Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-12 / 219. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLŐ 1922. augusíusz 12. előtt az c kategóriába eső személyek állampolgárságért nem folyamodhatnának. Ezeket a honosítási kérelmeket diszkréciónárius jogkörben az államtanács meghallgatása után a belügyminiszter intézné el. Kontemplál a javaslat egy kivételes honosítási eljárást is, királyi ukázzal, országos érclekből letelepülök részére, : amely esetben a hét évi iitiakás igazolása felesleges. Az nem bizonyos, hogy azoknak, 'akik a békeszerződések által előirt módozatok mellett állampolgárságot nem szerezhettek, cl kell hagyniok az, országot, mert tartózkodási engedélyt a belügyminiszter akkor is adhat nekik. Numerus klauzusról a javaslatban szó sincs, de az bizonyos, hogy azok, akiket a numerus klauzus érintene, a vajdasági közigazgatás közvetlen intézőinek mentalitása mellett nem számíthatnak a tartózkodási engedélyek kiadásánál különösebb előzékenységre. Vasutas keljeit csendőr —- Postás helyett rendőr — A baranyai állapotok A nem. nagy területű baranyai szögkét, amely a trianoni békekötés után itz t>, H. S. királyságnak jutott, az országnak az a területe, amely legsúlyosabban érzi, bogy nem nagy gon■’đot fordítanak reá. Azon a vidéken a postai és vasúti 'Viszonyok olyan elhanyagoltak, mintha nem is Középeurópáhart', hanem Valahol Ruméliában, vagy Macedóniáján lenne. A lakosok n/igy részben, református magyarok, telve vannak panaszokkal. Alig van valaki, aki meghallgatná panaszaikat. UÉ&BflHBÜgt.: Ilyen szellemben ír arról a vidékről a demokrata »Pravda« is, amikor együk legutolsó számában rámutat arra, hogy a baranyai szögletet a hivatalos körök elhanyagolják. Csakhogy a »Pravdát« erre a megállapításra; nem a postai, vasúti és közbiztonsági viszonyok lazullsága vezette, hanem egészen más ok. A »Pravda« szerint a rendőri hatóságnak kellene nagyobb figyelmet fordítani arra a vidékre, mert az telve van kémekkel, az ellenséggel cimboráié elemekkel és egyéb hazaárulókkal. Sőt a »Pravda:« a hatóságokat is megvádolja és azt Írja, hogy a kémek akadálytalanul közlekednek a küllőiddel. Sőt ha ezeket a kémeket »feljelentik« — mondja a Pravda —, a nyomozás során a hatóságok hivatalosan is kimondják, hogy megvádoltak ártatlanok. Mi következik mindebből? Ai Pravda szerint »jobban kell vigyázni« azokra a részekre, fel kell cserélni a közbiztonsági szerveket, emelni kell a ésendörségi létszámot, akkor nem történhetik meg aZ, mint pár nap előtt, hogy egy pap, a polgárok szeme láttára jelentést küldött Pécsre! Ezt Írja a »Pravda«, az ország egyik legnagyobb pártjának föorgánuma, vezető helyen! Nekitámad a »Pravda« az agrárminisztériumnak, az agrárhivataíoknak, mert azok »lelkiismeretlenük megengedték további megmaradását, a Dráva men ti Társaságnak. A szláv lakosság a lap szerint ezen dolgok miatt annyira el van keseredve, hogy már fenyegető magatartási tanúsít, az elkeseredést pedig csak fokozza az, hogy a — Pravda szerint —a hatóságok jobban vigyáznak a magyarokra és a svábokra, mint a baranyai menekültékre . . . Követeli ezek után a lap, bogy a belügyminiszter személyesen győződjék meg az ottani állapotokról. Szegény baranyai, falvak, vasutsukkal, rostájukkal nem törődik senki1, de a cséndőrségi létszám emelését követe iik, és kémet láföak qsiadan, ember „ijS ’ >- ért/v '%■ A jugoszláv—mmán haiárkiigaziíás re kompenzációs alapon folyik Beszélgetés a határmegáilapitá bizottság egyik tagjával Temesvárról jelentik: A' jugoszláv sajtó az utóbbi időben heves fámadásokat intéz a román—jugoszláv határkiigazitó bizottság és különösen annak román tagjai ellen. A beogradi lapok már meg is Írták, ‘hogy »a határmegállapító bizottság hosszas tárgyalások után minden eredmény nélkül oszlott szét és ennek a román delegátusok zárkózottsága, elutasító merevsége volt az oka«. A sévresi szerzödészen nagy kontúrokban lefektetett határon, amely a dús Bánságot az antant 1916. évi ígérete ellenére, a zöld asztal mellett kettészakította», tényleg igen kevés változás történt, bár erre a sévresi szerződés módot ad. Ennek okáról a különféle határkérdésekről nyilatkozott temesvári tudósitónknak Grisiparin Octavian dr., a h'atármegállapitó bizottság egyik román tagja', aki