Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-18 / 224. szám

1922. augusztus 18. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. ofd?I.4 Esnek a gabonaárak Erős kínálat mellett nines vételkedv A vajdasági gaaonaárak hiva­talos szabályozója és megállapí­tó ja, a novisadi terménytőzsde állandó áresést jelez gabonane­­müekben, főleg búzában. Er5s kínálattal szemben egyál­talán nem mutatkozik vételkedv és alig fordul elő kötés, bár az eladók hajlandók árengedménye két tenni. A vásárlók ezen feltűnő tartóz­kodása két körülményre vezet­hető vissza. As egyik az a hír, hogy a kor many erélyes intézkedésekre ké­szül az árak letörésére és késs e kiviteli tilalmat is elrendelni, más­részt pedig hiteles formában me rült föl a hír, hogy nagymennyi­ségű román és amerikai búza ér kezik és keres piacainkon elhe­lyezést. Ez a két körülmény okozza főleg a vevők rendkívüli tartózkodását, azonban ezen oko­kon kívül a bőséges termés és a pénzhiány is nagy mértékben hozzájárul az árak letöréséhez. A novisadi tőzsde mai jegyzé­sei egyébként a következők : Búza, bácskai 450 - 462 dinár. Árpa, bá­náti 442'50. Zab 345. Liszt 0-és, 612 50 dinár. Kukorica, a szárazság miatt, szilárd; jegye 425 dinár. kül, a jugoszláv határőrök azon­ban nem voltak hajlandók áten­gedni őket és visszakergették az asszonyokat. Erre a magyar ha­tárőrök, mint Osijekröí jelentik, heves puskatüzelésbe fogtak és a jugoszláv határőrökre lőttek. Ezek viszonozták a tüzelést, úgy nogy rövid időn belül fegyver­harc fejlődött ki, amelynek jugo­szláv részről sem halottja, sem sebesültje nem volt. A határinci­dens ügyében megindult a vizs gálát. A vajdasági igazságszolgáltatás csődje — A szuboticai ügyvédek mozgalma — Több ízben irtunk már a vajdasági ezzel kapcsolatban a suboticai igazságszolgáltatás katasztrofális csőd­jéről, mely a bíróságoknál előállott személyzethiány következtében egyre biztosabban halad a jogélet teljes ösz­­szeomiása felé. Nemrégiben részletes statisztikával világítottuk meg azt az abnormális és minden tekintetben sú­lyos következményekkel járó helyze­tet, amelyben a suboticai igazságszol­gáltatás vergődik. Kitűnt ebből a sta­tisztikából, hegy olyan nagyszámú el­intézetlen akta fekszik a suboticai törvényszék és járásbíróság előtt, amelynek permanens birói elintézése jóval meghaladja a helyi igazságszol­gáltatás szerveinek munkabírását és erejét. Rámutattunk már akkor arra, [hogy ilyen körülmények között, az I igazságszolgáltatásnak ilyen súlyos ! zavarai és> anomáliái esetén minden ! pillanatban bekövetkezheíik, hogy a Jogéletben anarchia áll elő, mérhetet­­j len kárára, a közgazdaságnak és a ke­­ireskedelemnek. A kormány azonban [mindmáig nem tett semmit arra néz­­|ve, hogy a katasztrófái is csődöt meg­­[ szüntesse és hogy a bíróságok rendes, ; megfelelő munkáját biztosítsa. Sőt I arra sincs semmi remény, hogy a kor- I mány a közel jövőben, energikus in­tézkedésekkel az eddigi mulasztásokat! hajlandó pótolni, hogy szándékában | áll a vajdasági igazságszolgáltatás gé­pezetét rendbehozni és a vajdasági bíróságok munkáját ismét a régi ren­des, nyugodt mederbe terelni, A suboticai ügyvédek, — akik egy alkalommal már foglalkoztak ezzel az üggyel, — mint éri esülünk, újból moz­galmat kezdtek azzal a céllal, hogy a helyi igazságszolgáltatás súlyos zava­rainak megszüntetése érdekében vég­re intézkedésre bírják az igazságügy­minisztériumot. A napokban értekez­letet fognak tartani, amelyen megbe­szélik a szükséges teendőket. Valószí­nű, hogy föl fogják kérni a suboticai képviselőket arra,, hogy interveniálja­nak ebben az ügyben az igazságügy­­miniszternél és ha ez nem vezet ered­ményre. a parlament tribünjét hasz­nálják fel a vajdasági igazságszolgál­­gáltatás tarthatatlan helyzetének föl­tárására. remélve, hogy ezáltal hatha­tósabb eredményeket tudnak elérni ebben a szerfelett