Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-16 / 222. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ f922. acgusztas 16 Hogy lopták el Párosban a Népszövetség postáját Megírtuk a minap, hogy Párisban a lyoni pályaudvaron ismeretlen tettesek ellopták a népszövetség postájának javarészét. A nagy .feltűnést keltett ügyben a rendőrség a legerélyesebb nyomozást indította meg, de eddig semmi eredményt nem sikerült elérni. A rejtélyes ügyre vonatkozólag kihallgatták M. Claudius Suattor-t ’és M. Honoré Pillet-t, akik a népszövetség megbízásából mint futárok Genf és Paris között a hivatalos levelezést közvetítették. A kirabolt futárok, mint a Matinban olvassuk, a következőképpen ad jak elő az esetet: Hétfőn este nyolc óra tájban, mikor szokás szerint megvacsoráztak a Rue de Chalon-ban levő hoteljük éttermében, a futárok, akiknek az nap este kellett volna elutazniok a genfi gyorsvonattal, elindultak a Garde de Lyon felé, hogy málhájukat feladják. A málha öt külön böző nagyságú zsákból és egy csinos sárgaszinü bőrkofferből állott. Claudius Suattor az elé az irodahelyiség elé ment, ahol a csomagokat lemérik és fölveszik, minthogy azonban rendkívül nagy tömeg tolongott a podgyászfeladó előtt, egy üresen álló tolókocsira tette le a magával vitt három zsá kot és a kis bőröndöt. Ezután visszaindult kísérőjéhez, úgy, hogy az értékes csomagok egy pilla natra őrizet nélkül maradtak. Rendkívül megrémült, amikor vissza térve, a zsákoknak csak hült helyét találta. A futárok egyébként azt állítják, hogy a zsákokban és a bőröndben csak olyan kevésbé fontos okmányok, akták és akta másolatok voltak, amelynek az elvesztése, ha kellemetlen is, diplomáciai szempontból nem jelent veszélyt. ••M«««»»* •••••••••••••••• Letartóztatott ékszer- és drágakőcsempészek Milliók a kulacsban és a fényképező gépben Budapestről jelentik: Nemrégben télepedett le Budapesten egy külföldi emberekből álló közkereseti társaság, amelynek az volt a célja, hogy bizonyos információkat szereznek a magyar és a budapesti gazdasági viszonyokról. A társaság tagjai a főváros különböző hoteljeiben laktak és naponta fogadtak: látogatókat, akikkel aztán órák hosszat tárgyaltak, bizonyos tőkebefektetés és gazdasági alakulatok fölött, de ezek a tárgyalások eddigelé még semmi eredményre nem vezettek. Minthogy pedig ezekután céltalannak bizonyult, hogy továbbra itt tartózkodjanak, kifizették a hotelszámlákat is és el akartak utazni. Egy véletlen azonban kipattantotta a közkereseti társaság itt tartózkodásának tulajdonképpeni célját. Sküpos Aristeios egy dúsgazdag görög kereskedő, a társaság egyik tagja, szenvedélyes fényképezönek bizonyult és nem tett egy lépést sem meglehetősen nagy fényképező gépje nélkül, amely xrastag sárga bőrszijjon függött a vállán. Ez a gép annyira becses volt neki, hogy soha el nem hagyta és ha lefeküdt, gondosan és féltve a Párnája mellé dugta. Itt találta meg a hotel egyik takarítónője egy délelőtt és kíváncsiságból kezébe vette. Amint nézegette, egyszerre csak kinyílt egy retesz és meglepetve látta, hogy a fényképező gép beit! fele van gyűrűkkel és finom papirosba göngyölt ioglalatlan briiliáns kö’ - ->■ - ^ . vekkel, I E váratlan felfedezésről jelentést tett a szálloda ügyeletes detektivjének, aki úgy intézkedett, hogy mindent hagyjanak a helyén és az elutazás pillanatában fogják az egész társaságot megmotozni. Vasárnap délután az első kongatás hallatszott a bécsi hajón, amikor a detektívek a társasig érthető rettegése és felháborodása között nyitogatni kezdték a társaság bőröndjeit. Természetesen semmi tiltott dolgot nem találtak bennük, csak az volt kissé gyanús, hogy a társaság tagjai közül né hányán feltűnő idegességgel szorongattak egy-egy kulacsot, melyet a vállukról lógattak alá és a görög kereskedő hirtelen felállította masináját, hogy'még egy utolsó felvételt készítsen gyönyörű fővárosunkról. A