Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-02 / 209. szám
2. oldal BAGSMEGYEI NAPLÓ 1922. augusztus 2. Iván dr. hefye még mindig nincs betöltve. A tényleges helyzet legíárgyilagosabb bírálata mellett is meg kell mondani, hogy ha nem történik intézkedés a bajok orvoslására, hovatovább formálisan megakad a — folyton szaporodó — munka a törvényszéken, az orvoslat pedig — ezzel mindenki teljesen tisztában van, aki a helyzetet ismeri, — nem lehet más, mint a bírói létszám tetemes szaporítása és köztük olyan bírák kinevezése, akik az államnyelv mellett a magyar nyelvet is tökéletesen birják. Az igazságszolgáltatás azzal, hogy megbolygatták a vajdasági birák elhelyezkedését azért is kritikus helyzetbe került, mert az áthelyezett birák egy része lemond. Azok közül a birák közül, akiket Suboticára helyeztek, többen nem jönnek ide s az innen áthelyezett birák egy része is más pályán keres megélhetést. Lehet, hogy ennek az ötletszerűen elhatározott, a törvényszékek vezetőinek meghallgatása nélkül végrehajtott áthelyezéseknek ez volt a célja. Ezt a célt mindenesetre sikerült elérni, csakhogy igen drága árt kell j fizetnünk érte. A birói intézmény és jaz igazságszolgáltatás került válságba az ország egy részében. A görögök Konstantinápoly eilen Pánik Konstantinápolyban, menekül a lakosság — Szmintái független állammá kiáltották ki — Ellentétek a szövetségesek közt — Lloyd George a görögök ellen — A törökök is támadásra készülnek Görögország felvonultatta csap* - tait Konstantinápoly ellen és erű egyszerre nyüzsgés és nyugtalan ság támadt az összes államoli külügyi hivatalaiban. Különöse az angol és francia diplomáéin szisszent fel élesen a görögöl, katonai akciójának hírére. Ez a két nagyhatalom már két óv óte kényelmes páholyból nézi a két kis nép, a török és a görög véres verekedését, hiszen bármely fél győzelmének vagy az angol vagy a francia lesz a haszonélvezője. De Konstantinápoly az. más. Azt nem engedhetik hadszíntérré tenni ennek a városnak a sorsát ille tőén nem engedhetnek befejezett helyzetet teremteni Konstantiné polyt a fegyverszünet óta antant csapatok tartják megszállva és e görög török, háború ellen semleges zóna védi. A nagyobb nyo matékot ehhez a Boszporusbat horgonyzó vegyes antant flottszolgó tatja. A görög kormány úgy látszik nagyon tart Kenui! asa diplomáciai sikereitől aki a atalmak legutóbbi békeajánlatár?* avval felelt, hogy nem csak Kis ázsia, hanem Trácia előzetes kiü ritését is követeli. Ti wnshead tábornok, aki a görögök protektorának, Angliának nevében tárgyalt Kema1 pasával, olyan jelen téseket küldött Londonba, ho y Kemal követelései jogosultak. Ezért egyszerre két ponton is elébe akar vágni Konstantin király kor mánya a béketárgyaláscknak. Az egyik terv Konstantinápo y meg szállása, a másik Szmimának és környékének önáló állammá való kikiáltása a görög hadsereg vé delme alatt. Katonai szakértők szerint a csataldzsai vonalon fel vonultatott három görög hadosz. tály nem lesz ugyan elégséges a város megszállására, különösei ha az antant csapatok komoly ellentállést fejtenek ki, de ma még nem lehet tudni, nem készit-e elő a görög vezérkar újabb meglepetéseket is. A görögök diplomáciai veresége A diplomácia fronton az eddigi jelek szerint a vakmerő görögök már is elvesztették a játszmát. Az angol diplomácia nem hajlandó fedezni ezt a megkérdezése nél kül megkezdett kalandot és Londonból erőteljes visszautasításról számolnak be következő távirataink : London. Félhivatalos forrásból '(•tesölünk, hogy Anglia és Franciaotszág között teljes egyetértés tralkodik Konstantinápoly semle 'ességének