Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-16 / 222. szám
1922. augusztus 16. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. resztény lakésságban, majd az ügyész vádbeázédébsn a törvényben meghatározott maximális büntetés alkalmazását kéri. Fekete Béla dr. védőkéi záda után még Terescsényi jelenti ki, hogy nem volt szándéka a vád tárgyává tett vétség. A bíróság rövid tanácskozás után bűnösnek mondotta ki a vádlottat a vallás ellen nyomtatvány utján elkövetett vétségben és ezért hathónap> fogházra és 1000 korona pénzbüntetésre Vélte. Az ügyész súlyosbításért, ;a védő és a vádlott a bűnösség kimondása miatt felebbezeít. ■ Lelkészt választott a szuboiicai református egyház Kovács;-' Sándor lesz Barsy László utóda Hét . hónap múlott el azóta, hogy Barsy László, a suboticai rofonrsótus egyház hosszú éveken ét volt lelkésze váratlanul elhunyt. A suboticai református egyházközség keddi ülésén választotta meg Barsy László utódát. Kedd délelőtt kilenc órakor nyitotta meg az ülést Vermes Károly főgondnok. Mint vendégek resztvettek az ülésen Ágoston Péter crnabrédi lelkész, esperes és Takács József crnabródi tanító, espérési megbízottak is. Ezután következik a lelkészválasztás, amelyet Ágoston Sándor és Takács József esperes! kiküldöttek vezettek. A jegyzőkönyvet Nagy Sámuel vezette, hiteiesitőkül a presbitérium részéről Filoy Jenőt és Szobonya Bertalant, a :hívők részéről Égető Sándort és Nemes Gusztávot választották meg. Ágoston Sándor alesperes megállapítja, hogy a presbitérium háromnegyedrésze Kovácsy Sándor esperes káplán meghívását kívánja a suboticai lelkészi állásba. Rövid vita után a közgyűlés egyhangúlag Kovácsy mellett dönt [•és őt kívánja a hét hónap óta egyedül álló lelkészi tisztség betöltésére. Kovácsy Sándor esperes káplánnak már el is küldötték a megbízó levelet, aki vaiószinüleg hamarosan el is foglalja Barsy László örökét. »ff®®«« «>••«> ••«»«>•. Uj szövetségi szerződést kötnek a kisantant államok Prágából jelentik : A kisantant külügyminisztereinek marienbadi találkozásán tudvalevőleg tartósan megújítják az érdekelt államok a szövetségi szerződést. A megújítás Pasics kezdeményezésére szélesebb alapokon történik. Az uj szerződés mindenekelőtt levonja a következményt a politikai feszültség csökkenéséből, mert a kötendő megállapodások középpontjában már nem a Habsburg-kérdés áll. E kérdés ugyanis cseh és jugoszláv mérvadó politikai körök nézete szerint az aktiv politika szempontjából elvesztette minden jelentőségét. A körülmény hatása •alatt a kisantant eddigi szövetségi szerződésének határozatai, amelyek főképen Magyarország ellen irányultak, ez uj szerződésben részben megszűnnek, részben enyhülni fognak. Az értekezleten szőnyegre kerül egyéb kérdéseken kívül a kis antantnak a legfelsőbb tanácsban való képviselete és ez állásfoglalás Magyarországnak a népszövetségbe való feivetele dolgában. E két kérdést egymással összefüggőnek tartják. Valószínűnek mondják, hogy Magyarország a népszövetségbe való felvétele esetén felveti a magyar kisebbség ügyének, esetleg a cseh földreform kihatásának kérdését, tehát olyan ügyeket, amelyek közvetlenül érintik a kisantent érdekeit. Fontos tehát, hogy a legfelsőbb tanácsban, amelyhez tapasztalat szerint a népszövetségtől rövid ut vezet, megfelelő képviselete legyen a kisantantnak, szó, hogy uj konferenciát hívjanak egybe, amelynek idejét novemberre teszik. A sédetek kiutasítását kegyetlenül végrehajtják. Appenweiler. Poincaré kiutasító1 végzéseit, amelyek az Elzász-lotharingiai németséget sújtják, igen gyorsan végrehajtják. Pénteken és szombaton éjfélig 500 német család, amelyre kiutasítás várt, átment a német; határon. Mindenki hanyatt-homlok menekült, mert tudták, hogy aki jókor nem távozik, azt a kiutasításon' túl hat havi börtönnel is biinteetik. Franciaország készülődik. London. Poincaré összeköttetésbe lépett