Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-13 / 220. szám
1922. augusztus 13. BAĆSMEGVE1 NAPLÓ 14. berliniek igen babonásak és rossz jelnek tartják a sima hátú ötszázmárkást. A pénzt ma már nem is nézi a berlini, csak igyekszik tőle megszabadulni. Minden pénzét kiveszi a takarékból- és elvásárolja. Valóságos vásárlási düh lepte meg az embereket. Mindent összevásárolnak, még azt is, amire nincs szükségük. A :>Schwarze Péter« játékra emlékeztet ez a pénz-szabadulási művelet, senkisem akarja, hogy az elértéktelenedő márka, a Schwarze Péter, nála maradjon. Soha annyi autó nem futott Berlinben, mint manapság. Aki csak teheti, autót vásárol, némelyik kettőt is; 'házakat már egyáltalán alig lehet vásárolni, áraik az aranyparitása fantasztikus határain túl vannak. A mulatóhelyek és Diele-k a márka fő Absatzgebietjei. Nap-nap után zsúfolásig megtelnek s a mulatozás beíenyuiik a késő éjszakába, jóval a zárórán :íu! is. I A márka zuhanásának egy másik szomorú következménye a hazárdjáték féktelen elharapódzása. Talán sehol világon nem üldözik annyira a har zárdjátékot, mint Németországban, de mindez nem akadályozza meg a játékosokat, akik titkos lakásokban, rej tett klubokban találkoznak. Százezrekbe megy a chemind de fér és a baccairat. Naponta kiemelnek egy-egy kárjfyabarlangot. de helyébe öt uj alakul. ^Biztonsági intézkedéseikre legjellemzőbb, hogy autón, kétszeri átszállással viszik a játékosokat a klubokba;, :ahol a tagsági fölvételnél nem sokat teketóriáznak. Mindenki tag lehet, akinek pénze van, aki pedig kártyázni akar, annak mindig van pénze. A sikkasztók és csalók statisztikája ennek folytán rohamosan emelkedik Berlinben. Hová fog vezetni ez a folytonos drágaság? Halkan, befelé morfondíroznak a jő berliniek s egy keserű vonás jelenik meg a szájuk szélén, •amely lassanként belevésödik az arcukba. Ezek a fájdalmas vonások «Téma hirdetői egy nagv nép tragédiájának. Bakonyi György. I I zárásra s a zsírt elkobozni rendelte, Ma foglalkozott ezzel az üggyel a suboticai törvényszék, amely Rajcsán cselekedetében nem látott büntetendő cselekményt, felmentette a kereskedőt s visszaadta neki a zsírt. <-*„ 4 Az üggyel még % novisadi ügyvédi kamara is foglalkozik, ahol orvoslást ■■kértek amiatt, hogy a főszolgabírói > határozat illetéktelen beavatkozása súlyosan sértő az ügyvédi kar méltóságára. Felkelők fenyegetik a Muraközt? — BeográdI lapok uj kaland híreit közük — Á vitás jugoszláv—magyar határkérdések ügyében augusztus 14-én Genfben fontos nemzetközi konferencia lesz. A konferencián, amely & Népszövetség utasítására ül össze, Hymans volt belga külügyminiszter elnököl és részivesznek azon a szövetséges államok képviselői, valamint a jugoszláv és magyar határmegáíiapitó bizottságok elnökei is. Csolak-Antics ezredes, a jugoszláv határrendező bizottság elnöke, már el is utazott Genfbe. A konferencián az érdekelt felek ismertetik a maguk álláspontját és a bizottság ennek az alapján jelentést tesz a Népszövetségnek, ahonnan utasítást kap a további eljárásra. A most összeülő bizottságnak nincs joga a vitás kérdésekben döntő határozatokat hozni. A »Politika« cimü beogradj lap most különböző helyről kapott olyan híreket közöl, amelyek szerint Magyarországon felelőtlen csapatokat gyűjtésnek főleg a Prekomurja (Murántul) mentén, hogy alkalmas időben, a tervek szerint augusztus 12 és 14 között, mint annak idején Nyugaímagyarországon elfoglalják a vitás területeket és igy prejudikáljanak, a genfi konferencia határozatának. Homnentés a zsírral A iojsolaj fészolgabiro vigyáz a hazára ' A topolai főszolgabíró 1921 decemberben Rajcsán József topolai Lakosé ítől elkobozott 12 métermázsa disznózsírt, amit Rajcsán néhány hónappal .azelőtt összevásárolt. A főszolgabíró 'Árdrágítás miatt indított eljárást RajfCsAn ellen, s mert Rajcsán & község (szegényei ellen akart visszaélést elkövetni, Markovics főszolgabiró a szegény alapot akarta pénzhez juttatni s íázt az ajánlatot tette Rajcsánnak, Shogy adja át a disznózsír kilóját 50 jkoronás árban a községi szegényalap Számára. Amikor Rajcsán ezt az ajánlatot