Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-13 / 250. szám

BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1922. szeptember Í3. 2. oldal. Ezért a jelölés csupán Sentán, a nagygyűlést megelőző elöértekezle­­ten fog megtörténni. Az előértekez­­letro valamennyi község magyarsá­ga és a már megszervezett vidéki pártok vezetőségei jelölő bizottságot fognak kiküldeni .amely az elfoga­dott jelölt-névsort a nagygyűlés elé itcrjeszti. »Megnyugvással vesszük tudomásul«... A vasárnapi nagygyűlés ügyében kérdést intéztünk a suboticai köz­ponti párt egyik vezetőjéhez, aki a következőket mondotta: — A sentai hatóságok közlése alapján a nagygyűlést a rövid ha­táridő dacára szeptember 17-ikén okvetlenül megtartjuk, egyrészt azért .mert az országgyűlés ülé­seinek megnyitása előtt ez az egyetlen alkalmas időpont szá­munkra, másrészt pedig azért, mert a terminusok folytonos ha­lasztásával nem akarjuk a ma­magyarság türelmét elvenni és a magyarságot bizonytalanságban tartani. Bármilyen súlyos körül­mények között sikerült is a vég­leges határnapot végre megállapí­tani, megnyugvással vesszük tu­domásul, hogy az illetékes hatósá­gok módot nyújtottak arra, hogy a S. H. S. királyság magyar pol­gárai az alkotmányban és a tör vényekben biztosított jogaikat gyakorolhassák és nyilvános nagygyűlésen végleg megalkot­hassák politikai pártszervezetü­ket. Megtörtént minden intézkedés Kedden este alkalmunk volt tele­fonon beszélni Nikolics György sen­tai rendőrfőkapitánnyal, aki kijelen­tette, hogy a sentai pártvezetdség­­gel szerdán írásban közük a szep­tember 17-iki határnap tudomásul vételét. Azt is közölte a főkapitány, íhogy minden hatósági intézkedés megtörtént a gyűlés zavartalanságá­nak biztositására. Megszavazta a földadó] avaslatot a magyar nemzetgyűlés '— A nemzetgyűlés keddi ülése — A magyar nemzetgyűlés keddi ülé­sén Kállay pénzügyminiszter reflek­tált a földadójavaslat vitája során elhangzott beszédekre. Kijelentette, bogy azokra az adók­ra, amelyeket a' kidolgozott földadó­javaslat biztosit, az államnak feltét­­, lenül szüksége van, 'ha ki akarja ke­­! rülni a pénzügyi csődöt, amely állan­dóan veszélyezteti. Szüksége van az országnak a földadó fölemelésére — mondotta, — mert nem csupán a puszta megélhetésről van szó. Fenn kell tartani azt a kultúrát is, amely a magyar szupremáció egyedüli biz­tosítéka, meg keli védeni a határokat, ki kell épiteni a magyar ipart, fönn kell tartani a jogrendet, amelyet a forradalmak felbontottak és amely ma is fokozott gondosságot igényel. Bejelentette, hogy rövidesen beterjesz­ti az 1922—-23. évi költségvetést, amelynek kidolgozásánál a takaré­kossági szempontot fogja alkalmazni. Szükségesnek tartja ugyanis, hogy az ország államháztartásában fokozot­tabb mértékben érvényesüljön a taka­rékosság elve és éppen ezért célsze­rűnek tartaná, ha a nemzetgyűlés bi­zottságot alakitana, melynek az lenne a feladata, hogy ennek az elvnek a keresztülvitelét ellenőrizné és szor­galmazná. Ezeket a reformokat sürgő­sen meg kell valósítani — mondotta., — bár még igy sem lehetséges a ki­­. adásokat összhangba hozni a bevéte­lekkel. Amennyiben technikailag le­hetséges, ősszel beterjeszti a jövedel­mi adó módosításáról szóló javasla­tot, amelynél szintén a progresszivi­tást fogja érvényesíteni. Egyáltalán: a progresszivitás elvének szigorít ke­resztülvitele és meghonosítása nélkül nem tudja az ország pénzügyeit a le­hetőséghez képest rendezni. Fölkérte Gaal Gasztont és a javaslat ellenzé­két, hogy az állam érdekében hozza­nak áldozatot és azt az energiát, amit most a földadójavaslattal szemben ta­núsítanak, fejtsék ki akkor, amikor a takarékosság keresztülviteléről lesz szó, ami szerinte sokkal fontosabb. A pénzügyminiszter beszéde után a nemzetgyűlés elfogadta a földadó­javaslatot. amely ellen 43-an, mellette pedig 108-an szavaztak. Amint a számarány mutatja, az egységes párt