Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-23 / 229. szám
Jgr ——7---------------^i0i£<ßki> séretméM'álctt abban, ipsy^yacsoran a heelyek úgy voltuk beosztva, hogy, ők távolabb kemiteken vendégül látott notabilitáifoiktól? a főispántól és a polgármestertől. Emiatt az igazán jelentéktelen kanapépor miatt most újból válság, fenyegeti a suboticai Lloydot s ’kettészakadás veszedelme előtt áll to'fyeíeskedőtársadalom egyesülése. *4'Azok á szláv tagok' — valójában egyetlen szláv kereskedő érezte magát mellőzöttnelc, — akik a vacsorán való elhelyezést sérelmezték, azt hangoztatják, hogy, a Jugoszláv Lloyd voltaképpen fel sem oszlott, mert az a közgyűlés, amely a fel- ■ oszlás tkimondotta, nem volt határozatképes. Ezek most azon az állásponton vannak, hogy a Jugoszláv! Lloyd tovább működik, s öle kiválnak a suboticai Kereskedelmi Egyesületből. Nem tudni, hogy ezzel a mozgalommal van-e összefüggésben, hogy !dr. Manojlovics János nemzetgyűlési képviselő, akit úgy a szláv, mint a nem szláv tagok osztatlan bizalma Választott a Lloyd elnökévé, vasárnap minden indokolás nélkül bejelentette az elnökségről való lemondását. A suboticai kereskedők körében mozgalom indult meg, hogy dr. Manojlovics Jánost elhatározásának megmásítására bírják s hihető is, hogy dr. Manojlovics, akinek tapintata bizonyára el tudja simítani a .felmerült jelentéktelen ellentéteket, elfoglaltsága ellenére is meghozza választóinak azt az áldozatot, hogy a kereskedőosztály egységének doskumeentálására megmarad az elnöki székben. Ki legyen a csantavéri plébánia kegyura? Kiildőttségjárás a csantavéri templom ügyében ; A’ csantavéri plébánia ügyében légin! óbb olyan kómplikációk állottak : be, amelyeknek a megoldása most a suboticai városi tanács elé került. (Ugyanis al csantavéri! plébániának a város a kegyura, de jelenlegi anyagi helyzetiénél fogva nem tud megfelelni az ehhez fűződő kötelezettségeknek. Annak idején már irtunk arról, hogy a. csantavérielc azzal: a kéréssel fordultak a város tanácsához, hogy 'építsen uj templomot Csantavéren, ■tekintettél, arra, bogy a mostani templom nagyon rossz állapotban van már, s kis méreteinél fogva nem elegendő a csantavéri hivölc befogadására. A város akkor kénytelen volt megtagadni a csantavériek kérelmét, ■miuitán nincs olyan anyagi helyzetben, hogy egy uj templomot építhessen. ,« A városi tanács: döntése folytán a csantavéri hívők a. maguk körében indítottak akciót arra, hogy az uj templomot a saját erejükből építsék fel. Búzát gyűjtenek a csantavéri katolikus gazdáktól és ennek az értékéből akarják a templomot felépíteni. Ebben az esetben azonban a község maga szeretne a csantavéri plébánia kegyura lenni, aminek azonban több akadálya van. A legfontosabb ezek közül az, hogy Subotica v-áros, mint kegyur annak idején negyven lánc hold földet adományozott a csantavéri plébániánál^ ami ma na^y értéket képvisel és a község erről a földről semmiesettre se akar lemondani. így a csantavériek azt szerelnék, ha az uj templom felépülése után a város ugyan lemondana ‘ a kegyurságról, azonban a negyven lánc földet meghagyná a plébánia búd okában. Erre viszont aligha lesz hajlandóság a városban, amely ugyani iemondana a csantavéri plébáihaá kegyursigáróh de ebben-az esetBACSMHGYEl NAPLÓ 1922. augusztus 23. ben visszavenné földjét i9. Ebben a furcsa ügyben kedden egy csantavéri küldöttség kereste fel Tabakovics Miklós polgármester-helyettest, előadva neki a kérelmeket, amelyeket írásban is beterjesztettek. Tabakovics alpolgármester pozitív igéretet nem tehetett a küldöttség tagjainak, hanem áttette az ügyet a városi főügyészhez. A városi tanács azonban soron kívül dönteni akar a kérdésben és ezért már a közeli napokban letárgyalja a csantavériek kérelmét. Magyar újságírók afférja a topolai főbíróval — Kabaré a topolai járásbíróság elStt — Markovics Nikola topolai főszolgabíró közcsend elleni kihágás óimén tett feljelentést Godányi Zoltán és Magyari Domokos (hírlapírók ellen, A föl jelentás alapján — a vád szerint —az a kijelentés volt, amit az újságírók néhány héttel ezelőtt (ettek: Topolán, ahol Roth Emil topolaj kereskedő előtt úgy nyilatkoztak, hogy »ne ugráljon olyan sokat az a Nikola, nert olyan cikkeket közlünk le róla, hogy elmegy biztosan a kedve.