Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-16 / 253. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ T922. szeptember 16. 3 olđšL volt a célja, hogy lelki pressziót gyakoroljon reám. Kérem Jovanovics kapitány urat is kihallgatni, hogy a városházén hallgattak ki. Elnök: Levelezeft-e valamelyik Vádlott-társával? Dr. Varga: Nem leveleztem, csak egy levelet akartam Írni. Elnök: (felmutat egy levelet.) Ezt a levelet ön irta ? Dr. Varga: Igen. Dr. Szkalier védő és dr. Varga a büntető perrendtartás 313-ik szakasza alapján tiltakozik a levél felolvasása ellen, minthogy annak tartalma nincs összefüggésben a bűnüggyel. Uszkokovics Hija államügyész Itéri a levél1 felolvasását, miután az megerősíti, hogy a rendőrség előtt tett egész vallomása megfelel a valóságnak. Az elnök tanácskozásra vonul vissza a bírósággal és 15 percre fölfüggeszti a tárgyalást. A fogházból kicsempészett levél. Rövid tanácskozás után a bíróság elrendelte a levél felolvasását. Feszült figyelem között olvassa Pavlovics István elnök a levelet, melynek tartalma a következő: márc. 7. Kedves (Pajtás! Maiakat megkaptam a lappal együtt. Körülöttem minden rendes, csak a bánkódás, a ífbnd nagy. Feleségem azt' üzente, hogy Miatov úgy káromkodott, mint egy betyár, amikor meghallotta, hogy Skalier is meg van bizva. Ennek a megbízatása valamennyiünkre jó hatással , lehet, mert ami előnyt a vizsgálóbíró előtt, mint ennek puszipajtása az érdekemben elérhet, ez bizonyosan nektek is biztosítja ezt az előnyt. Megbízása csak a vizsgálóbíró előtti és illetve a vádtanács elnöke! ! előtti eljárásra terjed ki. Nálam és 1 illetve nálunk az ügyvéd csak arra jó, hogy sürgessen és személyes barátsága általi csfkarjdn ki számunkra előnyt, egyébként mi magunk vagyunk a fiskálisok. Ha mi nem tisztázzuk kellő időben a helyzetet, akkor nincs a világnak az a fiskálisa, akii rajtunk segíteni tudna, mert a főtárgyalás és az ügyvédek ottani, szereplése csak komé* dia. nem egyéb színházi előadás; nál. Nekem ugyan nem volna szükségem ügyvédre! Azért ti ne válv biztassatok ügyvédet! H. tegnap azt mondotta, hogy a feleségét már még a múlt szerdán elszállították és hogy az a hír, hogy a szerbeknek [három járás kivételével — gondolom a titeli. zsablyai és újvidéki (?) járás kivételével — egész Bácskát ki kell iiriteniök. Ezt az öreg Mészáros is beszélte, de gondolom, hogy neked (is elmesélte. T Bizonyos izgalom vett rajtam erőt, hátha 17-ig üt a szabadulás Órája. Szeretnék már ismét olvasni valamit a határmegállapitó bizottságfél. Engem ez izgat legjobban. Azt mondom neked és fogadom, hogy ha egyszer a hatalom a kezemben lesz, azt a sok álhazafit és lesipuskás embert, aki csak akkor hazafi, ha nincs veszély, nagyon meg fogom szégyeniteni. ölel A levél felolvasása után kérdi az (elnök Vargától: — Beismeri, hogy maga irta ezt gT levelet? Varga: Beismerem. Elnök: Kinek irta? Varga: Ignácz Gyulának. Elmondja, hogy Ignácz hallotta a feleségétől, hogy ő (Varga) felfogadja Skaljer ügyvédet, kérdezte, hogy, 5 változtasson-e ügyvédet? Két ízben üzente ezt neki, azonkívül küldött néhány kivágást lapokból. Elnök: Mire értette levélben azt, hogy »hátha 17-ig üt a szabadság órája«? Varga: Arra értettem, hogy akkor jár le a vizsgálati fogság törvényben megállapított tartama. Elnök: Mire vonatkozik a levél ezen kitétele: »Álhazafi, lesipuskás,« — akikpt, ha a hatalom a kezében lesz, nagyon meg fog szégycaitcni. Mire értette ezt? Varga: Nagyon bántott, hogy fogságunk alatt a családjainkat senki sem részesítette támogatásban. A fiskálisoknál pedig azt vettem észre, hogy egyáltalán nem sürgették a dolgot. A titkos jegyű (chiffre) Írásra vonatkozóan intéz most kérdést az elnök, mire vádlott azt feleli, hogy azt olasz hadifogsága idejében, időtöltésből, egy hadifogolytársával, dr. Perényi Jenővel együtt megtanulta. Vele együtt állítottam össze — mondja Varga — a chiífre-kuicsot. Ilyen chiffre-el irtunk egymásnak leveleket és levelezőlapokat. Egy ilyen levelezőlapot haza is hoztam, amelyen véletlenül a chiffre-kules is rajta volt. Ez a levelezőlap eltűnt. Hogy mikor, azt nem tudom. Ha a chiffre