Đubois-val, aki Franciaországot a iává tét éli bizottságban képviseli, hogy tegye meg az esetleges intézkedéseket arra az esetre, lia a szövefséges kormányok nem volnának abban a helyzetben, hogy az esedékesség határnapja, vagyis augusz-> tus 15-ike előtt közöljék a német kormánnyal a moratóriumra vonatkozó döntést. Kemal pasa és a szandzsák! bandavezér Régóta rettegésben .tartják a novipazári Szandzsák és Hercegovina szláv lakosságát azok a bandák, melyeket még három é^rvel-ezelőtt Mehonies Juszuf és Bestandes szerveztek meg. Ezek a bandák a lakosságnak is sok gondot, okoznak, mert váratlan rajtaütéseik elhárítására rengeteg csendőrt kell állandóan készenlétben tartani. A bandita vezérek sikereinek egyik fő titka az, hogy a hegységek műveletlen muzulmán lakossága előtt mint vallási és nemzeti hősök szerepelnek, akik az elnyomott. muzulmánokért felszabadító harcot folytatnak. Ezért a muzulmán lakosság nem árulja el őket és gondoskodni tudnak az elesett bandatagok pótlásáról is. Tavaly nagyobbszabásu akcióval sikerűit a bandákat albán területre szorítani, azóta onnan folytattak betöréseiket, Legutóbb néhány héttel ezelőtt törtek be, amikor a falvak felfegyverzett lakosságának támogatásával több napos harc után sikerült a bandák kiszorítása, akik érzékeny veszteségeket is szenvedlek. Azóta kisebb csoportokban jönnek át néha a határon, a csendőrség azonban most már könnyen elbánik velük. Belopolye közelében a napokban a csendőrök lelőttek egy rablót, akit társai, akik közül többen megsebesültek, nem tudtak magukkal vinni. Enné! röpiratokat találtak melyeket Fahonics intézett a Szandzsák muzulmán lakosságához. A felhívásban elmondja, hogy Kernül' pasa meghívta őt tanácskozásra Konstantinápolyba és útiköltségre 10.000 dinárra van szüksége. Felszólítja a muzulmánokat, hogy az összeget feltétlenül gyűjtsék egybe. Az elesett rablónál ezenkívül más« politikai természetű leveleket is találtak. űunixoxinanaoaoaanoDaaaDaa * i & Véget ért a jillavai magyar foglyok ábségsztrájkj — A waca estei fogházba szállították őket és enyhítettek sorsukon — Kolozsvárról jelentik : Beszámoltunk már arról, hogy a kolozsvári összeesküvési per kilenc legsúlyosabb elítéltje, akiket a jillavai katonai fegyházban tartottak elzárva, éhségszirá jkof kezdett. Az éhségsztrájk természetesen nagy izgalmat keltett az elítéltek hozzátartozóik között, akik dr. Fehér Dezső ügyvédet kérték fel, Hogy lépjen érintkezésbe a foglyokkal és az illetékes hatóságokkal és igyekezzen a szerencsétlenek sorsán enyhíteni. Mikor a kolozsvári ügyvéd a jillavai fegyházba megérkezett, az éhségsztrájk már tizenegyedik napja tartott. A szenvedésektől és éhségtől elcsigázott foglyok úgyszólván mozdulni sem tudtak. Dr. Fejér mindenekelőtt az éhségsztrájkot akarta leszerelni. Kifejtette a [ foglyoknak, hogy akciójuk teljesen! céltalan és hogy talán más utón is sikerül rajtuk segíteni. Másfélórás rábeszélés után sikerült is rávennie a foglyokat, hogy a sztrájkkal hagyjanak fel. Dr. Fejér felkereste Daca román külügyminisztert, akit arra kért meg I hogy a kilenc foglyot vonja be a csereakcióba és Magyarországon elitéit románokért cserébe adja ki őket a magyar kormánynak. A miniszter kijelentette, hody ezen a téren a magyar kormánnyal még bizonyos függő kérdéseket kell rendezniük és igy a kérést ezidőszerint nem teljesítheti, igyekezni fog azonban a foglyok sorsán enyhíteni. Időközben még újabb bonyodalmak is támadtak ; a román hadbíróság ugyanis elrendelte, hogy a foglyokat kényszermunka-büntetésük megkezdése végett szállítsák el a sóbányákba. Csupán a román külügyminiszter közbenjárására sikerült megakadályozni, hogy az elgyengült beteg embereket el ne vigyék a sóbányákba. Végül azonban sikerült keresztülvinni azt, hogy a foglyokat, míg a csereakció ügye véglegesen rendeződik, átvitték a vacarestei fogházba, ahol a jillavai állapotokhoz