Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-02 / 209. szám

Am 1 dinár, 2 lei, 4 márka, 1 sokol BflCSMEBYE Sm évfolyam Subotica, szerda 1922. augusztus 2. 209. szása Megjelsjiik micdea reggel, Soaep útin és hétfőn délben TELEFON SZAKI: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSIG: Kralja Álaxamíra-nhca i szám alatt Kiadóhivatal: Kraija Alexandra-aiica 1 (Lelbaeh-jtaleta) Az állam hitele A dollárok, amelyeket egy ame­rikai bankcsoportmeglehetős drága áron folyósít az SHS. királyság­nak, talán már útban vannak a tengeren túlról. Kumanudi pénz­ügyminiszter javaslatából nemso­kára törvény lesz s a jugoszláv valuta még sem javul lényegesen. Hozzá kel! törődnünk, hogy a di­nárnak külföldön ugyanannyi ma­rad az értéke, mint ma. A belföldi vásárló ereje még mindig keve­sebb, mint amennyire a külföld becsüli. A dinárért Romániában, Ausztriában, Magyarországon sok­kal több búzát, husi, szövetet vá­sárolhatunk, mint idehaza. Fátum ül ezen az országon, a melynek a békeszerződések olyan területeket juttattak, amely gazdag gabonában, ércben, fában, a ter­mészet összes javaiban. A nem­dolgozó és a rosszul dolgozó em berek fátumszerüert ránehezednek az állami és gazdasági élet min­den ágára. Fájdalmasan kel! érezni, hopv a rossz politika mennyire megakaszt minden kezdemenye­­zést, mennyire lehetetlenné teszi minden tervnek reális valósággá válását A szabadságokkal Európa egyet len országában sem bánnak ma­napság valami bőkezűen. A há borúban vért és életet kockáztató tömegek ma is ugyanolyan, vagy még teljesebb politikai és gazda sági elnyomatás alatt élnek, mint a háború előtt s ha seregszemlét tartunk azok felett az államok fe­lett, amelyekben nemzetiségi ki­sebbségek is állnak, mindenütt halljuk az elnyomottak panaszait, az emberi és polgári fogok érvé­nyesítéséért való harc sikertelen­ségei feletti siránkozást. A hely­zetet talán csak azért látjuk más­nak az SHS. királyságban, meri az itteni viszonyoknak közvetlen tanúi és szenvedői vagyunk. A rövidlátás s a koncepció hiánya, amely a nemzetiségi kérdésben megelégszik azzal ez eredmény­nyel, hogy minél nehezebbé, vagy teljesen Tehetetlenné tegye, hogy politikai téren s a gazdasági élet­ben szabadon érvényesülhessen a tudás és a tehetség, ha azt nem támogatja egyúttal az uralkodó nemzethez való tartozás, tobzódik az állami élet egyéb megnyilvá­nulásaiban is. Az iskolás gyerekeket a nem­zetiségi hovatartozandóség tekin telében aszerint osztályozzák, hogy az apjuk vezetékneve milyen betűkre végződik. A közlekedést, vasutat, postát úgy tökéletesítik, hogy kipróbált és nehéz eszten­dők munkáiban bevált alkalma­zottakat gyakorlatlanokkal cserélik fel. — A közigazgatási aparálus mintha egyetlen probléma meg­oldására való volna, arra, hogy adózásban, állások betöltésében, igazságosztásban éreztesse azt, hogy a modern állam alapja : e jogegyenlőség, csak fikció és az állam e nélkül is boldogulhat. Az a törekvés, amely az egész vilá­gon enyhíteni akarja a szociális és gazdasági egyenlőtlenséget, egy a termelés rendjét, folytonos­­ségát és sikerei veszélyeztető eg­­rárreformmá torzul. Az igazság érvényesítése minden nap drágui s minden nap nehezebb lesz, mert sok leleményességgel rési ntöttpjc a bírói függetlenség elvén is, dsííkhcgy szabaduljanak