ugyan az, amit Ignácz Gyula a rendőrségen bemutatott, akkor csakis az lehetett, amit Olaszországból hoztam. A Pálffy Gyula pancsevói gyógyszerésznél megtalált chiffre-kulcsról nemt tudok semmit. Varga György vallomását, amely a csütörtöki és pénteki tárgyalási napot teljesen igénybe vette, azzal fejezi be, hogy azt amit tett. mint jogász nem tekinti bűncselekménynek, mert akkor, amikor elkövette, az országhatárok még nem voltak véglegesen megállapítva, a békeszerződés még nem volt ratifikálva, viszont a Millerand-féle kísérőlevél értelmében a végleges határmegállapitásnál hat árkiigazítások lehetősége nem volt kizárva. Ha azonban a bíróság arra az álláspontra helyezkedik, hogy amit tett az mégis bűncselekmény, akkor ez a cselekmény két részre osztandó. Ha folytatólagos bűncselekmény, akkor az állam belső rendjéről szóló törvény csak arra a részre alkalmazható, amely ennek a törvénynek hatálybalépése után követtetett el. Végül engedélyt kér az elnöktől, hogy a többi vádlott kihallgatása alkalmával jegyzeteket készíthessen. Az elnök megadja az engedélyt. Ezzel Varga György dr. kihallgatása véget ért. Az elnök a főtárgyalást berekesztette s bejelenti, hogy szombaton reggel fél 9 órakor kezdődik a folytatólagos főtárgyalás, déli 12-ig és délután három órától estig. A Balkára viharfelhői Kis Ázsiából a Balkán félsziget felé közeledik a háborús veszedelem A kisázsiai harctér eseményei, különösen pedig a törökök további aspirációi iassankint felrázták közönyösségéből a jugoszláv, különösen a szerb politikai közvéleményt, amely eddig meglepő nyugalommal és nemtörődömséggel szemlélte a már két éve folyó görög-török háborút. A háború konzekvenciáját csak annyiban vonták le, hogy megállapították, hogy a háborúskodó Görögországot egyelőre nem lehet felvenni a kisantantba. Beogradban túlságosan bíztak a nagyhatalmak tekintélyében, akik meg fogják tudni gátolni, hogy a Dardanellák körül megbomoljon a Sevresben kicirkalmazott egyensúly. Senki se merte hinni, hogy Musztafa Kemal pasa sikerrel tudjon szembe szállni a nagyhatalmak akaratával. Hiszen az egész jugoszláv politikának, mint az összes győztes államok politikájának is alapköve, kiindulópolntja (a békeszerződések sérthetetienslége. Németország három éve folytat meddő harcot a békeszerződések jóvátételt rendelkezései ellen, a szentségtörő Kemal pasa pedig a békeszerződések területi rendelkezései ellen lázadt és mint az események mutatják, nem is sikertelenül, A győztes hadvezér biztonságával ma már az elvesztett európai területek után nyújtja ki kezét Kemal pasa. Vissza követeli Thráciát,, Bizáncot és a Dardanellákat. Nagy gonddal-bajjal sikerült csak Párisban olyan uj térképet összeállítási, mely megfosztotta a közvetlen határoktól a háború két szövetségesét, Törökországot és Bulgáriát. Beogradban. Athénben és Bukarestben ezt a balkáni béke fentartása sine quanon-jának tekintették és tekintik ma is. Most pedig, ismét fenyeget a közvetlen bolgár-török határ helyreállítása. A görög és szsrb politikai körök haragja ezért, érdekes, Bulgária ellen fordul, A bolgár kormány erélyes cáfolatai dacára is erősen tartják magukat a hírek bolgár reguláris és írreguláris csapatok felvonulásáról a régi törökbolgár, ma görög-bolgár határral, a balkán háborúkból élénk emlékezetünkben lévő Dedeagacs vonalra. Egymást érik a jegyzékváltások a barátságos fővárosok között és a sugalmazott híradások szerint ezek a bolgár csapatmozdulatok teszik ezt szükségessé. A velencei konferencia előtt, amelly a sok akadályon keresztül is végre a megvalósulás stádiumába látszik kerülni, Kemal győzelmei folytán igy egyszerre észbekaptak a beogradi politikusok és rájönnek, hogy eminensen érdekelve van Jugoszlávia is a Balkán esetleges területi átrendezésénél. De a külső okokon kivül belső okai is meg vannak erre az S. H. S. kormánynak. A régi Törökország tekintélyes része még a Balkán háborúk alatt Szerbia jogara alá került. Ezeken a területeken meglehetős számú muzulmán lakosság él. És mint a »Pravda* jelenti, ezekre a muzulmánokra nem maradt hatás nélkül fajtestvéreik nagy győzelme. A régi dicsőség és hatalom emléke úgy látszik újjá éled a ma letört é9 a radikálispárt árnyékában meghúzódott délszerbiai muzulmán bégekben. »Mindinkább terjed, — írja a ^Pravda* — a titkos agitáció. Bolgár ügynökök mozgolódnak és a török lakosságnak a régi állapotok visszaállítását ígérik. A dzsamijákban titkos üléseket tartanak és furcsa mozgalmak folynak a régebben isi gyanús személyek között. Délszerbiában már be is állott egy különös, ideges állapot, amelyet csak a haóságok nem vesznek észre.