« A hírlapírók arra céloztak — és ezt meg is mondották — hogy leközlik Pribicsevics közoktatásügyi miniszter Markovicsról irt életrajzát. Roth Emil ezt a kijelentést visszamondta Marko vies Nikolának, aki ennek alapján közcsend elleni kihágás címén feljelentést tett Godányi és Magyari ellen a topolai járásbíróság előtt. A kihágási büntetőtörvénykönyv arra a szakaszára alapította följelentését a topolai főbíró, hogy kihágást követ el az, aki nem zsarolási célzat nélkül hírlapi közzéétellel fenyeget. Markovics már régebb idő óta haragszik a »Ilirlapc cimíi suboticai lapra, amely többizben erős támadást intézett ellene, törvénysértései miatt. A feljelentett hírlapírók tartottak attól, hogy Markovics a megtorlást nem bízza rá csupán a bíróságra, hanem a dobrovoljácokat is igénybe veszi és ezért az ügyészségtől védelmet kértek, nehogy Topolán megtámadtatásnak legyenek kitéve. Erre azonban nem volt szükség, mert mint Markovics mondotta, ő nem is értesítette a dobrovoljácokat, hogy mikor lesz a tárgyalás, ő csak azon imádkozott egész nap,, hogy a hírlapírók kijöjjenek Topolára. Az imádságnak meg is volt az eredménye, mert a két újságíró tényleg kiment Topolára. A dobrcwoljácok viszont valóban nem mutatkoztak. A járásbíróságon dr. Nepokoj tárgyalta az ügyet. Godányii és Magyarít dr. Piskulics védte. A tárgyalás folyamán Godányi és Magyari hírlapírók kijelentették, hogy a főszolgabíró által felvonultatott tanuk valótlanságot állítanak, mert például Godányi egyáltalán nem is volt Topolán és igy a neki tulajdonított kijelentést' nem is tehette meg; a főszolgabíró egyik tanújával folytatott beszélgetése pedig egészen másként folyt le. Godányi egyébként a vallomástételt megtagadta, mert a topolai járásbíróság illetékességét ebben az ügyben kétségbe vonta. Magyari szintén tagadta azt, hogy az inkriminált kifejezést használta volna. A kabarészerü tárgyalás után dr. Nepokoj járásbiró Magyarít és Godányit közcsend elleni kihágás miatt 15—15 napi elzárásra és egyetemlegesen 6000 borona pénzbüntetésre Ítélte. Az ítélet végrehajtását azonban felfüggesztette. A vádlottak a bűnösség kimondása miatt felebbezéssel éltek. A sufootícai ügyvédek az igazságügyi kormányzat és az ügyvédi kamara ellen — Megalakítják a suboticai ügyvédek korét Kedden értekezletre jöttek össze a suboticai ügyvédek a Lloyd külön termében, hogy a jogszolgáltatási állapotok körül egyre sűrűbben felhangzó panaszok ügyében állást foglaljanak és keressék a súlyos bajok orvoslásának eszközeit. Az értekezletet este hat órakor Vécsei Samu dr. ügyvéd nyitotta meg és kijelentette, hogy az összejövetel célja az, hogy az igazságszolgáltatás kátyúba rekedt szekerét kimozdítani segítsék. Felkéri Kellert Benő dr.-t, hogy terjessze elő javaslatait. Dr. Kellert hosszabb elöerjeszt tesz, melyben kifejti, hogy igazságszolgáltatási viszonyaink ma már oda fajultak, hogy az öszszeomlás veszélye fenyegeti egész gazdasági életünket, jogrendünket és jogbiztonságunkat is gyökerében megrendítik közönségünknek a törvények erejében való bizodalmát. Igazságügyi kormányzatunk a vojvodinai jogszolgáltatást mostoha gyermekeként kezeli s a bari és jogszolgáltatási érdekeinket istápolni hivatott kamara szintén nem áll hivatásának magaslatán-. Javaslom — folytatta az előadó — hogy alkossuk meg a suboticai ügyvédi kört. Ennek az egyesületnek a célja az volna, hogy az érdekszolidaritást minden téren kifejezésre juttassa, Ez az egyesület tartsa állandóan felszínen a jogszolgáltatás terén megoldásra váró összes problémákat és tegye meg mindenkor a megfelelő intézkedéseket ott, ahol annak szükségét látja, — Ami azt a kérdést illeti, miként lehetne segíteni a legfőbb hajon, a birói létszám katasztrófáiig hiányosságán, a következőket javaslom: A régi perek és. a nagyban felhalmozódott hátralékok feldolgozására meg kellene az államnak szerveznie — magyarul tudó ügyvédekből — a kisegítő birói intézményt. Ez természetesen ideiglenes