titkos ellenzéke kitartott Bethlen mel­lett és cserben hagyta a 'legitimista agráriusokat. A szociáldemokraták a javaslat ellen szavaztak. Az optáltak halasztást kapnak a kiköltözködésre — Tárgyalások a jugoszláv és a magyar kormány között — Beogradból jelentik : A minisz­tertanács legutóbbi ülésén a Ma­gyarországon lakó jugoszláv ál­lampolgárságért optált szlávok kérdésével foglalkozott. Mint már több ízben megemlékeztünk róla, a kormány az áttelepülőket fö d­­lioz akarja juttatni és mint tele­peseket akarja őket az ország kü­lönböző részeiben elhelyezni. Eb­ből a szempontból eddig elsősor­ban Délszerbia és a Vajdaság jöttek számba. Az agrárreform mi­nisztérium azonban a kolonizáció előmunkálataival nagyon elkésett. Az opciós határidő évfordulója, ameddig a békeszerződés értelmé­ben a nemzeti országuk állampol­gárságáért opiáitoknak nemzeti álla­mukba át kell költözniök, 1923 ja­nuár 26-án bekövetkezik. Eddig az időpontig nem lehet az átköl­töző közel tízezer szláv családró gondoskodni. A kormány ezért elhatározta, a magyar kormánynak azt fog­ja javasolni, hogy az opcióval élt szlávok jövő tavaszig Ma­gyarországon maradjanak, viszont t ugyancsak tavaszig ittmarad­hatnak azok a magyar nemzeti­ségűek is. akik magyar állampol­gárságért optáltak. Az ajánlatról a diplomáciai tár­gyalások a két kormány között a közel jövőben megindulnak. Re­mélhetőleg a magyar kormány sem fog a békés megegyezés elé nehézségeket gördíteni, hiszen Magyarországnak is súlyos gondja a repatriálok elhelyezése és az optáltak közül is sokra súlyos gonddal nehezedik a közeli téli átköhözködés terminusa. A kisálltáét szerepe a keleti kérdés megoldásában A szövetséges kormányok nem tűrik a kisázsiai semleges zóna megsértését —- Kemal pasa fegyverszüneti tárgyalásra hívta a szövetségeseket és a görögöket A keleti kérdésben beállott legje­lentősebb fordulat, hogy Anglia is hajlandónak mutatkozik már a török határoknak a békeszerződéstől elté­rő megállapítására. Anglia kénytelen-kelletlen a sév­­resi békének olyan módosításába egyezett bele, ami tulajdonképpen már a revízióval egyenértékű. E megállapodások szerint a görögök lemondanak Smyrnúról, amely ismét török uralom alá kerül. Gallipoli fél­szigetet és a Márvány-tengermentl partokat ellenben Görögország kap­ja. Ezenkívül határkiigazitdst hatá­roztak el Tráciában a törökök javá­ra. E szerint Drinápoly görög ma­radna, viszont Törökország kis rész­ben határos volna Bulgáriával. A tengerszorosok nemzetközi ellenőr­zés alá kerülnek és Konstantinápoly továbbra is Törökország független fővárosa maradna. Alig hihető, hogy Musztafa Ke­niat megelégszik ezekkel az enged­ményekkel. Ö egész Tráciát köve­teli, különösen azonban Drinápolyt a szent sírokkal. Minthogy Franciaor­szág ígéretéhez képest támogatja a török aspirációkat, viszont Anglia nemcsak mint görögbarát, hanem saját érdekeire való tekintettel még a párisi megállapodást is sokalja, igen éles ellentétbe került szövetsé­gesével. Hogy az állítólag szeptem­ber második felére tervezett konfe­rencián hogy fogják tudni össze­egyeztetni ezeket a differenciákat, az a jövő titka. A szövetségesek a semle­ges zóna megsértése ellen Londonból jelentik: A szövetséges kormányok teljesen megegyeztek, hogy nem fogják tűrni a kisázsiai parton általuk megállapított semleges zóna megsértését. Ennek kifejezéséül elhatározták, hogy haderőikkel képviseltetni fog­ják magukat, ebben Nagybritannia, Franciaország és Olaszország fog­nak részt venni. Meg fogják erősíte­ni mindazokat a pontokat, amelye­ket a szövetségesek bármelyike ed­dig megszállva tartott. Mindent felgyújt a visszavo­nuló görög hadsereg Londonból jelentik: A Daily Te­legraph jelenti Szolimából, hogy a görög hadsereg teljesen vezérlet nélkül maradt és visszavonulásakor mindent felgyújtott. A görög hadse­reg reorganizálása katonai lehetet­lenség. A katonák legnagyobb része harc