kényes és nagyfon­­tosságu kérdésben. Az értekezleten egyúttal foglalkozni fognak az ügyvédi szervezet megala­kításának tervével, mely, mint hírlik, rövid időn belül megvalósítás stá­diumába kerül-Á megyében történő eseményed természetszerűleg nagy mértékbeli' elkedvetlenítették a megye főispán--, ját, Bugarsžki Lázár tír-í. A beava-' 1 torták szerint Bugarszki főispán é lemondás gondolatával foglalkozik és' attól csak az tartja vissza, hog$í Bácsmqgye, tehát az ország legna­gyobb vármegyéje, jelenleg alispán,; főjegyző és.főügyész nélkül áll, úgy; hogy csak a legnagyobb erőfeszité- I sekkel leltet a közigazgatás . foly.to­­jnosságát biztosítani. Sí黫»«»®®®««»» Jugoszlávia és Magyarország közi Jugoszlávia és Magyarország kö­zött a jó viszony nehezen é\\ helyre. A két állam kormányának kölcsönös bizalmatlansága ez oka ennek a kölcsönös idegenkedésnek, amiből azután mindkét országra nézve jelentős gazdasági hátrá­nyok származnak. A fölösleges nyersanyagokkal rendelkező Jugo­szlávia és az iparilag fejlettebb Magyarország között, bár a köz kkedési- viszonyok a két ország között kedvezőknek mondhatók, a politikai atmoszféra feszültsége folytán, az egymásra utaltság el­lenére is, alig tapasztalható va­lamelyes gazdasági együttrnükö dés, A minduntalan fölmerülő diplomáciai és határincidensek ennek az általános hangulatnak a következményei és csak még jobban elmérgesitik a viszonyt. Most a pécsi szén kérdésében vannak éles ellentéiek a két kor­mány között. A jóvátételi bizott­ság rendelkezése szerint Magyar­­ország köteles napi ezer ionná pécsi szenet átadni Jugoszláviának. A magyar kormány mindezidáig meg is felelt ennek a kötelezett­ségének, most azonban arra való hivatkozással, hogy a salgótarjáni bányászszirájk miatt az ország szénellétásában zavar állott be, az ezer tonnát ötszáz tonnára szál­­liiották le. Becgradban azonban idegesen fogadták ezt az intézke dóst és a minisztertanács, amely legközelebbi ülésén foglalkozik majd ezzel a kérdéssel, valószi nüieg erélyes jegyzékben fogja föl­szólítani Magyarországot kötele­zettségeinek teljesítésére. A másik eset, amely jellemző a két ország közötti állandó ide­ges hangulatra, egy határincidens, amely Baranyában folyt le. Bárányavámál a napokban több asszony akarta átlépni a jugo szláv határt minden útlevél nél­A Sztojkov-a.itérra.1 kapcsolatban megindult vizsgálat minden nap újabb és újabb szenzációkkal szolgál. A belügyminisztérium által kikül­dött vizsgáló-bizottság, amelynek az élén Vlaskalin Milorád dr. főinspek­tor áll és amelynek tagjai Karakdse­­vics Gábor suboticai főkapitány, Tillinger Gyókó suboticai főkapitány­­helyettes és Krizsánov Pál veliki­­becskerek? főszárnvevő, most dolgoz­zák fel a rendkívül terjedelmes vizs­gálati anyagot és a vizsgálati adatok alapján megteszik a szükséges intéz­kedéseket, illetőleg azok megtétele végett érintkezésbe lépnek az ügyészséggel. Tekintettel a folyamatban levő vizsgálatra, hivatalos helyről nem tesznek semmiféle nyilatkozatot a nyilvánosság számára, úgy hogy a vizsgálat részleteire vonatkozó min­den közlés merő kombináció volna. Meg lebet azonban állapítani, hogy a bizottság munkáját nagy mérték­ben megnehezíti az a körülmény, hogy azok, akik a vizsgálat részére adatokat tudnának szolgáltatni, in­dokolatlan félelemből nem teszik azt. Pedig a vizsgálat mai stádiumából is már megállapítható az, hogy alap­talan minden olyan aggodalom, a mely az alispán reaktiválása esetén bekövetkezhető retorzióra vonatko­zik. A vizsgálat utolsó fázisának két­ségtelen szenzációja Arszenovics Miklós vármegyei főjegyző, vala­mint Tapavicza Simon dr. várme­gyei főügyész felfüggesztése. Kiderült ugyanis, hogy a két fő­­tisztviselő tagja volt annak a társa­ságnak, amely hivatali pozíciójának felhasználásával, a koz kárára, tör­vénytelen utón jutott jogtalan anyagi előnyökhöz. A