Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-13 / 220. szám
Ára 1 dinár, 2 lei, 4 márka, 1 sokol XXI1L évfolyam Subolica, vasárnap' 1922. augusztus 13. 22©. szám; Megjelenik minden reggel, ünnep alán és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—30 Előfizetési ár: negyedévre S0* —dinár SZLIihkSZlÖSÉG: Kralja Aiejiandra*iUkCa 4 szánt alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-aüca 3 (wubacii--fs iota): Egyoldalú lojalitás Valahány politikus a magyarságról nyilatkozik, nem mulasztja el hangoztatni, hogy az állam az itt lakó magyaroktól Csupán ioyalitást vár. Nemrégiben Nincsics külügyminiszter mondotta ezt az újságíróknak, azt megelőzőleg Pesics nyilatkoztatta ki a Magyar Párt képviselői előtt, hogy a mafyaroknak loyaiis alattvalóknak ell lenniök, közben a jelentékeny és jelentéktelen politikusok, kormányférfiak, főszolgabirák és po! gármesterek dörgik felénk, hogy legyünk loyalisak. Legyünk loya- Hsak s akkor minden jó lesz. Akkor lesz igazság, akkor boldogulhatunk, nem lesz üldözés, nem lesz kiutasítás, bebörtönzés, lesz iskola, jó közigazgatás, rendes közlekedés, igazságos megadóztatás, nem lesz korrupció. Szóval teljesül minden vágyunk. Csak loyalisak legyünk . . . Hát nem loyaiis a magyarság? Mi az a loyalitás? • Az alkotmány 21-ik paragrafusa felsorolja a polgári kötelességeket. Megállapítja, hogy mi az, amit az állam egy loyaiis polgárától megkövetelhet. Minden állampolgár köteles — mondja az alkotmány — aláveíni mcigát a orvé nyéknek, a nemzeti egység érdekeit szolgálni, a hazat védeni és az állami terheket anyagi teherbírásához és a törvények rendelkezéseihez képest viselni. Ezek közül a kötelességek közül melyiket nem teljesiti a magyarság? Hol van tehát hi ényosság a loyaiitásban ? A magyarság többet is tesz, mint amennyit az alkotmány a loyaiis polgár kötelességéül előír. A magyarság szereti uj hazáját, a magyarság dolgozik, hogy bo! doguihesson és hogy az állam erősödjék, a magyarok, amennyire engedik őket, rész'.vesznek a közgazdasági tevékenységben, hogy tudásukká?, munkájukkal szolgálják az országot, igyekeznek az állam nyelvét elsajátítani, gyér mekeiket tanittatják az állam nyelvre és nincs a társadalmi és állami jótékonyságnak olyan mozgalma, amelyben a magyarok munkával és sokszor anyagi erejüket jóval meghaladó áldozatokkal is ne vennének részt s még azok az alakulatok is, amelyek a legnemzetibb jelszavak alatt követnek el erőszakosságokat magyarok ellen, jövedelmük egy részét magyaroktól és magyar vállalatoktól szerezték. Az SHS. királyság magyarjai munkájukkal és tetteikkel demonstrálják Icyalitósukat. Milyen loyalitást kivannak tőlük még s milyen jogon, milyen alapon vonják kétségbe a magyarok loyalitását ? Ha a szerbek nem ismernék annak a hurrá-hazafi-súgnak az értékét, amely a kávéházban hangos himnuszénekléssel ünnepli meg azt a kétségkívül fölemelő tényt, hogy a pincér uj fiaskó szódavizet állít az asztalra s amely féltő gondossággal ügyel rá, hogy észrevegyék azl; a háromszinü szalagot, amely a gomblyukban rikit, azt kellene hinnünk, hogy ezt az öblöshangu, rikoltó patenthazafiságot tévesztik össze az ál lampo'gári hűséggel és loyaiitással. Az ilyen hazafiságot, amely a haza „önzetlen" szeretetéért az az ellenszolgáltatást már beszedte, vagy be akarja szedni, jobban ismerik úgy a Száván inneni, mint a Száván túli szerbek, semhogy annak őszinteségében hinnének, vagy a magyaroktól s a többi nemzetiségektől ilyen szavaló, lármás hazafiságot kívánhatnának. A magyarság hazafisága a becsületes munka az ország érdekében, Ioyalitása a csorbítatlan hűség az állam és törvényei iránt Csakhogy ez a loyalitás rendkívül egyoldalú loyalitás. A mi loyali tásunkat nem viszonozzák hasonló ioyaiitással. Az alkotmány a törvénytiszteletet, a törvények megtartását az állampolgári hűség első kritériumává teszi. Vájjon nem a legteljesebb joggal kérhetnénk-e mi számon azoktól, akik tőlünk állandóan loyalitést kívánva, a loyalitás hiányával vádolnak bennünket, hogy betartják-e az állampolgári kötelességeknek azt a parancsát, hogy a törvényeknek magukat alávetik ? A magyarság hitet tesz és hitet tehet a maga loyaÜtásárdl s nem kivan mást, csakhogy loyalitását hasonló Icyalitássa! \ viszonozzák A kormány György herceg ellen Korona-tanács Ljubljanában — A kisantant külügyminisztereinek találkozása A tegnapi nap politikai szenzációja az a kommüniké, melyet a kormány hivatelosan kiadott György királyfi követeléseinek tár gyában. Eddig a kormány igyekezett nyilvánosság nélkül elintézni a dinasztia ezen előkelő tagja és a kormány közt felmerült vitát, hisz még élénken emlékezetes a beogradi lapok emiatt való elkobzása, ami pedig a beo gradi sajtószabadság atmoszférájában meglehetős szokatlan jelenség volt. A