Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-18 / 224. szám
* 4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ A milliárdos sztapárí csendőr különös esete 4 millió doilár örökség — 2 miliő dollár ügyvédi honorárinm Brlcity Zsarlcó szta.pári csendőr nvotaoruságos körülmények között nőtt íel a maga falujában. Később megnősült és éltek boldogan, de szegényen, íött a háború,' végigcsinálta. Utána elment pihenni. Csendőr lett. Vízben, sárban, hólében, nehéz szolgálatban görnyedt. És amikor már beleélte magát ebbe. a helyzetbe, sürgönyt kapott ’.Amerikából. A felesége négy millió dollárt örökölt. Az igazoló iratok beszerzése és a hagyatéki tárgyalás után akadály nélkül fölveheli az ösz- S'zeget. A 'liir szenzációs volt. A község laikussága urnapi processzióra emlékeztetett, amikor gratulálni jelentkezett • az addig kinézett a falu társadalmából. a gazdag parasztok köréből számíüzött örökösnél. Körültönajénezték a dollárokat. 5 a megdöbbent örökös olt állt a bi.váncsi bámészok előtt. Vem tudott (magához térni a meglepetéstől. Amikor felocsúdott, tudatára ébredt a nagyjelentőségű eseménynek, ügyvédeket keresett fel. Beszerezte az iratait. Ügyvéd levelezett helyette. Nem sokat teketóriázott. Röviden megírta az ügyvédnek, intézze el. Az örökség felét, 2 millió dollárt ■tartson meg ügyvédi honorárium fejéhen. De ezzel adakozási kedve nem merült ki. Megszerezte egy másik ügyvéd címét és annak is irt. Megkérte, ’ellenőrizze a megbízott fiskálist. Egyúttal 200.000 dollárt kínált föl ezért a nyomozó munkáért. Meglátogattam a szerencsés örököst, akit egy. sürgöny milliárdossá varázsolt. ; Nem látszik rajta meghatottság. Egész természetesnek találja, hogy ía sok száz érdeklődő között én is ott legyek. Megmutogatja Írásait. Beszédes kedvében van. Mit fog most csinálni? — kérdem töfe. Földet veszek — feleli — és szeme gondolatban valamelyik kiszemelt bit? tökön legel. Gazdálkodni fogok. Megérdemlem. Sokat nélkülöztem. De mégis, — kockáztatom meg szerényen, — ennyi pénz az ügyvédeknek. Az örökség fele. 2 millió és kétszázezer dollár. Nem gondolta meg? Milliárdossá tette egy egyszerű munkáért. Elgondolkozik. Pár perc múlva felel csak. Látszik, hogy nem szereti, ha ezt a kérdést feszegetik. Legyen nekik is •— feleli. — Emle-1922. augusztus 18. gessék: meg. Ha elintézik jól, nem sajnálom tőlük. Nekem marad még elég. És legyintett a, kezével. A család többi tagja iis egyszerű ember. Egyre csak azt ismétlik, hogy megsegítette őket az Isten. Amikor a községet elhagytam: dollárcsekkek, felhőkarcolók, ügyvédi meghatalmazások, nagynénik és nagybácsik, devizák, valutaspekulánsok, amerikai petróleum és vasút és egyéb királyok őrült iramban váltották fel jegymást az agyamban. Nincs most Stapáron híresebb ember. magyarországi feudalizmus ellen segíteni kel! a demokrácia' uralmát — A „Politika“ a magyarországi problémáról — a szegény ember meg a gazdag ember Irta: BhEDEKER ; A gazdag: Jó reggelt! A szegény: Alázatos szolgád! ' A gazdag: Hogy vagy?. (De nem várja be a feleletet s min gyárt folyatatja): Az ember maholnap már kérdezni se meri a felebarátját, hogy íaz hogy’ van. Rendesen azt a feleletet kapja, hogy: kutyául. A szegény: Bizony, kutyául vafgyok. ............. , A gazdag: Te is? f A szegény: Hát még ki? A gazdag: Ki más, mint én! Micsoda borzalmas állapotok! A testi egészség, hála istennek, megvan, de mit ér az, amikor a lélek beteg? A szegény: . . . (Ez az egész, amit mondani tud.) A gazdag: Igazán attól tartok, hogy elvesztem a lelkem egyensúlyát és belebolondulok ebbe . . . A szegény: Az istenért! Mibe? A gazdag: Ebbe az őríiletes sok gondba. . A szegény: Tessék! Es én azt hittem s egy kicsit irigyeltelek is érte, hogy olyan gondtalan vagy mint a jóisten Franciaországban. A gazdag: Az ám! Magadról ítélsz S azt hiszed, más is oly könnyen és felelősség nélkül él máról-holnapra, tmint te. A szegény: Oh! A gazdag: No igen. Ki él nyugodtabbau mint az, akinek semmije sincs? Ellenben énnekem nincs egy nyugodt percem. Adó, vám, valutabörze, mind csupa sötét gond. Hogy legalább az utóbbiról alkothass magadnak fogalmat, képzeld: fekszik •’S.