Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-24 / 230. szám
Í922. augustiisz 24. BACSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal a vámhivatal ezt az óriási hátralékot hónapokig sem tudja evégezni, nem szólva arról, hogy időközben ez a három vagon jelentékeny mértékben fölszaporodik. A suboticai vámhivatal a legjobb akarattal sem tudna segíteni a helyzeten, sőt ugvlátszik a kormány rendelkezésére sem állnak azok az eszközök, amelyekkel a postaforgalomnak ezt a betegségét kigyógyithaitná, mert különben lehetetlen elgondolni, hogy eddig valahogy nem próbálta volna az elvámolás nehézségeit megszüntetni, A helybeli vámhivatal vezetője — akihez kérdést intéztünk ebben az ügyben — a kővetkezőket mondotta: —• A nagy csomagtorlódásnak nagykészt — amint már a közönség is tudja — az az oka, hogy kevés szakerő áll rendelkezésre. A régi Szerbiáinak 230 vámhivatalnoka volt összesen és ez a szám is jelentékenyen megcsappant a háborús veszteségekkel. Az ujjonan felvett vámtisztviselők nagyrészének pedig még nincs elég rutinja és szakképzettsége ahhoz, hogy a fölgyülemlett munkát elvégezze és különben még belőlük is igen kevesen vannak az egyes vámhivataloknál. Nagy baj aztán az is, hogy a devizarendelet számtalan formalitása még tetőzi a nehézségeket, még jobban meglassítja az elvámolás munkáját, kötelezvén a kereskedőket olyan okmányok bemutatására, amelyeket csak körülményes módon, nagy időveszteséggel tudnak rendszerint beszerezni. • . Llüivtii! ««►'»«•<**»»'***©a*» A sülsoticai kereskedők választott bíróságának eljárási szabályzata A poros felek és a választott bíróság eljárási módja A suboticai kereskedelmi egyesület kebelében megalakuló választott bíróság eljárási szabályzata most készült el és részletesen szabályozza azt az eljárást, amit úgy a választott bíróságot igénybevevő feleknek, mint a vitás ügyekben ítélkező választott bíróságnak követnie kell. A szabályzat értelmében az a fél, aki a választott biróságot igénybe akarja venni, keresetét akár írásban, akár bármely élő nyelven benyújtani tartozik a kereskedelmi egyesület titkáránál. Ezután az egyesület elnöke meghívja a feleket, hogy a bírálóiak kijelölése végett a kereskedelmi egyesület helyiségében jelenlenek meg, mert ellenkező esetben a bírákat maga az egyesület elnöke yagy annak helyettese jelöli ki. A jogügyi titkár a választott bírósági szerződésben kijelölt bírákat a legrövidebb időn belül alakuló ülésre hívja össze. A választott bírák a megalakuláskor megválasztják a tanács elnökét és nyomban kitűzik a tárgyalás határnapját. A választott bíróság előtt az eljárás minden fázisában ügyvédi képviseletnek van helye, de ez nem kötelező. A tárgyalásokat azután a választott bíróság azon az élőnyelven vezeti, amelyben a felek megállapodnak, ha azt az eljáró bírák valamennyien értik. Elleneseiben a tárgyalás, jegyzőkönyv és ítélet nyelvét a bíróság állapítja meg. A választott bíróság előtti tárgyalások nyilvánosak, bármelyik fél kérelmére azonban a nyilvánosságot ki lehet zárni. Ez esetben mindenik fél két bizalmi embert jelölhet ki, akik a tárgyaláson résztvehetnek.A választott bírák tanácskozása azonban nem nyilvános. A fél, akinek a kérelmére az eljárás megindul, a választott bíróság rendelkezéséhez képest előlegezni tartozik a választott bírósági eljárás költségeit. Hogy ki viseli végeredményen ezeket a költségeket, arról az ítélet dönt. Ezenkívül a választott bírósági eljárás költségei felében a pertárgy vagy a feleknek az eljáráshoz fűződő vagyoni érdeke után négy. százalékot, kell leíizetai. Ezt a f I százalékot azonban a bíróság saját ■ belátása szerint leszállíthatja vagy ; ielemelheti. Fontosabb elvi kérdésekben való állásfoglalás céljából a kereskedelmi egyesület elnöke a választott bírákat 'teljes ülésre hívhatja össze, amelyen ja kereskedelmi egyesület elnöke jvagy helyettese elnököl és amelyen fáz előadói tisztet az egyik jogügyi titkár tölti be. Az eljárási szabályzat befejezésében végül hangsúlyozza, hogy a választott bíróság célja, hogy a hozzáforduló felek vitás ügyeiben egyezséget kiséreljen meg és ha ez nem sikerülne, úgy a kereskedelmi és forgalmi