Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-13 / 220. szám

2. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1922. augusztus 13 kölcsönök folyósítását és ezzel az egész építkezést válságba sodorta a beogradi sajtó élénken támadta a pénzügyminisztériumot, mint a mely ezért a felelősséget viseli. A pénzügyminisztérium ezekre a támadásokra azzal védekezett, hogy a jelzálogintézettel állandó elszámolási viszonyban van és állandóan kölcsönösen tartoznak egymásnak nagyobb összegekkel. Most az Uprava Fondava igazga~ lósága is megszólal és a Vreme­­ben tett nyilatkozatban megerő­síti a pénzügyminisztérium véde­kezését és azt állítja, hogy a köl­csön beszüntetés oka kizárólag az általános pénzkrizis. Egyébként a mint lehetséges lesz, folytatni fogják a kölcsönök folyósítását. A vasutigazgatóságok pénze v A legutóbbi minisztertanácson ■éles vita fejlődött ki Kumanudi pénzügyminiszter és Sztanics köz­lekedési miniszter között abban,. P kérdésben, hogy az egyes vas­úti igazgatóságok hová szolgál­tassák be jövedelmüket. A pénz­ügyminiszter a pénzügyi törvény értelmében azt kívánta, hogy a jövőbén minden befolyó jövedel­met a pénzügyminisztériumba juttassanak, imig a közlekedési miniszter , a vasúti pragmatika 95. §-a értelmében azt vitatta, hogy a Vasutigazgatóságok a közleke­dési minisztériumnak kötelesek elszámolni. A kormány végül is úgy határozott, hogy a két mi­niszter közvetlen tárgyalás utján rendezze a kérdést, amit remél­hetőleg hamarosan1 el is intéznek Operaelőadások a vajda­sági városokkal* Kibővítik a uoyisádi opera-társulatot A kultuszminiszter a novisadi álla­tni színház operaigazgatójául nemrég kinevezte Radoszavljevics Márkot, a hires dirigenst, aki — mint ismeretes — nemrégen mondott le a katonai fökarmesteri állásáról. A kitűnő mű­vész — aki jelenleg Suboticán tar­tózkodik —- a bécsi operánál kezdte meg művészi pályafutását, ott műkö­dött hosszú ideig abban az időben, amikor Mahler vezette a császárai ros zenei mozgalmát. Bécsből a vi­lágháború befejezése után jött haza Jugoszláviába, Beográdba, ahol meg­bízták a katonai filharmonikus zene karok igazgatásával. Radoszavljevics azonban csak pár hónapig dolgozott la katonai zenekarokkal: egy éppen ■Suboticán lejátszódó ügyből kifolyó­lag otthagyta állását és azóta minden hivatalos kötelezettség tehertétele nélkül értékesítette nagy zenei tudá sát és tehetségét. A kultuszminiszter most a novisadi operatársulat élére nevezte ki, hogy a szépen fejlődés­nek induló vajdasági zsnei mozgalom irányítását és vezetését átvegye és •szorgalmazza. Munkatársunk beszélgetést foly­hatott Radoszavljevics igazgatóval Jaki a novisadi operatársulat pro­gramijáról a következőket mon­dotta: — Novisa’don eddig is volt opera­­együttes, de nem volt teljesen kom­plett és nem volt minden zenei pro­dukcióra alkalmas- Most elsősorban az a megbízatásom, hogy az orches­­íert íúbövüsem. Éppen ebben az ügy­iben járok Suboticán és tárgyalok olyan emberekkel akiknek leszerző­­dését föltétien szükségesnek’ tartom. 