azok­tól á bikáktól, akik ismerik azokat a speciális jogszabályokat, ame­lyek az országnak azon a terüle­ten vannak életben, amelyeken eddig működtek. Hogy a vámok és a pénzügyek terén milyen balkezes politika érvényesül, arról nem egyszer irtunk már s annak súlyát min­denki érzi, aki itt él és dolgozni akar. Ennek a szerencsétlen politiká­nak kell a rovására Írni, hogy az állami beruházásokra felvett belső kölcsön elfogyott s a nagy és jö­vedelmező beruházások jelenték­telenné zsugorodtak össze, hogy* az amerikai kölcsön felhasználá­sára megindult harc nem azt a szempontot domborítja ki, hogy mit kell legelőször megcsinálni az ország érdekében, hanem ho gyan lehet kortes érdemeket jU' ta'mazni, pártérdekeket kielégíteni mandátum sóvárgást elősegíteni, hogy vasút, híd, ut ott épüljön, ahol a képviselő akarja, nem pe dig ahol az ország érdekében szükséges. És e politika bűne, hogy akkor amikor az ország polgárainak ál­dozatkészségét s a külföldi pénz­piacot akarja igénybe venni, olyan ígéretek nem teljesülnek mint a húsz százalékos bonnok beváltása s olyan kötelezettségek tagadéi­nak meg, mint a belső kölcsön papírjainak hetvenöt százalékban való lomháidirozása. A belső kölcsön sikerült, ez amerikai hitel, ha drágán is, de meg van, de ilyen politika mellett kaphat-e mégegyszer akár polgá­raitól, akár a külföldtől hitelt az állat* Felfüggeszfet lék Sztojkov alispánt Vlaskalm főmspekior mint alispán-helyettes vezeti a vizsgálatot Beográdból jelentik: Dr. Kuma­nudi Koszta pénzügyminiszter, mint a belügyminiszter helyettese, kedden délután aláirta azt a végzést, mely szerint dr. Sztojkov Mózes bácsme­gyei alispánt felfüggeszti állásától. A felfüggesztés tartama alatt dr. Sztoj kov fizetésének csali egy harmad részét kapja. A belügyminiszter helyettes egyidejű rendelkezése sze­rint dr. Vlaskaliái Milorád belügymi niszteri föinspekíor Somborba uta­zik és az uj alispán kinevezéséig át veszi az ügyek vezetését és ö vezeti az adminisztrativ vizsgálatot is Sztojkov ellen. Ezzel egyidejűleg Somborba megy Katies Koszta belügyminiszteri fel­ügyelő is, aki a bűnügyi vizsgálatot fogja vezetni. Nincs kizárva, hogy a vizsgálat folyamán Karakasevics Gá­bor suboticai rendőrfőkapitányt is Somborba rendelik a nyomozás ide­jére. Ezen kívül a belügyminiszter könyvszakértőkét is delegált a vizs­gálat megkönnyítésére. Sztojkov alispán menesztését a demokrata-párt Jaksics - csoportja követelte, csupán dr. Setyerov Szláv­­kó képviselő ellenezte a felfüggesz­tést. Dr. Jaksics Zsarkó az alispán fel­függesztésével kapcsolatban a Bács­megyei Napló munkatársának a kö­vetkező nyilatkozatot tette: — A Sztojkov-ügy kellemetlen és kinos dolog, nem szívesen nyilatko­zom róla, Hat héttel ezelőtt nemcsak' suttogtak, de nyilvánosan is beszél­tek az állítólagos visszaélésekről, a melyeket Sztojkov alispán nevével hoztak kapcsolatba. Ekkor azt taná­csoltam Sztojkovnak, hogy mondjon le. ö azonban nem fogadta meg ta­nácsomat, hanem Beográdba jött és a belügyminiszter előtt tapintatlanul és alaptalanul megvádolta az összes demokrata képviselőket. A demokra­ta képviselők erre, nem azért, mert Sztojkov vádat emelt ellenük, hanem közérdekből, követelték az alispán eltávolítását. Közben büntető eljá­rást is indítottak Sztojkov ellen. A vizsgálat