és a lábszára-1 mat. Addig ütlegelt igy, ómig a, bot darabokra nem tört és ö telje-, sen ki nem merült. Elnök: Mennyi ideig tarthatott: ez? Ignácz: Körülbelül 25—30 percig. Ezután a rendőrkapitány kiment a szobából, engem a földöm hagyva. Csakhamar utána bejött Miladinovics csendőrhadnagy egy, ugyanolyan bottal és mivel mégj ekkor sem akartam vallani, folytatta az ütlegelést, ö azonban már> nem csak lábszáramat és talpamat verte a bottal, hanem az oldalamat, fejemet és nyákszirtemet is. Később felállított és a bottal a lábujjaimat akarta összeroncsolni. Utána pedig a kezével, amelyen egy nagy, köves fémgyűrű volt a Lapunk mai száma 20 oldal