« Hasonló jelentéseket közölnek a kormányhoz közelálló egyéb lapok is. És majdnem minden tekintélyesebb lap »Uj háború előtt« cimmel foglalja össze a görög-török háború diplomáciai és katonai fejleményeinek híreit. Nem kel! hozzá nagy éleslátás, hogy meglássuk, hogy a jugoszláv diplomácia az erélyesebb beleszólást ké- i sziti igy elő. 1 irW’PP' Véget értek- a kiiáuUI hadműveletek. j Párisból jelentik: A kisázsiai had-' műveletek véget értek, csak Brusz-i szától északra védekeznek görög csapattöredékek, de ezek is válságos: helyzetben vannak. Az indiai mohamedánok hékfilésre kérik Lloyd Gsorgot. Londoni távirat szerint az indiait államtanács, valamint a törvényhozó-; gyűlés mohamedán tagjai táviratot': küldtek Lloyd George miniszterelnöknek és Reading lord alkirálynak, amelyben mindkettőjüket nyomatéko-1 san kérik, hogy használják föl a mostani alkalmat a brit birodalom; és a mohamedán világ között való békés megegyezésre. A távirat aláírói lényegesnek mondják, hogy a törökbirodalom visszakapja. Konstantinápoly t, a tengerszorosokat, valamint Thráciát Drinápollyal együtt. Jugoszlávia beleszól1 a Kelet kérdéseibe.1 Prágából jelentik: A Prager Presse jelenti Beogradból: A szerb-horvátszlovén királyság kormányának az a, szándéka, hogy a közeli Kelet kérdé-, seibe mint érdekelt hatalom okvetle-: nül beleszóljon. A. görög kormány fel’-; hívta a jugoszláv kormány figyelmét: a, bolgár csapatok mozgolódásaiig és] a bolgár bandák Thráciába való be-] törésének veszélyére. A jugoszláv és a román kormány közt a bolgároknak Dedeagacs felé nyomulásáról eszme- i csere volt. A minisztertanács Pasics miniszterelnököt és Nincsics külügyminisztert felhívta, hogy minél előbb térjenek vissza. •; 71 A p.öiög csapatok élvonalnak Konstantinápoly alól. > Konstantinápolyi távirat szerint az uj görög kormány t. elrendelte, hogy i a görög csapatok vonuljanak vissza a Csataldzsa-vonalról és szereljenek] le. Párisi jelentés arról ad hirt, hogy ; Kiosz és Mitilene szigetén an ti dinasztikus forrongás tört ki. Románia a görögök oldalán. Bukarestből jelentik: Az itteni lapok] azt a hirt hozzák, hogy Bratianu miniszterelnök az angol, francia és olasz \ követtel való hosszabb tárgyalás után ] két óra hosszat tartó kihallgatáson!) volt a királynál, hogy referáljon görög helyzetről. Kormánykörökből I kiszivárgó hírek szerint a miniszterelnök Parisba és Londonba utazik, hogy a görögök érdekében közbenjárjon. i Lloyd George a kisázsiai kérdést a Népszövetségre akarja bízni. Londoni hírforrások szerint az an- : goi miniszterelnöknek az a kívánsága, hogy a Kisázsiával kapcsolatos j kérdéseket a Népszövetség intézze el;,. ellenben a tengerszorosok, továbbá; keleti Thrácia és az Égei-tengerhez ■Vivő bolgár kijáró kérdését bízzák a sévresi szerződés aláíróinak döntésére. A szövetségesek fontolóra veszik Jugoszlávia véleményét. Londonból jelentik: A lapok értesülése szerint a párisi és londoni kormány ezidőszerint, egyetért abban, hogy gyorsabb eljárásra van szükség a közeli Kelet problémájának megoldására, mint á velencei egyez-, meny. A párisi angol követ ennélfogva a Poincaré által javasolt' eljárásnak . megfelelően legelőször jaj végérvényesen megállapodik Poinca-' réval és Sforzával a szövetségesek általános magatartásának megállapít--' tása felől, mielőtt Törökország és; Görögország képviselőit egybehívnák. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy: Jugoszláviának ési a többi balkáni, államnak esetleges megjegyzéseit még fontolóra vegyék. Szmirna lángokban, Párisi! jelentések szerint Szmirna,: lángokban ál!, A tűz az idegen ne-] gyedben keletkezett és egy óra alatt,