élet követelményeinek megfelelő gyors és méltányos döntési hozzon. Az eljárási szabályzatot, melyet Kalmár Elemér dr. ügyvéd dolgozott ki, a kereskedelmi egyesület választmánya már elfogadta. Ä kisanfant vezérei A Beograđski Dnevnik támadása Pasics és Nincsics dien — Bratiaan Szerbia régi ellensége — Benes Jugoszlávia gyön gitésére törekszik A Beogradski Dnevnik a prágai és marienbádi tanácskozásokról vezércikkében foglalkozik, mely azért kelt különös feltűnést, mert hosszú idő óta az első hang a beográdi sajtóban, amely nem tekinti tabunak a kisántánt vezető politikusait, hanem éles kritikában részesíti őket. Pasics — mondja a cikk — Abdul Hamid iskolájából való politikai típus. A középeurópai viszonyokat kevéssé ismeri, eddig a külpolitikában |nem mutatott aktív iniciativát. Pasics egész életében Pétervár és Páris expositurája volt. Mióta elmaradt az orosz segítség és Franciaország is cserben hagyta, teljesen elvesztette iránytűjét és kudarcot kudarcra halmoz a külpolitikában. Nincsics kiillügyminiszter a notórius középszerűség. Ezekkel a politikusokkal Benes és Bratianu áll szemben a konferencián. Bratianu Szerbia régi ellensége, ö a főbünös abban, hogy Románia a háborúban nem teljesítette idejében Szerbiával szemben való kötelezettségeit és sokáig az ántánt és a közé pbatalmak között lavírozott, élelmezte Németországot és Ausztriát, ő az oka, hogy a szerb Bánát nagy részét elvesztettük. Teljesen elárulta Bratianu a kisántántot a Károlypuccs kritikus napjaiban. Mindezen infámiája mellett Bratianu gyors és aktiv politikusnak bizonyult. Ami Benes illeti, éppen olyan intrikus, mint Pasics. Számitó:, ambiciózus és mindenek felett agilis, ő annak a cseh intellektuell típusnak az inkarnációja, amelyet az osztrák rabság alakított ki. Mint minden rab, aki uralomra kerül, se inon kellemes, se nem szimpátikus egyéniség. Ezért magában Csehországban sem élvez sok szimpátiát. Benes nem volt őszinte Jugoszláviával szemben Fiume és Bulgária kérdésében. Egyszerre három széken ül. Szófiában bulgárbarát, Rómában olasz-, nálunk pedig a legnagyobb jugoszlávbarát. Az intim szövetség Jugoszlávia és Csehszlovákia között mindkét állam számára a legegészségesebb politikai kombináció. De Benes diktátort hatalmat akar magának Közép- és Keleteuró(pában. Mint főminiszter akar szerepelni a mi kormányunk felett is. Hogy Pasicsot paralizálja, bevette a szövetségbe gazdasági és katonai riválisunkat, Romániát. Most már az az egyetlen kívánsága, hogy bennünket más oldalról is gyengítsen, Görögország bevonásával a szövetségbe, ahogyan annakidején gyengített bennünket Bernben és Marienbádban, Bántíyval és Bethlennel intrikálva, Ezért nagy nyugtalansággal nézhetünk csak Pasicsnak és Nincsicsnek a cezaromániás Benessel és a ravasz Bratianuval folytatandó tárgyalásai elé. Durva támadás Pasics ellen Beográdi újságírók egy beográdi lap ellen Nagy kavarodást és felháborodást jjokozott beográdi politikai- és sajtókörökben a »Viđelo« cimü ellenzéki újság egy cikke, amely éles támadást intéz Pasics miniszterelnök ellen, miközben Pasics családját sem kíméli és a miniszterelnök leányának magánéletével is foglalkozik. A királyi családdal, különösen György herceg-gél szemben sem tartja be a kellő tisztelet hangját az újság. A ViÜelo-t ezen cikk miatt nemcsak a sajtó részesíti éles támadásokban,, hanem a beográdi újságíró szekció is rendki-1 vüli választmányi ülésen foglalkozott vele és a tisztességes sajtó hangjába1 ütköző cikkért megbélyegezte. I Az újságíró egyesület határozata* azonban nem elégítette ki a vezetőség I összes tagjait. Az >Epocha* szerkesztője, Risztovics Vladimír, aki legutóbb Markovics igazságügyin inisz-' terrel támadt* afférjával kelteit nagy feltűnést és aki a beográdi ujságirő■szekeió titkára, lapjában nyilatkozatot tesz közzé. Ebben a nyilatkozat-, ban Risztovics maga is a legkeményebben elítéli a Videlo-t Írásáért.! Megállapítja, hogy a cikk elsősorban Pasicsot, vagy legalább is annyira,.; mint György herceget támadja. Az újságíró egyesület azonban erről nem akar tudomást venni és csak Pasicsot- és családját veszi védelmébe a Vide-' lo-val szemben. Éppen