Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-18 / 224. szám
1 dinár, 2 lei, 8 márka, I sok®! XXIII. évfolyam Sisbotíca, péntek 1922. augusztus 10. 224. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és kétfős délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 9Ö* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiesacdra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alcsaodra-ulica 1 (Lolbaih-palota) . Könyörgés esőért: Uram, adj esőt I Aki Mózes vesszejével vizel fakasztottál a kősziklából, aki a hét bő esztendő harmatos áldásában fürdetted meg kiválasztott népe det, ki vízzel árasztottad el a főidet, hogy az özönvízben pusztuljon el a romlott világ, ki a tengerek ár-apály-játékétói mlriád élet lehetőséget tettél és teszel függővé, Uram, tégy csudát velünk is, Uram, adj esőt. Ne nézd a bűnöket, miktől fekélyes a lelkünk, ne nézd az átkot, mit egymás fejére szórtunk, diadaltól részegen, vagy a kétségbeesés poklába zuhantan, ne nézd hivalkodó gőgünket, megromlott, nagy alázatunkat, mely vezekelni nem tud, Csak sírván sírni, ne nézd rakétalelkesedésünket, hamvába dőlő fellobfaanásunkat, fakirbeíeny ugrásunkat, ne nézd tetteknek csu folt megmozdulásaink siralmas szegénységét. Ne hallgass fogadkozó szavunkra, mely szükségben mindent igér s melyet némává tesz a jólét Ne lásd, hegy ínségünkben térdig koptatjuk hucsu-Í'áró lábunkat, de ne lásd azt se, logy a bőség egyenesre merevíti hajlongásban elpusztult derekunkat. Mea culpa, mea culpa, men maxim.* culpa — gonoszok vagyunk és gyávák, esendők vagyunk és nyomorultak, gőgösek vagyunk és megalázottak. ínségesei vagyunk kenyérnek és hitnek. E|bizakodottak vagyunk, de íörtreményüek. Vétkesek vagyunk, de szánandók. Emberek vagyunk. Uram, ne büntess bennünket tovább. Uram, hiába végtelen az erőd, hiába mérhetetlen a hatalmad, hasztalan mindentudóak a fegyvereid, jobban sújtani, keményebben büntetni, súlyosabban meglakoltatni te se tudsz bennünket, mint ahogy mi bünhődtetjük meg egymással azt, hogy embertestvérek vagyunk. Kénesőt küldheítél Szodomára, ledönthetted Jericho falait, sáskshsdet parancsolhattál Egyiptom mezőire, szétszórhattad a világba választott népedet, — de mi ez, a bosszúálló Jehova ostorcsapásai összevéve és milyen krisztusi megbocsátás ahhoz képest, ahogy mi emberek a kultúra eszközeivel rongálni tudjuk egymást. Állitottál-e te harminc millió férfit egyszerre csatasorba? 1 ettél e te elborult pillanatok alatt asszonyok százezreit özveggyé, sugárzó fiatalságu férfiakét rokkanttá s apátlanné a gügyögő szájú, puha csóku gyerekek megszámlálhatatlanjait ? Tudtál-e Te így büntetni valaha ? Ami gonoszságot az ember elkövetett, — megmérhetetlen ez a gonoszság — - azt megbünhődtette ez a büntetés. Neked, Uram, nem kell már büntetni bennünket. Nincs már le nem vezekelt bűnünk. ÖÜünk, de hallanunk kell az özvegyek és árvák zokogó átkait, romboltunk, de most rongyokba takarózunk, szabad egeid alatt hálunk s a durva téglában kimarjul tenyerünk, hadat viseltünk egymás ellen, de a magunk boldog békéjének hajlékait duituk fel s a hadifoglyok millióinak s az elözvegyült ágyékok vonagió szomorúságának fájdalmaival vezekeltünk meg ezért is. Nem büntethetsz már érte, igazságos Isten í Adj Uram esőt, záporozd be jóságod harmatával a kiszikkadí mezőket. Ha a mi szomju szenvedésünk nem indít meg, nézd szomorú, halálsárga mezőinket, nézd a tikkadt fákat, a porszinü virágokat, nézd termésünket, amiből kiaszalja az életet a hőség, nézd a jámboran szenvedő, panaszos szemű, elnehezedett mozgású állatokat. Jóságos Isten, nyisd meg eged csatornáit, hogy iölüdüljön a kérgesre száradt és porrá szétömlő föld s felfrissüljön minden, amit megajándékoztál a sötéííiiku élet föltárhatatlan cédáival. Adj Uram esőt, hogy az elszáradó föld ne vesse ki magából az ekét s az elszáradó lélek a hitnek magvait. Bő, nagy, zuhogó záport adj Uram, amelyik lemosná kezünkről a vért, lelkűnkről oz emlékeket s teremtett világodról a por szem fedőjét, hogy a lomb zöldje friss legyen, a virág megint illatos, hogy ne restelkedve szorítsuk meg egymás kezét, hogy nyugodt legyen éjtszakai álmunk s termő legyen megint anyánk, eltartónk és öleltetőnk: a föld. Ne engedd, ne tűrd, ne parancsold, hogy hiába öntöztük légyen mezőinket friss embervérrel s keserű asszonykönynyel, hogy hiába trágyáztuk meg szerelmes fiatalok ölelése reszkető testének acélrostjaival s hiába hullattuk bele verejtékünk halálos vizcsöppjeit. Ne engedd Uram visszafordulni a természet rendjét, ne engedd, hogy a könnyek tengere kiszárítsa a földet s a vér trágyája terméketlenné szikassza. Uram, adj esőt! (d) Offenziva a drágaság ellem — Tovább folynak a tárgyalások György herceggel — A drágaság elleni akció ma a