Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-24 / 230. szám
2. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ A nemzetközi Duna &A Tiszát: részben nemzetközivé nyilvánították — A hadihajók forgalma *— A magyar külügyi bizottság ülése Budapestről jelentik: A magyar "nemzetgyűlés külügyi, közjogi és közlekedésügyi bizottsága együttes ülést tartott, amelyen a Dunára vonatkozó végleges szabályzat megállapítása tárgyában 1921 julius 23-án Parisban kelt egyezség becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. ..'A. bizottság előtt a javaslatot IBánífy Miklós gróf külügyminiszter Iismertette és rámutatott arra, hogy tu szabályzat rendelkezései sok tekintetben nem felelnek meg a magyar térdekeknek. A szabályzat a trianoni tezerződés rendelkezéseire hivatko:ik, minélfogva ezek a rendelkezések igen előnytelenek Magyarország 'szempontjából. Mégis sikerült bizonyos előrehaladást tenni, különösen a icmzetköziség kimondása tekintetéiben, amennyiben nemcsak a Dunára, Me a Szamos torkolatán túl Tiszauj[Jakig terjedő Tisza-vonalra is kitmondották a nemzetköziséget. A Fe\rcnc-csatortla nemzetközivé tétele j.nem sikerült. A?, egyezségbe felvetitek azt a rendelkezést is, hogy majdaniul a jtlonban lévő vagy bérbeadott jskikötök nincsenek kötelezve az ^egyenlő elbánásra. Sikerült keresztiül vinni azt is, — és ebben Magyarországnak nagy érdeke van •— hogy ^egészségügyi és állategészségügyi intézkedések szükségessége esetén |uz érdekelt államok a forgalmat tilalttnazhatják. A hadihajók dunai forgalima tekintetében a magyar kormány • jegyzékkel fordult a szomszéd és a IDunát használó államokhoz, amelyben kijelentette, hogy ragaszkodik a 'Duna nemzetközi jellegéhez, vagyis ahhoz, hogy bizonyos parti körletben Jta’ viz a parttulajdonos kerületének ‘számit és c területre hadihajókat csak előzetes értesítés mellett bocsát i.'be. Erre a jegyzékre válasz nem ér! kezeit ugyan, de a nagyhatalmak kívánságukat a jegyzék vétele óta •honorálják. Az egyezség a szabad- Itransitót minden irányban biztosítja. I A bizottság a külügyminiszter előadása alapján a törvényjavaslatot mind általánosságban, mind pedig készleteiben vita nélkül elfogadta. Az Alexandar-utcán ;fee akarják töíami a villamos közlekedést Nem javítja a vilianytársulai a sínek közötti utcaburkolatot ' Subotica városa és a' vele szerződéses viszonyban lévő villany társulat 'között az utóbbi időben egymást érik pa. komolyabb súrlódások. Most, hogy ta sándori vonal kiépítése körül felinerült nézeteltérések már elsimultak ;és az uj vonal építéséhez már hozzá ds kezdtek, a villamosvasúti részvénytársaság egy másik szerződésszerű kötelezettségének be nem tartása okoz (Súrlódást. . I j-'- A villamosvasút igazgatóságának [ugyanis kötelessége volna a villamossínek közötti utcaburkoiatot, valamint a sínpártól jobbra és l'aita eső délméteres kövezet vagy assÉaitrészt •állandóan rendben tartani. A suboticai villanytelep igazgatósága azonban már régebben nem tesz eleget szerződésszerű kötelezettségéinek, aminek következtében a vil- Bamossinek közötti utcaiburkolat a legtöbb helyen már megrongálódott és a forgalmat súlyosan akadályozza. így különösen tapasztalható ez az ÍAlexandr óva-utcán, de nem jobb a íhelyzet más utca von alakon sem. A városi tanács már tőhó Ízben Üeiszólitotta a villamosvasút igazgatóságát, hogy haladéktalanul javítsa firing az utcáburkolatnak a villamos j' vonal inentép fekvői részéi:, azpnban 1622. augusztus 24. az igazgatóság mindezidáig nem reagált a többszöri felszólításokra. Most, hogy a városi tanács az egész város területén kijavíttatja az aszfalt-burkolatot, a kérdés ismét aktnáiissá vált és ezért a város tanácsa most a legerélyesebb lépésre szánta el magát, arra az esetre, ha a villamosvasút igazgatósága nem tenne eleget kötelezettségének. Szerdán délelőtt ebben az ügyben tárgyalások is folytak a városházán a villanytelep igazgatósága és a várost tanács között. Ha a viüamostársuiat záros határidőn belül nem javítja meg a megrongált úttestet, úgy a rendőrség arra Í3 kész, hogy a villamosforgalmat egyes útvonalakon, igy magán az Alexándrova-u teán is beszüntesse, mindaddig, amíg a javítások nem készülnek el, miután