Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-26 / 232. szám

Ara 1 diaár,' 2 lei* $ márka, 1 sokol BAGSMEGYE XXIII. évfolyam Sssbotica, szombat 1922. angsiszte 26. 232. számi Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztő::ég 5—-ÍG Előfizetési ért negyedévre 9®* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Atexanára-niica 4 szám eteti Kiadóhivatal: Kralja Alesaadrs-uii.ca i (Lelbach-nakrtaV­Tisztultabfo kozszellemet! Nagy kér lenne, ha azokról a sebekről, amelyek a köztekintélyt, az államhatalom reprezentánsai* nak méltóságát, a legfőbb impe­­rium gyakorlóinak presztízsét érik, nem származnék okulás, régi rend szert leromboló és uj alapokat megszilárdító tanulság. Ha egy magasállásu tisztviselő, aki a kor­mány politikájának exponense, egy nagy és virágzó terület köz igazgatási vezetője volt, rendőr­kézre kerül, ez a dísztelen látvány bizonyára nemcsak magánügye a letartóztatottnak. Aki közpénzt sikkaszt, nemcsak anyagi kárt okoz a köznek, ami megtéríthető, hanem erkölcsi kárt is, ami hely­rehozhatatlan. Az egyetlen köte­lesség, mely a bűn büntetésén tu! terjed, az, hogy helyes köz­szellem megteremtésével olyan atmoszférát kell teremteni, mely nem kedvez a rothadás mikro­báinak, a bűn penészének. Nem lehet kitérni a kérdés elől ■ mi annak az oka, hogy aki még tegnap magas állami méltóságot viselt, az ma már az ügyészség foglya? S mi annak az oka, hogy a letartóztatások egész sorozaté bői akaratlanul s szinte tudatla­nul olyan rendszer derül ki, mely a méltóság, a közhatalom s a bűn és letartóztatás közt a vá­lasztó vonalat egész kísértetiesen megszükitette ? Azért van ez így, mert ennek az országrésznek igazgatásából hiányzik a nyilvános ellenőrzés. S amíg ki nem épül a demokrácia minden követelményét megvaló­­sitó közigazgatási szervezet, amig a régi hagyományok helyébe, a melyek az önigazgatást és ön­kontrolt valósították meg a mai ideiglenes állapotot felváltva nem lép egy másik demokratikus rend­szer, mely a nyilvánosság ellen­őrzését s az itt élő emberek min­den csoportjának részesedését élő valósággá nem teszi, addig min­dig számolni kell ilyen kínos szenzációkkal. A kinevezett közgyűlés, a ki­nevezett tanács nem a nyilvános ellenőrzés szerve. Sőt ellenkező­leg: a felelősség megosztója. A kinevezendők listáját legtöbbször az áliiíja össze, vagy ha nem is, de az összeállítására legnagyobb befolyása annak van, akit éppen ellenőrizni kellene. Várható-e any­­nyi önmegíagadó önzetlenség, annyi saját érdeket romboló pu­ritánság, hogy e kinevezett elfo­gulatlan szigorúsággal tudja el­lenőrizni azt, akinek kinevezéséi köszönheti. Másrészt: ha a kine­vezettek egyetlen társadalmi ősz tályba, egyetlen foglalkozási ág­hoz, egyazon emberi csoporthoz tartoznak, korlátolt szigorúsági’ ellenőrzésükben is el fogják ha­nyagolni azokat a szempontokat, nemzetiségük, csoportjuk, foglal­kozási águk érdekein. Tiszta közéletei kell teremteni tiszta eszközökkel, tiszta férfiak­kal és tiszta demokráciával. Hogy pótolja a sajtó a nyilvános ellen­őrzés munkáját, amikor a sajtó termékei, a sajtó munkásai meg nem torolt módon lehetnek pré dái felelőtlen intézkedéseknek. Megesett már, hogy amikor az egyik lap — történetesen a Bács megyei Napló — egy