Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-15 / 252. szám
2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1922. szeptember 15. képpeni vár-várt főtárgyalás. A vádlottakat most kivezetik, mert a tanuk személyazonosságának megállapítása következik. Előbb azonban az elnök elbocsátja a vádlottak közül dr. Völgyi Jánost és Pállfy Gyulát, kik néhány hónappal ezelőtt betegségük miatt házi-, illetve kórházi kezelés alatt állanak. Az első főtárgyalási nap ugyanis az elsőrendű vádlott, dr. Varga György kihallgatásával fog eltelni . . . Mindenki Vargát figyeli. Törvénykönyv van a kezében, aligha lesz ügyvédre szüksége, mert a hosszú vizsgálati fogság alatt ügyvéd létére teljesen elkészült a saját védelmére és ugylátszik a főtárgyalés végéig ő lesz majd egyúttal a saját maga igazi ügy védje is. Az arca feltűnően sápadt, beteges, a szemei is furcsán, lázasan, betegen fénylenek. A hangja kissé fátyolozott, néhol egészen gyenge, olykor azonban, különösen mikor a szónoki, az ügyvédi hév átmelegiti, percekre erőssé válik, csengő lesz, de csak igen rövid időre, hogy aztán újra majdnem szenvedővé halkuljon. Szerbül kezd beszélni, az elnök azonban figyelmezteti, hogy joga van védelmének könnyebb elmondása érdekében, adja elő mondanivalóit inkább magyar nyelven. Varga dr. ismételten megkísérli, hogy az ügyész és a tanács tagjaira való tekintettel szerb nyelven védekezzék. Azonban kissé küzd a nyelvvel, az elnök erre ismételten figyelmezteti, hogy inkább magyarul adja elő védekezését. Amit Varga dr. előad, a vádirat első részében foglalt általános megállapításokra terjed ki csupán és egyelőre nem lehet belőle tiszta képet alkotni a monstre-pör természetére a vádbeli cselekmény fennforgására vonatkozóan. Általános, feszült figyelem kíséri minden szavát. Az elnök időnként kimerítően tolmácsolja szavait a tanács magyarul nem tudó tagjainak és az ügyésznek. Eleinte állva adja elő védekezését Varga dr., az elnök azonban látva, hogy az amúgy is beteg embert a hosszas beszéd és áz állás kimeríti, int, hogy üljön le. így tart ez órák hosszán keresztül. Lassan, szinte döcögve halad a főtárgyalás, nem merül fel az elnök és a vádlott párbeszédéből semmi különösebb izgalmat keltő momentum. Az elnök higgadtan, türelmesen hallgatja a nyugodt és megfontolt előadót . . . Szinte ideális főtárgyalási hangulat mindkét részről ez az izgalom nélküli beszélgetés,hogy úgy ne mondjuk: társalgás. Az elnök tárgyilagos, higgadt modorával, türelmes magatartásával a perrendtartás által engedélyezett összes védekezési lehetőségeket biztosítja a vádlott számára, aki ezt a jogász ember fölényes rutinjával teljesen igénybe is veszi. A tárgyalás kezdetén jelentke^ zett izgalom az óramutató sebes járásával kezd elülni és a dél eh múltával, mikor a hallgató kö zönség egyrésze eltávozik, jófor mán nyoma sincs a reggeli nagy feszültségnek . . . Megkezdődik a főtárgyalás Kiilenc óra 30 perckor vonul be ja terembe Pavlovics István tör■ vényszéki elnök vezetésével a ta'nács: Gomiraz Voiszlav és Gyor\gyevics Jován törvényszéki biró, ( továbbá Ilics Dragomir dr., mint pótbiró: Jegyzők: Blagojcvics Božidar és Vnics Milán. ' A közvádat képviselő Uszkokovics Ilia államügyész már a helyén üi. A védői asztalnál helyet foglalnak: Petrovics János dr., Magarasevics Sándor dr., Székely Zoltán Skalier Jovro dr., György Imre dr., Boskovics Dusán dr. (Pancsevo), Bélics Radoje dr., Palaki Antal dr. és Singer Béla dr. Tolmács: Petrovics Dusán dr. Az elnök figyelmeztetést intéz a közönséghez, amely a termet utolsó helyig megtölti, hogy viselkedjék csendben, mert rendzavarás esetén lciüritteti a termet. Ezután a vádlottakat, személyi (adataira hallgatja ki. Egymás után állanak föf, Varga György dr., Ignác Gyula, Pospek Ferenc, Veresbaranyi Mihály, Se bestyén Antal, Németh Imre, Sárai- I Szabó Krisztina, Hajdú József, Nagy József, Jakab Sámuel, Demeter Aladár, Polity Gyula, Pdüíy István, Szedtár József, Heim Antal, Turn - bász Béla, Deák Sándor és Völgyi János dr. Ezután a tanukat hívja fel az elnök egyenként és megállapította, hogy egy kivételével valamennyi tanú megjelent. Most a vádlottakat küldi ki, Varga György dr. kivételével, aki — mielőtt az elnök megkezdené kihallgatását a vádra nézve, hosszabb clőíiterjesztést tesz, amelyben kifogást ('emel az ellen, hogy a főtárgyalást megtartsák. Bírói határozatot kér, hogy a vád törvényes-e, mivel szerinte alaki semmiség forog fenn. Az (.