7*- Az operatársulat programmját most állítjuk össze. Egyelőre még nem indom biztosan, hogy milyen darabokat veszünk fel repetoárunk­­löan, azt azonban már előre beígérhe­tem, hogy a legkiválóbb operákat fogtaknelűn<kíf. ■' *•>' '■« — Hogy megyünk-e vidéki íur­­nékra! . . . Nagyon természetes, hogy fölkeressük a Vajdaság nagyobb centrumait is. elsősorban Suboticát, ahol hosszabb ideig fogunk tartóz­kodni. Az őszi szini-szezon augusz­tus 15-én kezdődik. A lehetőség sze­rint tehát valószínű, hogy még ebben az évben sor kerül a vidéki turnékra: Somborra, Staribecsejre, Becskerek­re és Suboticárá, ' “ ! — Megírhatja azt is, — mondotta végül Radoszavljevics igazgató — hogy a beográdi és a bécsi opera legkiválóbb művészeinek vendégsze­repléséről is gondoskodunk, úgy hogy a vajdasági közönségnek alkalma lesz a világvárosok nagyszerű opera­­primadonnáinak előadásában is gyö­nyörködni. Pletikoszits polgármester lemondása Ellentétek a főispán, polgármester és a tanács-tagok közöt* elkedvetlenítették, volt más oka is bőven a lemondásra. Pletikoszits pol­gármesteri és Dobanovácski főispán között az utóbbi időben több kérdés­ben súlyos ellentétek merültek lel és csak ezzel magyarázható, hogy a polgármester most is a főispán kezét látta abban, hogy nem hivták meg a lapalapitási értekezletre, holott Do­banovácski főispánnak éppen ellen­kezői volt, ebben az ügyben az inten­ciója. De súlyosabb ellentétek merültek lel Pletikoszits polgármester és a városi tanács több tagja között is, ami a tanácsüléseken nem egyszer élénk kifejezésre is jutott. Ezt főkép­pen olyan okok idézték elő, hogy a polgármester minden ügyben féltve vigyázott pártjának állásfoglalására, amellyel nem akart összeütközésbe kerülni és igy került sokszor szembe a tanáccsal. Emlékezetes még, hogy egy ilyen elvi kérdésből kifolyólag az egyik közgyűlésen a város beru­házási kölcsöne ügyében Pletikoszits polgármester pártjával — a tanács javaslata ellen szavazott. Mindezek a körülmények már rég előre vetették az árnyékát az előbb­­utóbb bekövetkező polgármestervál­ságnak, amelyet most a lapalapitási afféron kívül állítólag még más poli­tikai okok is erősen befolyásolták és megérlelték az elhatározást. Pletikoszits András dr. lemondásá­nak ügyében a belügyminisztérium egyelőre még nem döntött és most minden attól függ, hogy illetékes’ helyen elfogadják-e a polgármester lemondását. Subotica városi közigazgatásának újabb válsága van. Alig intéződött el a főispánválság, Pletikoszits András dr. polgármester mondott le rövid időközben másodszor. A polgármes­ter most tért csak vissza hat hetes szabadságáról hivatalába és vissza­érkezését nyomon követte lemondá­sa, amely azonban a beavatottakat nem érte váratlanul, mert annak ré­gebbi időkig visszanyúló előzményei vannak. A polgármester lemondásának okairól a legkülönbözőbb verziók vannak folyamatban. Ezek közül a leghelytállóbb az a következtetés, hogy Pletikoszits polgármester le­mondását közvetlenül az alakítandó uj szláv napilap körül felmerült né­zeteltérések okozták. A lapalapitás ügyében tartott első értekezletre ugyanis a bunyevácokat meghívták, míg Pletikoszits polgármester csak a második értekezletre nyert meghí­vást. Ezt találta a polgármester ma­gára nézve sértőnek és ez érlelte meg benne a végleges elhatározást, hogy lemond állásáról Amint azonban munkatársunk megbízható helyről értesül, a lap­alapitási affér csak kirobbantotta Pletikoszits polgármesternek a le­mondásra való végső elhatározását. A polgármester már néhány hónap­pal előbb beadott első' lemondása