nem fogadta el, elitélte a disznó•’isir elkobzására és elzárásra. Az ítélet indokolásában többek között azt mondta a főszolgabiró, hogy Rajcsán a, disznózsírt akkor vásárolta össze, amikor mozgósítás volt, azzal, hegy 12 métermázsa disznózsírt elvont a forgalomból, a hadsereg harcképességét akarta’ csökkenteni, tehát hazaárulást is követett el. Megindokolta a főszolgabiró azt is, hogy miért ítélkezett saját hatáskörében, miért nem adta át az ügyet az arra illetékes biíróságnak. Azért — mondotta, — mert az ő hazafias érzése nem engedi meg, hogy a szegények elleni »hiénaság«n.ak és a hazaárulásnak ez a bűne prókátorok kezébe kerüljön, akik jnegszabaditják Rajcsánt bűnének következményei alól. A vármegyei alispán! hivatal nem honorálta Markovics főszolgabiró hazafias aggályait, megsemmisítette határozatát, s arra utasította, hogy a törvény rendelkezésének megfelelően a bíróságnál tegyen feljelentést. A topolai járásbíróság, ahová a feljelentés isrüU» Rgjcsáat 30 napi el-A »Politika* táviratai ezek; : Béos. Az itteni Ébredő Magyarok egyesületében szokatlanul nagy az élénkség. Nyíltan beszélik, hogy rövid időn belül uj területek kerülnek vissza Magyarországhoz. Az ébredők ; önkéntes csapatokat toboroznak, felfegyverzik és az S. II. S. határra küldik őket. A csapatok legnagyobb része Prekomurja határára kerül, ügy hírlik, hogy a Prekomurje ellen intézett támadások a Népszövetség genfi konferenciájának megnyitása elölt tehát augusztus 12. és 14-ike között indul meg. Varasd. A magyarok nagy aktiviással készülnek Prekomurje vitás községeinek megszállására. Redicsböl é9 Sentijából a kaíonaköteleseket Sop- Spnba hívták, ahol felszerelik és felfegyverezik őket. A redityi vámhivatal épülete előtt több gépfegyvert helyeztek el, a közelben is gépfegyveres osztagok tartózkodnak. A magyar csapatok legnagyobb része Hódos irányában gyülekezik, ahol jelenleg több mint kétezer önkéntes táboroz. Ezeket az önkénteseket Nagykanizsán szerelik fel. Néhány nap előtt a kisdolenci közelében levő erdei kolostorban ötszáz önkéntest helyeztek el. Anarchia a bajmoki postán Kereskedők panasza a postaigazgatósághoz A bajmoki kereskedők és iparosok a suboticai postafőnökség utján panasszal fordultak a veliki-becskereki postaigazgatósághoz a bajmoki postán tapasztalható lehetetlen állapotok miatt. Bajmok néhány kilométernyire van Suboíicától s a bajmokiak hovatovább kénytelenek a postájukat Suboticára cimeztetni s innen vitetni Bajmokra, mert Bajmokon nem juthatnak a leveleikhez. A bajmoki postakézbesités munkáját tiz-tizennégyéves gyerekek végzik. A bajmokiak, ha a leveleikhez akarnak hozzájutni, maguk mennek a postára s az ott lévő több száz levél közül kiválogatják a maguk levelét, esetleg, ha nagyon érdekli őket, a másokét is. Ajánlott levelek husz-huszonöt napig hevernek a bajmoki postán, sőt augusztus 6-ikán kézbesítettek egy bajmoki kereskedőnek egy Somborból érkezett ajánlott levelezőlapot, amely ötven napig feküdt Bajmokon, amig a kereskedő egyik ismerőse átvette és odaadta a címzettnek. Kukió Mihály sombori igazgatótanitó a napokban a községháza szemétdombján találta meg a részére érkezett levelet. Nem sokkal gyorsabb és pontosabb a táviratkézbesités sem, de ezen a bajmokiak nem is bosszankodnak, mert a táviratokat úgy sem lehet elolvasni. A telefonállomások egy része hónapok óta rossz, az előfizetők hiába panaszkodnak, nem javítja meg a telefonkészüléket senki. A postamester azzal véli ezeket a hibákat ellensúlyozni, hogy a magyar címzésű ajánlott levelek felvételét megtagadja. A bajmoki posta anarchiájának az az oka, hogy a postakincstár alig 6000 korona havifizetést ad a postamesternek, ebből kellene fizetni a posíakisasszortyt, a kihordókat, a postakocsiit s az irodai kiadásokat. Innen van, hogy a bajmoki posta már hónapok óta nem tud házbérí fizetni s csak az isteni kegyelem és a közigazgatósági hatóságok jóakarata mentette meg, hogy eddig még ki nem lakoltatták. Hazansennek a baranyai munkások Közel egy éve, hogy Baranya és Pécs megszállása megszűnt. A pécsi és baranyai gyárosok nem tudtak belenyugodni