ügyészség ugyanis nem terjesztette be a vádiratot a perrendtartás által megszabott határidőben, hanem jóval későbben. S miután a vádható ság a mulasztás következményeit igazolással sem hárította el, a mulasztás jogkövetkezményeiként az eljárás megszüntetendő. Mivel a vád nem törvényszerű, a vádlottak ellen minden további eljárást meg kell szüntetni. Varga György előterjesztése után, — miután arra Uszkokovics Ilia ügyész észrevételét megtette, — határozathozatalra vonul vissza a bíróság. Alig ötpercnyi tanácskozás után a bíróság visszatér a terembe és Pavlovics István dr. elnök kihirdeti a határozatot, amely szerint a törvényszék a vadat törvényesnek tartja, mert ha az nem lenne az »fegyelmi eljárást kellene az ügyész ellen indítani«. Skalier Pál dr. védő és Varga György dr. vádlott semmiségi panaszt jelentenek be. Varga György dr. vallomása. Ezután Varga György dr. elsőrendű vádlott észrevehető megfontoltsággal, halk, kissé elfogult hangon megkezdi vallomását: — Tekintetes Törvényszék! Nem társultam senkivel, nem alakítottamJ semmiféle politikai társaságot, nem szereztem politikai társaságnak tagokat, senkit közvetlenül, vagy köz-1 vetve, személyesen, vagy más. sze- ’ mély által nem kértem fel politikai egyesület létesítésére. Nem léptem összeköttetésbe semmiféle magyar politikai körrel, sem pedig a ma-, gyár Délvidéki Ligával. Különösen I oly módon nem, mint azt a vádirat | állítja, hogy ezen a területen fórra- j! dóimat szítsanak és ily fórra- jj dalom által ezek a területek eröszc kosán eiszakittassanak a jugoszláv j államtól. Ilyen terveket soha megának a sorsa?, álmomban sem terveztem. Nem lép tépi összeköttetésbe a Délvidéki Ligával hogy azt erkölcsileg és anyagilag támogassam, különösen, hogy annak állítólagos terveit végrehajtsam; hogy forradalomra lazítsak. A Délvidéki Ligától soha semmiféle terveket nem kaptam és terveket magam sem készítettem. Nem léptem összeköttetésbe a magyar katonai hírszerző irodával sem. Itt dr. Vargán észrevehető fáradtság és kimerültség vesz erőt, mire dr. Pavlovics elnök megengedi, hogy ülve mondja el vallomását és felszólítja, mondja el részletesen, _ hogy mit tud a Délvidéki Ligáról és annak vezetőiről. A Délvidéki Liga Varga dr.: Erről nem tudok semmit. Soha nem tudtam, hogy Jankóvich ezredes és Sachs kapitány állnak ennek a mozgalomnak az élén. Sohasem küldtem híreket a Délvidéki Ligának, főleg katonai híreket nem, amelyek az itteni katonai felszerelésre és létszámra vonatkoznak, valamint nem küldtem értesítést a vasúti tervekről és anyagokról. Sachs kapitánnyal érintkeztem ugyan, de nem úgy, mint a hírszerző iroda vezérkari kapitányával, hanem mint barátommal, anélkül hogy katonai minőségéről tudtam volna. Nem küldtem semmit, ami a Délvidéki Ligát, vagy bármelyik magyar szervezetet anyagilag vagy erkölleg segítette volna abban, hogy ebben a királyságban forradalmat szítsanak és a jelenleg fennálló kormányzati rendszert itt megváltoztassák. Nem küldtem ilyen értelmű titkosjegyü táviratokat sem. Az én nevemben sem történtek ilyen közlemények sem ismerőseim, sem pedig a vasutigazgatóság bárminő szervének közvetítésével. Az elnök felkéri dr. Vargát, hogy ne csak tagadással, hanem konkrétum formájában válaszoljon a vádiratban foglalt állításokra. Dr .Varga: Igaz, hogy 1920. január közepén Budapesten voltam, de nem igaz, hogy politikai körökkel érintkeztem. Elnök: Milyen ügyben járt Budapesten? Beszélgetése Huszár Károly miniszterelnökkel Dr. Varga elmondja, hogy egy hahalálesetről kapott értesítést és hagyatéki ügyben halaszthatatlanul Budapestre kellett mennie. Nem beszélt semmiféle hivatalos körökkel, de látta, hogy vannak reménykedők, akik bíztak abban, hogy ezen a területen változások történnek. Főleg a kereszténypárti körökben volt bizakodó a hangulat. Felkereste Huszár Károly akkori miniszterelnököt, a