Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-02 / 239. szám
1922. szeptember 2. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oidal A városi tanácsülések titkossága Miért vas szükség a városi közigazgatásban a titkos politikám? Ä városi tanács ülései egy esztendővel ezelőtt még nyilvánosak voltak és résztvehettek azokon a sajtó képviselői is. Később azonban egy miniszteri rendelet alapján a rendszerint 'hetenkint kétszer megtartandó tanácsüléseket titkosakká nyilvánították és onnan a sajtó képviselőit is kizárták. Azóta a hirlapirókat a városi tanács egyes tagjai informálják a nyilvánosság részére is kiadható hírekről és a közönség igy értesül a városi közigazgatás eseményeiről. A tanácsülések titkossága körül azonban legújabban valami baj van. Amint megbízható helyről értesülünk, legutóbb előfordult, hogy a városi tanácsülésen tárgyalt bizalmas jellegű megbeszélés fe valamiképpen nyilvánosságra került, olyan pontossággal, hogy többen még arról is tudtak, hogy a tanács tagjai közül kik szavaztak az egyik tárgyalt javaslat mellett és ki szavazott ellene. A tanács tagjai közölt ez az eset a legőszintébb feltűnést kellett, s az esetnek egyéb következményei is lesznek. A tanács tagjai szóvá akarják tenni az esetet és annak megállapítását kívánják, már saját hivatalos titoktartásuk beigazotása érdekében is. hogy miképpen kerülhetnek a városi közigazgatás egyes bizalmas jellegű tanácskozásai a nyilvánosságra. Ezzel kapcsolatban hangoztatnunk kell, hogy nincs sok jogosultsága a tanácsülések titkosságának. Ezt a véleményt a tanácsnak több tagja maga is osztja. Ha a tanácsülések újból nyilvánosak lennének, nem fordulhatnának elő hasonló esetek. Amikor a demokrácia minden vonalon a titkos diplomácia ellen küzd, akkor nem lehet helves, hogy még a városi politika, , . , . irányitói is a titkosság leple alatt inJ^m gondolnak titkos operációra az datlanságból történt. Azt állítják, hogy egy őrmester robbanóanyaggal telt hátizsákja útközben cigarettától tüzet fogott és felrobbant. Az eset körülményeiről az őrmestert még nem sikerült kihallgatni, minthogy súlyos sérülései következtében beszélni nem tud. A szomszédos állomásokról sürgős segítség ment a katasztrófa színhelyére. Zagrebböl jelentik: Csütörtökön délután öt órakor Banova-Jaruga és Polyana között, a zagreb—pakráci vonalon, az esti személyvonat kisiklott. Kilenc vaggon felborult. Hét utas halálosan megsebesült, a könynyebben sérültek száma igen nagy. A katasztrófa színhelyén, amelyet szakértői vélemény szerint a talpfák gyengesége okozott, a vonal 150 méter hosszúságban tönkrement. Zagrebbő! csak a késő éjjeli órában érkezett meg a kiküldött segélyvonat, amely orvosokat és kötszereket vitt a szerencsétlenség színhelyére. A jugoszláv-oiasz konfliktus Olaszország garanciákat követel, hogy Jugoszlávia nem gondol titkos operációkra az osztrák határon Rómából érkező jelentések szerint csak ma mutatkoznak sajtóban és közvéleményben egyaránt annak a jelei, hogy az olasz—jugoszláv konfliktus a jugoszláv külügyminiszter látogatása következtében kezd gyöngülni. A feszültség a legutolsó időkben már |oly magasra hágott, hogy Olaszország kormánya iratokat és fényképeket gyűjtött, melyekkel bizony itani kívánta, hogy Jugoszlávia Csehszlovákiával egyetemben katonai operációt tervez az osztrák határon. Ehhez járult még bizonyos olasz köröknek egyre hangosabb kívánsága, hogy Olaszország, amíg a helyze* nem alakult ki és befejezett tények még nincsenek, ragadja meg a kedvező alkalmat, hogy a jugoszláv és csehszlovák akciót megakadályozza. A jugoszláv külügyminiszter római látogatása nem is szolgál más célt, mint hogy Jugoszlávia jóhiszeműségéről tegyen tanúságot. Olaszország valószínűleg garanciákat is fog követetni arra nézve, hogy Jugoszláviában sem politikai, sem katonai