al­kalmával is csak nagyon nehezen volt hajlandó megmaradni állásában és azóta is állandóan foglalkozott a lemondás gondolatával Azonkívül, hogy a polgármestert a városi gazdálkodás súlyos gondjai is Megsemmisítették Ybl tábornak felmentését — Á semmitőszék uj bizonyítást rendelt el — kot s szabadlábra is helyezte. Sombori tudósítónk jelentése sze­­rint a semmitőszék, ahová harmad-! fokon való elbírálás végett került a.zi ügy*, a tábla ítéletét feloldotta, uj bi: zonyitást rendelt el. A semmitőszék felvilágosítást kér arra nézve, hogy milyen volt a szol­gálati viszony a cs. és kir. közös had­sereg és a m. kir. honvédség között, nevezetesen, hogy a közös hadsereg adhatott-e ki rendeleteket a honvédé ségnek? 2. hogy volt lehetséges, hogy Ra­­doszavlyevityet 1914 szeptember 7-én statárialiter elitélték és kivégezték, amidőn a statárium csak szeptemberi 11-én lett kihirdetve és 12-én lépett! életbe. 3. Nem látja a semmitőszék bébi-, zonyitottnak, hogy Ybl tényleg párán-., csőt kapott Péterváradröl és nem sa­ját hatáskörében járt-e el. Bizonyítani} keli tehát tüzetesen, hogy tényleg) megtörtént-e az a bizonyos pétervá-i radi telefon-parancs. A semmitőszék tehát tij tárgyalásra ulasitotta a sombori törvényszéket, amely az uj tárgyalást augusztus hő,’ 24-ikére kitűzte és arra Ybl Miklóst! megidézte. Az egész Bácska feszült érdeklődés­sel várja a törvényszék Ítéletét. A márka katasztrófája — Berlini levél — Berlin, augusztus 10, A háború kitörésének khaotikus napjaiban', amikor katonabanda csi­nált lelkesedést az elkövetkezendő borzalmakhoz. Somborban a bevonult katonák egyéni akciót kezdtek, a ke­reskedők ciril-betüs cégtáblái ellen in­dítottak sturmot, erőszakkal távolítot­ták el azokat a felírásokat, amelyeket azelőtt, a! békében mindenki termé­szetesnek talált, amelyekben senki sem látott sem politikai, sem nemze­tiségi tüntetést. Radoszavlyevity Szán­kó sombori kereskedő, akinek üzlete fölött szintén cirilbetüs cégtábla volt, azt hitte, 'hogy a felizgatott tömeg a házát gkarja szétrombolni, s önvéde­lemből a tüntetők közzé lőtt. Rado­­szavlyevityet nyomban letartóztatták átadták a sombori ügyészségnek. Szeptember 6-ifeán megjelent a som­bori ügyészségen Hajós Sándor főhad­nagy, akinek izgatására kezdték meg a, cégtáblák összezuzását s arra való hivatkozással, hogy Radoszavlyevity felett a katonai bíróság fog Ítélkezni, kérte a, fogoly kiadását. Grämling Kornél sombori ügyész a kérelem tel­jesítését megtagadta. A péterváradá várparancsnokság, ahova Hajós bejelentette, hogy a pol­gári hatóság nem akarja ai foglyot ki­adni, erre telefonon azt a parancsot adta, hogy a katonaság tartóztassa le a királyi ügyészt és Trenka. Kálmán főkapitányt s zárják be őket Rado­szavlyevity mellé. Erre kiadták Rado­­szavlyevityet. A sombori hadkiegészítő körlet pa­rancsnoka ez időben Y b 1 Miklós tá­bornok volt, aki Radoszavlyevity le­tartóztatása idején nem, volt Sombor-Békében minden német árucikkre! két jelző biztosan ráillett: a jó és aa olcsó. Ä technikai lehetőségeknek! nem volt határa s tömegcikkeik a vi-. lágpiacon vertek minden konkurren­­ciát. Aztán jött a háború, a munkai feszültség a maximumot érte el s utá­na el kellett következnie a nagy ösz­­szeroppanásnak 1918-ban. Az összeomlás utáni, Németország; csakhamar, ismét