ki még akkor nem ismerte a béketeltételeket, de szóba került annak a lehetősége, hogy ezt a területet a szerb csapatok ki fogják üríteni. Attól tartottak, hogy a kiürítés esetén ezeken a területeken kommunista mozgalmak lesznek. Tárgyaltak arról, hogy ennek miképpen lehetne elejét venni, de arról nem volt szó, hogy a megszállás ideje alatt itt akciót kezdjenek. Huszár Károly a lakosság érdekében annak az óhajának adott kifejezést, hogy a kommunisták ne izgathassanak ezen a területen abban az időközben, amíg a megszálló csapatok eltávozása után a magyar hadsereg bevonul. Ezt nem tartja bűnnek, mert nézete szerint sem a szerb hadsereg, sem a jugoszláv állam ellen nem lene, semmiféle bűnt elkövetni ezen a területen, ha a hadsereg innen már kivonult. Huszártól semmiféle ] megbízást nem kapott, mert nem is volt idejük részletesen tárgyalni minderről. Elnök: Milyen összeköttetésben volt az itteni lakossággal, miért ér- \ dekelte annyira ennek a lakosság-' lép- Dr. Varga: Csak a lakosság érdé-1 keit tekintettem, hogy kommunista', mozgalom ne legyen. Elnök: Nem látom az okozati Ősz-’ szefüggést. Dr. Varga: A lakosság érdeke! volt, hogy az itteni kommunisták a! nem-kommunista lakosságot ne gyil-j kolhassák. A miniszterelnök is ezt a<’ kívánságát fejezte ki. Elnök: Mit mondott, miiképpen leshetne ezt elkerülni? Dr. Varga: Semmit. Ez csak pusz-j ta óhajtás volt. Elnök: Anélkül, hogy önnek bárminemű megbízást adott volna? Dr. Varga: Semmiféle megbízást sem adott. Elnök: Pestre érkezése után mikor ment Huszárhoz? Dr. Varga: Ügyeim elintézése után. ottartózkodásom harmadik! napján. Elnök: Voltak-e úti igazolványai? Dr. Varga: Nem voltak, mert ak-j kor nem lehetett utazási engedélyt! kapni. ( Elnök: Huszár óhajának kifejez?-* se után mi történt? Dr. Varga: Nem történt semmi. Elnök: Mióta ismeri Huszárt? ! Dr. Varga: Tíz év óta. Mukics Sírj monnál, akivel jó barátságban voltam, találkoztam először a választások alkalmával, amikor Apponyi isi itt volt, hogy a választási mozgalomban részt vegyen. Ismeretsége Sachs magyar T vezérkari kapitánnyal Sachs vezérkari kapitánnyal is bá-j rátságot tartottam fenn. Őt is már; régebb idő óta a háború idejéből ismerem. Budapestről hazatérőben Szegeden találkoztunk de akkor nem vólt katoha, kilépett a hadseregből ésj egy bankban dolgozott mint hivatalnok. Később Sachs Suboticára jött) menyasszonyának, Szilágyi Ellának; látogatására. Ez alkalommal beszélgettünk arról, hogy nincs levélöszszeköttetés a megszállott területek és Magyarország között. Minthogy; szükségem volt egyes feleim részéről okmányokra, aláírásokra, torié-, si nyilatkozatokra, megbeszéltük* hogy ezeket ő megszerzi számomra és hozzám eljuttatja. Sachs ékkőn semmiféle utasítást, vagy megbízási nem adott. Nem tudtam akkor arról, hogy Sachs a kémiroda főnökhelyettese, sőt tudomásom szerint még akkor, is bankhivatalnok volt. Tény, hogy; fmint régi barátommal beszélgettem; vele az itteni helyzetről, de ez nemi volt bűncselekmény, mert a békeszerződés határozatai akkor még nem voltak ismeretesek és a békeszerződést csak 1920. nyarán Írták alá. Különben is csak arról beszél-; tek, hogy milyen itt a hangulat és megkérdezte tőle, tud-e arról hogy ezeket a területeket a békeszerződés alapján ki fogják-e ürifer, ni. Annak igazolására, hogy csak irodai tárgyú levelezések közvetité\sét vette igénybe, felsorol néhány} ’birtokeladási esetet, amihez a szükséges okmányokat Sachs közvetítésével Magyarországból beszerezte.; Az egyes esetek különböző időszakokban fordultak elő és igy több-, szőr kellett Sachshoz fordulnia. Aj beszélgetés során, mely az irodáját ban folyt le, nem volt senki sem felen, mert akkor még nem volt irodai személyzete. 1921. október elején foly tattá, dr. Varga, — egyik levelében arról értesített Sachs, hogy néhány; w.ppal előbb belépett a Délvidéki Ligába és felkért arra, hogy működjem közre, hogy a határmegállapitó bizottság ideérkezésekop a magyarság minél nagyobb számban jelenjék meg a bizottság előtt és terjessze elő azt a kérelmét, hogy a békeszerződést kísérő Millerand-féle levél értelmében, umely. a hat ármegállapítás során . Ma-