körök a tézik az ügyeket. A városi közigazgatásban különben sem történnek olyan bizalmas döntések, amelyek szükségessé tennék —. a titkosságot. Éppen ezért az egész affér legegyszerűbb jj megoldása a tanácsülések titkos jelle- - gének megszüntetése volna. Súlyos vasúti szerencsétlenségek Négy vasúti katasztrófa egy napon A tegnapi napon egyszerre négy vasúti katasztrófát jelentettek Szerbiából, Boszniából és Szlavóniából. Sztalaty (Szerbia) augusztus 31-én reggel nagy vasúti katasztrófa színhelye volt. Az állomáson tartózkodó tehervonatról tolatás közben három vaggon leszakadt és a nyílt pályán belefutott a Nisből éppen akkor befutó személyvonatba. A vonatvezető minden erőfeszítése ellenére sem tudta a szerencsétlenséget kikerülni. Az összeütközés következtében a három szabadon futó vaggon kisiklott. A nisi vonat vezetője és fűtője megsebesült, az utasok sértetlenül maradtak. A forgalom időlegesen szünetelt. Halálos végű vasúti szerencsétlenség történt Velika Planánál, ahol a szmederevói személyvonat nekiment a Beográdból jövő személyvonat oostakocsijának. Az összeütközés oly vagy erejű volt, hogy a postakocsin kívül összezúzta az utána következő líl-ad osztályú kocsit, mely tele volt utasokkal és két teherkocsit is. Ed,dig csak a vonatvezetö haláláról tudjak, de a súlyos sebesültek száma Igen nagy. Hasz utas súlyos sebek közt fekszik a boszniai vasúti szerencsétlenség következtében, amely Bosanki Növi és Bosanska Krupa között történt csütörtök hajnalban. A katasztrófa igazi okát még nem derítették fel, de a jelek arra vallanak, hogy gonoszírák határom Schüller osztrák pénzügyminiszteri osztályfőnök szombaton hagyja el az olasz fővárost, miután az olasz vámügyek és a külpolitika vezető embereivel tanácskozásokat folytatott. A sajtó néhány tudósítója előtt nyilatkozott római utjánan céljáról. — A római tárgyalások — mondotta — távolról sem oly nagy jelentőségűek, mint egyes lapok feltüntetni szerették volna. Amennyiben egyáltalán komoly eredményekről lehet szó, ezek csak abban csúcsosodhatnak ki, hogy az osztrák jegybanknak Olaszország gyorsan fogja folyósítani azt az összeget, amellyel Ausztria támogatásához hozzájárulni kíván. A Népszövetség megkezdte az osztrák kérdés tárgyalását A Népszövetség tanácsa megkezdte a tanácskozást az osztrák problémáról. Az elnök kifejtette, hogy a tanács tagjai tudatában vannak annak, hogy milyen sürgős és Európa nyugalmának szempont] állói milyen fontos az osztrák probléma megoldása. A tanács bizottságot küldött ki az osztrák kérdés megvizsgálására. A bizottságnak szerdáig kell jelentést tenni. egymillidrd arany koronánál nagyobb építési költséggel létesültek az idegen impériumok szuverenitása alá átment vasúti vonalak, melyeknek: mai értéke legalább százmilliárd papirkoronát képvisel, számolnunk kelt azzal, hogy az esetleg ' elkobzandó részvényeknek ezt a megváltási árál; a kormánynak az ország lakosságán kell behajtania. — Komplikálja az elszakított területek vasutainak kényszerátadását az a körülmény, hogy, ezeknek a vasutaknak a tőkéjében nagymennyiségű antant-pénz,, jelesen francia* belga és olasz, sót amerikai tőke, azonkívül német és hollandi tőke is résztvett.j Kérdés most már, hogy vájjon az antant-nemzetiségű tőkét is elkobozhatja-e az antant ? Az antant százmiüiárdnyi értéket ko¥etel jóvátételben Magyarországtól Az elszakított területeken lévő közlekedési vállalatok részvényeit át kell adni Budapestről jelentik : Budapesten pénteken vált köztudomásúvá hogy az antant párisi főtanácsa a békeszerződés 194. §-ára való hivatkozással, a magyar kormánylói újabb jóvátéieii szolgáltatásokat követel. Az uj követelésekből különösen kiemelkedik az a posztu láuim, amelyben az ántánt mindazoknak a közszükségleti intézményeknek, vizes világítási müveknek, vas utaknak a részvényeit követeli