két előbbi főtisztviselőnél rosz­­szabb sors érte Szundanovics várme­gyei irodaigazgatót, akit az ügyész­ség rendeletére előzetes letartózta­tásba helyeztek. így Viddkovics Fe­­rencel együtt, a Szfo/Yrov-afférból ki­folyólag már ketten várják letartóz­tatásban az ügyek további folyását. A sombori törvényszék vádtanácsa egyébként tegnap fentartotta Szun­danovics előzetes letartóztatását. A Inyomozás folyamán Szundanovics- Hál a bajai háromszögből származó marhák árveréséről két jegyzőköny­vet találtak, amelyek közül az egyik 45,000 koronával kisebb összegről számol be. Ebben az ügyben a hírek szerint jelentős szerepe volt Vészeli­­novics volt baranyai alispánnak is. A vizsgálat egyre szélesebb me­derben folyik, úgy hogy mind több ember kihallgatása válik szükségessé és több név kerül a vizsgáló-bizott­ság listájára, úgy hogy a vizsgálat folyamán újabb felfüggesztések és letartóztatások várhatók. Mint beográdi forrásból értesü­lünk, Markovics Nikola topolai járás főszolgabírója, a belügyminisztérium BBB ügyosztályánál benyújtotta le­mondását. A vármegye azonban mindez! deig semmit sem tud Matko­­vics Nikola lemondásiról. Popovics Bránkó dr. sentai főszol­gabírót szintén felfüggesztette a bel­ügyminisztérium, meg kell azonban állapítanunk, hogy Popovics dr. fel­függesztése semmi kapcsolatban nincs a Sztojkov-iéle vizsgálattal. A sentaiak volt érdemes főszólgabirája csupán saját pártpolitikai elfogult-S ságanak lett az áldozata. Popovics különben maga is kérte állása alól való felmentéséi. Á zsidók a magyar kisebbséghez tartoznak Egy román lap érdekes megállapításai A bukaresti lapok mindjobban! foglalkoznak a zsidó kisebbség!; kérdéssel, ezek közül a nagyte­kintélyű „Adevemi* legutóbbi szá­mában Negreanu tollából figye­lemreméltó cikk jelent meg o kér­désről, amelyben többek közt a következőket mondje : — Mindenekelőtt m a kérdés vetődik tél, mi is a kisebbségi kér­dés, illetve a kisebbségek joga ? A kisebbségi jog megfelel azon népek háború előtti nyelvének, szo­kásainak, amelyeket a békeszerző­dés mindazon népeknek biztosítóit,' akiket vagy önakaratukból, vagy akaróink ellenére egy régibb, vagy uj államalakulathoz csatollak. — Ezek után fel kell vetni a kérdést: , Létezik-e egyáltalában zsidó kisebbség ? Volt-e valahol a ha­bom előtt politikailag szervezett zsidó állam, amelytől bizonyos; számú polgárt elszakítottak és a háború után valamely más óiiam-_ hoz csatoltak ? E kérdés féltévé-, sével a válasz csak egy lehet: Nem volt, nem létezett olyan zsidói állam, melynek polgárait elszakítot­ták régi nemzetüktől, hogy ezek egy, másik államban mini kisebbség je­­lenhelnek meg. — A zsidók mindenkor csak polgárok voltak, a háború követ­keztében összeomlott, vagy meg­kisebbedett országok nemzetisé­gének minden különösebb jellege nélkül — német-osztrákok vágyj magyarok — tehát de jure azon általános nemzeti kisebbséghez; tartoznak, amelynek kebeléből kiszakittattak — A zsidó kisebbségi kérdésnek j olyan formában való létezés mint; ahogyan állítják, csupán téves következtetések eredménye. — Ezek a zsidók a háború előtt magyarok voltak, annak minden szokásaival és erkölcseivel. Ezért nem Is viiaíhctó uj helyzetig’ az uj állami alakulatban, ők is a magyar nemzeti kisebbséghez .tartoznak mint' ahogy az a békeszerződésből követ­kezik. Hasfüzőket orvosi reaöe!6zre, fíizü­­ket, Kvoiporszoritöí, niell­­íftrtóf. halc onf nćikU'jbe­búj‘r bízók fi í n a mr.i'val <;;; fiyyencstnrU’t (Grad­­hillter*. leer!;- • lj~ vitelben készít, «>:: -szín­tón tisziitirit és inviC'in ________ei topcil _____ VIRÁG LEONTIN Aíeksandrova-ülifca l sz. Nagytakarítás a Bácskában A megyei főügyészt, a megyei főjegyzőt és a sentai főszolgabírói felfüggesztették — A topolai főbíró lemond Letartóztatták a megyei irodaigazgatét — Bugarszki főispán is le akar mondani

Next

/
Thumbnails
Contents