megvédése kérdésé ■en. A Downing-Streeten ma ez a nézet uralkodott, hogy a görögök Konstantinápoly ellen való katonai demonstrációja igen való- j szinütlen. A török-görög konfliktust részletes megbeszélés tár gyává teszik a francia és engo miniszterelnök találkozása alkalmával, mihelyt Poincaré Parish; érkezik. Llopd George nyilatkozik London. Lloyd Georgé az alsó házban egy interpellációra adói válaszában kijelentette, hogy a. athéni angol képviselő e hó 29. én görög jegyzéket vett át, amely1 Konstantinápolynak a görög ess ontok által való megszállásár onatkozi . Ugyanazon a napoi íz athéni angol képviselő Lop donból kapott utasításai értelme ben óva intette a görög kormány azoktól a komply következnie nyektM, melyeket ez a lépés maga után vonhat. A görög külügyminiszter erre határozottan biztosi tóttá az, angol képvisel t, hogy >■ ■örög haderők a szövetségese k engedelme nélkül semmi szín latt sem fognak a semleges zónába bevonulni. A görög kormány Ijárása nyilván a keleti kérdés rendezését akarja siettetni. Arra a kérdésre, vájjon van-« üátés arra, hogy sevresi szerző dés valamennyi szignatárius ha talmát minél előbb konferenciára fogják összehívni, Lloyd George kijelentette, hogy ilyen konfere ciát most nem terveznek. Az an rol kormánynak el ben a pillanatban nincs szándékában a keled éroésbev erdőkéit hatalmakat kon fér-"iciára összehívni. Ellenben az érdekelt szövetséges főhatalmak és az athéni, konstantinápolyi, angorai kormány képviselőivel való összejövetelét tervezi. A franciák bonyodalmaktól tartanak Párisban nem látják olyan öptimisztikusan a helyzetet, különösen azok miatt a hirek miatt, melyek a görögök felvonulásának fejlődéséről szóinak. Az a'anti táv iratok mélyen bevilágítanak azokba az. ellentétekbe, melyek Paris és London között a keleti kérdésben fennóllanak. Páris. Csataldzsa környékén a görög és török csapatok között újabb összeütközés történt, mélynél a görögöket a semleges zónából kiszoritofiák. Az a hir, hogy a görögök Konstantinápoly ellen vonulnak, a városban nagy nyugtalanságot ide zett elő. Az európai partok török lakosai elhagyták lakásaikat és a Boszporusz ázsiai partjára költöztek. A rendőrség közbelépésére volt szükség a megbolygatott rend helyreállításéra. A perai görögök tüntetéseket rendeztek a török lakosság ellen. A párisi sajtó jelenti, hogy Görögország Konstantinápoly ellen irányuló terveit meg akarja valósítani. Egyes lapok azt vélik, hogy egy újabb Balkán-krízis ki törése Anglia magatartásától függ. Az a nézet is járja, hogy Lloyd George ki akarja tolni Poíncaré* val való találkozását, mig a görögök a Konstantinápoly elleni felvonulásukkal elkészülnek. Mindenesetre feltűnő, hogy Lloyd George az összejövetelt augusztus 7-re tűzte ki, közvetlenül azután, hogy a görög kormány jegy?ékét a szövetségeseknek átnyújtotta. A görögök hadmozdulatai Páris. Az United Telegraph je lenti : Pohtikai körökben nagy a yugtalanság a közel keled események miatt. Smyma autonó. niójának kikiáltása, további görög rsapatok összevonása a csataldsai vonal mentén annak bizonyságát látszanak szolgáltatni, hogy 1 görögök nem egykönnyen mondanak le arról a tervükről, hogy Konstantinápolyi megszállják. Páris. Athénből és Konstantinápolyból ideérkezett hirek szer nt a görög csapatok felvonulása a Csataidzsa-vonal előtt befejezést nyert. Egy konstantinápolyi jelentés szerint a török kormány jegyzékben tiltakozott a nagyhatalmaknál a görög csapatösszevonások miatt. A jegyzék pontos adatokat közöl a görög csapatokról és a nagyhatalmaktól Konstantinápoly semlegességének megvédését követelt. Védekeznek a törökök