a mostani helyzet már egész komoly veszedelmeket jelent az utcai forgalomra nézve. , i Az uj belügyminiszter a renden brutalitások ellen Senkit sem szabad bántalmazni — Legyen vége a rendőri brutalitásoknak Tiinotievics Koszta. az uj belügyminiszter, 25957—922. szám alatt egyes rendőrségi szerveknek visszaélései folytán a következő rendeletét adta ki: A nyilvánosság előtt főbb oldalról hangzottak el olyan vádak, hogy egyes rendőri szervek megsértik a törvényeket és a polgárok személyes szabadságát. Törvényeink sehol sem szabnak ki testi büntetést vagy botozást, sőt ellenkezőleg, a törvény ezeket tiltja és büntetést állapit meg azok ellen, akik ezt elkövetik. A polgárok személyes szabadsága az ország alkotmányában van biztosítva. A hatóságok első sorban kötelesek az alkotmányt és a törvényt tiszteletben tartani és ha ölt akár sa-; ját maguk, akár pedig közegeik által, bármiféle körülmények között ütik, botozzák vagy bántalmazzák a polgárokat, akkor megsértik az alkotmányt és a törvényeket. A polgárokkal szemben a hatóságoknak semmiféle körülmények között sem szabad megíeledkezniök arról, hogy oly cselekményektől taríózkodniok kell, amelyeket az alkotmány és a törvények tiltanak. Nem lehet különbséget tenni a bá-j násmód tekintetében amiatt, hogy a polgár van-e Ítélve ,vagy nem, hogy a rendőrség elővezetfe-e vagy hogy bünös-e, vagy ártatlan, vagy pedig általában mint szokásos bűnöző ismeretes. Senkit sem szabad ütni és mindenkit azzal a büntetéssel kell sújtani, amit a törvény arra előír. Elhatároztam, hogy ezeknek a jelenségeknek véget vetek és ezért a következőket rendelem el: 1. a hatóságok a legszigorúbban engedelmeskedjenek az alkotmánynak és áz országos törvényeknek, amelyek a polgárok botozását nem hogy nem; engedik meg, hanem büntetik; 2. hogy, a rendőrkapitányok és csendőrparancsnokok azonnal ismertessék ezt alantasaikkal; 3. a rendőri és csendőri Hatóságok szigorúan kisérjék figyelemmel, hogy ily jelenségek ne forduljanak elő és mihelyt ily eset mégis előfordulna, hivatalosan vizsgálják meg, az ellene vétőket adják át az illetékes bíróságnak megbüntetés végett, egyben pedig értesítsék fölötte? hatóságukat. Nagy súlyt Helyezek arra, Hogy ezek a visszaélések egyszer s mindenkorra megszűnjenek, akárhol is történtek. így követeli azt az ország és maguknak az állami hatóságoknak tekintélye. Csehország 175 milliárd osztrák korona kölcsönt folyósított Ausztriának —- Seipel kancellár uj monarchiát tervez cseh vezetés alatt — ru! a Németországhoz yalÓ csatlakozás törekvése. Ausztria állítólag Olaszországgal akar egyesülni.! Berlinből jelentik: Seipel kancellár terveire vonatkozóan különböző külföldi lapokban a legkalandosabb hi-, rek jelentek meg. Hol Ausztriának Csehországhoz való beolvadásáról Írnak, hol arról, hogy Ausztria az antant kormányzása alá akarja magát: rendelni, legújabban pedig egy trieszti lap bécsi tudósítója azt jelenti lap-] jának, hogy Ausztria Olaszországgá!, akar egyesülni. A tudósitó természetesen olyan egyéniségekre hivatkozik, aki »Seipel kanzellár minden gondolatát ismeri« és elmondja, hogy miképpen akarják az egyesülést végrehajtani. Eszerint Ausztria politikai-! lag, adminisztratív, törvényhozási ésj pénzügyi tekintetben egyesülne! Olaszországgal, természetesen közös! vámterületet is alkotna a két állam«! és Ausztria csak nemzeti autonómiát? kapna. i A Temps ugyancsak becsi levele-; zőjétől azt a hirt kapta, hogy Seipeh az újabb cseh kölcsön fedezésére a’, cseh kormánynak felajánlotta az osz-4 trák államvasutak igazgatóságának: ellenőrzését. I Mindezekkel a hírekkel szembeni berlini lapok megáll api tják, hogy! Ausztria sem Csehországgal, sem Olaszországgal nem akar egyesülni,! nem kívánja az áníánt-kormányzástj sem, Csehországtól nem kér kölcsönt; Seipel kancellár elutazott Prágából. Az osztrák kancellár véglegesen el szeretné intézni Ausztria sorsát és elsősorban azt a tervet vetette fel, hogy próbálják meg egycsapásra megoldani az egész keleteurópai problémát, melynek lényege szerinte az, hogy Ausztria nyíltan csatlakozzék vagy a kisántánthoz vagy eset !eg Németországhoz. Ennek a tervnek egyenes következménye lenne, hogy ieomolnának a válaszfalak a