ezért kijelenti, hogy mint az egyesület titkára, nem azonosítja magát mindenben a vezetőség határozatává}. , ^ Újságírók országos kongresszusa — Szeptember 7-, £-, 9-én — Beograd, Zagreb, Ljubljana, Sarajevo, Prága újságírói Sabotkán Mint ismeretes, szeptember hó 7—8 és 9-én vendégül látja a suboticai ujságiró-szekció az ország újságíróit, valamint számos külföldi újságírót, A szekció teljes erővel végzi az ujságiró-kongresszua előkészítésének munkálatait. Protics Márk, a szekció elnöke vezetése alatt végrehajtó bizottságot alakított, amely permanen- -ciában lesz és minden, a kongresszus-, sál összefüggő ügyet intéz. A végrehajtó bizottság állandó érintkezésben van a beográdi kózí ponttal és azzal harmónikus együttműködésben intézi az ügyeket. A kongresszusra Suboticára jönnek' Beograd, Zagreb, Ljubljána, Split,! Sarajevő, Prága, Pozsony, Kassa és még sok más város, valamint az egész Vajdaság újságírói. , Nyilvánvaló ennek a fontossága & városra nézve és a város vezetősége,, valamint a vármegye ebihez mérten, veszik ki részüket a vendégül érkező, újságírók fogadása és megvendégeléseí körül. A vármegye tekintélyes összegé gél járult hozzá a kongresszusi költségekhez. < Subotica pénzintézetei, vállalatai, kereskedői, szállodásai és kávésai bi-, zonyára szintén — fölismerve az újságíró kongresszus fontosságát — támogatják a suboticai szekciót abban, hogy vendéglátói tisztének minél jobban megfelelhessen és ennek megfelelőig áldozatkészséget fognak tanúsítani. , Az újságíró kongresszus nem egyedül az újságírók ügye, hanem ügye a városnak, a város egész közönségének, A kongresszus kapcsán tervbe van* véve a kongresszusi tagok kirándulása Zobnaticára és a kongresszus befejezése után utazás Novisadra. A suboticai szekció felhívja helybeli és vidéki tagjait, akik a zobnaticai kiránduláson és a novisadi utazáson résztvenni óhajtanak, hogy ezt az elnökségnél jelentsék be, Kinevezik a vajdasági püspököt Budanovics Lajos suboticai plébános lesz az uj püspök A vajdaság római katholikus hívei egyházi tekintetben még mindig a kalocsai érsekséghez s részben a temesvári püspökség fennhatósága e!á tartoznak. Szó volt erről, hogy addig, amig a püspökség betöltésének kérdése el nem dől, a Vatikán adminisztrátort nevez ki a vajdaság területén alakítandó uj egyházmegye élére. Az adminisztrátor működése azonban rövidesen feleslegessé válik, mert értesülésünk szerint rövidesen megtörténik az egyházmegye megszervezése és ezt nyomon követi az uj püspök kinevezése is. A Vatikánnal most folynak a tárgyalások és ha a megegyezés létrejön, megtörténik a püspök kinevezése is. Az uj püspök Budanovics Lajos suboticai plébános lesz. Budanovics kinevezése ellen egyes radikális politikusok állást foglaltak ugyan, azonban az intervencióra maga Nincsics külügyminiszter jelentette ki, hogy az elkésett, Budanovics kinevezésétől nem tehet eltekinteni, mert Rómában határozottan őt kívánják püspökké kinevezni. Budanovics érdekében Rómában állítólag Vérossy Gyula ka focsai érsek interveniált leghaté-konyábban. Budanovics az érsek feltétlen bizalmát bírja még abból Hz időből, amikor Magyarországon kommunista uralom volt s Kalocsán az érsek személyét s életét fenyegette veszedelem. Budanovics ekkor a legteljesebb vendégbarátsággal ajánlotta fel az érseknek, hogy jöjjön át jugoszláv területre, hogy megmeneküljön a kommunisták zaklatásaitól, akik életét veszélyeztették az érseknek. Az uj püspökség székhelye még nincs véglegesen megállapítva s még egy fontos probléma vár megoldásra, ez pedig a püspöki jövedelmek kérdése. A püspökség részére elegendő jövedelmet biztosítana a kalocsai érsekségnek Bácskában lévő földbirtoka. Az érsekségnek Bács község határában 20.000 katasztrális hold földbirtoka van s másut is vannak kisebb érseki birtokok. Ezek a földek azonban agrárreform alá esnek s ha azt akarják biztosítani hogy az uj püspök és a püspöki káptalan méltóan reprezentálja a vajdasági katholikus híveket, fel kellene oldani a lefoglalt területeket az ográrreform alól. Viszont elképzelni is bajos, "hogy akkor, amikor minden nagybirtokot felosztanak, újabb holtkézi birtokot statuáljanak.
