Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-16 / 253. szám

%' 'oTđii. az egész déli városrészben r> elhara­pódzott. Minden oltási kísérlet meg­hiúsult és már a város északi negye­dére is átcsapott a tűz. A lakosság rémülten menekül, az idegen misz­­sziók a szigetekre költöztek. Egyik hir szerint a görög lakosság gyújtotta fel a várost, a görög hírforrások sze­rint pedig a kemalisták gyújtották fel a jórészt görög lakosságú Szmirnát, hogy ezzel megbosszulják a török la­kosságú Karahisszárnak a görögök által történt felperzse lését. Szmimából uj .részleteket közöltek a tőrök csapatok bevonulásától'. A legújabb hirek szerint egyik török lovasosztag bevonulásakor egy grá­nátot dobtak a katonaságra és egy tiszt megsebesült, mire a törökök megrohanták az örmény negyedet, ahol százötven embert megöltek és számos asszonyt elhurcoltak. Ezután a görög városrészt támadták meg, ahol százhúsz embert öltek meg. Va­sárnap a törökök senkit sem engedtek ki a városból és ekkor gyújtották fel Szmirnát. A tűzvész még mindig dü­höng. Jugoszláv monitor Szmirna előtt. Szalonikíbö] jelentik: Egy jugoszláv monitor Szmirna elé ment, hogy a szövetséges flotta együttes akciójában részt vegyen. Uj balkáni koalíció. Londonból jelentik: Török kor­mánykörökben számolnak azzal, hogy a Thráciára vonatkozó török tervek megvalósitása esetén a legrövidebb idő alatt egy uj balkáni koalíció fog alakulni Kemal pasa szándékainak meghiúsítására. Bulgária ebben az esetben Kemal mellé állna. Bulgária már előkészületeket is tett Kemal pasának a CsataldZsa-vonalon túl terjedő esetleges katonai intézkedései esetére. Bulgária mozgósít? Párisból jelentik: Különböző hír­források szerint Bulgária a ,thráciai zavaros helyzetre való tekintettel el­rendelte a mozgósítást. Jugoszlávia fegyveresen is támogatja a görögöket. Londonból jelentik: Jugoszlávia uj jegyzéket intézett p; görög kormány­hoz a keleti kérdés ügyében. Kijelenti a jugoszláv kormány, hogy amennyi­ben Törökország és Görögország kö­zött balkáni bábom törne ki, kész támogatni Görögországot. Szövetséges csapatok szálltak partra Konstantinápolynál. Konstantinápolyból jelenük, hogy Csamaknál, a Dardanellák ázsiai partján és Konstantinápollval szem­ben Skadarná) francia, angol és olasz csapatok szálltak parira, amelyek Konstantinápolyt és a Gallipoli-fél­szigetet fogják védeni. BACSMEGYEI NAPLÓ vonal szabálytalan építésének kér­désével és a szakértő meghallgatása után úgy döntött, hogy felszóllitja a villamosvasút igazgatóságát az uj vonal szabályszerű és szerződésileg előirt építésének szigoru betartását. Ma pedig a mostani salakkal való pálya töltésének az volna az oka, hogy a villamos-társaság nem ren­delkezik megfelelő kavics fölött, úgy a városi tanács ennek ellenére sem hajlandó az építkezések félbeszaki iásába beleegyezni, hanem követeli a villamvasut igazgatóságától, hogy a talpfákat és a sínek lerakását foly tassa, mert ez nem teszi lehetetlen­né azt, hogy a pálya feltöltése egy későbbi időpontban történjék meg. A város ehhez a határozatához ra gaszkodni fog ,mert nem akarja, hogy az uj vonal elkészülte újabb késedelmet szenvedjen. Szabálytalanul építik a Sándort villamos vonalat — Használhatatlan lesz az uj vonal — A sándori villamosvasúti vonal épitése körül megint baj van. Most azonban komoly bajok merültek fel, amelyek az egész uj vonal használ­hatóságát kérdésessé teszik. A vá­ros által az épitések ellenőrzésére kiküldött szakértő jelentése szerint ugyanis a villamosvasút igazgatósá­ga szabálytalanul építi az uj vonalat, és nem tartja be az építkezésnél szerződésszerű kötelezettségeit. Az uj vonal építésénél ugyanis a pályának a talpfák közötti részét csupán salakkal töltik fel, holott a szerződés szerint a. pályának ezt a részét kavicscsal kellene feltölteni és legfeljebb csak a kavics föle ke­rülhetne egy salak-réteg. A mostani szabálytalan építkezés következté­ben az uj vonal teherbiróképessége korlátozott lesz. rendkívüli tanácsülés Nincsics a nemzeti kisebbségekről — A Népszövetség Nincsics Momcsiló javaslatát fogadta el — Géniből jelentik: A hatodik poli­tikai bizottságban, amelyben a nemzeti kisebbségek ügye