középeurópai államok között s a dunamenti államoknak ebbe a keretébe bele kellene illeszkedni Magyarországnak is. Egyelőre, úgy látszik, hogy nincs végleges megállapodás ebben a tekintetben, mert Seipel tovább folytatta útját Németországba, ahová már meg is érkezett. Közben Csehország folyósította az Ausztriának megszavazott 175 milliárd osztrák koronányi kölcsönt, ami mindenesetre annak a jele, hogy Csehország nem akarja kiereszteni érdekköréből a haldokló Ausztriát. Seipel kancellár berlini tárgyalásai fogják most eldönteni, hogy Ausztria rernélhet-e valamit a Németországhoz való csatlakozás lehetőségétől s hogy Ausztria kihez fog végeredményben csatlakozni, a kisántánthoz-e vagy a német birodalomhoz? Csehország 175 milliárd osztrák korona kölcsönt folyósított Ausztriának. Prágából jelentik, hogy már folyósították a Csehország részéről Ausztria számára megszavazott 175 milliárd osztrák korona hiteit. A kifizetés eddig azért maradt el, .mert a csehszlovák álláspont szerint Ausztria nem teljesítette a hitel nyújtása ellenében kiszabott feltételeket. A mostani folyósítás összefüggésben van Seipel kancellár és Benes miniszterelnök tegnapi megbeszéléseivel, Seipel kancellár Berlinben. Berlinből jelentik: Seipel dr. osztrák szövetségi kancellár tiszteletére vacsorát rendezték, amelyen a birodalmi elnök is részt vett. Szerdán délben az osztrák követségen ebédet adtak, amely után az osztrák kancellár a sajtót fogadta és tájékoztatta utjának eddigi eredményéről. A francia sajtó sürgeti a szláv korridort. A küszöbön álló marienbádi konferenciával a nagyántánt sajtója is részletesen foglalkozik. A Cablogramrne vezércikke szerint Középeurópában teljes káosz uralkodik s a kisántánt államai egymásra félté kenykednek. A dunai Európa gazdasági problémája csak úgy oldható meg, ha Bécset és Budapestet az átmenő forgalom elkerülhetetlen pontjainak tekintik Prága, Beográd és Bukarest között. Amíg a kisántánt visszautasítja ezt a gazdasági és földrajzi igazságot, mindaddig a marienbádihoz hasonló összejövetelek csupán Prága és Beográd helyi és partikuláris érdekeit szolgáltatják. A Journal des Debdts is vezércikkben hangoztatja; hogy' Cselt országnak és Jugoszláviának magához kell fűznie Ausztriát és hozzá kell segíteni a független államiélethez, ily módon háttérbe szo-és egyáltalán nem akarj lemondani önállóságáról, ha nem egyesülhef Németországgal. A magyar kiifügyminiszíeö a esdi—osztrák tárgyaié-: sokról és a népszövetségi! konferenciáról. Budapestről jelentik: A külügyi fii-. zottság ülésén Bánffy külgyüminisz-; tér kifejtette, hogy információja szerint az osztrák kancellár Benesseft folytatott tárgyalásai során semmi: pozitív eredményt nem tudott elérni! és igy a cseh—jugoszláv korridor; veszélye egyelőre nem fenyeget. Azé hiszi, hogy Olaszország hajlandó fesz! Ausztriának megadni a kívánt segít-’, séget. Az értekezlet végén gróf Bánffy! Miklós külügyminiszter a Bdcsmegyei Napló budapesti tudósítójának! genfi utazásáról a következőket mondottá: — E hó 30-án utazom Genfhe á népszövetség ülésére. A népszövet;-] ség ülésén több ügyben fel fogok": szólalni és azt hiszem, hogy utany nem lesz egészen eredménytelen. Három vagon postacsomag vár már elvámolásra a suboticai vámhivatalnál Ä' vámhivataloknál már hónapok óta tartó torlódás, az elvámolás lassúsága olyan akut betegsége az ország közlekedésének, amit ugylátszik még hosszú ideiig megszenved a kereskedelmi élet. Talán sehol, egyetlen közép-j európai országban sincsenek Olyant] állapotok a postaforgalomban, minit az S. H. S. királyságban. Ennek a! kereskedelmi életet súlyosan érintő anomáliának — mint már számtalan-: szór megírtuk — egyrészt a vámhivatalnál fennálló személyzethiány az oka, másrészt a kereskedők, akik sqR esőiben halogatják a címükre érkező csomagok kiváltását, ami a vámhivatalok amúgy is nehéz munkáját még jobban megnehezíti. Erősen rosszabbitja a helyzetet az is, hogy a kormány által kiadott devizarendelet sok olyan formalitás betartására kötelezi a kereskedőket, amelyek az elvámolás gyors lebonyolítását direkt lehetetlenné teszik. A suboticai vámhivatalnál ma három vagon postacsomag fekszik elvámolatlanul, A jelenlegi személyzettel