nélkül elfutott. Mértékadó kö­rökben azt hiszik, hogy a görög csa­patok visszavonulnak a Csataldzsa­­vonalról és más tráciai kerületekből. Hir szerint az angol flottabázist Kon­stantinápolyból Lemnos szigetére helyezték át. A kisantant a keinalista gon­dolat ellensúlyozója Londonból jelentik: A Daily Te­legraph közlése szerint Franciaor­szág Trácia kérdésében figyelembe vette Romániának és Jugoszláviának ellenállását minden tervvel szemben, amellyel a törökök megkísérlik 1913-beli európai határaikat helyre­állítani. A kisantant lesz az ellensú­lya az uj keleten a keinalista gondo­latnak. A görög kormányalakítás nehézségei Athénból jelentik: Kalogeropulosz nem vállalta a kormányalakítást, ha­nem csak küliigyminiszterséget foga­dott el Triandafilakosz kabinetjében, akit a király miniszterelnökké ne­vezett ki. A görög fővárosbán nyu­galom van Görögország a szövetsé­gesek segítségére számit. Konstantin király» kiáltványt intézett a görög néphez, melyben rendre és békére hivjá fel. Győzelmi ünnepségek Törökországban Londonból jelentik: A Daily Mail jelenti Konnstaníinápolyból, hogy a törökök nagy győzelmi ünnepélye­ket rendeznek. A mecseteket kivi­lágították és ünnepélyes istentiszte­letet tartottak’ .amelyen 70.000 ember — 20.000 az épület belsejében — vett részt. Az istentiszteleten a tö­rök trónörökös is jelen volt. A sevresi szerződés megkötése után az angorai kormány kihirdette a nemzeti gyászt. Most, a nagy tö­rök gjfőzelem, után, az angorai nemzetgyűlés legutóbbi ülésén az elnök kijelentette, hogy a nemzeti' gyász megszűnt. Az emelvényről eltávolították a fekete drapériákat és zöldhuzattal vonták be az emel­vényt. Ezenkívül elhelyezték az emelvényen az elfogott görög főpa­rancsnok kardját és más zsákmányt. Terjed a mohamedánok lázadása Londonból jelentik: A Times na­gyobb cikket ir »Uj háború Keleten« címmel, amelyben a mezopotámiai felkeléssel foglalkozik és kifejti, hogy az angol uralom helyzete na­gyon kedvezőtlen és az angol csapatok hír szerint már; Radzia kerületet ki is ürítették. A mohamedán lakosság lázadása egy­re terjed. , j A városi nyugdíjasok sorsa az állami nyugdíjasok helyzetének javulásától függ A városi nyugdíjasoknak nagy­számú küldöttsége kereste fel ked­den délelőtt hivatalában Tabakovics, Miklós alpolgármestert. A küldött­ség, melyet Manojlovics János dr. országgyűlési képviselő vezetett ar­ra kérte a polgármestert, hogy a vá­ros segítsen a nyugdíjasok nyomo­rúságos helyzetén, Tabakovics Miklós alpolgármester válaszában kijelentette a küldöttség tagjainak, hogy a nyugdíjasok hely­zetének ugyanúgy gondját kívánják viselni, mint az állásban lévő városij tisztviselőknek. Illetményeik emelés séről való minden tárgyalás azonban hiábavalónak bizonyulna mindaddig, amíg az állami tisztviselők és nyug­díjasok illetményei újabb rendezésü nem nyernek, ami a közeljövőben: várható, miután a szkupstina az ok­tóberi ülésszakban fogja már letár­gyalni ezt a kérdést. Altiig ez meg\ nem történik, addig a kormány a városi alkalmazottak és nyugdíjasok helyzetének egyoldalii rendezéséhez\ amugysem járulna hozzá. Mihelyé azonban az állami tisztviselők ésj nyugdíjasok kérdését rendezik^ ugyanolyan mértékben fogják ren-. dezni a városi nyugdíjasok kérdésé/J is. Kilátásba helyezte azonban a pol­gármester a küldöttségnek, hogy ä városi nyugdíjasok is ugyanazokban) a kedvezményekben fognak része­­sülni, mint a hivatalban levő iisztvi-\ selök. így a várostól kedvezményes) áron tűzifát fognak kapni .továbbá! a városi kertgazdaság terményeinek! ötven százalékos kedvezményében; is részesülnek, sőt az ellátatlanok! kategóriájába is felveszik őket és as ezekről való gondoskodás kapcsán búzával is el fogják látni őket. A küldöttség megnyugodva vette; tudomásul Tabakovics alpolgármes­ter válaszát. CKEM ARANYKALÁSZ EREM PINTÉR FERENC Szt. József gyógyszertára Subotica

Next

/
Thumbnails
Contents