Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-15 / 252. szám
1922, szeptember 15, BACSMEGYEl NAPLÖ gyarország javára 'hatđrkiigazitást ígér, kérjük ennek a területnek Magyarországhoz való viszszacsatolásdt. Ki kell jelentenem, hogy ez volt az első és utolsó levele Sachsnak, amelyben tudomásomra adta, hogy tagja a Délvidéki Ligának. 1921. októberéig nem tudtam, hogy ő tagja bármiféle magyar szervezetnek. A levelet válaszolás után elégettem. Elnök: Mi volt a válaszban? Dr. Varga: Miután az újságokban olvastam, hogy a Muraközben á drávamenti hat ármegállapítás alkalmával történt felvonulásnak milyen kellemetlen következményei lettek az ottani magyarságra, azt feleltem Sachsnak, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy kérésének eleget tegyek és nem veszem a telkemre, hogy a lakosságra kellemetlenségek származzanak, ha ebben az ügyben a határmegállapitó bizottság elé megyünk. Elnök: Melyik lapokban olvasta? Dr. Varga: A beogradi szerb lapokban. Elnök: Hogyan irta ezt a levelet? , Dr. Varga: Géppel szoktam írni a leveleimet. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban azt írtam, hogy ha a határmegállapitó bizottság tudni akarja az itteni magyarok kívánságait, — mert Sachs levelében erről is szó volt, — úgy a bizottság ideérkezése után maga hívja fel erre hirdetmények utján a lakosságot és igy nem lesz semmi akadálya sem a magyarság akarat-nyilvánításának. Ezt a levelet és egy memorandumot, melyet történelmi és statisztikai adatok alapján magam készítettem arról, hogy ezen a területen a magyarság hol, milyen kerületekben, mely idő óta lakik, borítékban át'adtam Sárai-Szabó Sándorné. Kemény Krisztinának. A boríték Kovács Antal szeged-rókusi vasúti hivatalnoknak volt címezve. Hogy Sárai-Szabó Krisztina ezt a leve■ let elvitte-e magával, hogy átment-e és mikor ment át Magyarországra, nem tudom, mert azóta nem jelentkezett többé nálam. Ez körülbelül október 20-ika táján történt. Elnök: Hogyan jött önhöz Sárai- JSzabó Krisztina? Dr. Varga: Sógorsági viszonyban /Vagyunk. Egy alkalomból mondotta, hogy át fog menni Magyarországra jés ezért adtam át neki a levelet. Az elnök déli fél 12 órakor Ülést fiz percre felfüggeszti. Elfogultsági kifogás az egyik bíró ellen. Szünet után dr. Szkalier védő a Iriintetőperrendtarfiás (55-ik szakasza alapján kifogást emel amiatt, Jiogy Gomirac. Vojiszláv a büntetőtanács tagja, aki a jelen pörben mint ■SzavazókÍró működik közre, ugyanebben a bőrben mint a vádtanács referense is szerepelt. A vádtanácsi Jegyzőkönyvben ugyan Radovanorofcs Miró van feltüntetve előadóként, de távollétiben őt Gomirac fieJyetesitette. 1 A védő előterjesztésére a biróság tanácskozásra vonul vissza. Rövid tanácskozás után az elnök kihirdeti & határozatot, mely szerint a bíróság nem ad helyt a kifogásnak, mert Gomirac nem volt előadója a vádtanácsnak. A határozat ellen a védő és dr. iVarga semtniségi panaszt jelentenek he. A memorandum Ezután dr. Varga folytatja vallomását. — Ki kell jelentenem, — mondja, r— hogy az említett memorandumot azzal a célzattal küldöttem át, hogy azt a határ megalapító bizottsághoz eljuttassák. i Elnök: Kihez volt cimezve a borirí&m> Dr. Varga: Nem tudom. Lehet, hogy magának Sachsnak, lehet, hogy' cim nélkül küldtem. Sachsszal