detektívek mégis megzavarták ebbeii ténykedésében, továbbá ezzel egyidöben kiürítették a kulacsok tartalmát és az asztalra öntöttek milliókat érő ékszereket és brilliánsokat. Minthogy a társaság természetesen nem tudott kellő felvilágosítást adni megindították ellenük az eljárást. Az esküt tett tisztviselőknek is optálni kell — Uj miniszteri rendelet — Az opcióról szóló rendelkezésekkel kapcsolatban többször megállapítottuk, hogy azok annyira zavarosak és érthetetlenek voltak, hogy sok félreértésre adtak alkalmat. Ezek a zavarok még most az opciós határidő lejárta után sem értek véget, miután az uj rendelkezések egész meglepetésszerűen még most is kiterjesztik az optálás kötelezettségét olyanokra, akik eddig fel voltak alóla mentve. Annak idején részletesen ismertettük azt a rendeletet, amely szerint az esküt tett tisztviselők egyes csoportjainak nem kellett optálniok. Ezt a rendeletet azonban, mint az opciós rendelkezések nagy részét, félremagyarázták és ezért a belügyminisztérium most újabb rendeletet bocsátott ki, a mely optálásra kötelezi mindazokat az esküt tett állami tisztviselőket is, akik csak 1910. január után szereztek itt illetőséget. Az uj rendelet a következőképen szól: —— „A 7610—1922. számú rendeletet téves értelmezése folytán hatályon kívül helyezem és elrendelem, hogy az őszszes állami tisztviselők, akik területünkön 1910. január 1-je után szerezték meg az illetőséget, kérelmezzék az állampolgárok sorába való felvételt, tekintet nélkül szolgálati helyük jellegére és arra, hogy előzőleg már letették az esküt. A fentiek alól kivétetnek a szerb-horvát-szlovén tisztviselők. Kiegészitésképpen elrendelem, hogy ezek az opciós kérvények 1922. augusztus hó 31ig beadandók." Az uj rendelet nagyon sérelmesen érinti az állami tisztviselőket, mert a rendelkezésükre álló rövid idő alatt nagyon nehezen szerezhetik meg a szükséges okmányokat és adhatják be opciós kérvényeiket. M. Pellegrinetti pápai nuncius Suboticán — A vajdasági katholikus papság a suboticai könnenden — A háromnapos suboticai szentségimádás megmozdította a város egész katolikus társadalmát és az egyházi ünnepségeknek rendkívüli fényt adott, hogy a beogradi pápai nuncius maga vezette a keddi ünnepi körmenetet, amelyen a Vajdaság katolikus papsága majdnem teljes számban résztvett. A nuncius Suboticára érkezéséről tegnapi számunkban hirt adtunk. Monsignore Pellegrinetti, mint a Vatican beogradi követét a Szent Teréz plébánián levő szállásán kedden több küldöttség is fel akarta keresni, akik tisztelegni óhajtottak a nunciusnál, azonban monsignore Pellegrinetti kijeiéntette, hogy nem fogad küldöttségeket, miután kizárólag a szentségimádói ünnepségekre jött. Kedden délelőtt kezdődtek meg az egyházi szertartások. Fél tiz óra után az egész papság a Szent Teréz plébániára vonult ünnepi menetben és a pápai nuncius elé járult. Pont tiz órakor indult el a pápa követe a plébániáról a Szent-Teréz templomba, követve az egész papság által. Meghajoltak a zászlók tömjénfüst szállt a magasba, zengett az orgona, midőn a pápa követe belépett a templomba és a főoltár elé vonult. Ezután nagy segédlettel az ünnepi nagy misét celebrálta monsignore Pellegrinetti, mely egy teljes óráig tartott. Subotica és az egész környék katolikus hivői ezrével sereglettek a pazar pompával diszitett templomba, hogy jelen lehessenek a pápai nuncius által celebrált ünnepi nagymisén. Olyan impozáns volt a katolikus hivők részvéte, hogy a közönségnek csak egy része fért el a Szent-Teréz templom nagy hajójában, inig ezernyi hivő csak a templom bejárata előtt foglalhatott helyet. A mise után a nuncius rövid pihenőre visszatért a plébániára, majd látogatást tett Dobanovacski Pál főispánnál, Ptetikoszics András dr. E olgárm esteméi, Tabakovics Miklós elyettes polgármesternél és Jovenovics Milos divízió parancsnokánál Délben a plébánián diszebéd volt tiszteletére, amelyen