képest aránylag tűrhető a helyzet. Itt élelmet kívülről kaphatnak, elhelyezésük és a bánásmód is tűrhető, úgy hogy a foglyok most már türelemmel várják a diplomáciai tárgyalások eredményét, amely remélhetőleg sikerrel végződik. Döntés nélkül oszlott fel a londoni konferencia — Poinearét senki sem támogatja — A szövetségesek konferenciája hétfőn véget ért, anélkül, hogy határozott megegyezésre jutottak volna. Poincaré ellentétbe került a többi szövetséges hatalom minisztereivel és kijelentette, hogy saját kormányával kell tanácskoznia. Valószínűnek látszik, hogy a Németországnak nyújtandó moratórium kérdését a Versailles! békeszerződés értelmében a jóvátételt bizottsághoz fogják áttenni, melynek joga van ezzel a kérdéssel foglalkozni. Minthogy a szakértők előző' tanácskozásai holtpontra jutottak, Schanzer vasárnap azt ajánlotta, hogy az egész vitát halasszák el addig, mig az egyes országok befejezték alapvető tárgyalásaikat az Egyesült Ä1- iuiaühkai es hogy' a konferencia azután egy most még meg nem határozott időben üljön össze. Amikor azonban ez az ügy a delegátusok hétlő reggeli találkozásánál ismét szóbakerült, Poincaré azt mondta, hogy ezt a javaslatot is csak akkor fogadhatja el, hogy ha nem engedélyeznek Németországnak időközi moratóriumot. Erre Lloyd-George megállapította, hogy nem járulhat hozzá a konferencia elhalasztásához anélkül, hogy a moratórium kérdésében határoztak volna, mivel ez egyértelmű volna azzal, hogy a jóvátételt bizottságot utasítsák, hogy ne engedélyezzen moratóriumot. Lloyd-George szerint a konferenciának egyedüli létjogosultsága az az általánosan tudott tény volt, hogy Németország jelenleg nem képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. Az angol kormány úgy véli, a garanciabizottság részéről javasolt zálogok és garanciák teljesen megfelelők voltak, minélfogva az uj követeléseket, melyeket Poincaré ajánlott, ellenzi. A brit kormány a versaillesi békeszerződés alapján áll, amely arról intézkedik, hogy a moratórium kérdése a jóvátéteü bizottság elé utasiítassék. Ma ebben a kérdésben nem I jönne létre megegyezés, akkor azi egész ügy a nemzetek szövetsége elé \ tartozik. Ha minden kísérlet ered-! ménytelennek bizonyul, akkor meg' keli állapítani azt, hogy nem tudnak megállapodni. Poincaré kivételével az összes delegátusok egyetértettek Lloyd-George felfogásával. Poiucaré azt mondta, hogy a helyzetet kormányával újabb megfontolásnak fogja alávetni. Ezzel a konferencia véget ért. A konferencia idegen tagjai kedden hagyták el Londont. Németország négyheti haladékot kap. » London. A konferencia szakértő bizottsága egyhangúan elfogadta azt a kívánságot, amely szerint Németország a szövetségekkel szemben fennálló tartozásainak kiegyenlítésére a legközelebbi kétmillió font sterlingnyi részletet négy. héten belül tartozik megfizetni. A németek tiltakozása Poincaré rendszabályai ellen, Berlin. A német kormány két tiltakozó jegyzéket intézett Franciaországhoz, amelyekben az úgynevezett retorziók, valamint a németeknek Elszász-Lotharingiából való kiutasítása ellen emeli fel szavát. Ausztria újabb tizenötmillió font sterlinges kölcsönt kér London. Az osztrák követ jegyzéket nyújtott át a konferenciának, a melyben Ausztria arra kéri a szövetségeseket, hogy újabb tizenötmillió font sterling kölcsönt adjanak Ausz- \ triának. A jegyzéket a szövetségesek * teljes ülésén tárgyalták és megállapították, hogy egyetlen kormány sincs abban a helyzetben, hogy Ausztria kedvéért uj terheket vegyen magára, mielőtt az osztrák helyzetet alaposan meg nem vizsgálná. Uj konferencia. London. Az United Press tudósi-1 tója jelenti lapjainak, hogy arról van' ROSS1JA—FONCIERE biztosító- és viszontbiztosító társaság Az SHS. állasa legnagyobb nemzeti intézete* i Suhotíca (??!telbaakna!ata) uchfcg; Sírbc Vicán: KSzgezdaságiSauk és Somborban^ B ás smegy©! Agrártakpéaxtárnál;