volt na­pirenden, Nincsics külügyminiszter nagy beszédet mondott. Nincsics mérsékelt tónusban, de határozottan birálta Mire tanárnak Dél-Afrika ki­küldöttjének és Lord Cecil-nek ja­vaslatait, amelyek egyes részeikben megnehezítették azoknak az álla­moknak helyzetét, amelyek a nem­zeti kisebbségekről szóló szerződés aláirói között szerepelnek. Kifejtet­te Nincsics, hogy ebben a kérdésben nem keil mindig olyan kisebbsége­ket látni, amelyeket a többség el­nyom és megfosztja őket jogaiktól. A mai demokratikus államokban csak izoláltan fordulhatnak elő visszaélé­sek. Mégis állandóan fel fognak me­rülni a nemzeti kisebbségek elleni visszaélések ügyei, minthogy vannak oly államok, amelyek nem tudnak belenyugodni abba, hogy egyes te­rületeket elveszítettek, másrészről pedig a kisebbségek sem nyugosz­­nak bele. hogy más idegenfaju állam kötelékébe lettek csatolva. Elége­detlenségük abban nyilvánul majd meg, hogy a békét állandóan fenye­getni fogják és ezáltal megnehezítik azoknak az államoknak konszolidá­cióját, amelyeknek területén élnek. Ez az oka annak, hogy panaszaink ka! állandóan zaklatjuk a Népszö­vetséget. Ezért igen fontos az előre­látás és a bölcs megfontolás a nem­zetiségi kisebbségi kérdésben, mert nagyon könnyen megtörténhetik, hogy a nemzeti kisebbségek jogai­ért folytatott harc átalakul azon ál­lamok elleni küzdelemmé, amelyek­nek területén a kisebbségek élnek. Nincsics beszédére Mire azonnal válaszolt. Beszédében elismerte Nincsics fejtegetéseinek helyességét és mérsékletességét és hozzájárult eredeti javaslatai egyes helyeinek helyesbítéséhez. Kihagyták mindazokat a rendel­kezéseket, amelyek azokra az államokra kedvezőtlenek, ame­lyeket a szerződés köt a ki­sebbségek kérdésében és kibő­vítették olyan rendelkezésekkel, amelyek a nemzeti kisebbsége­ket arra kötelezik, hogy loyalis polgárai legyenek államaiknak. Kimondották annak a szükséges ségét, hogy mindazok az államok, melyeket nem kötnek a kisebbségi szerződések, szintén megadják a ki­sebbségek védelmének azokat a ga­ranciákat, amelyeket a szerződés tartalmaz. Zadvarec püspök ellen éles támadást intéztek a magyar nemzetgyűlésen — Felekezeti vita miniszteri végszóval — A magyar nemzetgyűlés pénteki ülésén — mint Budapestről jelentik — izgalmas vita zajlott le, amelyben egy felszólalás kapcsán szóba ke­rült a pusztaszeri Árpád-ünnep is­meretes botránya. Pusztaszeren tud­valévőén ünnepélyt tartott novem­ber 3-án az Árpád-egyesület és Zad­­ravecz István tábori püspök >reak abban az esetben volt hajlandó az ünnepélyen misét celebrálni, ha nem lesz ugyanakkor protestáns isten­­tisztelet. A püspöknek az a kijelen­tése nagy megütközést keltett a re­formátusok körében. Az esetet most Janka Károly képviselő napirend előtt szóvá tette a nemzetgyűlésen. Janka Károly: Az állami élet ren­dezettsége nemcsak az állam pénz­ügyi egyensúlyától, hanetr. az állam­polgárok lelki egyensúlyától függ. Tehát nemcsak az adók milliárdjai­­val kell áldozatot hozni a haza iránt, hanem lelki tekintetben is, a kölcsö­nös megértés érdekében. Egy kicsi­nyes esetet akar szóvátenui. Egy el­szigetelt jelenséget, amely rendsze­rességénél fogva alkalmas lehet ar­ra, hogy az állampolgáraié egy ré­szét aggodalommal töltse ci és nyugtalanítsa. A protestáns közvé­leményre már ismételten kínos ha­tást gyakorolt egy magas közjogi állást betöltő, különben izzó faj- és hazaszeretetéért •tiszteletreméltó egyénnek, Zadravecz tábori püspök urnák egy-egy nyilatkozata, \agy cselekedete. A protestáns közvéleményt kíno­san érintette annakidején a tábori püspök urnák az a kitétele, mikor az összes állampolgárokból álló hadse­reg fölé védoszentet akart yrokUi­^dori Aillamosvažutl m&tatui, a luás. kitea JyyŐk v&cmé­nyének tekintetbe vétele nélkül. Ezt annakidején a miniszterelnök ur ta­pintata leszerelte. A tábori püspök ur azóta ismételten jónak látta be­letörni a testvéri szeretet tövisét a protestáns állampolgárok szivébe. Utal a tábori püspök régi beszédére, majd felemlíti, hogy utoljára a pusztaszeri hazafias emlékünnepet vélte helyesnek, felhasználni testvé­rieden érzésének megnyilvánulásá­ra. Kiss Menyhért: Keresztények, szeressétek egymást. Janka: Nem szabad az esetet szó nélkül hagyni, nehogy a közvéle­ményben éreztesse pusztító hatását. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Drozdy. Győző: Nem kell vallás­háború. Janka: Részint sajtóközlemények­ből részint a szegedi református egyház lelkészének információjának alapján ismerteti a pusztaszeri inci­dens előzményeit. A pusztaszeri Ár­pád-Egyesület szeptember 3-án szo­kásához híven Árpád-ünnepet ren­dezett. Miután az ünnep összeseit egy­úttal az egyesület 25 éves fennállá­sának évfordulójával szélesebb ke­retekre akarták az ünnepséget ki­terjeszteni. A rendező egyesület be­vonni kívánta az egész vidék lakos­ságát. Mikor a rendezőség a makói, szentesi, hódmezővásárhelyi refor­mátus egyházak vezetőségét is föl­kérte, hogy az ünnepélyt a szószék­ről adják tudtul gyülekezeteiknek, az egyházközségek azon kívánsá­guknak adtak kifejezést, hogy az ünnepélyen református istentisztelet is legyen. A rendezőség Baka László. r.ef. 1922, szeptember 16. lelkész bevonásával meg is állapo­dott, hogy egy rövid imából és be-’ szédböl álló református istentiszte­let is lesz s ezt falragaszokon hoz* ták a közönség tudomására. Ekkor Zadravecz tábori püspök táviratot küldött, amelyben ki­jelentette, hogy ily körülmé­nyek között nem hajlandó až ünnepélyen misét celebrálni. Aj rendezőség erre a szegedi pré­posthoz, majd az espereshez fordult az ünnepély megtartása, tekintetében, de ezek kijelentet­ték, hogy ők csatlakoznak a tá­bori püspök felfogásához. Köz­ben egy szegedi nő privát táv­iratot küldött a püspökhöz, a melyben azt közölte vele, hogy az ügy elintéződött, mire a püs­pök bejelentette, hogy hajlandó misét mondani. Ez a rendezőséget kínos helyzet­be hozta. Ezért azt az ajánlatot tet­ték a reformátusoknak, hogy priva­tim tartsanak istentiszteletet. (Zaj.)f Ilyen körülmények között a reior-< mátus egyházközség a Távirati /ro-j da utján közölte a szegedi lapokkalj hogy a református istentisztelet <#( katolikus papság érthetetlen tiltakoA zása miatt elmarad. Jézus-Krisztus’ azt mondotta. Jaj a botránkoztató­­nak, de azt is mondotta: Jaj a baH ránkozónak. Ez az eset nem csakg a református állampolgárok séreH me, hanem a nemzet sérelme. El kelfi kerülni mindazt...­­Haller István: Ezt is el kelt ke,«' rülni. Janka:... ami az egység útjában) áll. Történelmi pillanat áll az ajtói előtt, amely alkalmas lehet a nem­zet felemelkedésére, de ennek a fel­­emelkedésnek, a magyarnak magj gyártól való elidegenítése nem I«fc< hét előmozdítója. í Zadravecz tábori püspök urnáké mint állami ötödik osztálybeli tiszt-f viselőnek működéséhez lehetne SZÓÜ fűzni. J Haller István: Egy krajcárt sem; kap az államtól. (Zaj. Elnök csen­get.) Janka: A kanonjog nem zárja e!j annak jelentőségét, hogy egy lefoly­tatott istentisztelet után egy másik* vallásfelekezet is istentiszteletet! tarthasson. A legszebb precedenst] erre maga Csernoch János herceg-; prímás szolgáltatta a nemzetgyűlés^ megnyitása alkalmával, amikor aj szent misét celebrálta és azután fel­tűnés nélkül eltávozott. Janka Károly beszédére Klebels*­­berg Kunó gróf vallás- és közokta­tásügyi miniszter nyomban felelt» kijelentette, hogy a tényállás tekin­tetében a másik fél meghallgatási* nélkül nem nyilatkozhatik. Feltétlenül valami félreértésnek kellett lennie, valami hibának az ünnepség rendezése körül. A tábori püspök ur, amint tudják:, mindazok, akik ott voltak a vitézzé avatások alkalmából, elvégezte az egyházi szertartást ugyanakkor, aj mikor a protestáns egyházak tágját is ünnepi beszédet mondottak. A világi hatalom körén kívül esik; az, hogy egyes felekezeteket szer-j tartások végzésére utasíthasson. kötelessége a kormánynak, hogy kiegyenlítésnek módját keresse. A magyar kormány érintkezési fog keresni Magyarország herceg­prímásával, aki ismételten tanujelét; adta, hogy mily felfogással viseltetik, ezekben a kérdésekben. Meg va­gyok győződve arról, hogy a ma­gyar királyi kormány és a herceg­prímás ur ő eminenciájával egyetér­tőig meg fogja találni a módját an­nak, hogy a nemzeti ünnepélyek za­vartalan lefolyása biztosítva legyen* Minden magyar legyen vasárnap Sentán!

Next

/
Thumbnails
Contents