beleveti magát a munka forgatagába, a cikkei ismét verik a konkurenciát, csakhogy en­nek már súlyos és fájdalmas gazda­sági okai vannak. A márka folytonos! romlása folytán a munkabér jóval a világ munkabér-paritása alá került sí ez eredményezte a nagy olcsóságot. He az utolsó két hét márka-zuhanása’ már nagy aggodalomra ad okot. A'( drágaság oly mértékben fokozódik, hogy a munkások fizetését hétről­­hétre kell megállapítani s a folytonos indexen alapuló béremelések circulus vitiosusa, nemsokára el fogja érni aij világparitást, ami egyenlő a német ipar 9 az egész német lakosság pusz­tulásával. Egyenlő világárak mellett Németország többé nem exportképes. Ausztria szomorú sorsa és vergődése vár Németországra . . . A szolid és reális alapú Berlin kül­ső képe és belső struktúrája egyaránt; alapos változáson ment keresztül, mi. alatt a dollár 350-ről 800-ra emelke­dett. A hatalmas Wertheim és Tietz-: féle áruházak, a Kaufhaus des Wes­tens hires »olcsó hetei« és »szezon­végi kiárusításai« lassankint meg­szűntek. Senki sem hirdeti már az »olcsóság«-ót, az meghalt, mióta a márka Zürichben egy centime alá sü­­lyedt. Ami tegnap még tiz márka volt,, az ma már buszba, holnap ötvenbe s holnapután száz márkába kerül. A drágaságnak nincs határa. Még tiz­­esztendövel ezelőtt véres sztrájkok’ voltak Németországban, mert a sói árát egy pfenniggel emelni akarták, valóságos forradalom volt kitörőben... most pedig hat, nyolc, meg tiz már­kát fizethek három deci sörért. Na­gyon megszelídült ez a nép, amely; már a dollár kurzuson kivü! semmi iránt sem érdeklődik. Az emberek ke­délyvilága, ruházata, étkezése óráról­­órára a márkával együtt züllik lefelé. Mindennek tetejébe pedig: az az öt­száz márkás, mely csak néhány nap óta van forgalomba s mely élénkért' emlékeztet a szovjet kétszázkoronások­ra, At egyik oldaluk ugyanis sima. ban, hanem hiv1_ 1 *— -J ken tartózkodott. A katonai parancsnokságon Voltak egyesek, akik politikai okokból siettek az Ítéletet végrehajtani. A letartózta­tott gyógyszerész báró Vojnits István hívei közé tartozott, s akik ellenlá­basai voltak Vojnits bárónak, jó al­kalomnak vélték ezt a szerencsétlen ügyet, hogy a nagyhatalmú bácskai politikust megbosszantsák. Mikor más­nap Budapestről a minisz táramból te­lefon utján erélyesen tiltakoztak a ha­lálos ítélet végrehajtása ellen, azt je lentették, hogy az Ítélet végrehajtatott s csakugyan 1914 szeptember 7-ikén ki is végezték a szerencsétlen gyógy­szerészt. Mikor Ybl szemleutjáról visszaérke zeit, az ítélet már csakugyan végre is volt hajtva. Abban az időben sokkal olcsóbb volt az emberélet, semhogy az ügy ben hosszabb vizsgálatot tartottak volna, 1918-bati. a szerb hadsereg be­vonulása után azonban újra felszínre került az ügy, Ybl tábornoki ellen el­járást indítottak Radoszavlyevity tör­vény és jogellenes kivégzése miatt, s a tábornokot fogságba vetették. Hosz­­szu vizsgálati fogság után a sombori törvényszék tiz évi fegyhäzrä ítéli; tábornokot, noha semmiféle bizonyí­ték nem merült fel arra nézve, hogy neki valami része lett volna az ítélet meghozatalában, vayv végrehajtásá­ban. - ' 1 A novisadi ítélőtábla, amely elfo­gulatlanul ítélkezett az ügyben, meg­változtatta .ai törvényszék ítéletét, föl­mentette A sokat szenvedett fáberrno-

Next

/
Thumbnails
Contents