Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-24 / 230. szám
Ära í dinár, 2 lei, 8 márka, 1 so&ol I€Xlll évfolyam Snbotica, csütörtök 1922. augusztus 24» 230, szám Me»j«i«cik minden réggé!, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadó hivat,; I 8—58, szerkesztősé» 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90" —dinár SZIKKESZTÖSÉG» Kralja Alexandra-ulsca 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Aíarandra-uKca 1 (Lelbach-paiota) Jó szomszédság Nincsics, az SHS. királyság külügyminisztere magához kérette az újságírókat s előttük megtartotta külügyi expozéját. Az ország külügyi politikáját az események akkor állítják döntő fontosságú elhatározások elé, ami kor a parlament szünetel s a po litikai élet kiesett a tömegek érdeklődéséből. Az abbáziai tárgyalások előtt, a marienbádi találkozás küszöbén, a prágai tárgyalások befejezése előtt, a bolgár kérdés kinyulása közben nem maradhat vissza az ország külpolitikája is. Tájékoztatni kell e tömegeket, hogy a nyilatkozatok visszhangjára, mint döntő jelentőségű érvre lehessen hivatkozni ott, ahol népek millióinak érdekei fölött tanácskoznak és döntenek a kiválasztottak. Szívesen állapítjuk meg, hogy az ország külpolitikájának békés az irányzata. Hadi célok nem hevítik, háborús feszültség nem nyugtalanítja, a hatalom, föld és nép megszerzett birtokállományának eréllyei, de békével való csór bitailan megvédése: ez ma az SHS. királyság külpolitikájának programja. Mégis azt látjuk, hogy ez a bé külékenység nem egyformán meleg délre és északra, hogy a közeledés őszinte vágyát régi emlékek jobban hütik le, mintahogy jövőbeli érdekek melengetni tud ják. És azt is látni kell, hogy a határok biztonsága fordított arányban áll a határon túl élő népek hez való közeledés őszinteségével. Az albán határ állandóan vérzik, a bolgár határ nyitott kapu a haramiák előtt s Albániával és Bulgáriával való teljes békére mégis sokkal tevékenyebben tö rekszik a külügyi politika, mint azzal az országgal való békekö tésre, melytől semmi tartani valója nincs. Miért van ez igy ? Miért van az, hogy Bulgáriával két háború véres emlékei után, állandó diplomáciai torzsalkodás közben s olyan nemzetközi jogbiztonság mellett, mely az SHŠ. királyság egész vidékeit rablótámadásokkal fenyegeti, az SHS. királyság mégis sokkal őszintébben és eredménye* sebben keresi a békéhez vezető utat, mint Magyarországgal? Hiszen a nemzetiségi sérelmek emlékei itt is úgy élnek, itt is került szerb terület bolgár fennhatóság alá s bolgár terület került véglegesen a jugoszláv államtestbe. S mégis a jelek azt mutatják, hogy egyedül Bulgárián múlik, hogy az SHS. királysággal a fentartás nélküli béke állapotába kerüljön. Albánia példája ugyanerre mutat. Állandó harcok nyugtalanították e közvéleményt, háborúra készülődés izgalmait és áldozatait idézték föl az albán események, népszövetségi tárgyalások elhúzódó bizonytalansága s kontradiktorius csatája élesítette ki a két ország közti viszonyt. S Albániával szemben a jogállapot helyreállításán múlik csak a bé kés állapot helyreállésa. Olaszországgal kevés idő előtt már majdnem háborúig fokozódott a diplomáciai ellentét Az olaszok vonakodtak kiüríteni a Jugoszláviának Ítélt területeket, a szláv lakosságot bántalmazták, a szláv kisebbségek jogait nem ismerik el, a fiumei kérdésben morális támogatással s fegyveres erővel segítettek olyan vállalkozást, mely az SHS. királyság nemzetközi szerződéseiben biztositott jogait akarta megsemmisíteni. A két nép közti feszültség o’ylcor fegyveres összecsapásokban is ki robbant. Olaszország menedéket s bizonyos fokig politikai támogatást is adott azoknak a montenegrói menekülteknek, akik minden eszközt megkiséreltek ez államegység elleni törekvésükben. S a rapallói szerződéstől az abbáziai tárgyalások előkészítéséig minden jelenség azt mutatja, hogy az Olaszországgal való tökéletes béke is csak az olasz részről okozott sérelmek elintézésén múlik. Ha annak a békés szándéknak, melyet az ellenséges Albánia, Bulgária s ha nem is ellenséges, ele legalább is barátságtalan magatartási! Olaszországgal szemben pazarol az SHS. királyság külpo litikája, csak a felét mutatná Ma gyarország felé, akkor mindent megtenne annak érdekében, hogy a két ország között helyreálljon a mindkét ország érdekét egyformán szolgáló feníartásnélküli béke és zavartalan harmónia. o® un»*®»«»® v -n -K A kiviteli vámok felemelésével védekezik a kormány a drágaság ellen- Az élelmiszerellátást a földműves szövetkezetekre bízzák — A belpolitika hírei A kormány tovább folytatja megkezdett intézkedéseit a drá 'gaság leküzdésére. A keddi minisztertanácson elfogadták a drágaság elleni bizottság javaslatait a