abba, hogy a legtanultabb s legmegbízhatóbb munkásaikat nélkülözni kénytelenek s már az emigráció első hónapjaiban megkezdődött a tepogatódzás, hogy a munkások egy része nem menne-e haza. A pécs-baranyai munkásmozgalmak, a szocialista párt erősödése, de különösen a magyarországi választások óta a munkásság visszahívása iránti mozgalom mindjobban erősödött. Ifj. Fischer Ferenc dr. főispán állandó tárgyalásokat folytatott a pécsi pártszervezetekkel, garantálta azt, hogy a hazatérő munkásokat nem csukják le, a rendőri jelentkezéseket elengedik, ha azonnal munkába lépnek. Hogy a munkások kellemetlen meglepetésnek ne legyenek kitéve, a pécsi államrendőrséggel egy lista összeállítását kezdette meg, mely feltüntetné azoknak a neveit, kiknek hazajövetele egyelőre nem taná esős. A baranyai emigráció vezetősége eleinte nem nagy bizalommal fogadta a hazahívó szózatot, újabban azonban az a nézet alakult ki, hogy mindenki, akire nézve ez veszély nélkül megtörténhetik, menjen haza. S igy bér az ígért lista még nem jött meg, e hó végén megkezdődik a baranyai emgráció likvidálása. Hogy a munkásság visszatérését a gyárosok is milyen fontosnak. tartják, azt bizonyítja az, hogy Baumann Emil volt magyar képviselő pár héttel ezelőtt Jugoszlá-1 viébnn járt üzleti ügyekben, akkor felkereste az emigráció egyik* vezetőjét s kijelentette, hogy e munkásság 80—85 százaléka' visz-, szatérhet. Az inielichittelek vissza térése azonban ez idő szerint teljesen kizár.nah tekinthető. A likvidálás megkezdéséhez; a tulajdonképeni lökést a pécsi-’ szociaüsía-párt levele adta meg,1 mely szerint mindazok, akik közönséges bűncselekményt: lopás,; rublás, zsarolás, gyilkolást stb. nem követtek el, a főispánnak a’ kormány tudtával tett kötelező kijelentése szerint, hazamehetnek. I A beogrodi magyar konzulátushoz is úgy játszik rendelet ment, hogy az emigráció hazatérését meg kell könnyíteni. A emigráció első hazatérő csoportjában lesz a pécsi szocialista pártnak több vezető tagja. Az első transzport a jelek szerint 50—60 főre fog rúgni, melyet rövidesen nagyobb csoportok fognak követni. **■* » •* « « »a *«-.* Az uj novisádi polgármester programja — Novisadi munkatársunktól. — ' Novisad uj polgármestere tudvalevőleg most foglalta el hivatalát. A Bácsmegyei Napló munkatársa ebből az alkalomból kérdést intézett' dr. Stefanovics Zsarkó polgármesterhez terveire vonatkozólag. Stetanovics polgármester a következőket mondotta: — A város programmja már meg van állapítva és az én feladatom csak az, hogy megválogassam az eszközöket és keressem azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével; előmozdíthatom a munkát és teljes rendet teremthetek. Minden vonalon,, ahol csak lehetséges, a feltétlen takarékosságot kell érvényesíteni. Mihelyt ez sikerül, meglesznek már azok a pénzügyi lehetőségek, amelyek az eddig akadályokba ütközött tervek végrehajtását lehetővé teszik. — Ezek a tervek, amelyeket meg akarok valósítani elsősorban: az állandó hid, a csatornázás, a vízvezeték építése, a munkáslakások létesítése és általában a szociális és lakáskérdés egész komplexumának megoldása. Legelőször a csatornázást és a vízvezetéket szeretném keresztülvinni és e célból több tervet fogunk bekérni a munkák elvégzésére, amelyek közül a közgyűlés lesz hivatva választani . — További tervem a tisztviselőkérdés megoldása, úgy hogy a tisztviselők helyzetén könnyitsünk. Az az elvem e tekintetben, hogy csak anynyi tisztviselő álljon a város szolgálatában, amennyire feltétlenül szükség van és ezeknek hatáskörét pontosan meg kei! állapítani, úgy hogy működésük megfeleljen a követelményeknek. — A minden vonalon keresztülvietidö takarékosság lehetővé fogja tenni a rendőrség átszervezését is, aami szintén szerepei programún ínban, miután a mostani raidőrlegény-* ség nem elegendő Novisad közbiztonságának megvédésére. nnűüaDDooanDmnonnnDCOxfna „FEIL ATELIA” RÉLYEGKERESKEDÉS - SZÉCSI S SÜBOTICA.FÖPOSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS -CSERE iCcresekmegvílelrclms nait iugo*ziávb£'vee:eket tekiatctnćlkil! ’tkiadSíOÍ.rabármilyine na-isidben 30«