annak idején a Gon sitiül Dirigent egyik párisi megbízottja Volt: —• Nem igaz — kezdette nyilatkozatát Crismarin dr. — az a hir, hogy a határmegállapitó bizottság minden eredmény nélkül szétoszlott A tárgyalások nem is szakadtak félbe. A határon jelenleg is . folyamaiban vannak a technikai munkálatok. Igaz, hogy közöttünk és a jugoszláv megbízottak között fordultak elő véleményeltérések a legutóbbi tárgyaláson, de azok csakis dologi természetű kérdéseken múlhattak, ami természetes két állam határvonalának megállapításánál. Éppen a hét végén tértünk vissza Máriafölde és Albertsflor községekből, ahol lényeges változásokat eszközöltünk & haláron. Jelenleg harmadszor tárgyal, illetőleg van permanens tanácskozásban a határmegállapitó bizottság. Először tavaly szeptemberben ült össze, majd az idén januárban, mig' most végleges térképet kell megállapítani. A bizottság intenciója az, amit a sévresí seerzödés körüiirt, a határvonalnak természetes irányt adni és a lakosságnak a nemzeti szempontok állandó .szemelölt tartásával a legmegfelelőbb hátárviszonyokat megteremteni, így mindenütt alapos tanulmányozás alá vettük a községek kataszteri térképét és ahol csak lehetett, minden község visszakapja légi katasztrális határát. Ez mindenütt a rekompenzációs elv alapján történt és így cserélődött ki, mint ismeretes eddig 3—3 határmenti község. A rekompenzációs alapon kapott községeken kívül a sévresi szerződés demarkációs vonala alapján, még ez őásze! végleg Romániához csatolódnak a kővetkező községek: Óbéba, Eliskomlós, Kécsa, Csene, Újvár, Pusztakeresztur, öregfalu» Karácsonyliget, Karácsonyi Rizst elep, Nagyzsám és Laczunás. A határvonal kitűzése nem a legkönnyebb feladatok közé tartozik technikai szempontból sem. Az egész zónát szektorokra és alszektorokra osztották és a legprecízebb műszerekkel fektették le a határt. Gyakran előfordult, hogy a vonal valamilyen ház vagy tanyaépületen húzódott keresztül, errénézve abban állapodott meg á bizottság, hogy az illető objektum azon állam területéhez lesz , csatolva, amelybe, határa (kertje, udvara stb.) esik. > Kettészelt falu nem lesz többé a határon és az sem fog előfordulni, hogy a község temetőjét évekig nem látogathatják a községbeliek, mert külföldön fekszik. November végére a bizottság befejezi munkálatait. Addigra talán alá lesznek írva azok az óriási térképek, amelyeken legapróbb bokorig meg vari állapítva, hogy mi Románia, és mi Jugoszláviai birtoka. ••MM**t«M«*****NM***M»»»M*»«»«*M*Met*««**«M Apátiéi halászok közt Negyvenöt vagon Italai exportál évente az apatini halászati központ — Beszélgetés Dalinka Vászó halászati felügyelővel — Apáüni munkatársunktól — Nagy kiterjedésű erdőség szélén, jól eldugva a kiváncsi szernek elől, húzódik meg szerényen az apatini halászati központ. Körülötte állandó sürgés-forgás. Munkára vonatkozó rendelkezést váró alkalmazottak, vevők, üzletfelek egymásnak adják át a kilincset. Hivatalnoklányok gyors, egyhangú irógépkattogása hallatszik odabentről. Állandóan lázas, serény munka folyik. Amióta Frigyes főherceg tulajdonából az állam birtoka lett, nagy átalakulásokon ment kérésziül. Az uradalom vezetősége különös gondot fordit az inténziv gazdálkodás reendszeressé tételére, a halászat fejlesztésére s e célból szakemberek kizárólag a haltermelés fokozása, az exportálandó halmennyiség gyors szállítása és egy nagy halcentrum kiépítésén fáradoznak. A Duna Ötven kilométeres vonalán, a magyar határtól a Dráva torkolatáig, községek mentén, halászbárkák, karcsú halász-csónakok Százai húzódnak végig. A szeszélyes folyam mentén elterülő belvizek szolgáltatják az eredmény legtekintélyesebb részét. Ahogy elhalad az utas a part mentén, fákra kifeszitett hálók száradnak. Olyan benyomást gyakorolnak a szemlélőre, mint megnagyitott pókhálók. Egy hosszan elhúzódó fehérség. A szorgalmas balászraunka szimbóluma. A nyári idényben szabadban élő vízi-emberek rögtönzött kunyhóikban laknak, amit ők halásztanyának neveznek. Alighogy p.irkad, máris munkába állnak. Fáradságos, nehéz és megerőltető dolog ez. De azért kedvvel csinálják. Öreg halászokkal beszélgettem, akik, mint a szabadban élő emberek általában, meg vannak elégedve a mesterségükkel. Mindennap gondosan összegyűjtik az elosztó-telepen a