Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-16 / 253. szám
2. oldal. BACSMEGYEi NAPLÓ 1922. szeptember le. Imre — nem a vádlott Kaiser- Varga Imre — kevéssel «2 áruk megérkezése után kijelentette, hogy essek az övéi. Azt tnondta, hogy ezeket egy magyarországi adósa küldte neki. A körtéket és harisnyákat 2000 dinárért átvettem Vargától és részietekben 4000 dinárért eladtam. Ezt a pénzt fordítottam Ignác fi* zetésjavltásóra. Sárai Szabd Krisztinának is száz koronát adtam, mert átvitte a Magassy—Törleyféle szerződést. Elnök; Ebből a pénzből adta ? Dr. Varga; Ez is a saját pénzem volt. Úgy számítottam mintha ebből adtam volna. Megkinzatásának története Elnök ezután felkéri a vádlottat, mondja meg, miért tér el vallomása a rendőrségen tett vallomásaitól. Dr. Varga; A törvényszék megállapíthatta vallomásom első ré széböl, hogy mindent tagadtam. A bíróság bizonyára feltételezi rólam, hogy mint ügyvéd nem fogok a rendőrség előtt olyan dolgokat mondani, amelyek valótlanok, — ha nem kényszerűének rá. Tekintettel arra, hogy amint a jegyzőkönyvből megállapítható, megtörtént a kihallgatásom, a melynél Uszkokovics Híja ügyész ur jelen volt, engem többé a rend Őrség ki nem hallgathatott. A törvény kimondja, hogy semmiféle kényszerrel, veréssel a rendőrség vallomást ki nem kényszeríthet Az első kihallgatásom november 2-ikán éjjel II óra felé történt. Ez is törvénytelen, mert nem szabad éjjeli kihallgatásokkal fárasztani a gyanúsítottat. Annak a vallomásnak amely eltér a főtárgyaláson tett kijelentésemmel, az az előzménye, hogy a legbrutálisabb módon vertek meg a rendőrségen és pedig nem maguk a rendőrök, hanem a kapitány urak személyesen. Olyan állapotban voltam, hogy mindent vallottam, pedig a jogi müktfejezéseket, melyek a jegyzőkönyvekben vannak, nem értettem meg. Olyan lelkiállapotban voltam a megvetés alkalmával, hogy nem tudtam volna akkor sem megérteni, ami a jegyzőkönyvbe van véve, ha a nyelvet teljesen bírtam volna. Én általában azt mondtam, hogy beszéltem Huszárral és Sachsszal a kiürítésről. Ezt azonban csak a legkivonatosabb formában mondtam, mert nem voltam olyan lelki állapotban, hogy kiterjeszkedhessem olyan részletekre, amelyek a jegyzőkönyvben vannak. Ezeket a részleteket előttem a rendőrségen maga a kihallgató kapitány mondotta el. Ő mondta, hogy mit vállfák, hogy mii követel, úgy, hogy nem mérlegelhettem azt, hogy a kifejezések milyen súlyosak lehetnek rám nézve. Elnök: A vádlottak közül volt-e valaki jelen a kihallgatásnál ? Dr. V 'arga: Nem. Vukics kapitány, Gregoricsevics kapitány, Miladinovics Szlöbodán esendőt hadnagy és Jovánovics Vásza rendőrkapitány volt ott. EZ éjfél után jól háromkor történt és körülbelül reggel 8 óráig tartott. Első kihallgatásom után, november 3-ikán délelőtt maga elé hivatott a főkapitány és megkérdezte tőlem, hogy miért nem akarok vallani. Megmondtam, hogy a törvény és az alkotmány biztosítja azt a jogomat, hogy nem vagyok köteles vallomást tenni. Ezután o főkapitány elbocsátott. Ugyanaznap éjjel 11 óratájban felnlvattak. Ekkor az előbb elsorolt kapitányok voltak jelen. Miután ismét kijelentettem, hogy nem fogok vallani, elbocsátottak a cellámba. Rövid idővel ezután, három óra múlhatott el, a kulcsárral ismét felvezettettek a főkapitány szobájába. Ekkor is ez a négy kapitány volt jelen. Vukics Franjo kapitány kezdte meg a kihallgatást és felszólított, hogy vallják. Én ismét csak arra az álláspontra helyezkedtem, hogy egyszer már vallottam, a törvény értelmében többé kihallgatható nem vagyok. //T\ Pavlovics István főtárgyalási elnök Kértem, hogy kisétessenek át a törvényszékre. Erre egy percnyi gondolkozási időt