kiszolgáltatni, amelyeknek az üzemi telepeik az elszakított területeken létesültek. A közszükségleti vállalatoknak, különösen a vasutak részvényeikiszolgáltatása katasztrofális terheket jelent a magyar gazdasági életre. Tudni kell ugyanis, hogy az elszakított területeken lévő, részben magyar, részben pedig külföldi tőkével épült vasúti vonalak értéke egymiiliárd arany koronánál nagyobb értéket képvisel. Még nem látható tisztán a ve zérgondolat, mely az antanthatalmakat e követelésüknél irányítja. Ma még nem lehet tudni, hogy egyszerűen a tulajdonjog áthelyezésével a megszakított területekre kívánja e az antant telepíteni ezt a milliárdos magyar vagyont, vagy pedig kárpótlás nélkül a jővátételi számla javára óhajtja-e azt elvenni tulajdonosaiktól olyképen hogy az esedékes kárpótlást a kincstár fizesse meg a részvénytulajdonosainak. Az utóbbi, a ked vezőtlenebb lehetőséggel keli számolni, mivel a békeszerződések végrehajtásánál erre már precedenst produkált az antant. Nevezetesen a németországi vasúti társaságoktól, melyeknek külfol dön, többek közt Magyarországon is voltak vasutjai, követelte és átvette külföldi vonalaik részvényeit, melyeknek értékét azután a német kormány volt köteles az ily módon megkárosított részvényeseknek megtéríteni. E kérdést kitünően ismerő magyar gazdasági tekintély ebben az ügyben a következő fölvüágositést adta a Bdcsmegyei Napló budapesti tudósítójának: — Megdöbbenéssel vettük tudomásul a hirt, mely az antant újabb jóvátételi követeléséről számol be. Egyelőre tehetetlenül állunk e követeléssel szemben. Nem ismerjük az antant szándékait, nem tudjuk, hogy miként akarja ezt a követelést likvidálni. Sajnos: a németországi szomorú példa lebeg előttünk. Németországban megtörtént, hogy azoktól a vasútépítési csoportoktól, amelyek részvénytársasági alapon külföldön vasutakat építettek, az antant elkobozta az összes külföldi vonalak részvényeik A mi esetünkben is ezt az eljárást várhatjuk. Tekintettel arra, hogy az elszakadt területeken Letartóztatott detektív* csoportvezető — A pa-icsi betörés epilógusa — Ez év április végén Vidákovics Antal volt detektív, később városi tisztviselő felesége, cselédjével László Vicával együtt Stefanovics vesuti ellenőr palícsi la-i kásáról ellopta annak százezer korona értékű ékszereit és készpénzét tartalmazó kazettát, amit később a rendőrség Vidákovicsék kertjében elásva meg is talált. A lopás tetteseinek kiderítése után Vidákovics Antal Magyarországra ment, amiből annak idején arra következtettek, hogy ő is részes a bűncselekményben. Az augusztus 7-dikén tartott törvényszéki tárgyalás és az előzetes nyomozás alkalmával azonban semmi bizonyíték sem merült fel arra, hogy Vidákovics tudott! feleségének bűnéről és igy nemi is indítottak ellene ejiárőst. Aj törvényszék Vidákovicsnét kétévi? fegyházra, cselédjét pedig egyévi! börtönre Ítélte. Az eltávozott Vidákovics hóna-, pokon keresztül nem adott élet-' jelt magáról, mig csütörtököd Ismét visszaérkezett Szuboticára.i Megérkezése után a rendőrségi letartóztatta és kihallgatta Vidá-i dákovicsot. A volt detektív kirí hallgatása alkalmával azt mondotta, hogy semmit sem ,tudott1 feleségének bűnéről és azért tá-i vozott el a városból és az or«j szagból, mert mint köztisztviselői szégyelte feleségének tettét ési mindaddig távol akart maradni, ai mig némiképen elfeledkeznek is-, inerősei az esetről és amig kidé-, rül, hogy ő ártatlan a betörésben.; Vallomása után a rendőrség csu-* pán tiltott határátlépés miatt in-; ditotta meg az eljárást Vidákovics, ellen, akit emiatt egyelőre még őrizetben tartanak. A városnál elfoglalt állásából Vidákovicsot eltávozása miatt elbocsátották. e» VESZÜNK legmagasabb áron 7%-os államkolcsdnt 4°/o-os Osztr. Magyar járadékot Stankovié i Drug Kralj Aleksandrova vl. 8. Suboíica. Telefon 480.