écsfr.en fa enkétmilltó osztrák és Nemrégibenn a befolyásos Vreme, most pedig a legnagyobb tekintélyű beográdi kormánylap, a Politika, vezércikkezik a magyar kérdésről. Meg kell ezzel kapcsolatban állapítani, hogy amíg még nem régen is teljes tájékozatlanság uralkodott beográdi sajtókörökben a magyarországi viszonyokat illetően, addig most már józan, a dolgokat ismerő rnagasszempontu megállapítások is hangzanak el a magyar kérdéssel kapcsolatban. A Politika »Magyar viszonyok« cimii vezércikke talán a legkomolyabban számbaveendő írás, amely az utóbbi években a beográdi sajtóban Magyarországról megje lent. A cikk első részében a Politika azt fejtegeti, bogy a Habsburgok magyarországi uralma miért jelentene mindenkoron veszedelmet a szomszédos államoknak. Megállapítja továbbá, hogy mint 1848-ban, úgy most is, csak bizonyos sötét hatalmak, a feudalizmus, a magas klérus és a magasabb bürokrácia kívánja vissza a Habsburgokat, mert ezek biztosítékot kapnak töltik, hogy továbbra is megörzötten marad régi szociális kivételességük.A Habsburgdinasztia őrizte meg ennek a hármas szövetkezésnek a privilégiumait 1848-ban is, amikor a földnélküli pa-Budapesten ötödfélmillió magyar koronám, amelyek folyton esnek. Óriási itt a károm. Amit ezeken az értékeken vesztek, abból te a családoddal urasam megélhetnél a legközelebbi háborúig ... De azért az állam éppen úgy adóztat meg, mint ha jó üzleteket csinálnék. Az állam vállat von, ha azt mondom neki, hogy sokat vesztek a valutákon s az állam nevet, ha azzal védekezem, hogy nem mind arany, ami fénylik. Az állam azt feleli, hogy közmondásokkal el van látva s hogy neki pénz kell, mert fizetni kell az utakat és javítani a tisztviselőket. A szegény: Talán javítani az utakat és fizetni a tisztviselőket? A gazdag: Óh, ez utóbbiakra is ráfér egy kis javulás ... De miért is szakítottál félbe? ... Az állam nem tréfál. Az állam a pénzt onnan szedi, ahol találja. A szegény: Még szerencse, hogy nálad talál. A gazdag: Hogyan? Te is az állam pártjára állsz? A szegény: Isten mentsen! Nem úgy értettem. Csak azt akartam mondani, hogy rád nézve szerencse, ha van pénzed. .4 gazdag: Ez nem szerencse, hanem kötelesség. Az állam számára muszáj pénznek lenni. A szegény: No, én élű bizonyíték vagyok arra. hogy e muszáj alól kivétel van. Nálam az állam hiába keres pénzt. A gazdag: Mindig mondtam, ugye, hogy boldog ember vagy! A szegény: Én, boldog? A gazdag: Hát talán én? A szegény: Lehet, hogy egyikünk se . . . Mert a boldogság igazán nem raszf és á jognéíkíiii városlakó forradalmi utón akarta magáról lerázni tirannusait. A magyar politika kérdésének egyetlen sarkalatos pontja van, — írja a Politika— és ez a földkérdés. Menthetetlen hibája volt ugy a háború utáni köztársasági kormánynak, mint a tanúcskormánynak, hogy nem hajtották végre azonnal a legenergikusabban a földreformot. Ezért is bukott meg Magyarországon ez a rezsim. Ezért győzedelmeskedhetett a reakciós és bojár Románia segítségével Horthy kormányzata, ezért szerezhették vissza uralmukat a feudális urak és ezért lehetett úrrá Magyarországon minden idők legsötétebb rendszere. Amíg Magyarországon a feudalizmus uralkodik, addig mindig megmarad az a veszedelem, hogy a Habsburgok visszatérnek és hogy veszélybe kerül a béke is. Ezek a sötét erők mindig készek még egy véres külpolitikai kalandra is, csakhogy kikerüljék az agrár forr a dalműt hasson és hogy egy tökéletesen demokrata környezetben lehetővé váljék a szabad társadalmi fejlődés. Ezért helyesen cselekedett Jugoszlávia, amikor 1919-ben nem tett eleget a sötét hatalmak kérésének és nem vonult be Budapestre. SőE mi több: ahelyett, hogy eleget tett volna ennek a reakciós hívásnak, Jugoszlávia igen helyesen cselekedett; akkor, amikkor két kommunista nép-i biztossal tárgyalásokba bocsátkozott; és amikor vendéglátó barátsággal fogadta a magyar nép demokrata vezéreit akkor, amikor azoknak menekülniöfc kellett az akasztófa elől. A szerb népnek kötelessége megtagadni minden segítséget a zsarnokoktól, de viszont köteles segítségé-! re lenni — erre kötelezi a szomszé-j di viszony és a történelmi misszió — a magyar népnek és a magyar demokráciának. Ha Magyarországon dradahnasko-j