adott. Miután ez eltelt, item szólt semmit sem, hanem hirtelen odaugrott hozzám, Kértem, hogy kísértessenek ét a ról arculütött, azután ököllel vert. Mikor Ö abbahagyta a kézzel való verést azt Miladinovics Slobodan folytatta, mikor pedig 6 abbahagyta, Vukics botot vett elő és azzal vert hátba. Én a verés következtén sem tettem vallomást. Ezután azt mondták, hogy ha nem vallók, az erősebb dolgok lógnak következni. Hogy ki mondta ezt, nem tudom. E kijelentés után hozzám jött Gregoricsevics kapitány és megparancsolta, hogy üljek le a padlóra és vessem le a cipőmet. Teljesítettem ezt a parancsot, Erre kezemet csuklóban lánccal megkötözte Gregoricsevics kapitány. Ezután feltolták a kezem közé a térdeimet és a kéz és a térdek között botot nyomtak át, gúzsba kötöttek. Erre Gregoriecsevics hányát lökött, úgy, hogy lábaim lelteié az égnek álltak. Gregoricsevics ezután elővett egy erős, két és félcentiméteres somfabotot és ezzel a talpamat addig verte, míg a bot a legapróbb részletekre össze nem tört. Egy botütés a bal lábamat megvérezte, a minek nyomai még most is láthatók. Miután a bot eltörött, Miladinovics odaszólt neki, hogy guinmit vegyen elő és azzal verjen. Ez azonban nem történt meg. Gregoricsevics feloldotta lábamat, mire Miladinovics arra kényszeritett, hogy, miután állni nem tudtam, egy székbe kapaszkodva »csárdást ugráljak.« Ugráltam is, mint a medve. Még ezután sem tettem vallomást. Ekkor elővezették Ignác Gyulát és azt mondták neki, mondja szemembe, hogy én egy Ízben diktáltam neki levelet. Mikor Ignác feljött, reszketett, sirt, nem tudott állni a lábain és maguk az őt fe'.kisérő detektívek kértek részére széket, amelyre úgy esett le. Ezekután és miután láttam, hogy velem úriemberek ily módon bánnak, féltem attól, hogy ezek az úriemberek ezt az embert nyomorékká teszik. Ekkor kezdtem vallani. Képzelheti a tekintetes Törvényszék, milyen vallomás lehe* tett ez. A kihallgatás körülbelül reggel 8 órakor ért véget. Elnök: Ott volt-e Ignác ezen a kihallgatáson ? Dr. Varga : A kihallgatásnál nem volt jelen. Mikor a szemembe mondta, hogy „igen diktáltál egyszer nekem egy levelet", elvezették. Reggel 8 óra körül jött be a főkapitány és látott ebben a helyzetben. Ott ültem megdagadt arccal, megdagadt lábakkal. Csak harisnya volt a lábamon. Megparancsolta ezért, hogy húzzam föl a cipőimet, de ez nem történt meg, mert a lábaim annyira meg voltak dagadva, hogy ez lehetetlen volt. Erre a főkapitány ur átvitetett a fogadó szobájába és ott őriztetett délután 2 óráig. Mikor a nép eltávozott a városházéról, levitettek a fogházba az egyik kulcsárral és a főkapitány egyik szolgájával, mert menni nem voltam képes. Ezt látta Bacsics Vince, a főkapitány másik szolgája is, továbbá Pospek Ferenc vádlottársam, akivel egy cellában voltam. A velem szemben levő cellából látták ezt Krekity és Klappka vádlottak is. A verés következtében két hétig nem tud tam a lábaimra állni. A főkapitány ur rendelete folytán két kulcsár ólmos vízzel borogatta a lábaimat. Kértem orvost, de nem küldtek. Magát a megveretést Jovánovics Vászó kapitány úrral kívánom bizonyítani, aki a megveretésben részt nem vett. Betegségemet bizonyíthatom Kovács Viktória, Berta Lukácsnéval, aki cellámat takarította. Kihallgató Liga és Sachs terveibe. Đr. ebben a kérdésben egyetért«velem. Vörösbaranyi egy háttal letartóztatásom előtt figyelmeztetett, hogy a rendőrség nyomó® utáriam. Tikviczki rendőrkapitánynyal, aki a háború előtt irodán»* ban dolgozott, többször bes*w*! gettünk a Habsburg-kérdésről. Dr. Varga : Kérem megállapít tani, hogy mikor vannak felvégei a vallomások. Elnök : Az első november 2-áp,j a