Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-16 / 253. szám
Ara 1 dinár, 1 lei, 8 márka, 1 sokol. XXIII. évfolyam Sssbotlca, xombat 1922. szeptember 16. 253. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alcxandra-u!ka 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palotaV Megértést várunk Senta felé tekint most minden magyar szem. A sentai vasárnap : több, mint politika, a jugoszláviai magyarság életmegnyilvánulásának első igaz, egészséges, kézzelfogható tanúbizonysága, a jugoszláviai egységes magyarságnak először kimondott akarata, hogy élni akar és nem kíván eltespedni. Hogy megőrizve nemzeti és faji sajátosságait, külön magyar kultúráját, évszázados tradícióit, beleilleszkedni óhajt a való életbe és uj hazájában élni akar mindazokkal az emberi és állampolgári jogokkal és kötelességekkel, amelyeket uj államjogi helyzete teremtett számára. Senta a jugoszláviai magyarság mentalitásában nem az elkülönülés, az állameszmétől és az államalkotó szlávság ellen való felvértezést jelenti. Ellenkezőleg: az egészséges aktivitást, a fenálló viszonyokkal, a bekövetkezett nagy változásokkal való leszámolást, a tényleges helyzet elismerését. Azt, hogy a magyarság kilép eddigi passzivitáséból, csak a következetes rosszakarat minősítheti óllamellenes irányzatnak, az államra kóros, sőt veszedelmes törekvésnek. Éppen azok, akik az állam üdvét a szivükön kívül a szájukon viselik minduntalan, vagyis azok, akik a mi bárminő irányú törvényes és alkotmányos életmegnyilvánulásunkat gyanús szemmel nézik, most megnyugodhatnak : a sentai magyar nagygyűlés tiszta képet fog nyújtani mindenki számára és sok kételyt fog eloszlatni Meglátják majd, meggyőződnek róla, hogy nem vagyunk felforgató elem, nem vagyunk veszedelmesek az államra és hogy nincsenek titkos céljaink. Lelkünket bátran és büszkén kitárjuk az ország színe előtt. De meg kell mondanunk már most előre, hogy őszinteségünk, becsületes jószándékaink, minden kétséget kizáró loya'itásunk fejében megértést, törvénytiszteletet és jóhiszeműséget várunk Sentán; mindenkitől. Olyan hírek keltek' szárnyra, hogy a jugoszláviai magyarságnak ezt a jogos, törvényes alkotmányos összejövetelét, ezt a régóta esedékes, szükségszerű politikai akaratmegnyilvánulását, a sentai magyar napot bizonyos oldalról a magyarság ellen való demonstrációra fogják felhasználni Nem titok, hogy ünneprontás készül, vagy legalább is ilyesféle tervek lógnak a levegőben. A sentai nagygyűlés előre látható impozáns lefolyása, már előre kibontakozó nagy arányai ideges séger, el nem leplezhető türelmétlenséget keltettek,itt is, ott is.] Nem tudjuk, igazak e a hírek, hogy ellendemonstracíó készüli Sentán, hogy a gyülekezési jog, megsértése, a szabad vélemény nyilvánítás lehetőségének elkob zása fenyeget-e ? Lehet és remélni is akarjuk, hogy túlzottak az erre vonatkozó közlések mende-mondák is talán. Annyi azonban bizonyos, hogy nagy politikai nagy taktikai hiba volna bárki részéről is, hogy a magyarság, békére, együttdolgozásra, testvéri! szeretetre hajló lelkét megbántsák éppen most, amikor a jugoszláviai magyarság uj hazájában egészséges, teremtő életet akar kezdeni. Nagy hiba volna, sőt egyenesen bűn az állam szempontjából is, mert keserűséget és dacot csepegtetne a szeretni és megérteni óhajtó szivekbe. Itt a nagy lélektani pillanat, amikor az állam igaz barátai nagy szolgálatot vagy nagy hibát követhetnek el hazájukkal1 szemben. Maguk felé hajlíthatnak! jó fél milliónál több tisztessége-« sen gondolkozó, becsületesen érző, munkához szokott és dolgozni akaró állampolgárt, de el is fojj-í dithatják felelőtlenül és esztelenül a saját magunk akarata ellenére is a tömeg lelkét. Á kémkedési per f őtárgyalásának második napja Varga György elmondja megkmoztatását — A fogságból kicsempészett levél — A bíróság befejezte Varga György kihallgatását — A kémkedési-pör főtárgyalásának mai, második napján tagadhatatlanul izgalmasabb volt az események folyása. A bíróság folytatta a pör fővádlottjának, dr. Varga György ügyvédnek kihallgatását. Varga dr. feszült érdeklődés közben mondotta el a nyomozás során történt első kihallgatásának részleteit. Körülményesen előadja, hogy vallomását erőszakkal csikarták ki belőle, -tettleg bántalmazták, nagyon megkinozték és ezért első vallomásét kényszer hatása alatt tette meg. Egyébként a főtárgyalás mai napja túlságosan sok és döntő jelentőségű ténybeli adatot nem hozott felszinre. A bíróság felolvastatta a vádlottnak a fogházból elfogott levelét, amely főleg szubjektív momentumokat tartalmaz s Varga nagyfokú exaltáltságáról tesz tanúságot. A vádlott kihallgatását egyébként ma befejezte a bíróság és a szombati tárgyalás Ignécz Gyula kihallgatásával kezdődik. Dr. Pavlovics elnök délelőtt féitiz órakor nyitja meg a