kiviteti vámok felemeléséről. A búzára és rozsra kilogramonként T50 dinár, tengeri 1 dinár, kukoricalisztre TiO, árpára 1, babra 2, burgonyára 1, hagymára 2 dinár kiviteli vámot vetettek. A magas zsirvámok kijátszásának megakadályozására hízott sertésre 60 kgon felül akár élő, akár levágott állapotban, darabonként 1000 dinár kiviteli vámot vetettek ki. A széna és szálas takarmány kivifélét teljesen megtiltották. Foglalkozott a minisztertanács a földműves párt javaslataival is, mely nagyvonalú tervet javasol a drágaság leküzdésére. Az élelmiszerszállítást a földműves szövetkezetekre kívánja bízni, ahol ilyenek nem volnának, megfelelő szervek alakításával. Ezeknek kizárólagos jogot követelnek az élelmiszerek összevásárlására, viszont ezek önköltségi áron adnák tovább a fogyasztóknak, e szegényeknek pedig a gazdasági év végéig hi telbe. Erre a célra a kormány megfelelő pénzösszeget bocsásson a szövetkezdíek rendelkezésére. Az állami uradalmak egész termését a passziv vidékek élelmezésére kell fordítani, ahova a vasút azt díjmentesen szállítsa el. A minisztertanács elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat megfontolás tárgyává teszi, ha ilyen intézkedések szüksége felmerülne. Szerdán délelőtt II órától 1 óráig szintén a drágaság kérdésével foglalkozott a minisztertanács, végleges határozatokat azonban nem hoztak. A maiomtula/donosokkal folytatott három napos tanácskozásokat a kormány szerdán végleg abba hagyta. A molnárok minden javaslatát elfogadhatatlannak találták a kormány kiküldöttei. így most a kormány a malmosok ellenére fog a malmok bevonásáról a drágaság elleni küzdelembe határozni. Beograd a Vajdaságban vásárol élelmiszert Beogradból jelentik : A községtanács elhatározta, hogy bizottságot küld ki a Vajdaságba, hogy ott megfelelő mennyiségű élelmiszert vásároljon össze. Ezzel az élelmiszer quantummal akarja Beograd városa a lakosság téli élelmiszerszükségletét biztosítani. Tárgyalások György herceg helyzetéről Beogradból jelentik: Szerdán délelőtt Hadzsics tábornok, Sándor király első adjutánsa, meglátogatta a miniszterelnököt helyettesítő Timotijevics belügyminisztert. A tárgyalásról nem adtak ki kommünikét, de beavatottak szerint megint György herceg ügyeinek végleges rendezéséről volt szó és a hadsegéd a király álláspontét ismertette a helyettes kor ményelnökkel. Pasics Marienbádban Prágából jelentik : Pasics Nikola miniszterelnök szerdán délután megérkezett Marier.bádha. Pasics kíséretében húsz tisztviselő van, akik a szövetségi szerződésről való tárgyalások mellett a technikai munkálatok, ellátására szükségesek. Vosnyák prágai jugoszláv követ szintén Marienbádban tartózkodik. A szlovéniai bányászsztrájk Beogradból jelentik: A trifaili’ szénbányákban kitört bányászsztrájk kérdése élénken foglalkoztatja a beogradi közvéleményt. Különösen az ed a sztrájknak1 nagy jelentőséget, hogy az őszi szállítási kampány előtt a vasutak tartalék szénkészletek nélkül állanak és huzamosabb ideig tartó sztrájk a forgalmat teljesen paralizálná. Annál is inkább, mert a magyar bányászsztrájk miatt Pécsről is jó ideje kevesebb szén érkezik. A kormány elhatározta, hogy maga veszi kezébe a sztrájk leszerelését, esetleg a társaságra gyakorlandó nyomással is, mert a bérek nyilvánvalóan túlságosan alacsonyak. Áz Obzor Radios ellen Zagrebből jelentik: Az Obzor szerdai számában Radicsrak azzal a kijelentésével foglalkozik, hogy nem hajlandó az urakkal együttműködni. Ez a lépés az Obzor szerint a horvát nép gyöngitését jelenti. Radxsnak ama kijelentésével, hogy a köztársaság a parasztság elsőrangú érdeke és hegy csak azokkal a pártokkal kooperálhat, melyek szintén ezen az alapon állanak, szembeállítja Radios régebbi ái láspontját, melyet még egy év előtt elfoglalt. Radios eddig is tudta, hogy a blokkban levő pártok közt kisebb-nagyobb ellentétek vannak, de a cél közös, a horvát nemzet önrendelkezése. Akkor még nem feszélyezte némelyek monarchista fölfogása. Különben is, hogy milyen legyen az államforma, az csak taktikai kérdés, a parasztság kérdése pedig szociális probléma. Foglalkozik a lap a blokk pártjainak a választásban való közös részvételének kérdésével is és megállapítja, hogy ebben a kérdésben az urak és parasztok problémája nem iehet döntő. Rádics nyilatkozata tehát már megindította a lavinát a blokk bomlására. Elkobzott sarajevói újságok Sarsjevóbói jelentik: A rendőrség elkobozta a Vétem ja Posta és a Hrvatska Sloga cimü napilapok szerdai számát. Az elkobzás oka az, hogy a lapok, mind a kettő a horvát blokk orgámuma, a György herceg és a kormány között kitört konfliktust meg nem engedett módon kommentálták. A lapok ellen a bűnvádi eljárást is megindította az ügyészség.