A szövetségesek is megerősítik csapataikat. Máltái jelentés szerint a sussexi második ezred parancsot kapott arra, hogy hajóra szálljon és Konstantinépolyba menjen. A törökök azonban nemcsak jegyzéket küldöttek, hanem katonai erővel is megakarjék akadályozni Bizánc megszállását. Konstantinápolyi jelentés szerint a kemaltsta kormány kijelentette, hogy ha a görögök átlépnék a Csataldzsa vonalat, a kemalista haderők a derindiei semleges zónán keresztül nyomulnának Konstantinápoly felé. Szmirnából, ahol Stergliadesz görög tábornok a megszállott területeknek egy kiáltványban állami önkormányzatot ajándékozott, újabb hirek nem érkeztek. Nem valószínű azonban, hogy ez az autonómia hosszú életű lé' hetne. Megszüntetik a filmek magyar felírásait Még a mozitól is megfosztják, cenzúra A Vajdaságban speciális híva tása volt az utolsó években i mozinak. Az itteni magyar tömé ek évek óta meg vannak fosztva színháztól, a magyaroknak — .zomoru, de igy van — úgyszólván egyetlen szórakozásuk a mo i volt. Sőt több volt szórakozásnál, nert könyvek is nehezen jöhet tek be s azt lehet mondani, hogy a vi'ág szinmü- és regényirodai nát a filmről ismerte meg a magyar publikum. És ahelyett, hogy a magyar színházak megnyitása felé haladnánk, most még a mozitól is meg fosztják ct megvár közönséget, mi után megsziiMe.tk a filmek magyar fölirásait. Az uj sérelem okai a most készülő filmcenzura-rendeletben ke resendők. Ennek a rendelet tervezetnek csak egy praktikus újításé van, az tudniillik, hogy egysége siti a filmek cenzúráját, minthogy azt ezentúl Baogradban és Zagrebban központi cenzúra-bizottságok fogják az egész országra nézve érvényes hatállyal végezni, mig eddig a filmek cenzúrája a vidéki hatóságok önkényének volt kitéve. Sérelmes rendelkezése azonban már az uj cenzúra-rendelet tervezetének, hogy tizennyolc évben állapítja meg azt a korhatárt, amelyen alul lévő korban senki se nézhet meg mozi előadást. Nem kell túlságosan szabadelvűén gondolkodni, elég csupán rámutatni a külföldi államok példájára, annak megáliapi tásához, hogy ez o korhalár túlságosan magas. Majdnem mindenütt, ahol filmcenzura érvényben van, tizenhat év a korhatár a magyarokat — Az uj flimitálása ás ez az indokolatlan rendelke- és nagy ártalmára lesz a jugoszláv filmiparnak. Még sokkal sérelmesebb azonban a készülő rendeletnek az az ntézkedése, amely szerint a filmeken ezen 'ul cirili-belüs felírás is öielező. A jugoszláv filmkölcsönző vállalatok ugyanis eddig csupán atinbetüs szláv felírással és magyar címekkel látták el a filmeket, ami teljesen elegendőnek is bizonyult, miután minden szláv ismeri a latin Írást. Most azonban i köte ező cirill felirás egymaga nem lesz elegendő, amennyiben a horvát közönség ragaszkodik a atinbetüs felíráshoz. Egy uj felrás azonban óriási költséget jelent és a filmek kölcsönzési diját mintegy 50—60 százalékkal drágianá meg. Ez a körülmény válságba sodorná a jugoszláv filmipart és az amugyis tengődő mozikat és ennek kikerülése érdekében a jugoszláv filmkölcsönző vállalatok elhatározták, hogy a kötelező cirill felírás helyett ezentúl megszüntetik 7 filmek magyar nyelvű felírásait. A legsérelmesebb az egész ügyben az, hogy bár az uj filmcenzura rendelet parlamenti tárgyalását egyelőre elhalasztották és az csak hónapok múlva fog érvénybe lépni, a jugoszláv filmkölcsönző vállalatok közös megegyezés alapján máris megszüntették a magyar felírások készi ését, úgy, hogy az ezután forgalomba kerülő filmek iár magyar felírások nélkül fogiák leperegni. Hogy a mozi mai technikája mellett a felirás nélküli film mit jelent, azt nem kell bővebben ma-