azóta elmoz­dított és tömegbünperekbe vont főszolgabíró visszaéléseit tárta föl a nyilvánosság előtt, a leleple­zett főszolgabíró hónapokra egy­szerűen kitiltotta a lapot járásá­ból. Ez még nem szerencsétlen­ség, ez eddig még csak a lapnak és olvasóknak volt a baja. A közre nézve ez akkor vált árta­lommá, amikor nem akadt alis­pán, főispán, államtitkár és mi­niszter, aki ezt a törvénytelen és jogtalan rendeletet megváltoztatta volna. Amig a kiutasítás a köz­­igazgatási hatóságok diszkrécio­­nárius jogkörébe tartozik s a sze­mélyes szabadságok s az alkot­mány rendelkezéseit legflagrán­­sabbul megsértő cselekedetek megtorlatlanok maradnak, amig a polgárok tömegei attól tartanak, — ez esetben szinte mindegy, hogy joggal-e, vagy alap nélkül — hogy az adójuk nagysága, az agrárreform végrehajtása, a kül­földre való utazásuk és a poli­tikai magatartásuk közt összefüg­gés lehet — addig nem teremtő­dik meg az a megtisztult köz­szellem, mely csirájában fojtja el a bűnt s nem vár addig, amig a visszaélés bacillusából panama­­elefantiázisz fejlődik ki. ••••«•»••«•••«•«•••••«•«•»»««•«••••«•••••««•««•••«a** Ä rokkanlak a kormány ellen A demokrata párt problémája — A belpolitika hírei Megemlékeztünk, azokról é ta­nácskozásokról, melyeket a kor­mány a rokkantak vezetőivel foly­tatott. Az akkor megjelent félhi­vatalos kommüniké szerint a tár­gyalások nagyon kedvező eredmény­­nyel végződtek és az eredmény mindenképpen kielégítette a rok­kantakat. A rokkantak megnyug­vásénak félhivatalos bejelentése azonban úgy látszik koréinak bi­zonyult. Hivatalos lapjuk, a Ralin Invalid legutóbbi vezércikke égé szén más képet ad a hadirokkan­tak hangulatáról. Nedics rokkan: kapitány, a cikk írója, miután fel­sorolja azt a számos közbenjá­rást, kilincselést az összes illeté­kes minisztériumok küszöbei előtt, szinte forradalmi hangon, direkt ak­ciókra, utcai tüntetések rende­zésére szólítja fel a rokkanta­kat. A kormány Ígérete szerint az összes hátralékos rokkantdijakat szeptember elsejéig ki kellett utalni, mégis augusztus végén még több mint 120 millió dinár hátra­lékos rokkantdij nincs kifizetve. A rokkanttörvényt sem hozták még meg. Nem kapták meg a rokkantak az ingyenes vasúti uta­zás kedvezményét. Azoknak a birtokoknak jövedelmeit, melye­ket a különböző rendeletiek és törvények a rokkantaknak bizto­siénak, sem kapták még meg. Egyéb sérelmek is özönével van­nak. Többek között az is, hogy még mindig nincsen rokkantott­hon, hanem barakkokban élnek, mint a táborozás napjaiban. Pénteken a Rokkant Szövetség vezetősége ülést tartott, melyen elhatározták, hogy szeptember amelyek kivül esnek osztéljrui^eísejére 93 összes helyi szerve­zetek képviselőit Beogradba hív­ják össze. Ha a kormány szép tember I-ig nem teljesíti követe leseiket, akkor megállapítják to­vábbi taktikájukat a kormánnyal szemben. Az Epocha értesülése szerint kilátás van arra, hogy szeptem­ber 16-án, mikor a rokkantak nemzetközi kongresszusa Beo­­gradban üléseit megkezdi, az egész ország rokkantjai hatalmas tünte­téseket fognak rendezni a kormány ellen. Arra számítanak, hogy erre a napra 60.000 rokkant fog ösz­­szegyülni Beogrsdban. A rokkan tak soraiban nagy elszántság ural­kodik, mert még a téli hidegek és éhség beállta