ez volt minden érintkezésem. Elnök: Körülbelül hány levelet irt Sachsnak és mikor küldte az első levelet? A levelek Dr. Varga: Az elsőt Í920. februárban, vagy márciusban, az utolsót 1921. október 20-ika körül. Hogy mennyit, azt körülbelül sem tudom megmondani, miután Sachs is irt édesapjának és menyasszonyának és ezeket a leveleket is hozzám küldte. Hogy kihez voltak cimezve ezek a levelek, arra nem emlékszem. Volt hónap, amikor csak egy levél ment, volt, amikor kettő-három és előfordult olyan hónap, hogy egy levelet sem küldtem. Megtörtént az is, hogy Sachs magyar újságokat küldött Szegedről. Volt eset, (amikor semmit sem közöltünk egymással, hanem csak megköszöntük a szívességet, vagy jelentettük, hogy a menyasszonyához címzett levelet kézbesítettük. Az ilyen leveleket maga Ignácz irta meg nevemben, éh csak az érdemleges leveleket írtam magam. Elnök: Eddig csak Ignáczról volt szó. Ki volt még bejáratos az irodájába a többi vádlottak közül? A többi vádlott szerepe Dr. Varga: Azt a kifejezést, hogy bejáratos, nem lehet használni. Kétszer-háromszor bejött hozzám Tumbász Béla, hogy mikor, nem tudom pontosan, csak arra emlékszem, hogy az 1921-ik év tavaszának kezdetén. Elnök: Miről szoktak beszélni? Dr. Varga: Első alkalommal azért jött az irodámba, hogy Ignáczot meglátogassa és megkérje, hogy lapjának csináljon Sentán propagandát. Ekkor ismerkedtem meg Tumbászszal, aki mint újságíró mutatkozott be. Beszélgettünk arról, hogy a magyarságnak itt milyen a helyzete, tekintettel arra, hogy 1920-ban a magyar iskolákat csak októberben nyitották meg. Ebben az időben tudtuk meg, hogy a németek Kulturbundot alapítottak az iskol ügyek és gazdasági kérdések elintézésére. Beszéltünk a kulturbundról és arról, hogy miképpen lehetne a Vajdaság egész magyarságát a Kulturbund mintájára, iskolai és gazdasági kérdések létesítésére egyesíteni. Megállapodtunk abban, hogy meg kell ismerkednünk a nemzetiségi kisebbségekre vonatkozó nemzetközi határ ozmányokkal, hogy elmehessünk a kormányhoz és kérjük egyesülés engedélyezését. Ebből a célból létesíteni akartunk egy nagy magyar hírlapot Subotica központtal. Ez azonban csak puszta beszéd maradt, mert ebben az időben, még az ö utolsó látogatása alkalmával sem kaptam meg Sachstól a békeszerződést és a nemzeti kisebbségekről szóló nemzetközi szerződéseket. Eínök: Volt-e Tumbásznak tudomása arról, hogy ön levelezésben áll Sadhsszal? Dr. Varga: Nem. ő egyáltalán nem tudott erről a kérdésről. Erről csak Ignácz tudott. Dr. Völgyi 1921 nyarán volt nálam két ízben ügyvédi tanácsért, részben pedig azért, mert a kiszélesített tanácsnak kinevezett tagja voltam és arra kért, hogy ebben a minőségemben tegyek lépéseket, hogy érvényesíthesse jegyzői nyugdíjigényét a várossal szemben. Elnök: Beszélgetett-e ezekről az ügyekről Völgyivel? Dr. Varga: Lehet, de egész határozottsággal nem emlékszem rá. Aktuális volt ez abban az időben, mert sokat beszéltek erről és az egész magyarságot foglalkoztatta, hogy meg - nyiliák-e a magyar iskolákat. Ü sem tudott arról, hogy levelezésben állok Sachsszal és igy bonyolítom le ügyvédi ügyeimet. Ezenkívül a vádlottak közül irodámba járt Yörösbaranyi Mátyás is. Több ízben volt nálam, Dr. Varga: Kovács Antal vasutas cimére küldtem. Elnök: Milyen viszonyban volt Kovácscsal? Dr. Varga: Barátok voltunk. A memorandumot októberben küldtem el, ez pedig: március közepe táján történt. Ekkor megkértem, vigyen el egy levelet Sachsnak, szintén irodai ügyben. A Magosi-Törley féle birtokeladásról volt szó. Azt soha nem mondottam meg Sárai-Szabó Krisztinának, hogy mi van a levélben és ő nem is kérdezte. Minthogy 1920-ban az itteni gimnáziumban nem tanítottak magyarul, 1921. szeptemberben még nem tudtam, hogy ebben az évben lesz-e magyar osztály, vagy nem, ebben az ügyben is leveleztem Sachssal, hogy fiam Szegedre mehet-e tanulni, hogy az itteni előző osztálybizonyitványt a szegedi gimnáziumban elfogadják-e. Megkértem továbbá Sachsot, hogy keressen helyet és ellátást fiam számára a szegedi internátusbán. 1921- októberében tudtam csak meg, hogy Sachs tagja a Délvidéki Ligának, addig abban a tudatban voltam, hogy bankhivatalnok. Ezután az értesülés után megírtam, hogy ebben az ügyben nem lehetek segítségére, mert .nem tehetem ki magam kellemetlenségeknek. Kizárólag irodai ügyekben, közoktatási kérdésekben állottam Sachsszal összeköttetésben. A Millerand-féle kísérőlevél értelmében, mely a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozik, írtam meg a memorandumot, még abban az időpontban, amikor a határ nem volt véglegesen megállapítva. Megkértem továbbá Sachsot, hogy szerezze meg a békeszerződést és a nemzeti kisebbségekről szóló nemzetközi szerződéseket és határozatokat. Tény az, hogy vallomásom elejére visszatérjek, — hogy amikor viszzajöttem Budapestről, Huszár Károlynált azt az óhaját, hogy jó lesz, ha a magyarok vigyáznak a kommunistákra, közöltem néhány barátommal, de ezek azt mondták, hogy üres kézzel nem léphetnek fel a kommunisták ellen, ha a terület kiürítésre kerül, hanem gondoskodjék a magyar kormány arról, hogy olyan gyorsan jöjjenek be a magyar katonák, hogy minden kommunista akciót meg tudjanak akadályozni. Elnök: Kik voltak azok a barátai, akikkel Huszár óhaját közölte. Miyen alkalommal és hogyan jött erről szó? Dr. Varga: Egész ártatlanul nagyon sok embernek mondtam. Elnök: A vádlottak közül mondotta-e valakinek? Dr. Varga: Egyedül Ignác Gyulával közöltem. Elnök: Mikor mondta neki? Dr. Varga: Néhány nappal azután, hogy irodámba belépett, 1920. ápriiiis havában azzal a célzattal mondtam neki, figyelmeztesse ismerősei közül a nem kommunista vasutasokat, hogy a kiürítés esetén vigyázzanak arra, hogy a kommunista vasutasok a vasútnál ne romboljanak, ő beszélt is néhány nem kommunista vasutassal, de ezek azt mondták, hogy ők egyáltalán nem tőrödnek a dologgal. Ezzel a Huszár-féle akció teljesen lezárult és többé nem esett erről szó. Tekintettel arra, hogy Sachsszal is beszéltem Budapesten vató tartózkodásom alatt erről az ügyről és 5 is annak a véleményének adott kifejezést, hogy ezt c területet kiürítik, 1920. április véén, vágj' májusban megírtam neki, hogy az embereknek itt nincs kedvük arra, hogy kellem ellenségnek tegyék ki magukat, még akkor sem, ha a kommunisták kezdeményez- j nőnek valami akciót. Ezt a levelet azt hiszem. Bekecs j Gyula vitte el, akit Sachs is, én is ismertem. Elnök: Kinek volt cimezve a ;e-; vél? az nagyrészt azért, inert ismerőseid akiknek pörög ügyeik voltak, elvezettéi