zsákmányt, ahonnan bizonyos meghatározott időben szállítják a központra. Ott legnagyobb részét rögtön vaggoriökva rakva exportálják a külföldre. A halászati központ szállítmányait külön erre a célra szolgáló szénsavfejlesztő-motorral fölszerelt speciális vasúti kocsikban helyezik el. Ez a szállítási mód biztosítja az áru állandó friss állapotát. Mindezeket nagy ambícióval végzik a halászok. Ezek az emberek, akik napbarnított, nyilt tekintetű arcukkal, irigylendő kitartással végzik munkájukat, talán el sem gondolják, hogy egy szerencsétlen, agyonnyomoritott, lerongyolt valutájú ország gourmandja.it elégítik ki. A legnagyobb részt Becs foglalja le. Oda özönlik be az exportált mennyiség és kevesebb az. amit a belföld fogyaszt. A többi, a megmaradt rész, helyben és a Vajdaság nagyobb városaiban kerül eladásra. A megmaradt halat női munkások tisztítják, sózzák s mint ilyen kerül forgalomba. Hatalmas, minden modern eszközzel fölszerelt , raktár áll rendelkezésére a halgyüjtő központnak. Érdekes, hogy sok község lakosságának túlnyomó része a halászatból él. Körülbelül 5QQ0 gsalád, A szűkös viszonyok közt élő halász-családoknak tehát kitűnő munkaalkalma is nyílik e helyen. A kevésbé éles szemmel figyelő előtt is világos, hogy nag5Tclentősétü az állam szempontjából, gazdaságilag egy-kettőre meg sem állapitiató előnyök származnak ebből á telepből. Jóval a háború előtt is“egyike volt Apatin halterniése a fogyasztás legkeresettebb helyeinek. Ez tehát mintegy predesztinálja arra, hogy vezetőhelyet foglaljon ej ezután is. A dunai halászat uj alapokra fektetése, a jövő kilátásait emelése; Dolinka Vászó orsz. halászati felügyelő hivatalbaJép ésével van öszszéfüggésben. Öt, íAint legilletékesebbeí kerestem föl és kérdést intéztem hozzá a halászat fejlesztésé ügyében. — Ma még kissé korai a Halászat reformjairól, mint befejezett tényről emlékezni meg, —• mondotta. —» Tény az, hogy intézkedéseink mác eddig is éreztetik jótékony hatásukat. Nagy koncepciójú tervekkel foglalkoznak az illetékes körök. Eltökélt szándék és igyekezet a vezetés elsőrangusága és a halszállitás versenyképessé tétele. — A közeljövőben nagyobb ’tógazdaságokban mesterséges haltenyésztés fog megindulni s az elő; munkálatok a legszebb reményekre engednek következtetni. Legközelebb' építkezések is lesznek, tisztviselőlakásokat is emelünk s nagyobb be.rűházásokra is készülünk. Az elszór; tan fekvő telepek pontos ellenőrzéjsétől is nagy előnyöket várhatunk!, Dolinka Vászó nagy elismeréssé! emlékezett meg a folyamatban lévő’ munkáról. A régi céhrendszert föntartó, nemzeti szokásaikhoz mereven ragaszkodó német halászok a közeljövőben nagy eredményeket fognak még fölmutatni.. ’ u..„ Gyilkosság ■— gyilkos nélkül — Ag-yoDSZurtak egy legényt Csütörtökön este- Rajcsics Károly földbirtokosnak Kisboszniaanyáján borozás után, cséplési munka közben, a társai agyonszurták Német Péter cséplőmunkást. A rendőrség ,a feljelentés után azonnal a helyszínére ment azonban a gyilkos személyét még nemi sikerült megállapítani. A nyomozás eddigi adatai szerint ;f gyilkosság a következőképpen történt: Csütörtökön délután hat óra tájban i Kisbosznia-tanyán ai cséplőgépnél dolgozó legények közölt civakodás támadt, amit a munkaközben megivotf nagyobb mennyiségű bor is fűtött. A vita hevében Lemsár Mátyás megverte Német .Pétert, mire Német a karján megszurta támadóját. Dulakodás! fejlődött ki közöttük, Lemsár is kést ragadott és Német Péter nyakát elvágta. A kés a főülöereket is megsért tette, úgy, hogy Német a helyszínén meghalt. A gyilkosság után Lemsáű tovább dolgozott és amikor a rendőrök megjelentek, tagadta, hogy ö követté volna el a gyilkosságot. A többi mim ■ kások, akik szintén lészt veitek a ve rekedésberí, nem akartak vallomást tenni, mire pénteken délelőtt Lemsár raJ együtt őket is beszállították a siÁ boticai rendőrség fogdájába. A nyomozást megindították, hogy a gvükosi ság részleteit pontosan megáll api isátí és kiderítsék azt is, hogy Lemsároís kívül az elfogott cséplőmunkásoknak milyen részük volt a bűntettben, mert erős az a gyanú, hogy a társuk megölésében ők is részesek. Egyelőre taéi állhatatosan tagadnak. Német Péler .. holttestét a bajai-ut: temető • halottas'házába vitték, akoli pénteken lel boncol ták,