legfőbb gondjává lett a kormánynak. Már a Jjublanai minisztertanácson is ez volt a főtárgya a tanácskozásoknak, most pedig Beogradba visszatérve, folytatja a kormány tagjai, különösen a kiküldött bizottság a drágaság elleni küzdelem hadiíervének megbeszélését. Minden esetre örvendetes, hogy végre az államhatalom is rászánta magát, hogy segítségére siet a drágaság által sújtott tömegeknek. Nem lehet azonban elhallgatni, hogy ezt az akciót nem most kellett volna megkezdeni. Feltétlenül köteles sége lett volna a kormánynak még jóval az aratás előtt megállapítani azokat a gazdaságpolitikai elveket, melyek szerint az uj gazdasági évben az áremelkedés elleni harc megindítandó lett volna, miáltal mostanra már az amúgy is magas árak fokozatos lecsökkenését is elérhette volna. Most, augusztus második felében teljesen előkészületlenül, még c szükséges statisztikai adatok híjával látnak a tervezgetésnek, e mikor a termények nagy része már gazdát cserélt, jó része külföldre eladva az elszállítást várja. Termelőt, kereskedőt, fogyasztót nagy veszteségektől és áruingadozásoktól mentett volna meg, ha a közvélemény eleve tisztában lett volna a várható gazdaságpolitikai intézkedésekkel. Az egész műit év folyamán súlyos gondja volt a kormánynak a passzív vidékek élelmezése, egyes vidékeken, főleg Dalmáciában, éhezett az ellátatlan szegénység, mégsem gondoskodott a kormány arról, hogy ezeknek a területeknek a szükséglete az uj termésből biz tosiíva legyen. így most csak tervszerűtlen kapkodás következik, adatgyűjtés, ankétozés és mire intézkedésre kerül a sor, talán egész más lesz a helyzet, más kezekben lesznek a termények és csak a gazdasági biztonság megingatásával lehet a rendelkezéseknek érvényt szerezni. Hogy ez mennyire Így van, bizonyítják azok a hírek, melyek a miniszterek drágaság elleni bizottságának működéséről számolnak be. Mint Beogradból jelentik, ez a bizottság, mely Kumanudi pénzügy, Timotijevics belügy, Zserjav szociálpolitikai és Vilovics kereskedelmi miniszterekből áll, Popovics pénzügyi államtitkár bevonásával szerdán este a pénzügymi niszteriumban ülést tartott, melyen elhatározta a bizottság, hogy a következő előkészítő intézkedéseket teszi a drágaság leküzdésére: A legrövidebb idő alatt összeírják az országban található összes élelmiszereket. A földművelésügyi minisztert ■ isszahívják Beogradba, hogy c termés jelentéseket előterjessze, hogy a kivitel tekintetében határozni lehessen. Kötelezik az összes vámhivatalokat, hogy mindennap tegyenek je leütést a behozdt élelmiszerekről. A piaci felügyelőségek naponként kötelesek lesznek a kereskedelmi miniszternek jelentést tenni az élelmiszer forgalomról és az árakról. A kereskedőket kötelezni fogják az élelmiszerárak feltűnő helyen' való kifüggesztésére. A kereskedők kéthetenként kötelesek lesznek a városnak és rendőrhatóságoknak élelmiszer készleteiket bejelenteni. A kereskedelmi minisztérium az élelmiszer forgalomról statisztikát fog vezetni. A közlekedési minisztérium 8 naponként jelentést készít a feladott és útban levő élelmiszer szállítmányokról. Sző volt a tanácskozáson arról is, hogy a szegények részére olcsóbb lisztet biztosítsanak. A piaci és a kedvezményes árak közti különbőzetet a községek viselnék a rendkívüli községi bevételek terhére. Olyan indítvány is elhangzott, hogy az ország minden egyes lakosa részére 150 kg. .búzát biztosítsanak, ha pedig füiösieg mutatkoznék, az kivitelre kerüljön. Erről oz indítványról azonban még nem határoztak. A drágaság kérdése Bccgrad városának is nagy gondot okoz és ott is külön bizottság foglalkozik a lakosság élelmiszer és tüzelő szükséglete biztosításának kérdésével. A bizottságban különösen a szocialista községi képviselőtestületi tagok fejtenek ki élénk tevékenységet. A papnövendékek katonai szolgálata Megemlékeztünk arról, hogy a klerikálisok a Vatikánnal megkötendő konkordátumban akarták biztosítani a katolikus papnövendékek mentességét a katonai szolgálat alól. Ezt elkerülendő, a hadügyminiszter most rendeletet adott ki, mely szerint az összes felekezetek papnövendékei mentesek a katonai szolgálat alól. Ennek a rendeletnek az az érdekessége, hogy a hadügyminiszter törvényes felhatalmazás nélkül terjesztette ki ezt a mentességet az eddig katonaköteles pravoszláv papnövendékekre. Dr. Ribarzs Ottokár állami szolgálatban Beogradból jelentik : Dr. Ribarzs Ottokárt a király. Brüsszelbe meghatalmazott miniszterré nevezte ki. Ribarzs eddig is számos esetben mint diplomáciai szakértő közreműködött nemzetközi tárgyalásokon, különösen az olaszokkal való tárgyalások alatt. Ribarzs a szlovéniai nemzeti szocialistapárt vezető egyénisége, diplomáciai kinevezése folytán azonban ezentúl a pártpolitikában nem vesz többe rész-