dik a demokrácia, Jugoszlávia olyan] szomszédot kap, amellyel nem lesz-] nek ellentétes érdekei, amellyel váll! váll mellett haladhat, bizalmas baráti! kapcsolatokat teremthet és kölcsö«} nősen dolgozhatik a két ország aj béke és a civilizáció nagy munkáján.: Ez a lényege, a Politika vezéreik- i kének. és megmeneküljenek a demokratizálódástól. Ezért mindenkinek, aki el akarja hárítani a fenyegető veszélyeket, kötelessége minden erejével arra törekedni, hogy Magyarországon a feudalizmus teljesen megsemmisüljön, hogy a paraszt földhöz jutolyan kevés az értéke. De mégis azt hiszem, hogy valamivel közelebb állasz a boldogsághoz mint az olyan szerencsétlen flótás, akinek a kenyere sincs biztosítva. Neked legalább az nem okoz gondot, hogy mit adsz holnap enni a gyerekeidnek. A gazdag: Mily kicsi gond ez egy nagy cég nehézségeihez képest! A lejáratnak nyilvántartása, információk beszerzése, az adóközegek ki játszása, a vámkiadások kikerülése, a rettenetes rezsi, a munkabérek cedens. folytonos emelkedése, a sok panamázás, amelyben részt kel! venni a becsületes kereskedőnek s amibe egyszer bele is törhet az ember penecilusa és — és — van- még egy nagyobb baj. A szegény: Még ezeknél is nagyobb? A gazdag: Igen. Itt fekszik a raktáraimban, hogy keveset ne mondjak, négymillió dinár értékű áru, amelyet nem merek eladni . . . A szegény: Nem mersz? A gazdag: Nem merek. Mert attól félek, hogy ha az eladás után az értékük fölmegy, nagyon meg találnám bánni. A szegény: Hát akkor ne add el, hanem spekulálj vele tovább. A gazdag: Ennyi eszem nekem is van. De hátha egyszer — csodából mégis csak jön egy olcsósági hullám s akkor meg azt bánom in eg, hogy túl nem adtam rajta? A szegény: A fökérdés mégis csak az, hogy igazán a tied-e ez az áru? Sokkal tartozol rá? A gazdag (méltatlankodva): Csak az kellene! Egy fillérrel se! Még az a megnyugvása se legyen a szegény Közszemlén a sdboticaí választéi névjegyzék A sérelmek bejelentésének módja 'A suboticai választók névjegyzékéi:! a törvényszék csütörtökön visszaküld-i to a város tanácsának. Ennek követ-; kéziében a. törvény utasítása szerinti a város péntektől kezdve közszemlére; teszi ki a névjegyzéket. A. választói, névjegyzék a városháza közgyűlési' termében áll rendelkezésre minden-! kinek és azoknak, akik nincsenek aj névjegyzékben felvéve, joguk van sé-. relmüket bejelenteni és a ■ névjegyzékbe pótlólag való felvételüket kérni, j A rekrimináciőik bejelentése egye-, lőre nincs időhöz kötve és a választóid összeírására vonatkozó rendelet értei-; mében joga van mindenkinek felszólamlással élni egészen a választások! elrendelését tartalmazó ukáz megjelenésétől számi tóit öt nap leteltéig,, valamint ezenkívül minden év január-, jában. - ] Azoknak, akik jogorvoslással akar-, nak élni, igazolniok kell itteni állam-! polgárságukat, illetve azt, hogy nem; optáltak idegen állam javára. Ennek; az igazolására elegendő bármilyen hatósági okmány a törvény szerint.] Hogy a gyakorlatban ezt elegendőnek! fogják-e tattani, arra nincs még prefügg a pénztől, főleg amióta annak embernek, hogy nincs adóssága? Az eljárásra névze munkatársunk! kérdés intézett Orsics Lázár főjegyzőhöz, aki a következő felvilágosítást! adta: 4 — A választói névjegyzéket pénte-, ken tesszük ki közszemlére, azonban! az még nem bizonyos, hogy mennyi; ideig marad a névjegyzék közszemlén. Viszont, hogy meddig fogadunk el felszólamlásodat, ebben a tekintetben;, egyelőre teljesen a törvény rendelké-i zéséhez tartjuk magunkat, amely sze-, rint a választások elrendelését tártál-, mazó ukáz megjelenése után öt napig: lehet a névjegyzékből kimaradottak-; nak jogorvoslással élni. Nincs kizár-; va azonban, hogy egy pótló rendelkezéssel erre vonatkozólag még egy záros határidőt fognak megszabni. —. Elfogadunk minden olyan rekriminácrókat, amelyben a sérelmet bejelentő fél bárhogyan is igazolni tudja azt, hogy S. H. S. állampolgár. Ennek igazolását nem kötjük kimondottan! illetőségi bizonyítványhoz, elég ha azt az érdekelt fél bármely hivatalos dokumentummal igazolni tudja S. H. S állampolgárságát. így veszik elejét a hosszadalmas eljárásnak és könnyitenek a választókon rr-j r y