következők 4. és 5-ikén,-azt utolsó november 12-ikén. Dr. Varga: Tény, hogy november 12-ikén is kihallgattak, de akkor csak Nikolajevicsről és Tjkviczkiről beszéltem. Azt a vallomásomat, amelyet a rendőrség előtt tettem és amely ellentétbe« van a törvényszék előtt vallottakkal, tagadom. Ha jól tudom» ö kapitányságon nem is olvasták föl előttem a jegyzőkönyveket éá nem íratták velem alá. Következő vallomásaimnál is megveretéseml hatása alatt állottam. Kihallgatás közben többször bevitetíek a kul-í csár szobájába. Egy ilyen eüca-i iommal láttam Weiczikel a kóH csárok szobájában mint egy ha-j lottat feküdni, akit Bnnak idejárt szintén kihallgattak. Ez természet tesen erős lelki hatással volt! reám, mert attól tartottam, hogy! én is hasonló helyzetbe kerülök. Elnök: Mikor november 27-ikért idehozták és megkérdezték, vanvalami panasza azok ellen, akik letartóztatták, azt felelte, he Dr. Varga György sómat ugyanaznap éjjel 12 órakor folytatták, amely ideig még szememet sem tudtam lehunyni. Elnök: A kihallgatás, amikor a chiffre-kulcsot bevallotta, november 5-ikén történt. A további kihallgatás november 12-ikén volt. Ismerteti dr. Varga vallomását: Varga Imrével, aki újságírónak adta ki magát, arról beszéltünk, hogy a magyarságot miképpen lehetne megszervezni a szerbek és a zsidók ellen. Varga is be volt avatva a magyarországi öszszeköttetésbe és ő is szerzett adatokat a budapesti hadügyminisztérium számára. Varga Imre a híreket közvetlenül Mancika utján küldte Szegedre, akit, mint a feleségét mutatta be. Azt is mondta, hogy Nikolájevicsnek is van megbízatása és a hadseregről szerez be adatokat, Nikolájevics Alsóleridvára utazott hadgyakorlatokra, azután fölkeresett Palicson, Vargával és Mancikával együtt vacsorán volt nálam, de miután családom is jelen volt, politikáról nem beszéltünk. Nincs kizárva, hogy Nikolájevics is küldött lg nác utján chiffre-jelentéseket Sze gedre. Gyakran jött hozzám Taubner kapitány, akit Savanyu-nak neveztünk. Ö is be volt mindenbe avatva. Dr. Völgyivel is össze köttetésben voltam és többször tárgyaltunk a zsidók elleni tervekről és beavattam a Délvidéki nincs. Dr. Varga: Méltóztassék ebben a kérdésben a november 24-íkénj vizsgálóbiró ur előtt fölveti! jegyzőkönyvet megvizsgálni. Aq vizsgálóbiró urnák megmondtanvj hogy megvertek. Elnök : Felolvassa a vizsgálóbíró jegyzőkönyvét, melyben eM áll: „A rendőrségen annyira meg»l vertek, arcomon és talpaimon,! hogy négy napig nem tudtam Mn baimra állni". A vallomás többf része — mondja az elnök —-J egyezik előző vallomásaival. Aj vizsgálóbiró előtt kijelentette, hogy! Sachs felszólította, hagyja abba ákri dóját, mert Jugoszlávia a bolsevik leiek ellen készük Dr. Varga: Ezek olyan kifeje-4 zések, melyeket nem értettem! meg helyesen. Elnök ezután felolvassa a de*} cember 30-iki vallomás jegyző«, könyvét. Dr. Varga: Tagadja, hogy Szegedre értesítéseket küldött volppi ezt csupán a rendőrségnél szen-i vedett verések hatása alatt vál-i lotta be. Mindez nem igaz, csak] annyi igaz, hogy memorandumot] küldött. Elnök; A vizsgálóbiró előtt isi megerősítette a rendőrségnél tett! vallomásait. Dr. Varga: Méltóztassék meg«4 állapítani, hogy a vizsgálóbiró) által fölvett első jegyzőkönyv hob lett fölvéve. A vizsgálóbiró a t&N vény ellenére a rendőrségen hall—j gatott ki. Ott arra a kérdésreJ hogy mi fog történni, ha vissza^ vonom vallomásomat és hogyazonnal át fog-e szállíttatni a tör-j vényszéki fogházba, nem vála«] szolt a vizsgálóbiró, hanem meg-! hagyott előbbi lelkiállapotombanJ hogy attól kelljen tartanom, hogy továbbra is otthagynak a rendőrségen. Ebből azt következte-s tem, hogy a vizsgálóbírónak ajj