jellegű volna. Üdvös korrektivuma volna az ítélkezés lassúságának úgy a folyamatban levő és elsőbbéi elintézést még nem nyert pereknek és a jövőben keletkező jogviták jelentékeny részének választott bíróság elé való utalása. Ügyfeleinket fel kell világosáltanunk arról, hogy érdekeiknek inkább felel meg a gyors és felebbezhetetlen ítélet, amely talán kevesebb költséggel is jár, mint az évekig húzódó pereskedés, amely legtöbbször kinzó bizonytalanságánál fogva állandó izgalomban tartja őket. így talán megszűnne még a laikusabb feléknek is a választott bíróság intézményétől való idegenkedése. Csak a rosszhiszemű alpereseknek érdekeivel ellenkezik a gyors igazságosztás. Másik, eszköze az ügyek gyorsabb elintézésének: a kevés számú bíráknak lehető tehermentesítése volna apróbb, adminisztratív természetű intézkedésektől. Egy kartársunk azt a megszivlelendő javaslatot tette, hogy áz egyszerűbb beadványokra hozandó birói határozat fogalmazványát a végrehajtási és idéző végzések mintájára szerkesszük meg magunk és csatoljuk magához a beadványhoz. Ezzel nagyon megkonnyiitenök a bíró munkáját. A javaslat előterjesztése után az értekezlet rövid vita után egyhangúlag kimondotta, hogy megalakítják az ügyvédi kört. A javaslat második pontjánál: az igazságszolgáltatás bajainak orvoslása kérdésében az értekezlet — szintén egyhangúlag — hozzájárult Nagy Ödön dr. indítványához, hogy kérjék fel a város országgyűlési képviselőit/ hogy ebben a kérdésben interveniáljanak az igazságügyi kormánynál s ha kell, interpelláljanak a parlament-' ben. A panaszokat írásba foglalva három tagú küldöttség fogja átadni a képviselőknek. Kellert dr. javaslatának harmadik pontjánál, amely a választott bíróság szervezésének kérdésével foglalkozott, fejlődött ki a legélénkebb vita, amelyben résztvett az értekezlet csaknem minden egyes tagja. * Az értekezlet végül kimondotta, hogy az ügyvédek 3 közreműködésükkel létrejövő jogügyleteknél tanácsolják a feleknek, hogy per esetén vés-' sék magukat alá választott bíróság-nak. Ez lehet a Lloyd által alkotott* választott v bíróság vagy tisztán ügy-, 'Védőkből álló választott bíróság. Ezzel véget ért az értekezlet, ©« 9 m »-!»©<»>'« a »a ♦© Veszett embereket szállítanak be a novisádi Pasteur intézetbe A novisádi Pasteur-intézetbe, amelyet két hónappal ezelőtt állitottak föl, naponkint öt-tiz embert szállítanak be, akiket veszett kutya mart meg. A napokban Haurj Jakab bácsszentistváni földmi vest- szállították be, akinél a veszettség már kitört, úgy, hogy nem lehetett beoltani. Haurj Jakabot három hónappal ezelőtt harapta meg egy veszett kutya. Pénteken még künt dolgozott a mezőn, este heves főfájást érzett. Orvoshoz ment, aki konstatálta, rajta a betegséget. A novisádi Pasteur-iniézetbe szállításakor már olyan súlyos volt az állapota, hogy meg kellett kötözni, közben! azonban két ápolót megkarmolt, akiket rögtön beoltottak. Szeghegyről egy cigánycsaládot szállítottak be vasárnap. Az egész családot megfertőzte a legkisebbik gyerek, akit megmart egy kóbor veszett kutya. A kis! cigányfiu szintén olyan előrehaladott stádiumában volt már a betegségnek, hogy nem lehetett rajta segíteni: meghalt. A novisádi Pasteur intézet fenállása óta 500 embert kezelt és gyógyított ki a betegségből. Most 150-en vannak elhelyezve az in* tézetben. Á novisádi magyarok sem kérik a választói névjegyzékbe való felvételüket A választói névjegyzék összeállításánál — mint mindenütt — Novisadon is érvényesült az a kormánypolitikái szempont, hogy a nemzetiségeket első sorban a magyarokat, csak minimális számban kell ezzel a providenciális állampolgári joggal felruházni. A novisádi választók névjegyzéke a napokban érkezett át a törvényszéktől a város hatóságához. A névjegyzékben összesen 5500 ember van felvéve, akik közül alig egy páran magyarok. A nyilvánosságra hozott lajstromból kimaradtak közül mindössze 2—3 ember kérte eddig utólagos felvételét. A magyarok, akiknek nagy tömegét kihagyták a névjegyzékből, egyáltalán nem igyekeznek hogy a lajstrombe bekerüljenek. Absolut passziv módon viselkednek és nem törődnek az \