folyamán állítólag egyes visszaélések bei gazolást'is nyertek, A demokraták ennek folytán ismétel­ten megsürgették az alispán menesz­tését, a belügyminiszterválság azon­ban késleltette az ügy elintézését. Most, amikor Kuinanudi pénzügymi­niszter ideiglenesen átvette a bel­ügyi tárcát, a demokrata képviselők hétiön megjelentek nála, és újból kérték Sztojkov ieliüggesztését, ami mára meg is történt. Hogy Sztojkov bünös-e vagy nem, annak elbírálását a törvényszékre és a közvélemény­re bizom. Sem engem, sem a többi demokrata képviselőket nem vezetett semmi más érdek, tisztán képviselői köíelességérzetünk. , — Vlaskalin föinspektornak Som­borba való küldetését, — folytatta Jaksics képviselő — szerencsés gon­dolatnak tartom már azért is, mert ö egyike a belügyminisztérium leg Képzettebb magasrangu tisztviselői­nek, aki felette áll minden párt- és egyéb érdekeknek és kitünően isme­ri a vajdasági viszonyokat. Vlaska­­íin több hétig fog Somborban tartóz­kodni, mely alkalommal az egész bácsmegyei közigazgatást revízió alá veszi. Nem marad magyar bíró Felmentették állásukból az áthelyezett bírákat Kedden érkezett a suboticai kerü­leti törvényszékhez az igazságügyi miniszter ren delete, amely az eddig itt működött és innen más törvény­székhez, illetve járásbírósághoz át­helyezett magyar bírákat, névsze­­rint Láner, Antal, Kovács Lajos, Ba­kuié Géza, Maiissza Géza és Rott­­mann dr. törvényszéki bírákat, Bod­nár Sándor és Bistyák járásbirókat e hó 15-ével az itteni szolgálat alól felmenti. Amíg e rendelet meg nem érke­zeti, azt lehetett hinni, hogy sikere lesz annak a mozgalomnak, amely a bírák felcserélése ellen indult, de a melynek az az érve, hogy az ötlet­szerűen elhatározott áthelyezések az igazságszolgáltatás kárára van­nak, Beográdban nem talált meg­hallgatásra. A Bácsmegyei Napló a műit he­tekben részletesen foglalkozott a su­­boticai kerületi törvényszéknél és járásbíróságnál beállott és bekövet­kezendő személyi változásokkal és ennek kapcsán részletes kimutatást közölt a restanciákról, amelyek feldolgozásra várnak. Kimutattuk, hogy közel négyezer darab elintézetlen polgári elsőfokú, 791 darab büntető első- és másod­fokú és közel 2200 darab polgári fe­­iebbviteli elintézetlen ügy fekszik a törvényszéken. Ezek az ügyek túlnyomó részben magyar ügyek, olyanok, ahol min­den akta magyar nyelven van meg­fogalmazva és ezeket sem lefordíta­ni, sem pedig tolmács igénybevéte­lével elbírálni nem lehet. Ezeket csakis magyarul tökéletesen be­szélő biró intézheti el. A magyar anyanyelvű bírák távo­zása tehát azt jelenti, hogy a hátra­lékos ügyek elintézésére nem áll rendelkezésre megfelelő' munkaerő. De rá kell mutatnunk arra, hogy az áthelyezések által számbelileg is csökkent a suboticai törvényszék és járásbíróság bírói létszáma, de á munka természetesen nem csökkenj sőt erősen szaporodik. Az eltávozott Mácsik Szilárd el­nök helye még mindig nincs betölt­ve és az elnöki teendőket Pavlovics István dr. látja el. Ugyancsak nincs betöltve az eltávozott Marusics Koszta vizsgálóbíró állása. Elment Gzovszky Vladimir bíró és most el­megy bét magyar anyanyelvű biró. Ezzel szemben az összes szaporulat két biró és egy tanácselnök. Az ügyészségen is kevés a lét­szám, mert az «távozott AradszkS

Next

/
Thumbnails
Contents