királyfival való két hees tárgyalások azonban eredménytelenek maradiak és igy a kormány maga tájékoztatja a nyilvánosságot az affér állásáról. Ezzel talán az ellenzéki lapok „leleplezésednek akartak elébevágni, az a hangnem azonban, amely a kommüniké a volt trónörökös magatartásáról szól, egészen szokatlanul éles. Az afférról a következő beogradi tudósításunk számol be: György herceg ügyében a minisztertanács a pénteki nap folyamán két ülést is tartott és a délutáni ülés folyamán, hat órakor a herceget is meghívták, hogy közöljék vele a kormány álláspontját követeléseivel szemben. A tanácskozás után a miniszterelnökség a következő kommünikét adta közre : Különböző lapoknak az utóbbi időben megjelent híreivel szemben, hogy György királyfi anyagi jellegű követeléseivel szemben a kormány nem viseltetik méltányosan és hogy ő ezért lépéseket tett volna, illetékes helyről felhatalmaztak bennünket a következők kijelentésére: őfensége György királyfi rendesen havi 12,000 francia frank apanázst kapott, de őfelsége a király magánpénztárából több Ízben adott neki pénzösszegeket, őfelsége a király, mikor felemelték a civillistát, kijelentette készségét arra, hogy György királyfinak saját civillistájából évi 600,000 dinárt ad, ha az országban, vagy 365,000 frankot, ha külföldön lakik. Ezeket az összegeket kapta volna György királyfi az államtól élvezett rendes apanázsa mellett. György királyfi nem fogadta el ezt az ajánlatot és nagyobb összeget követelt. György királyfi külföldi tartózkodása ideién nem tanúsított olyan magatartást, amelyet az uralkodóház egy tagjától várni lehet, sőt visszaérkezése után őfelsége a király fenkölt személyével szemben tanúsított magatartása is olyan, hogy a kormánynak kötelességévé vált, hogy az udvari statútumok értelmében megfontolja azokat a rendszabályokat, amelyeket hasonló esetben végre kell hajtani. Mint a Pravda értesült, a királyfi apanázsának felemelését a királyi civilistából kéri, az állami költségvetés újabb megterhelése nélkül. Hogy milyenek lesznek a kormány rendszabályai, az a Ljubljanában megtartandó koronatanúcsőn fog eldőlni. Pasics miniszterelnök ugyanis hétfő délutánra Ljubljanába koronatanácsot hivott egybe, melyen a király fog elnökölni. A szabadságon tévő minisztereket táviratilag felszólították, hogy azonnal utazzanak Ljubljanába, Posies pedig a kormony Beogradban tartózkodó tagjaival együtt külön vonaton utazik Ljubljanába. A király és a kormány tagjai résztvesznek Ljubljanában a szokol ünnepségeken is, hétfőn este pedig a királyi pár Pasics és Nineties kíséretében elutazik Marién-badba. A királyi pár beogradi’ utazása tehát elmarad. Pozsonyban is lesz kisantant konferencia A Novi List értesülése szerint a. kisantant külügyminiszterei és pedig Benes csehszlovák, Duka román és Nincsics SHS. külügymi-, niszter augusztus 25-én Szlovákiában, Pozsonyban vagy valamely tátrai fürdőhelyén találkoznak. Az Epocha szerint Tálraloill• tikon lesz a konferencia. > Pasics marienbádi tartózkodása alatt a Jugoszlávia és Csehszlovákia között fennálló szövetségi szerződést fogják meghosszabbítani. Az uj szerződés jövő év januárjában lép éleibe. Ki helyettesíti Paslcsot? Az utóbbi napokban sok szó esett orról, hogy a miniszterelnököt külföldi tartózkodása alatt ki fogja helyettesíteni. Minthogy Trifkovics Markó szintén üdülési szabadságra készült, az a terv merült föl, hogy Vászics hadügyminiszter legyen a helyettes miniszterelnök. Az alkotmányosság tisztelői azonhan kisütötték, hogy a hadügyminiszter nem parlamentáris miniszter és igy nem vezetheti ideiglenesen sem a kormányt. Pasics ezért fölkérte Trifkovicsot,! halassza el üdülését és vállalja a helyettesítést. A kérdésről végle-' gesen a hétfői koronatanécs fog dönteni. A rokkantak politikai pártja A hadirokkantak között az egész országban mozgalom indult meg, hogy érdekeik megvédésére ónálló politikai pártba tömörüljenek. A beogradi sajtó nagyon eiitéii ezt a mozgalmat, mely az erők újabb szétforgácsolódására vezet és egyáltalában nem fog a rokkantak előnyére válni. A mozgalom nem nagy sikerrel biztat. A rokkantak politikai tömörítését’ minden európai országban megkísérelték mér, de a mozgalom mindenütt kudarccal végződött. Tizenöt millió dollár Kumonudi pénzügyminiszter kijelentette a Beograds ki Dnevnik munkatársa ele tt, hogy az amerikai kölcsön 15 milliós első részlete már megérkezett a pénzügyminisztériumba. A minisztertanács már foglalkozott is a kölcsön fölhasználásának kérdésével és elhatározta, hogy azt szigorúan a kölcsönről szóló törvény rendelkezései szerint fogják fölhasználni A pénzügyminisztérium s az Uprava Fondova viszálya Abhól az alkalomból, hogy az Uprava Fondova (állami jelzálog intézet) beszüntette az építkezés Lapunk mai száma 16 oldal.