a vidékről jött papság vett részt. Ott volt Hegedűs Lénáit kerületi esperes, Márton Mátyás moravicai plébános, Fáth Ferenc novisadi plébános, Cvetkovics János plébános, országgyűlési képviselő, Agatics nemesmiliticsi plébános, Kopping sztanisityi plébános és még többen. A bánáti katolikus klérust a szajani esperes-plébános képviselte. A suboticai papsággal együtt harminchét pap volt jelen a diszebéden. Kedden délután volt a háromnapos ünnep legimpozánsabb, legfényesebb része, a nagy körmenet, amelyet a pápai nuncius vezetett, baldachin alatt, kezében az oltári szentséggel. A menet, amelyben hozzávetőleges számítás szerint tízezer hivő vett részt, délután négy órakor indult el a Szent-Teréz templomból és ugyanazt az utat tette meg, amelyen a föltámadási körmenet szokott elhaladni azzal a különbséggel, hogy a menet betért a Rókus kápolnába, tekintettel arra, hogy szerdán szent Rókus napja van. A körmenet délután négy órától háromnegyed hat óráig tartott és végeztével a monsignore Pellegrineiti áldást osztott a hívőknek. A menetben résztvettek a tanintézetek leánynövendékei, a Miasszonyunk zárdájának valamennyi apácája valamint a vidékről érkezett apácák, továbbá az összes katolikus egyesületek zászlók alatt és a hivők ezrei. A körmenet elejétől végig a legnagyobb rendben, példásan és méltóságteljesen folyt le. A délután folyamán tisztelegtek a pápai munciusnál plébánián levő lakásán Dobanovacski főispán, Pletikosics polgármester, Tabakovics alpolgármester és Jovanovics Milos, a tiszai divízió parancsnoka, viszonozva a délelőtti látogatást. Monsignore Pellegrinetti, Budanovics Lajos plébános előtt meglepetésének és elismerésének adott kifejezést a Suboticán tapasztalt buzgó hitélet fölött. Kedden este ért véget a szentségimádás három napos nagyszabású ünnepélye. Még este 9 órakor is zarándokoltak a buzgó hivők a fényesen kivilágított templomba. A pápai muncius a szerdai napot még Suboticán tölti s elutazásának pontos ideje meg nincs megállapítva. Hat havi fogházra ítélt uj ságiró A Szegedi Napló „Nagypénteki“ cikke Budapestről jelentik: Feltűnően érdekes perben ítélkezett szombaton a szegedi törvényszék. A Szegedi Napló április 14-iki számában Terescsényi György hírlapíró tollából egy fejcikk jelent meg Nagypéntek cím alatt, amelyben Jézus földi küzdelmeit foglalta össze néhány markáns, materiális képben. A cikk megjelenése után a Szegedi Uj Nemzedék éles támadást intézett a cikk Írója ellen és a cikkből néhány részletet kiragadva, Krisztusgyaiázásnak minősítette azt. A Szegedi Napló kolportázsjogát is megvonták és a királyi ügyészség vallásellenes vétség miatt megtorló eljárást indított. Terescsényi szinte tragikus hőse lett Szegednek. Kollégái tudják róla, hogy éppen mély vallásos hitében való elmerülésében irta a kérdéses cikket. Pókay elnök, táblabiró nagy közön-11 ség jelenlétében nyitotta meg a tárgyalást. Terescsényi György az elnök kérdéseire elmondotta, hogy római katholikus vallásu, a cikket 5 irta, de nem érzi magát bűnösnek. Az elnök ismerteti a vádat, amely szerint Terescsényi a cikkben az Istent, mint a legfelsőbb lényt támadta meg, amikor azt mondta róla, hogy a suburrákban ténfereg, ahol Róma legalsóbbrendü söpredéke tanyázik. Azzal a kitételével, hogy sok Jézus ténfereg, az egy istenség eszméjét tagadja meg, nyilvánvaló a célzatosság. Terescsényi kijelenti, hogy az ellene emelt vádnak első hibája, hogy a cikkből kiszakit néhány mondatot, amelynek egészen más az értelme, mint az egésznek. Ezeket a kifejezéseket a Szentirás hatása alatt használta. Jézusnak emberi kínszenvedése hatott reá. írása a hírrovat első helyén jelent meg, a mindennapi politikától elvont, költői írásoknak fenntartott helyen. Véleménye szerint annak a megállapítása fontos, hogy a cikk megírásában milyen szándék vezette. Az elnök erre megállapítja, hogy a cikk nagy felháborodást keltett a ke-