főtárgyalást. Varga György folytatja vallomását. Bejelenti, hogy a vádlottak közül, a tegnap említetteken kívül, csak Jakab Sámuelt és Vőrösbaranyi Mátyást ismerte. Az utóbbival múlt év február 21-én egy névnapi ünnepély alkalmával ismerkedett meg. Arra kérte, hogy olcsón fát szerezzen neki. Egyszer Palicson kereste őt föl Vörösbaranyi, akit dr. Szibinyác utján hivott meg magához. Politikáról nem beszéltek. Az elnök: Politikailag állt-e vele összeköttetésben ? Dr. Varga: Nem álltam. . . A vádlottak közül, ezeken kívül, — a többit nem ismerem. Nem ismerem Kaiser Varga Imrét sem s vele sem álltam semmiféle öszszeköttetésben. A nyomozati vallomások Az elnök felolvassa Vargának 192!., november 2-án a rendőrségi előtt tett ■vallomását, amely szerint Varga beismeri, hogy Gyula Ignácot és Vörösbaranyit ismerte. Demeter, mint kliens jött hozzá — házassági pörben. Többet nem tud róla. A jugoszláv hadseregnek Suboticára való bevonulása óla csak egyszer ment át Magyarországba, rendes útlevéllel és pedig 1921. júniusában, amikor felesége hagyatéki ügyében járt Budapesten, Erzsébetfalván és Kispesten. Magyarországból — ez alkalommal — öt nap múlva jött vissza. Az elnök megkérdi Vargától, hogy miért állította az első kihallgatása alkalmával, hogy Vörösbaranyin és Demeteren kívül nem ismer senkit, hogy kurírral nem volt dolga, holott a tegnapi főtárgyaláson ezeket beismerte. Arról viszont nem tett említést a tegnapi kihallgatásakor, hogy útlevéllel utazott Magyarországba. Vallomásai között e tekintetben tehát nagy ellentétek vannak. . Dr. Varga kijelenti, hogy a két vallomás nem áll ellentétben egymással. 1921. júniusában tényleg útlevéllel utazott Magyarországba. Útlevél nélkül 1920. januárjában ment át a határon egy haláleset miatt. Az elnök: Miért vallotta az első kihallgatása alkalmával, hogy nem állt senkivel levelezésben Magyarországon, amikor most beismerte, hogy Sachs- szál állandó összeköttetésben volt ? Dr. Varga: A rendőrségen arról volt szó, hogy Siménfalvy ezredessel állok-e összeköttetésben és leveiezek-e vele ? Ezt tagadtam, mert vele tényleg nem álltam levelezésben. Az elnök folytatja a rendőrségi vallomás felolvasását, amelyben Varga beismeri, hogy 1921. januárjában útlevél nélkül volt Budapesten, ahol beszélt Huszár Károlylyal, aki azzal biztatta, hogy Franciaország segítségével ezek a területek viszszakerülnek Magyarországhoz. Az ö felkérésére megbízást vállalt, hogy a kiürítés alkalmával gondoskodni fog a rend fenntartásáról. E célból — hazatérése után — szervezeteket létesített Kishegyesen, Sentán, Bajmokon, Starikanizsán és Toyotán. Összeköttetést tartott lenn Magyarországon Sachsszal és Jankovichcsal, aki a szegedi katonai hiLSjierző iroda vezetője volt. A szükséges hirekétj kurírral küldte át nekik. A jelene lések tőként az itteni lakosság-, hangulatáról és a balkáni, illetőleg a jugoszláv politikai helyzetről szóltak. Idönkint át küldte nekik 'a\ beogradi lapokbpl a határokra vonatkozó cikkeket. Egy alkalommat például a beogradi »Balkám-nak\ azt a cikkét juttatta el Szegedre amelyben arról vartrszó, hogy Jugoszlávia kénytelen az északi ha< tárokat délebbre visszavonni. Ok-] tóber 20-ikán Sárai-Szabó Kriszti-! na utján küldött értesítést Sachs-j nak arra a felhívására, hogy Suboticán keressék tel a határmegáltapitó bizottságot és kérjék ennek a területnek Magyarország-, hoz való csatolását. A leveleket^ mind chilire-jelekkel irta. Tűmhússzal háromszor tárgyalt a határmegállapitó bizottság elé veze-> tendö küldöttség ügyében. Beis4 meri, hogy 1920 novemberében aj Délvidéki Ligától valóban kapottá villanylámpákat és harisnyákat, oá miket 4000 dinárért ö maga adottá el. Ebből az összegből fizette ki aj kurírokat, Ignáczot és Sárai-SzaM bó Krisztinát. Ebben az időben a] kurírok fizetését havi 1000 koro-l várói, 2000 koronára emelte tel. « Az elnök magyarázatot kép Vargától arra nézve, miképeiv te-; hetséges, hogy a rendőrségen tett és a főtárgyaláson elmondott lomása között eltérések vannak.! Dr. Varga: Mindazt el fogóm mondani, amit a tegnapi tárgya-] láson nem mondtam el. Küldtem újságcikkeket Saschsnak és pedig 1921. szeptember hónapban. Ek-j kor bcküldtem a Balkán cimü lap; egy számát, a Politika egy cikkét' és a Bicsmegyei Napló szeptem-! bér 18-iki számát, mely a határ-’ megállapító bizottság működésé-! ről szólt. A Beogradski Dnevnik-, bői a Frank-párt nyilatkozatát} küldtem el Sachsnak. Feltett szán-, dékom volt azonban, hogy ha ez a\ terület Jugoszláviáé marad, hű polgára leszek az államnak. A villanykörtéket és harisnyákat 192,0. novemberében vasuta-, sok hozták az irodámba. Hogy ki küldte, azt nem tudták megmondani. Nem említették, hogy a Délvidéki Liga küldte. Nem akartam elfogadni, de tiltakozásom dacára ott hagyták az irodámban, Vaja#»