előtt rendezni szeretnék helyzetüket. Az egész beogradi sajtó nagy szimpátiával karolja föl a rokkan­tak ügyét, akiknek energikus föl­lépése nagyon kellemetlen hely­zetbe hozta a kormányt, úgy, hogy további komplikációk is vár­hatók. Demokrata hang a párt válságáról A demokrata párt válságáról szóló, állandóan újra felmerülő hírekről a „Vreme" egy előkelő demokrata politikus nyilatkozatát közli. Az utóbbi időben — mondotta a politikus — a demokrata párt nagy bomlásáról beszélnek. Véle* menyem szerint még tuikorai er­ről beszélni. Még nincs szakadás. Vannak viszont különböző áram­latok. Az utóbbi időben csak nyertek intenzitásukban és mun­kájuk már szemmel láthatólag nyilvánul meg. Ez keltette azt a látszatot, mintha szakadás ké­szülne. Nagyjában két irányzóid lehet megkülönböztetni. Mind a kettő a napokban lapot indít. Hogy ez a két szárny használni fog-e a pártnak, vagy pedig ártapi, az' majd megválik. Mint ismeretes, az egyik lapot Csubrovics Pavie fogja szerkeszteni „Borba" cint* alatt. A lap körül álló személyek; akiket baloldaliaknak szoktak te­kinteni, föképen délszerbiai kép-‘ viselők. Ezeknek az a meggyőző­désük, hogy sem a kormány, sem a párt többi tagjai nem törődik1 eleget a délvidékkel. Ezért válasz­tóik érdekeit a párt mellett a sajtó fegyverével is szolgálják. Ez a csoport a club magatartásával különben sincs megelégedve. Úgy találják, hogy a klub nem maradt mindig következetes programjá­hoz és. nem védte o kisbirtoko­sok érdekeit. Ezek szerint ( hát nincsen szakadás. Végeredmény-' ben a szakadásból nem is volna. Senkinek sem haszna. Az általános" politikai helyzet a demokrata párt bomlása után, véleményem szerint ■nagyon súlyossá válna. Pártkonferencia Szarajevóban Beogrcdból jelentik: Csütörtö­kön este Omerovics és Vibvics miniszterek Szarajevóba utaztak, hogy résztvegyenek a kormányhü muzulmánpárt mai ülésén. Ezen a pártértekezleten a párt további magatartásáról fognak dönteni, különösen a kormánnyal korábban megkötött egyezmény betartásá­nak módozatairól. Minthogy a kor­mány mar beváltotta ígéretet és a. bégeknek birtokaikért a teljes kártéritést megfizette, a további megegyezés kilátásai nagyon ked­­vezöeknek látszanak. Olasz lap a rapatlói szerződés betartásáért Milánóból jelenük : A Corrierq dblla Sera hosszabb tudósításban' foglalkozik Fiume helyzetével és megállapítja, hogy Fiume teljesen halott város képét mutatja. Ipara és kereskedelme teljesen pang\ A munkanélküliség és a nyomor igen nagy. A lap erélyesen kö­veteli, hogy ennek az állapotnak, amely a kikötőváros teljes romlá­sát fogja maga után vonni, a ra­­pallói szerződés sürgős végrehajtása és az auionótnia helyreállításával vessenek véget. Nem lehet, írja a lap, egy 45000 lakosú, fontos gazdasági jelentőségű kikötővá­ros halódását tétlenül nézni. A kormáng tiltakozása az albán határ meg­állapítása ellen Szkuítaribó! jelentik: A határ­­megállapitó bizottság uj semleges zónát jelölt ki Jugoszlávia és Al­bánia között, amely az Ochrid tónál indul ki. Tekintettel arra, hegy Debar körűi kezdödűlcg van még egy semleges zóna kijelölve a két ország között, a jugoszláv kormány tiltakozást jelenteit be a határozat ellen a haíármegéllepicó bizottságnál.

Next

/
Thumbnails
Contents