hozzám. Ez volt vele minden össze-kötteíésem. Lehet azonban, hogy vele] is beszéltem ezekről' az akkor nagyonis aktuális ügyekről. , Elnök: Beszéltek-e a katonaságról?. Dr. Varga: Csak egyetlen esetben,; 1921 októberében említette nekem,; hogy a vasúti állomásról látta, hogy az utcán három zászíóaljnyl katonaság vonult át. Elnök: Mi célja volt ennek a közlésnek? -Dr. Varga: Semmi, csupán beszélgetés volt. ö vezette az irodámba 1921 tavaszán Dömötör Aladárt, mert feleségének szülei szétváltak és megkért, hogy indítsam meg a válópört, rendezzem a közös vagyon ügyeit, különösen azonban arra kért Dömötör, hogy apósát és anyósát békitsem ki. Emiatt több ízben volt nálam Dömötör és Írtam apósának is. Elnök: ísmert-e valami Nikolájevicset? Dr. Varga: Ismertem. Nikolájevics Istvánt 1921 tavaszán vezette hozzám és mutatta be barátja^ Varga Imre újságíró, aki nem azonos az itt vádolt Kaiser-Varga Imrével. Elnök: Civilben volt-e Nikolájevics., Dr. Varga: Civilben. Azt mondotta, hogy Módoson szolgabiró, ezt megelőzően pedig jegyző volt a Bácskában. Nikolájevics ezután még kétszer volt nálam, amikor — mint mondotta — behívták fegyvergyakor’ara és közvetlenül a gyakorlat után, mikor Suboticán átutazott 1921 augusztusában. Elnök: Miről beszélt vele? Dr. Varga: Mint baráttal, mindennapos dolgokról — de hogy miről', arra nem emlékszem. Elnök: Hogy jött Varga Imre ahhoz, hogy egv egészen ismeretlen embert, aki az ő barátja, elhozzon az irodájába és bemutassa? Dr. Varga: Én Varga Imrét még a háborúból ismertem. A kávéházban találkoztam vele. Én századosi voltam, ő is tiszt volt és igy mint tiszttársak, többször beszélgettünk és tegeződtünk. 1920 november elején eljött hozzám az irodába. Miután a háborúból mint tfeztet ismertem, nem érdeklődtem, hogy ml a foglalkozásai, már köteles emberi tiszteletből sem. Önmagától mondotta/, hogy újságíró, felmutatott ! ujságirő-igazolviányokat is, de hogy ki állította ki ezeket, nem néztem meg. Mint újságíróval', ugyanazokról a kérdésekről beszélgettem' vele, mint Völgyivel és Tumbászszal. Akkor voltak ezek az ügyek aktuáli-, sak, mivel a magyar iskolákat nálunk csak október végén nyitották meg. Arról beszéltünk, hogy jó volna a német Kulturbund mintájára szervezkednie a fcmgyarságnak és megkérni a kormányt, hogy engedje meg a szervezkedést. Ettől az időtől kezdve többször megfordult nálam. Í921; nyarán átköltözött feleségével Suboticára. Jókedél'yü: ember volt,-örültem, amikor eljött fiozzám és több-' szőr megfordultam vele a vendéglőkben is. Mikor beköltözködött, megkéri}, engedjem meg neki, hogy Írógépemen megtanulhassa a gépírást, amire mint újságírónak szüksége van. Ettől jjkezdVe többször segített Jgnácnak a másolatok készítésében. Elnök: Vörösbaranyi vett-e át ön-, tői leveleket? Dr. Varga: Nem; a postát csakis Ignácz kézbesítette. Dr. Varga ezután a) chliffre-ügyrő! akar beszélni, de az elnök háromnegyed egykor a: tárgyalást felfüggeszti és a fiíytatólagos Ifrrgynjlátet péntek reggel 9 órára tűzi ki. Ezzel végződött a fő tárgyalás első napja. * . A közönség lassan kivonul, ar szuronyos őrök kivezetik a vádlottat, a védőügyvédek csendesen vitatkozva'! távoznál:. A törvényszék előtt sokam raegállanak megvitatva |nz első na présemén veit. v • i “ Tvy
